Népszava, 2013. augusztus (140. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-02 / 179. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2013. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK A szabályok hemzsegnek a visszaélésre lehetőséget adó rendelkezésektől fotó: Kielik István Garanciák, „érdemi” visszaélés, záptojás A Fidesz szerint az eljárási törvényben rögzített biztonsági garanciák kizárják az olyan választási csalásokat, amelyek „érdemben" befolyásolhatnák a szavazás eredményét - mondta Gulyás Gergely. A Fidesz képviselője méltánytalannak, igazságtalannak és valótlan állításoktól hemzsegőnek nevezte azt a vitát, amely a határon túli magyarokra vonatkozó választási eljárási szabályokról szól, mert, mint mondta, semmi ok nincs arra, hogy bárki a visszaélés lehetőségével riogasson. „Érdemi visszaélésre nem ad lehetőséget" a szabályozás -jelentette ki. Egyebek mellett arról is beszélt: pártja arra biztatja a határon túli magyarokat, hogy vegyenek részt a magyar közügyekről szóló döntésben, és megítélése szerint „rendkívül csekély az esélye annak, hogy kizárólag a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazatai döntsék el a választást". Gulyás Gergely óriási eredménynek tartaná azt, ha a határon túli magyar állampolgárok 50 százalék körüli arányban - nagyságrendileg kétszázezren - vennének részt a jövő évi parlamenti voksoláson. Ám így is - a magyarországi részvételtől függően - mindössze kettő, legfeljebb három mandátum dőlne el az ő szavazataikkal -fűzte hozzá. Az MSZP szerint konkrét garanciákra van szükség a választási visszaélések kiszűrésére. Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke közölte: a jelenlegi eljárási szabályok alapján nem lehet tisztességes választást tartani, a visszaélésekre lehetőséget adó szabályozás megkérdőjelezi a választások legitimitását. Hozzátette, az MSZP nem vitatja el a határon túli magyar állampolgárok választójogát, de botrányosnak tartja a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat. Ezért sürgetik, hogy a kormány mielőbb teremtsen érdemi garanciákat a választási csalások kiszűrésére, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező szavazók például kapjanak utólagos értesítést levélben a voksuk beérkezéséről. Emellett az MSZP csak írásos meghatalmazás esetén tenné lehetővé, hogy valaki összegyűjtse és mások helyett dobja be a konzulátusokon, illetve a nagykövetségeken kihelyezett urnába a szavazóborítékot. Molnár szerint annak eldöntése, hogy mi számít „érdemi" visszaélésnek, nem a Fidesz kompetenciája, a csalás pedig minden esetben gyengíti a választás legitimitását. Gulyás állítását Molnár ahhoz hasonlította, mintha valaki azt mondaná: egy száztojásos rántotta minőségét nem befolyásolja érdemben, ha egy záptojás is belekerül. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Egyre biztosabb, hogy a Fidesz-KDNP a határon túli magyarokkal akar nyerni, ezért el is kezdte a kampányt körükben kétszázezer új lakó a voksolásra? Amennyiben a határon túli választópolgárok a voksolás idejére átjelentkeznek, és így rendelkeznek majd magyarországi lakcímmel, úgy nemcsak országos listára, hanem egyéni képviselőjelöltekre is szavazhatnak majd. A külhoniak választási eljárási szabályai hemzsegnek a visszaélésre lehetőséget adó rendelkezésektől, a Fidesz pedig egyértelműen a saját malmára hajtaná a vizet az újdonsült szavazóbázissal. BÍRÓ MARIANNA Kizárólag a magyarországi állandó lakcím léte, valamint hiánya különbözteti meg - egyébként nyilván alkotmányellenesen - a határon túli kettős állampolgárokat a belföldön élő választópolgároktól - mondta lapunknak Tóth Zoltán. A választási szakértő arra a felvetésünkre reagált így, előfordulhat-e, hogy hirtelen bejelentett lakcímre tesznek szert bizonyos kettős állampolgárok, és a magyarországi állandó lakhely birtokában nemcsak az országos listára, hanem az adott körzet egyéni képviselőjelöltjeire is szavaznak. Azért merült fel ez a visszaélési lehetőség, mert Pállfy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke szerdán arról beszélt, hogy 40 ezren vannak a kettős állampolgárok közül, akiknek korábban volt már magyarországi állandó lakóhelyük, így ők majd ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más Magyarországon élő választó, tehát nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is. Tóth ezzel kapcsolatban azt mondta, nincs különbség a korábbi kettős állampolgárok és az egyszerűsített honosítási eljárás révén állampolgársághoz jutók között a választási szabályokban. Magyarán, ha egy új állampolgár, akinek már nem volt szüksége magyarországi megélhetésre és lakóhelyre a honosításhoz, most vagy a választás előtt tesz szert magyarországi állandó lakcímre, az ugyanúgy szavazhat a jövő évi választásokon, mint egy évek, évtizedek óta itt élő állampolgár két vokssal rendelkezve. Tóth e felvetéssel kapcsolatban elmondta: a kormány trükkös, sőt tisztességtelen jogalkotásának „köszönhető”, hogy különféle összeesküvés-elméletek is megjelennek. Mindez egy nagyon rossz folyamat, hiszen a választás tisztaságába vetett állampolgári és nemzetközi bizalom legalább olyan fontos, mint a garanciális szabályok - melyek ma szintén hiányoznak. Miután pedig a konzervatív számítások szerint is 1-3 mandátum sorsa függ a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, de a választójogot megkapó „új magyar” állampolgárok szavazatától a lecsökkentett létszámú parlamentben, nem is kérdés, hogy „átjelentkező” választópolgárokkal az egyéni körzetek sorsa is eldőlhet. Eközben a vélhetően többségében mégsem Magyarországon szavazó külhoniaktól tegnap megérkezett a Nemzeti Választási Irodához (NVI) az első két választási regisztrációs kérelem. Ezek egyikében egy németországi értesítési címet adtak meg, a másikban pedig egy e-mail címet - közölte Pálffy Ilona, az NVI vezetője. A választási eljárási törvény értelmében ugyanis a regisztrációt kérő, határon túl élő magyar állampolgároknak a választási irodával történő kapcsolattartásra nem a lakhelyük címét, hanem egy értesítési címet kell megadniuk, sőt ez lehet akár egy e-mail cím vagy akár egy faxszám is. Meg kell adniuk továbbá egy postai címet is, ahová a szavazási iratokat kérik, de azokat átvehetik személyesen egy külképviseleten is, vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi székhelyen, illetve a kijelölt 22 határ menti település egyikén. Előfordulhat, hogy valaki értesítési címként egy másik országban lévő címet ad meg, az NVI csak az értesítési címek adatait közli, a postai címeket - ahová a szavazási iratokat küldik majd - nem. A címeknek egyébként a kampányban is különös jelentősége van, hiszen a napokban újabb levelet kapnak a határon túl élő magyarok Orbán Viktor kormányfőtől - derült ki a Magyar Közlöny keddi számából. Eszerint a kormány folytatni kívánja a határon túl élő magyar állampolgárokkal megkezdett „nemzeti konzultációt”, így a már korábban is megkeresett személyek, és az azóta magyar állampolgárságot szerzett, külföldön érvényes lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkezők kapnak kampánylevelet. Máris mozgósít az EMNP Választási regisztrációra buzdítja a magyar állampolgárságot szerzett erdélyieket az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amelynek tisztségviselői az elsők között adták le kitöltött formanyomtatványaikat tegnap Magyarország külképviseletein. Emlékezetes, tavasszal kiderült: a Fidesznek gyűjtheti az adatokat Erdélyben a Tőkés László nevéhez köthető EMNT és az EMNP is. A Népszabadság értesülései szerint egy átfogó konzultáció részeként Tőkésék olyan adatokhoz juthattak, amelyek a kormánypártok hasznára lehetnek a 2014-es választások előkészítésében. A lap birtokába került egy kérdőív is, amelyen az iránt érdeklődnek, hogy az erdélyiek miként viszonyulnak a Fidesz és Orbán Viktor nemzetpolitikájához, az egyszerűsített honosításhoz, valamint szándékukban áll-e szavazni - amihez a regisztrációban is részt vennének. Azt, hogy a Fidesz milyen mértékben használja majd külhoni partnereit a választási kampányban, jól mutatja a Heti Válasz online tusnádfürdői tudósítása is, melyben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt nyilatkozta: „minden embert egyesével meg fognak keresni, hangoztatni fogják, hogy szavazni kell, ez közösségépítésnek sem utolsó". RÖVIDEN Akcióba lendülnek Gyurcsányék Gyurcsány Ferencet ábrázoló, Összefogással a Köztársaságért feliratú óriásplakátokkal kampányol a Demokratikus Koalíció (DK). Az akcióval összefogásra szólítják fel az ellenzéki pártokat, illetve szeretnék jobban megismertetni a DK nevét a közvéleménnyel. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, kampányfőnöke bejelentette: a mintegy nyolcmillió forintba kerülő imázskampányt adományokból, valamint a DK vezetőinek és országgyűlési képviselőinek személyes felajánlásaiból finanszírozza az állami támogatásban nem részesülő párt. A több mint félezer óriásplakátot augusztus 5-ig helyezik ki utcákra, terekre, elsősorban vidéken és kistelepüléseken, azután a Facebookon folytatódik a kampány, majd szórólapozással és kitelepülési sorozattal fejeződik be. A Fidesz erre ismét „maffiabaloldalt" emlegetett. A NÉPSZAVA Elnökjelöltre vár javaslatokat Orbán Szakmai szervezetektől vár ismételten véleményeket a kormányfő arra, kit javasoljon kinevezésre az államfőnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki posztjára - áll a Kormányzati Információs Központ közleményében. A megkereséseket Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár juttatta el 26 szakmai szervezet vezetőjének. Mint fogalmazott, „a megváltozott jogszabályi környezetben a kormányfő indokoltnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson arra, a törvényben meghatározott szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezetek újból javaslatot tegyenek az elnökjelölt személyére annak érdekében, hogy megalapozott javaslatot tudjon az államfő elé terjeszteni". Lázár arra kérte az érintett szervezetek vezetőit, hogy javaslataikat augusztus 9-ig írásban tegyék meg, részletesen ismertetve az ajánlott személy szakmai életútját, javaslatukat pedig érdemben indokolják. Lázár János a kérdésről augusztus 12-ére szakmai egyeztetést is kezdeményezett a parlamentbe. A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre. ► MTI A roma holokausztra emlékeznek A holokauszt roma áldozatairól emlékeznek meg ma országszerte. Történészek több tízezerre teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban haltak meg a második világháború idején. Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban délelőtt tartanak megemlékezést, a rendezvény végén mécsest gyújtanak az áldozatok emlékére. Megemlékezést tartanak este a fővárosban a Roma Holokauszt Emlékműnél a IX. kerületi Nehru parton és a Dohány utcában az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) épülete előtt is. Az ORÖ központi megemlékezése jövő kedden, a Szent István-bazilikában lesz. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg. ► MTI Balognak végre megfelel a rektor Torma András egyetemi tanárt nevezheti ki a Miskolci Egyetem (ME) rektorává Áder János köztársasági elnök Balog Zoltán (képünkön) javaslatára. Az emberi erőforrás miniszter választása azután esett az ME állam- és jogtudományi karának dékánjára, hogy a három pályázóból az intézmény szenátusa Tormát jelölte rektornak. Az egyetem élére azért kellett új vezetőt választani, mert a felsőoktatási törvény szerint június 30-án megszűnt a 65 évesnél idősebbek intézményvezetői megbízatása, így Patkó Gyula nem tölthette be tovább a rektori tisztséget. Idén májusban Balog érvénytelenítette az ME szenátusának első döntését, amely Illés Bélát, a gépészmérnöki kar dékánját választotta rektorjelöltnek. A miniszter döntését hivatalosan azzal indokolták, hogy az egyik szenátusi tag „nem megfelelő minősítésben" adta le a szavazatát. Illés ennek ellenére újra indult a megismételt pályázaton. Balog Zoltán áprilisban a Debreceni Egyetem rektorválasztásába is beleszólt: bár a szenátus nem támogatta, a tárcavezető mégis Szilvássy Zoltán rektori kinevezését javasolta az államfőnek. ► népszaVa FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA