Népszava, 2013. július (140. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-09 / 158. szám

A Muzulmán Testvériség több mint ötven tagját lőtték le egy kairói kaszárnyánál Vérfürdő Egyiptomban Egyre aggasztóbb a helyzet Egyiptomban, miután egy kaszárnyánál a múlt szerdán a hadsereg által leváltott elnök, Mohamed Morszi több mint ötven hívét ölték meg. A Muzulmán Testvériség felkelésre szólított fel. Közben to­vább húzódik az ideiglenes elnök személyének kinevezése. E­gyiptomban egyelőre nincs esély a politikai kiegye­zésre, sőt csak nő a fe­szültség, a szembenállás Morszi hívei és ellenfelei között. Több mint ötven személy vesztette életét, miután Kairóban Morszi hívei ahhoz a kaszárnyához vo­nultak, ahol a leváltott elnököt őrzik. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arról, mi is vezetett az össze­csapásokhoz. A Muzulmán Testvériség közlése szerint a hadsereg ok nélkül tüzet nyi­tott rájuk. A hadsereg ezzel szemben azt állította, hogy töb­ben felmásztak a kaszárnya fa­lára, s meg akarták rohamozni azt. Ekkor dördültek el az első lövések. Hírek szerint a Testvé­riség két katonát elrabolt, de később mindkettőjüknek sike­rült elmenekülni. A vérfürdő után a Muzulmán Testvériség felkelésre szólította fel híveit azzal az indokkal, hogy az embereknek lázadniuk kell azokkal szemben, akik „tankokkal lopják el a forradal­mat”. A Muzulmán Testvériség sajtóértekezletén a szóvivő Izra­elt és a hadsereg vezetőjét, Abdel Fattah al-Sziszit vádolta a vérontással. A hadsereg ugyanakkor kétszáz személy le­tartóztatásáról számolt be, akik szintén jelen voltak a kaszár­nya ostrománál. Egyebek mel­lett lőfegyvereket találtak ná­luk. Az események kivizsgálá­sára Adli Manszur ideiglenes elnök bizottságot hívott életre. Egyben sajnálkozását fejezte ki a történések miatt. Szintén az események kivizsgálását köve­telte a Nobel-békedíjas politi­kus, Mohamed El Baradei, aki azt közölte, az erőszak csak erőszakot szül, ezért „csak el­ítélni lehet”. Mint a Twitteren írta, Egyiptom számára kizáró­lag a békés átmenet lehet az egyedüli járható út. Brit lapok helyszíni beszá­molói szerint a közvélemény csekély együttérzést mutat a Muzulmán Testvériséggel. Az emberek többsége nem hisz a Testvériségnek, kizártnak tart­ják, hogy a hadsereg védtelen emberekre lőtt volna. A drámai események hatására az ultra­konzervatív, radikális iszla­mista szalafisták azt közölték, nem vesznek tovább részt az Egyiptom jövőjéről szóló tár­gyalásokon - jelentette be a „Fény Pártjának” szóvivője, Nader Bakkar. „A Republiká­nus Gárda mészárlásának ha­tására azonnali hatállyal vis­­­szavonulunk a tárgyalásokról” - fejtette ki. Közlése szerint a szalafisták „meg akarják aka­dályozni a vérontást”, most azonban „patakokban folyik a vér”. Az ultrakonzervatív párt előzőleg Morszival szövetkezett, ám a hadsereg hatalomátvéte­lekor a Morszi-ellenes táborhoz csatlakozott. Közben továbbra is egy hely­ben topognak a kormányalakí­tási tárgyalások. A szalafisták ugyanis két nappal azután, hogy Mohamed El Baradei ide­iglenes kormányfővé való kine­vezése ellen foglaltak állást, az új jelölt, a szociáldemokrata Sziad Bahaa al-Din mögé sem sorakoztak föl. Az ultrakon­zervatívok ezzel kapcsolatban azt közölték, nem személyével szemben van kifogásuk, hanem politikailag semleges személyi­séget akarnak a kormány élén látni. Megvétózták azt a beje­lentést is, amely szerint El Baradeit Adli Manszur helyet­tesévé, alelnökké neveznék ki - adta hírül a szaúdi székhe­lyű hírtelevízió, az al Arabija. Hamdeh Szabahi volt elnökje­lölt, baloldali vezető értetlen­ségének adott hangot a vétó kapcsán, arra hivatkozva, hogy a szalafisták a Hoszni Mubarak, illetve a Morszi ha­talmának megdöntését ered­ményező tüntetéseken sem vettek részt. Azután azonban, hogy a szalafisták kivonultak a tár­gyalásokról, új helyzet állt elő, bár még nem világos, hogy ez milyen hatással lesz a minisz­terelnök kinevezésére s a szoci­áldemokrata politikus marad-e a fő jelölt a kormányfői posztra. A gazdaságjogász Sziad Bahaa al-Din azt közölte, még nem született hivatalos döntés a kér­désben. A brit Guardian egy egyipto­mi újságírónőre hivatkozva azt írta, hogy június 23. óta több mint százan vesztették életüket és legalább ezren megsérültek a Morszi-párti és -ellenes tün­tetők, valamint a rendőrség ös­­­szecsapásaiban. