Népszava, 2013. július (140. évfolyam, 151-177. sz.)

2013-07-09 / 158. szám

6 KULTÚRA www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu 2013. JÚLIUS 9., KEDD RÖVIDENRÖVIDEN M ár A szív hídjai című film alapjául szolgáló Madison megye hídjai című regény is, amit Robert James Waller írt, bestseller lett. Ebben az alapvetően egyszerű történetben valószínűleg az hat igazán, hogy a monoton hét­köznapokat élő asszony, aki alapvetően szereti a férjét és a gyerekeit, a mindennapok meg­szokottságából a hirtelen jött és hirtelen tova is tűnő szerelem miatt kivirágzik. Vagyis a tör­ténet reményt jelent azon so­kaknak, akik morzsolgatják mindennapjaikat, olyan külö­nösebb baj nincs is velük és kö­rülöttük, de kiszámíthatatlan, adrenalinnövelő izgalomra vár­nak. Valamire, ami nem meg­szokott, felpezsdíti a vérüket. Az Orlai Produkciós Iroda és az Óbudai Társaskör most szín­padra édesgette a jól ismert szerelmes históriát. A társaskör mediterrán hangulatú, intim kertje jó helyszín ehhez, maga a megtestesült romantika. Pat­kó alakban körbeüljük a kis já­tékteret. Néhány szék, asztal, tűzhely, tálaló Zeke Edit díszle­te, nem különösebben idézi fel Amerikát, inkább magyar falu­si ház miliőjére emlékeztet. De hát persze mindez nálunk, és egyáltalán bárhol, ugyanígy megeshet. Egy asszony család­tagjai elutaznak négy napra, és egyszer csak bekopogtat hozzá a nagy ő. Haláláig titkolja ezt az életre szóló röpke találko­zást. Naplójából derül ki a gye­rekei számára. Úgy kezdődik az előadás, hogy a Szamosi Zsófia és Chován Gábor által játszott gyerekei olvassák ezt a naplót. És úgy megdöbbennek, mintha egészen más anyát ismernének meg belőle. Szamosi szarkasz­tikusra, csipkelődőre, olykor egyenesen gunyorosra játssza a lányt, Chován Gábor öltönyös, mellényesen kimértebbre a fiút. Novák Eszter rendezésében oly­kor egészen közel ülnek a két főszereplőhöz, akiket mintegy a felolvasásuk idéz meg. Megjegy­zéseikkel, egymásnak mondott véleményükkel akár félbe is szakítják őket, és mind jobban éreztetik, hogy nekik szintén problémás a magánéletük. Ahogy egyre inkább sikerül megérteniük azt, amin először felháborodtak, anyjuk „kihágá­sát”, úgy talán kicsit a saját élethelyzetükön is tudnak vala­melyest lazítani. Az anyjukat alakító Udvaros Dorottyában az a fantasztikus, hogy mer először megjelenni némiképp megöregedve, kiürült tekintet­tel, tesz-vesz rutinosan, min­den különösebb értelem nélkül elüti az időt. És amikor jön a fotós a lefényképezendő híd iránt érdeklődve, még mindig nem történik vele semmi külö­nös, ugyanilyen állapotban vá­laszol, de aztán lassú fokoza­tossággal csak pezsegni kezd a vére. És ettől újra abszolút nő­vé válik, amikor a férfi kedvéért már sebtiben estélyi ruhát vá­sárol, és felölti az otthon elköl­tött vacsorához, már tündököl, vibrál. Igencsak visszafiatalo­dik, hangja, felhevülten heb­rencs mozdulatai már-már egy felforrósodott szívű fruskára emlékeztetnek. Felvillanyozóan izgatóvá, mágnesként vonzóvá válik. László Zsolt kezdetben el­játssza a nemtörődöm fl egmát. Aki csak fl angál a világban, té­mát meg olykor biológiai okok­ból nőt keres, de olyan különö­sebben nem vesz a lelkére sem­mit, nem kötődik igazán seho­vá, ő az abszolút