Népszava, 2013. július (140. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-09 / 158. szám
A Muzulmán Testvériség több mint ötven tagját lőtték le egy kairói kaszárnyánál Vérfürdő Egyiptomban Egyre aggasztóbb a helyzet Egyiptomban, miután egy kaszárnyánál a múlt szerdán a hadsereg által leváltott elnök, Mohamed Morszi több mint ötven hívét ölték meg. A Muzulmán Testvériség felkelésre szólított fel. Közben tovább húzódik az ideiglenes elnök személyének kinevezése. Egyiptomban egyelőre nincs esély a politikai kiegyezésre, sőt csak nő a feszültség, a szembenállás Morszi hívei és ellenfelei között. Több mint ötven személy vesztette életét, miután Kairóban Morszi hívei ahhoz a kaszárnyához vonultak, ahol a leváltott elnököt őrzik. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arról, mi is vezetett az összecsapásokhoz. A Muzulmán Testvériség közlése szerint a hadsereg ok nélkül tüzet nyitott rájuk. A hadsereg ezzel szemben azt állította, hogy többen felmásztak a kaszárnya falára, s meg akarták rohamozni azt. Ekkor dördültek el az első lövések. Hírek szerint a Testvériség két katonát elrabolt, de később mindkettőjüknek sikerült elmenekülni. A vérfürdő után a Muzulmán Testvériség felkelésre szólította fel híveit azzal az indokkal, hogy az embereknek lázadniuk kell azokkal szemben, akik „tankokkal lopják el a forradalmat”. A Muzulmán Testvériség sajtóértekezletén a szóvivő Izraelt és a hadsereg vezetőjét, Abdel Fattah al-Sziszit vádolta a vérontással. A hadsereg ugyanakkor kétszáz személy letartóztatásáról számolt be, akik szintén jelen voltak a kaszárnya ostrománál. Egyebek mellett lőfegyvereket találtak náluk. Az események kivizsgálására Adli Manszur ideiglenes elnök bizottságot hívott életre. Egyben sajnálkozását fejezte ki a történések miatt. Szintén az események kivizsgálását követelte a Nobel-békedíjas politikus, Mohamed El Baradei, aki azt közölte, az erőszak csak erőszakot szül, ezért „csak elítélni lehet”. Mint a Twitteren írta, Egyiptom számára kizárólag a békés átmenet lehet az egyedüli járható út. Brit lapok helyszíni beszámolói szerint a közvélemény csekély együttérzést mutat a Muzulmán Testvériséggel. Az emberek többsége nem hisz a Testvériségnek, kizártnak tartják, hogy a hadsereg védtelen emberekre lőtt volna. A drámai események hatására az ultrakonzervatív, radikális iszlamista szalafisták azt közölték, nem vesznek tovább részt az Egyiptom jövőjéről szóló tárgyalásokon - jelentette be a „Fény Pártjának” szóvivője, Nader Bakkar. „A Republikánus Gárda mészárlásának hatására azonnali hatállyal visszavonulunk a tárgyalásokról” - fejtette ki. Közlése szerint a szalafisták „meg akarják akadályozni a vérontást”, most azonban „patakokban folyik a vér”. Az ultrakonzervatív párt előzőleg Morszival szövetkezett, ám a hadsereg hatalomátvételekor a Morszi-ellenes táborhoz csatlakozott. Közben továbbra is egy helyben topognak a kormányalakítási tárgyalások. A szalafisták ugyanis két nappal azután, hogy Mohamed El Baradei ideiglenes kormányfővé való kinevezése ellen foglaltak állást, az új jelölt, a szociáldemokrata Sziad Bahaa al-Din mögé sem sorakoztak föl. Az ultrakonzervatívok ezzel kapcsolatban azt közölték, nem személyével szemben van kifogásuk, hanem politikailag semleges személyiséget akarnak a kormány élén látni. Megvétózták azt a bejelentést is, amely szerint El Baradeit Adli Manszur helyettesévé, alelnökké neveznék ki - adta hírül a szaúdi székhelyű hírtelevízió, az al Arabija. Hamdeh Szabahi volt elnökjelölt, baloldali vezető értetlenségének adott hangot a vétó kapcsán, arra hivatkozva, hogy a szalafisták a Hoszni Mubarak, illetve a Morszi hatalmának megdöntését eredményező tüntetéseken sem vettek részt. Azután azonban, hogy a szalafisták kivonultak a tárgyalásokról, új helyzet állt elő, bár még nem világos, hogy ez milyen hatással lesz a miniszterelnök kinevezésére s a szociáldemokrata politikus marad-e a fő jelölt a kormányfői posztra. A gazdaságjogász Sziad Bahaa al-Din azt közölte, még nem született hivatalos döntés a kérdésben. A brit Guardian egy egyiptomi újságírónőre hivatkozva azt írta, hogy június 23. óta több mint százan vesztették életüket és legalább ezren megsérültek a Morszi-párti és -ellenes tüntetők, valamint a rendőrség összecsapásaiban. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Továbbra sem múlt el a polgárháborús veszély Egyiptomban fotó: europressgetty images/spencer platt RÖVIDEN Isztambul: megnyílt a Gézi park Megnyitották a török ellenállás jelképének számító isztambuli Gézi parkot, ahol heteken át tüntettek nagyrészt fiatalok Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök önkényes kormányzási stílusával szemben. A parkot három héttel ezelőtt ürítette ki erőszakkal a rendőrség, amelyet el is vágtak a külvilágtól. Hüseyin Avni Mutlu kormányzó azonban azt közölte, „törvénytelen megmozdulásokat" továbbra sem tűrnek meg a parkban, amelyet „nem sajátíthatnak ki" bizonyos csoportok. A tüntetések májusban eredetileg a park tervezett átépítése miatt törtek ki. Egy török bíróság időközben azonban az átépítés ellen döntött. ► NÉPSZAVA Németország tovább titkolózik Elismerte a német kormány Edward Snowden, az amerikai adatgyűjtések kiszivárogtatójának állítását, amely szerint szoros az együttműködés az NSA amerikai titkosszolgálat és német társszerve, a BND között. Steffen Seibert berlini kormányszóvivő szerint az együttműködés s az erről szóló megállapodások „megfelelnek a törvényeknek". Az együttműködés részleteiről nem beszélt. Mint mondta, ezzel kapcsolatban csak a parlament ellenőrzőbizottsága előtt számolhatnak be, mert államtitkokat érintő kérdésekről van szó. A közvéleményt nem tájékoztatják -tette hozzá. Berlinben belpolitikai témává nőtt a BND és az NSA együttműködése. Ellenzéki politikusok Angela Merkel szerepét firtatják. ► NÉPSZAVA Lampedusán misézett Ferenc pápa Virágokat dobott tegnap a tengerbe Ferenc pápa azokra a menekültekre emlékezve, akik a Földközi-tengerben vesztették életüket, amint a jobb élet reményében Európa felé hajóztak. A pápa tegnap néhány órás látogatáson vett részt Lampedusában, ahol néhány száz fős menekülttábor áll az itt kikötött nincstelenek rendelkezésére. A sziget 100 kilométerre található Afrika partjaitól s 200 kilométerre fekszik Itáliától. Ferenc pápa misét mondott a helyi sportpályán, s menekültekkel találkozott. Egyikük, egy eritreai férfi elmondta, politikai és gazdasági okok miatt hagyta el hazáját. ► népszava Tisztogatás a Szíriai elnök pártjában Az általa irányított Bász párt teljes vezetését menesztette Bassár el-Aszad szíriai elnök. A párt honlapján azt közölték, új tisztségviselőket neveznek ki. Leváltották egyebek mellett Faruk al- Sara alelnököt is, aki bírálatokat fogalmazott meg Aszad politikájával kapcsolatban, s tavaly decemberben úgy vélte, tárgyalni kellene a lázadókkal. Akkor elmondta, katonai erővel nem lehet megnyerni a polgárháborút, amelyben már több mint százezer ember vesztette életét. Sara 22 évig hazája külügyminisztere is volt. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Brüsszel: ismételten Koszovóról egyeztettek Az európai uniós külpolitika és Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főbiztos legnagyobb eredményének számító szerb-koszovói megállapodás aláírása lehetővé tette ugyan, hogy az EU időpontot jelöljön ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ám ezt a megállapodás végrehajtásától tette függővé. A főbiztos közvetítői munkája folytatódik, Belgrád és Pristina kapcsolatának normalizálása továbbra sem ígérkezik zökkenőmentesnek. Tegnap Ashton brüsszeli kabinetjében ismételten találkozott Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfő, ez volt sorrendben a 13. tárgyalási forduló a két miniszterelnök között. A megbeszélés témája az áprilisban aláírt egyezmény valóra váltása - közölte az uniós főképviselő sajtóirodája. Ezt követően Ashton ma Belgrádban egyeztet Tomislav Nikolic szerb államfővel, Dacic kormányfővel és Aleksandar Vucic miniszterelnök-helyettessel a megállapodás alkalmazásáról és Szerbia előrehaladásáról az unióba vezető úton, majd szerdán Koszovóba látogat. Mindkét országban vannak ellenzői a történelmi kiegyezésnek. Koszovóban az észak-koszovói szerbek és a távlatilag Albániával való egyesülés álmát dédelgető albán radikálisok, az Önrendelkezés nevű formáció egyaránt mindent megtesznek a végrehajtás meghiúsításáért. Az albánok megpróbálták megakadályozni a koszovói képviselők bejutását a parlamentbe az egyezmény ratifikálásnak napján, az északkoszovói szerbek július 4-én saját ideiglenes parlamentet állítottak fel. „Csak a demokratikus és gazdaságilag erős Szerbia segíthet a Koszovóban élő szerb nemzetnek, de mi nem fogadhatjuk el, hogy Szerbia EU- csatlakozása területveszteséggel járjon és erőszakos integrációval egy el nem ismert állam intézményébe” - mondta Slavko Stevanovic házelnök. G.M. Robbantás egy román egyetemen Kezdetleges, hátizsákba rejtett pokolgépet robbantott egy férfi tegnap délelőtt a iasi műszaki egyetemen. Az első rémület után kiderült: sérülés és halálos áldozat nélkül végződött az incidens, nem terrorcselekmény történt, hanem az egyetem korábbi hallgatója próbált, egyelőre ismeretlen okokból, elégtételt venni. A terrortámadástól való félelem nem alaptalan Romániában. Tavaly októberben Omar Bakri iszlamista hitszónok egy interjúban „legitim” terrorcélpontnak nevezte Romániát és Bulgáriát, azt állítván, hogy ezek iszlám területek. Kifejtette, hogy ha az iszlám bevonult egy térségbe, akkor az iszlám területté vált, és a muzulmánoknak kötelességük egy napon azt „felszabadítani”, a Balkán pedig 400 évig volt iszlám terület. Mindezen túlmenően fokozza Románia kockázatát az afganisztáni szerepvállalás, az Izraellel való együttműködés, illetve az amerikai rakétavédelmi rendszer befogadása. A iasi egyetemet azonban nem az iszlám próbálta visszahódítani, hanem a volt diák elégtételt venni, aki feketébe öltözve, hátizsákkal betoppant az egyik terembe, ahol államvizsga folyt. A dékán nyugtatgatta a férfit, kérte, hogy tartsa meg őt túszul, és engedje el a diákokat. A merénylő azonban a rendőrséget akarta helyszínre hívatni, és amikor már a közelben voltak, akkor robbantotta fel hátizsákját. A diákok a rendőrség előtt leszerelték a támadót. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Döcögnek a görög reformok - véli a trojka Nem egy összegben kaphatja meg Görögország a következő, 8,1 milliárd eurós hitelrészletet. A trojka vasárnap fejezte be vizsgálódását Athénban, de ezúttal sem volt maradéktalanul megelégedve azzal, amit tapasztalt. Viták alakultak ki a közalkalmazottak elbocsátása kapcsán. Elvileg júliusig kellett volna a kormányzatnak úgynevezett „mobilitási tartalék” státusba sorolni 12 500 állami alkalmazottat. Ez azt jelenti, hogy azok a közalkalmazottak, akiknek megszűnik a munkahelyük, a közszférában más területeken kaphatnak munkát. Akinek nem találnak, azt végérvényesen elküldik. A trojka és a kormány megegyezett abban, hogy a júliusi dátumot szeptemberre terjesztik ki. Ez a lépés azonban komoly társadalmi elégedetlenséget válthat ki, tegnap is több ezren tüntettek a tervezett elbocsátások ellen, s sztrájkba léptek a helyi önkormányzatok alkalmazottai. A hitelező trojka, az Európai Unió, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa más kérdésekben is megállapodásra jutott Antonisz Szamarasz kabinetjével. A trojka jóváhagyta, hogy a privatizációból idén a tervezett 2,6 helyett csak 1,6 milliárd euró folyjon be. A kevesebb bevétel oka, hogy meghiúsult a Depo gázszolgáltató privatizációja, amely iránt a Gazprom mutatott érdeklődést, végül azonban nem pályázott. Az orosz multicég jól taktikázhatott, mert a következő kiírásban már jóval olcsóbban juthat hozzá a görög vállalathoz. Igaz, több nehézség így is megmaradhat. A Gazprom azért is vonta vissza jelentkezését, mert túl magasnak tartotta az alkalmazottak bérét, s nem akart csatározásokba belemenni a szakszervezetekkel. Görögországnak bevételre lenne szüksége, hiszen már augusztusban újabb 2,2 milliárd eurós hitelt kell visszafizetnie. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