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Továbbra sem múlt el a polgárháborús veszély Egyiptomban fotó: europressgetty images/spencer platt RÖVIDEN Isztambul: megnyílt a Gézi park Megnyitották a török ellenállás jelképének számító isztambuli Gézi parkot, ahol heteken át tün­tettek nagyrészt fiatalok Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök önkényes kormányzási stílusával szemben. A parkot három héttel ezelőtt ürítette ki erőszakkal a rendőrség, amelyet el is vágtak a külvilágtól. Hüseyin Avni Mutlu kormányzó azonban azt közölte, „törvénytelen megmozduláso­kat" továbbra sem tűrnek meg a parkban, amelyet „nem sajátít­hatnak ki" bizonyos csoportok. A tüntetések májusban eredetileg a park tervezett átépítése miatt törtek ki. Egy török bíróság idő­közben azonban az átépítés el­len döntött. ► NÉPSZAVA Németország tovább titkolózik Elismerte a német kormány Edward Snowden, az amerikai adatgyűjtések kiszivárogtatójá­­nak állítását, amely szerint szoros az együttműködés az NSA ame­rikai titkosszolgálat és német társszerve, a BND között. Steffen Seibert berlini kormányszóvivő szerint az együttműködés s az erről szóló megállapodások „megfelelnek a törvényeknek". Az együttműködés részleteiről nem beszélt. Mint mondta, ezzel kapcsolatban csak a parlament ellenőrzőbizottsága előtt szá­molhatnak be, mert államtitko­kat érintő kérdésekről van szó. A közvéleményt nem tájékoztatják -tette hozzá. Berlinben belpoli­tikai témává nőtt a BND és az NSA együttműködése. Ellenzéki politikusok Angela Merkel szere­pét firtatják. ► NÉPSZAVA Lampedusán misézett Ferenc pápa Virágokat dobott tegnap a ten­gerbe Ferenc pápa azokra a me­nekültekre emlékezve, akik a Földközi-tengerben vesztették életüket, amint a jobb élet remé­nyében Európa felé hajóztak. A pápa tegnap néhány órás láto­gatáson vett részt Lampedusá­­ban, ahol néhány száz fős mene­külttábor áll az itt kikötött nincs­telenek rendelkezésére. A sziget 100 kilométerre található Afrika partjaitól s 200 kilométerre fek­szik Itáliától. Ferenc pápa misét mondott a helyi sportpályán, s menekültekkel találkozott. Egyi­kük, egy eritreai férfi elmondta, politikai és gazdasági okok miatt hagyta el hazáját. ► népszava Tisztogatás a Szíriai elnök pártjában Az általa irányított Bász párt tel­jes vezetését menesztette Bassár el-Aszad szíriai elnök. A párt honlapján azt közölték, új tiszt­ségviselőket neveznek ki. Levál­tották egyebek mellett Faruk al- Sara alelnököt is, aki bírálatokat fogalmazott meg Aszad politiká­jával kapcsolatban, s tavaly de­cemberben úgy vélte, tárgyalni kellene a lázadókkal. Akkor el­mondta, katonai erővel nem le­het megnyerni a polgárháborút, amelyben már több mint száz­ezer ember vesztette életét. Sara 22 évig hazája külügyminisztere is volt. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Brüsszel: ismételten Koszovóról egyeztettek Az európai uniós külpolitika és Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főbiztos leg­nagyobb eredményének számí­tó szerb-koszovói megállapo­dás aláírása lehetővé tette ugyan, hogy az EU időpontot jelöljön ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások meg­kezdésére, ám ezt a megállapo­dás végrehajtásától tette függő­vé. A főbiztos közvetítői mun­kája folytatódik, Belgrád és Pristina kapcsolatának nor­malizálása továbbra sem ígér­kezik zökkenőmentesnek. Teg­nap Ashton brüsszeli kabinet­jében ismételten találkozott Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfő, ez volt sorrendben a 13. tárgyalá­si forduló a két miniszterelnök között. A megbeszélés témája az áp­rilisban aláírt egyezmény való­ra váltása - közölte az uniós fő­képviselő sajtóirodája. Ezt kö­vetően Ashton ma Belgrádban egyeztet Tomislav Nikolic szerb államfővel, Dacic kormányfővel és Aleksandar Vucic miniszter­elnök-helyettessel a megállapo­dás alkalmazásáról és Szerbia előrehaladásáról az unióba ve­zető úton, majd