szabad, meg­béklyózhatatlan ember, aki ép­pen ezért nehezen is sebezhető. És ez a számára elérhetetlen, vagánysággal párosuló szabad­ság megbabonázóan vonzó le­het a nőnek. A férfit pedig pilla­natokra tán még a családi ott­hon állandósága is elvarázsol­hatja, hogy aztán azért gyor­san elvesse a maga számára ezt a lehetőséget. Időnként a két színész jóvoltából vibrál a színpad. Erőteljes a libikókajá­ték, hogy mikor melyikük lán­gol jobban, vagy éppen gondol bele, hogy ez a kapcsolat halál­ra ítéltetett, de azért akkor is, és mindenképpen megéri. A kis térnek vannak előnyei és hátrányai. Előny a testközel­ség. Hátrány, ha valami nem igazi, hamar lelepleződik, ami­kor azt látom, hogy a két szí­nész valójában nem csókolja szájon egymást, csak megpró­bálja ezt a hatást kelteni, nehéz hinnem a szerelmet is. De az­tán éppen a színpadon látottak alapján csak visszatornázom magam az illúziók világába. Ez az egész történet szép illúzió. És minél rútabb a világ, annál inkább szükségünk van ilyen romantikus mesékre. A szív hídjai a mozik után színpadon is siker az Óbudai Társaskörben Egész szép illúzió A szív hídjai világraszóló siker lm volt, 1995-ben rendezte Clint Eastwood, aki a fér főszerepet is játszotta, a földteke minden tájékán kalandozó fo­tóst. Mellette Meryl Streep parádézott, kissé meg­fáradt háztartásbeliből vált lángoló szerelmessé néhány napra. Most megérkezett hozzánk a szín­padi változat László Zsolttal és Udvaros Dorottyá­val a főszerepben. BÓTA GÁBOR Időnként a két színész jóvoltából vibrál a színpad – Udvaros Dorottya és László Zsolt FOTÓ: KOBRE GÁBOR A Kerekes Band új lemeze A napokban jelent meg a Kere­kes Band negyedik lemeze, a Folklore Man. A zenekar hozza a szokásos, csak rájuk jellemző ethno funk őrületet: furulyával, kobozzal és brácsával játszott modern könnyűzenét. A Kerekes Band az utóbbi évek egyik leg­ütősebb világzenei bandája, koncertjeikre jellemző a pulzáló „stadion-folk” hangulat. A lemez vendégelőadói között található Régen kinyitottunk egy folyó­iratot, újságot, és mindig talál­hattunk bennük novellát, tár­canovellát. Napjainkban, ami­kor válságos időket élünk, a kultúra, az irodalom egyre in­kább háttérbe szorul. Az írók egy részét karámba terelik, s nem is nagyon tiltakoznak, hi­szen írásaikból aligha élnének meg. A megbicsaklott ízlésű, műveletlen döntnökök sokkal magasabbra taksálják a futbal­listákat, mint mondjuk az iro­dalom jeles személyiségeit. Nem érdemes novellát írni, nincs ke­letje, elfogynak olvasói, akiket teljesen hatása alá vont a poli­tika, s meggyőződésüket igazo­ló írásokat várnak a lapoktól – ha még van pénzük megvásá­rolni őket –, semmint novellát olvasni. Holott talán sosem volt akkora szükség az irodalom jellemnevelő, értéket adó és tu­datosító hatásaira, mint nap­jainkban. Ebben a szárazságban fel­üdülést jelent a Szilágyi Zsófia által szerkesztett 20. századi magyar novellák kétkötetes gyűjteménye a Palatinus kiadó gondozásában. Nem tudom, a magyar novella történetében fix cezúra-e 1938, az azonban nem kétséges, hogy Imrédy első zsi­dótörvénye olyan folyamatot in­dított el, amely az újságok, fo­lyóiratok csökkenését, írók el­hallgattatását (majd munkatá­borba hurcolását) és a tekinté­lyes