Népszava, 2013. július (140. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-01 / 151. szám
Hazai foglalkoztatottnak számítanak a külföldön dolgozók is, velük szépítik az adatokat Bűvészkednek a dolgozókkal Aki külföldön dolgozik, hazai munkavállalónak számíthat, vagyis bővíti a foglalkoztatottak számát. Ám az nem számít, hogy itthon nem talált munkát, a munkanélküliségi adatokba mégsem számít bele, hiszen van állása. A közmunkások is foglalkoztatottnak számítanak, akkor is, ha csak egyetlen órát dolgoztak. A munkanélküliség statisztikáját ők sem csúfítják. A Fidesz részben rájuk alapozza a foglalkoztatással kapcsolatos sikerpropagandáját. MUHARI JUDIT Politikai számháború folyik a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatokról, amelyek ügyében a kormánypárt a kozmetikázástól kezdve a nyílt hazugságig szinte mindent bevet. A Fidesz azzal érvel, hogy a szocialistákat kivéve mindenki tudja, a foglalkoztatás 38. hónapja, „mióta a bankárkormány leköszönt”, töretlenül nő Magyarországon. Hoppál Péter, a párt szóvivője kijelentette: ma mintegy 160 ezer emberrel, azaz egy Pécs méretű város lakosságával többen dolgoznak, mint a szocialisták időszakában. „A legfrissebb adatok alapján 62 ezer emberrel többen dolgoznak most, mint az elmúlt év azonos időszakában”. Mindezt arra reagálva mondta, hogy Gúr Nándor, az MSZP alelnöke kifogásolta: tavaly csökkent a munkaügyi ellenőrzések száma, és több visszaélés történt a munkavállalókkal szemben. Az ellenzéki politikus bírálta a kormányt azért is, mert Európában egyedülálló módon a korábbi időtartam harmadára, alig 3 hónapra csökkentette az álláskeresési támogatás folyósítását. Közlése szerint a regisztrált munkanélküliek kevesebb mint 10 százaléka kap teljes támogatást, 55 százalékuk azonban semmilyen állami segítséghez sem jut. Beszélt arról is, hogy jelenleg 27 százalékos a munkanélküliségi ráta a pályakezdő 15-24 év közötti korosztályban, vagyis nőtt a kormányváltás óta. Megjegyezte, miközben a 4 órában foglalkoztatottak száma nőtt, a 8 órás munkavállalók száma csökkent, ám a statisztika ezeket „egy kalap alá veszi”. Elmondása szerint a versenyszférában évente 20-40 ezerrel csökken a dolgozók száma, legalább 500 ezer ember pedig külföldön vállal munkát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) - ennek adataira hivatkozott Hoppál - megkérdezés és az arra kapott válasz, nem pedig a munkaügyi központok nyilvántartása alapján összesíti a munkanélkülieket és a foglalkoztatottakat. A mintavételes adatfelvételben körülbelül 60 ezer embert keresnek meg negyedévente. Egy-egy csoport másfél évig marad a mintában, ez idő alatt hatszor kérdezik meg őket a gazdasági aktivitásról. Azt tekintik munkanélkülinek, aki a kikérdezés hetében egyetlen órát sem dolgozott, de a beszélgetést megelőző négy hétben keresett munkát, akárcsak kérdezősködés, illetve hirdetések böngészése útján. Van még egy feltétele a munkanélküli státusznak, az, hogy a megkérdezett két héten belül munkába tudjon állni, illetve jövőbeli munkáltatójával megegyezett abban, hogy 90 napon belül kezd. Nem tartoznak ebbe a körbe a munkanélküliség elől külföldre menekülők. Meghatározott feltételei vannak a foglalkoztatotti minősítésnek is. Ide számítják, aki akár csak egyetlen órát dolgozott, ebbe a kategóriába tartoznak a közmunkások is annak ellenére, hogy ez a foglalkoztatási forma nem a rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Sőt, a KSH nem tesz különbséget a magyarországi és a külföldi munkahelyen dolgozók között sem. A másik országban munkát vállalókat hazai foglalkoztatottnak számítanak, ha hozzátartozójuk elmondja róluk, hogy dolgoznak. Az adatfelvétel hátteréről a Fidesz soha nem beszél, Hoppál Péter most is csak azt hangoztatta, a foglalkoztatottak száma nő, a munkanélkülieké csökken, „ezt kell folytatni, és minden, amit a szocialisták bírálatként megfogalmaznak, teljesen nélkülözi az erkölcsi alapot, hiszen az ő időszakukban mélypontra csökkent a foglalkoztatás és történelmi magasságokban volt a munkanélküliség”. Ez egyébként nem igaz, míg most 10,5 százalékos a kozmetikázott munkanélküliségi ráta, 2008-ban ugyanebben az időszakban 7,7 százalékos volt. A foglalkoztatási mutató akkor - vagyis a gazdasági világválság idején, ám a munkanélküliség elől külföldre menekülő több százezer munkavállaló ideszámítása nélkül - 49,8 százalékos volt, ma 51,2 százalékos. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a jelenségről lapunknak korábban úgy fogalmazott: szó nincs pozitív folyamatról. Mivel csak a főszámok jelentek meg, így nem lehet megismerni az ágazati elosztást. A gazdaságkutató szerint a növekedést kizárólag a közmunkások alkalmazása produkálja, a munkanélküliségi adatokat pedig csökkenti, hogy soha nem látott arányban menekülnek külföldre a magyarok. Ezek a folyamatok a statisztikában szép eredményt produkálnak, de csak kozmetikázásról van szó. Ha csak egyetlen órát dolgoznak, már javítják a foglalkoztatottsági mutatókat fotó: K2 press Spórolnak a képzéseken A foglalkoztatás bővítésére és a munkanélküliség csökkentésére szánt költségvetési forrásokat kezelő Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól hatmilliárd forintot von el a kabinet, ebből négymilliárdot a szak- és felnőttképzési támogatások előirányzatától - többek között ezt kifogásolta az LMP-s Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselő kijelentette: az intézkedés miatt a második félévre alig marad forrás képzések indítására. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy az ifjúsági munkanélküliség elleni harcban is kiemelt jelentőségű tanulószerződéses gyakorlati képzésekre, valamint felnőttképzésekre minimális forrás jut a második félévben. „Mivel az idei zárolásokat a kormány határozata szerint a jövő évi büdzsé tervezésekor is érvényesíteni kell, ettől az összegtől jövőre is búcsút vehet a foglalkoztatási alap." RÖVIDEN Klinghammer: lesz pénz az ösztöndíjakra Az ösztöndíjak kifizetéséhez meglesznek a szükséges források, azokat még nyáron átutalják az intézményeknek, szeptember közepére pedig el kell készülnie annak a munkaanyagnak, amely a felsőoktatási szakok „profiltisztítását", valamint a finanszírozási irányelveket tartalmazza, és amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal bevonásával dolgoznak ki - mondta Klinghammer István. A felsőoktatási államtitkár a terület finanszírozásáról azt mondta: a felsőoktatás közvetlen állami támogatása idén 123 milliárd forint. Ezen túl 58 milliárd forint a „korábban jelentkező problémák rendezését célozza", a PPP-program kiváltására pedig 27 milliárd forint jut, és további forrásokat biztosítanak adósságrendezésre is. Klinghammer arról is beszélt, továbbra is alacsonynak tartja a 240 pontos felvételi ponthatárt. Szerinte jövőre mindenképpen emelni kell, méghozzá szakonkénti bontásban. ► MTI Meghalt Katona Tamás Nyolcvanegy éves korában elhunyt Katona Tamás történész, politikus. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének nyugdíjas munkatársa, az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc kutatója pénteken hunyt el, hosszú betegség után. Katona Tamás az egyetem elvégzése után könyvtárosként dolgozott. Az 1960-as évektől a Magyar Helikon, majd az Európa Könyvkiadónál volt szerkesztő és műfordító. Az 1970-es évek elején az Európa, illetve a Helikon jelentős részben az ő kezdeményezésére indította meg a mintegy ötven kötetből álló Bibliotheca Historicát. Szintén az ő szerkesztésében indult a Pro Memoria sorozat. Katona Tamás 1990 és 1998 között volt országgyűlési képviselő, először az MDF, majd az MDNP színeiben. 1990 és 1992 között külügyminisztériumi, majd 1992-től 1994-ig miniszterelnökségi politikai államtitkár volt. 1994 és 1998 között az I. kerület polgármestereként is dolgozott, 2000-től 2002-ig pedig Magyarország varsói nagykövete volt. ► MTI Csak szavakban jobb a közbiztonság Magyarország jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is - jelentette ki Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara tisztavatási ünnepségén. A miniszterelnök szerint ma már nem kell attól félni, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroznak az utcákon és a rendőrség képes megvédeni magát és polgárait akár a bűnözőkkel, akárcsak a természeti csapásokkal szemben is. Ezzel szemben a KSH adatai, illetve az ügyészségi statisztikák más képet mutatnak. Ezek szerint tavaly sem csökkent, sőt, jelentősen nőtt a regisztrált bűncselekmények száma a korábbi évekhez képest, az idei első negyedévben pedig az emberölések száma is emelkedett. Míg 2010-ben és 2011-ben 447 ezer, illetve 451 ezer bűnesetet regisztráltak, tavaly ez a szám már 472 ezerre emelkedett. 2010-ben még 133 gyilkosság történt, 2011-ben 142, tavaly pedig 179 esetet rögzítettek. ► NÉPSZAVA Tiltakoznak a korai tankönyvfizetés ellen A „fideszes tankönyv trafikközpont nyári pénzbehajtó akciója ellen" tiltakozott az Együtt- PM szövetség. Karácsony Gergely országgyűlési képviselő és Erőss Gábor, a PM oktatáspolitikusa azt követelték, ne kelljen előre, nyáron fizetni a tankönyvekért, a határidőt módosítsák a kézhezvétel utánra. Lapunk számolt be csütörtökön arról, hogy a megszokottnál jóval korábban, július végéig kell a szülőknek csekken befizetniük az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kellő) számlájára a tankönyvek árát. A köznevelési államtitkárság másnap arra szólította fel a Kellőt, augusztus 15-re módosítsa a határidőt. A Kellő a szülőktől kért pénzzel csak októberben fog elszámolni a tankönyvkiadónak. ► NÉPSZAVA Újra átverik a tanárokat a béremeléssel Lesz pedagógusbér-emelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt, de a tanárok várhatóan csak az emelés felét kapják meg idén. Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vasárnapi kongresszusán jelentette be az érintetteknek, akik ezt - elmondása szerint - tapssal fogadták és megelégedéssel nyugtázták. Balog azt mondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium „még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemezésben tudják kivitelezni”. Nagy valószínűséggel szeptember 1- jétől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következő évben - tette hozzá. Balog Zoltán a fennmaradó rész folyósítására utalva több lehetőséget vázolt. Elmondta: elképzelhető, hogy jövő január 1-jével és jövő szeptember 1- jével, tehát két ütemben rendezik a fennmaradó béremelést, de az is lehet, hogy egy ütemben, vagy január 1-jén, vagy szeptember 1-jén kapják meg a pedagógusok a béremelésük fennmaradó 50 százalékát. „Ezek számbavételével folynak a számítások, mert a kormány a közszolgálat más területein is rendezni akarja a béreket” - tette hozzá a miniszter. Példaként említette, hogy egy harminc éve dolgozó pedagógus esetében összesen mintegy 110 ezer forintos béremelést jelent az életpályamodellel együtt járó béremelés, ennek az összegnek a felét kapja meg most szeptember 1-jétől az érintett. A béremelés mértéke attól függ, eddig hány évet töltöttek a pedagógusok a pályán, illetve attól, hogy milyen a végzettségük. A miniszter hangsúlyozta: a béremelés mindenkire vonatkozik, a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban dolgozókra is, tehát mások mellett a logopédusokra, az iskolapszichológusokra és pályaválasztási tanácsadókra, valamint természetesen az óvónőkre, közülük pedig a középfokú végzettségűekre is. Érdekesség, hogy alig több mint egy hónappal ezelőtt, május végén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még arról beszélt: nem tervezték be az idei költségvetésbe a szeptemberi pedagógusbéremelés fedezetét. Azt egyelőre nem tudni, hogy a béremelés feléhez szükséges forrásokat honnan teremtik elő. Kormányzati oldalon korábban a szeptemberi pedagógusbér-emelések esetén mintegy 70 milliárd -jövőre már 210 milliárd - forinttal számoltak. Azaz nagyjából 35 milliárdos teher lehet az idei évben a béremelés. Ami a PSZ-t illeti, a tisztújító kongresszuson Galló Istvánnét elsöprő többséggel választották újra elnöknek. M.CS. Balog Zoltán fotó: népszava