szerdán Koszo­vóba látogat. Mindkét országban vannak ellenzői a történelmi kiegyezés­nek. Koszovóban az észak-ko­szovói szerbek és a távlatilag Albániával való egyesülés ál­mát dédelgető albán radikáli­sok, az Önrendelkezés nevű formáció egyaránt mindent megtesznek a végrehajtás meg­hiúsításáért. Az albánok meg­próbálták megakadályozni a koszovói képviselők bejutását a parlamentbe az egyezmény ra­tifikálásnak napján, az észak­koszovói szerbek július 4-én saját ideiglenes parlamentet ál­lítottak fel. „Csak a demokrati­kus és gazdaságilag erős Szer­bia segíthet a Koszovóban élő szerb nemzetnek, de mi nem fo­gadhatjuk el, hogy Szerbia EU- csatlakozása területveszteség­gel járjon és erőszakos integrá­cióval egy el nem ismert állam intézményébe” - mondta Slavko Stevanovic házelnök. G.M. Robbantás egy román egyetemen Kezdetleges, hátizsákba rejtett pokolgépet robbantott egy férfi tegnap délelőtt a iasi műszaki egyetemen. Az első rémület után kiderült: sérülés és halá­los áldozat nélkül végződött az incidens, nem terrorcselekmény történt, hanem az egyetem ko­rábbi hallgatója próbált, egyelő­re ismeretlen okokból, elégtételt venni. A terrortámadástól való féle­lem nem alaptalan Romániá­ban. Tavaly októberben Omar Bakri iszlamista hitszónok egy interjúban „legitim” terrorcél­pontnak nevezte Romániát és Bulgáriát, azt állítván, hogy ezek iszlám területek. Kifejtet­te, hogy ha az iszlám bevonult egy térségbe, akkor az iszlám területté vált, és a muzulmá­noknak kötelességük egy na­pon azt „felszabadítani”, a Bal­kán pedig 400 évig volt iszlám terület. Mindezen túlmenően fokozza Románia kockázatát az afganisztáni szerepvállalás, az Izraellel való együttműködés, illetve az amerikai rakétavédel­mi rendszer befogadása. A iasi egyetemet azonban nem az isz­lám próbálta visszahódítani, hanem a volt diák elégtételt venni, aki feketébe öltözve, há­tizsákkal betoppant az egyik terembe, ahol államvizsga folyt. A dékán nyugtatgatta a férfit, kérte, hogy tartsa meg őt tú­szul, és engedje el a diákokat. A merénylő azonban a rendőr­séget akarta helyszínre hívatni, és amikor már a közelben vol­tak, akkor robbantotta fel háti­zsákját. A diákok a rendőrség előtt leszerelték a támadót. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Döcögnek a görög reformok - véli a trojka Nem egy összegben kaphatja meg Görögország a következő, 8,1 milliárd eurós hitelrészle­tet. A trojka vasárnap fejezte be vizsgálódását Athénban, de ez­úttal sem volt maradéktalanul megelégedve azzal, amit tapasz­talt. Viták alakultak ki a közal­kalmazottak elbocsátása kap­csán. Elvileg júliusig kellett vol­na a kormányzatnak úgyneve­zett „mobilitási tartalék” stá­tusba sorolni 12 500 állami al­kalmazottat. Ez azt jelenti, hogy azok a közalkalmazottak, akiknek megszűnik a munka­helyük, a közszférában más te­rületeken kaphatnak munkát. Akinek nem találnak, azt vég­érvényesen elküldik. A trojka és a kormány megegyezett ab­ban, hogy a júliusi dátumot szeptemberre terjesztik ki. Ez a lépés azonban komoly társa­dalmi elégedetlenséget válthat ki, tegnap is több ezren tüntet­tek a tervezett elbocsátások el­len, s sztrájkba léptek a helyi önkormányzatok alkalmazot­tai. A hitelező trojka, az Európai Unió, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa más kérdésekben is megállapodásra jutott Antonisz Szamarasz ka­binetjével. A trojka jóváhagyta, hogy a privatizációból idén a tervezett 2,6 helyett csak 1,6 milliárd euró folyjon be. A ke­vesebb bevétel oka, hogy meg­hiúsult a Depo gázszolgáltató privatizációja, amely iránt a Gazprom mutatott érdeklődést, végül azonban nem pályázott. Az orosz multicég jól taktikáz­hatott, mert a következő kiírás­ban már jóval olcsóbban juthat hozzá a görög vállalathoz. Igaz, több nehézség így is megma­radhat. A Gazprom azért is vonta vissza jelentkezését, mert túl magasnak tartotta az alkal­mazottak bérét, s nem akart csatározásokba belemenni a szakszervezetekkel. Görögor­szágnak bevételre lenne szük­sége, hiszen már augusztusban újabb 2,2 milliárd eurós hitelt kell visszafizetnie. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next