támogatók ellehetetleníté­sét szülte. A magyar kultúra súlyos válságát eredményezte az irodalom, képzőművészet és zene iránt érdeklődő-támogató vállalkozók megtizedelése. De a megmaradt lapokban azért vi­rágzott a novella, igaz, akkor már nem az „első nemzedék” nagy íróit lehet olvasni – jó né­hányan meghaltak –, hanem a fiatalabbakat, Szerb Antalt, Gellérit, Márait és a többieket, köztük azokat a nőírókat (Bohuniczky Szefi, Kádár Er­zsébet…), akik közel álltak a válogató szívéhez. 1905 és 1920 között virágzott ki teljes pompájában a magyar novella. Olyan nagyságrendű pró zaírók művelték, mint Krú­dy Gyula, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Molnár Ferenc, Ter sánsz ky, Nagy Lajos, Tömör­kény István és a többiek. Mes­terfokra fejlesztette Kosztolá­nyi, néhány novelláját bízvást halhatatlan remeklésnek ne­vezhetjük. Aztán 1920-ban, a vesztett világháború és Trianon sokkja után elsötétült az ég­bolt, s az irodalomban is érez­hető volt a közhangulat elboru­lása, a szegénység megjelenése és fokozódása, amelyet a novel­listák igyekeztek hitelesen áb­rázolni. Kosztolányi nagy no­vellái a mélyrétegek nyomorú­ságát jelenítették meg, s kicsit könnyes, nosztalgikus alapér­téssel, de ebből a közegből kerí­tette témáinak egy részét Móra Ferenc és Gárdonyi is (őt min­denképp beválogattam volna). Az antológiákban olykor mód kínálkozik arra is, hogy az egy­kori ellenfelek – nem ellensé­gek! – békében megférjenek egymás társaságában. Ady aligha lelkesedett Herczeg Fe­rencért, itt mégis egy kötetben szerepelnek (Herczeg Lószőr-vi­téze nem került a válogatásba, de kitűnő novella), itt vannak a tragikus sorsú Cholnokyak és Csáth Géza, az irodalomtörté­netből kimaradozó Földi Mi­hály, Szini Gyula, egyszóval a színkép szinte teljes, annak bi­zonyítéka, milyen gazdag és szerteágazó volt hajdan a ma­gyar novella. A könnyes búcsú gesztusával, a múltba révedve olvassuk ezt a szép gyűjte­ményt? Vagy reménykedhe­tünk, feltámad még, s virágko­rát élheti az új magyar novella? A remény hal meg utoljára… RÓNAY LÁSZLÓ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK 20. századi magyar novellák gyűjteménye Egy tünedező műfaj Nyílt ötletpályázatot írt ki a Szépművészeti Múzeum a Vá­rosligetbe tervezett Múzeumi Negyed épületeinek elhelyezé­sére és az ezzel összefüggő kör­nyezetalakítási feladatokra. A pályázat leadási határideje szeptember eleje, az eredmé­nyeket pedig október 3-án is­merheti meg a közönség. Az összesen 15 millió forint díjazá­sú ötletpályázat a Városliget megújítását célzó Liget Buda­pest projekt része. A kormány július 2-án meg­jelent határozatával döntött az új nemzeti közgyűjteményi épü­letegyüttesre vonatkozó kon­cepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról. Ennek értelmé­ben a Múzeum Negyed létreho­zásával összhangban a 2014– 2020 közötti időszakban meg­valósul a Városliget egészének megújítása, családi kulturális­szabadidős élményparkká tör­ténő átfogó fejlesztése. A most kiírt ötletpályázat a Ligetben felépítendő múzeumi épületek (az Új Nemzeti Galéria – együtt a Ludwig Múzeummal –, a Ma­gyar Néprajzi Múzeum, a Ma­gyar Zene Háza, a Magyar Fo­tográfiai Múzeum, valamint a Magyar Építészeti Múzeum) op­timális elhelyezését célozza. Az elképzelések szerint a múzeu­mok nemzetközi építészeti terv­pályázatát – a most kiírt elhe­lyezési ötletpályázat alapján véglegesített helyszínekre – 2013 második felében írják ki. A beruházás a tervek szerint az Európai Unió 2014-ben kezdő­dő, következő költségvetési cik­lusában rendelkezésre álló for­rások segítségével valósulhat meg 2018-as befejezési határ­idővel. A Városliget átfogó, több mint egy évszázada nem látott lépté­kű fejlesztése komplex célt szol­gál. Egyrészt fontos, hogy a Li­get Budapest egy európai ran­gú családi élményközpont le­gyen, amely a kulturális fo­gyasztás és szabadidő-eltöltés új dimenzióit nyitja meg, más­részt a fejlesztés révén egy olyan új intézményegyüttes jöj­jön létre, amely Európa egyik legvonzóbb városi családi tu­risztikai desztinációjává válhat – áll a Szépművészeti Múzeum közleményében. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Ötletpályázat a Múzeumi Negyedre FORRÁS: KEREKES BAND Fábián Juli, akivel egy igazi nyári sláger született meg, a Waiting for the Sunshine. f‍NÉPSZAVA Quimby-könyv egy ezresért A Sziget Nulladik napján Csodaországot varázsol a Quimby a fesztiválköztársaság közepébe. A koncerttel egy idő­ben jelenik meg Quimby címmel a 22 éves zenekar történetét fel­dolgozó riportkönyv is. Az első 5000 vásárlónak, akik elővétel­ben koncertjegyet vesznek, le­hetőségük lesz csupán 1000 fo­rintért megvenni a könyvet. A huszonkét éves Quimby egy du­naújvárosi iskolából indult el ma­gabiztos, apró lépésekkel, hogy később a népszerűség és siker kapujában a szövegíró frontem­ber annyira megzuhanjon, hogy mind a saját életét, mind a zene­kar létét veszélybe sodorja. Ez­után következett a felépülés és a visszatérés, és termékeny, alkotó évek, amikor egyre ismertebbek és népszerűbbek lettek. A Bookline Könyvek gondozásá­ban megjelenő riportkötet más­fél éves interjúsorozat után állt össze, hogy végre minden rész­let és érdekesség kiderüljön a ze­nekarról. f‍NÉPSZAVA A nagyszabású beruházás a tervek szerint a Városligetben 2018-ban fejeződne be Itthon is látható majd A nagy füzet A Budapest Film megerősítette lapunknak, ők forgalmazzák Szász János A nagy füzet című al­kotását, amely megnyerte a Kris­tály Glóbuszt a Karlovy Varyban rendezett nemzetközi  lmfeszti­válon. A  lm várhatóan szeptem­berben kerül a magyar mozikba. Az Agota Kristof művéből forga­tott A nagy füzet című  lm nem­zetközi szereplőgárdát vonultat fel. f‍NÉPSZAVA Kálmán Imre műve Berlinben Operettreneszánszt hirdetett a súlyos zenedrámák bemutatása mellett a berlini Komische Operben a Pécsett született Nánási Henrik, aki tavaly óta a színház főzeneigazgatója, és az ausztrál származású intendáns, Barrie Kosky. Kálmán Imre keve­set játszott darabját, A csikágói hercegnőt Kovács János vezény­li, a tenor főszerepet Nyári Zol­tán alakítja. Az elmúlt évadban az 1930-as években Berlinben fé­nyes sikereket aratott Ábrahám Pál revüoperettjét, a Bál a Savoybant mutatta be a színház, a darab a következő szezonban is műsoron marad, sőt egy Ábra­hám- lm- és operettnapot is szerveznek szeptember 28-ra. Ezen a tervek szerint először a Das Blaue vom Himmel című  l­met vetítik. f‍MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék