Népszava, 2013. augusztus (140. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-01 / 178. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2013. AUGUSZTUS 1CSÜTÖRTÖK ______________________________________________________________________________DUAU 4 Rohamosan apad a lakossági betétállomány, miközben nem nő a hiteltörlesztés Hová tűnik a pénz? Átalakulóban vannak a magyarországi pénzügyi befektetési szokások. Június­ban a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint olyan mértékű volt a lakossági és a vállalkozói pénzkivonások mértéke, hogy a megtakarítások a két esztendővel ezelőtti szintre estek vissza. A hitelállomány további mérséklődése nem volt ennyire váratlan, „csupán" folytatódik a kedvezőtlen tendencia. BONTA MIKLÓS A rezsicsökkentések, vala­mint az idei bér- és nyug­díjemelések hatására nőt­tek a reáljövedelmek, több pénz marad a családoknál, amit sza­badabban költhetnek el - han­goztatja sikerpropagandájában a kormány. A legfrissebb, jú­niusi adatokból ugyanakkor ki­derül, hogy a háztartások a nö­vekvő bevételeiket - ha voltak egyáltalán ilyenek -, nem fo­gyasztásra, megtakarításra, in­gatlanvásárlásra vagy hiteleik kiváltására költötték. Hogy mi­re, az ma még rejtély. A hitelintézetek összevont mérlegének tegnap közzétett adatai szerint a háztartások 51,2 milliárd forinttal többet vettek fel betéteikből, mint amennyi új megtakarítást elhe­lyeztek, és 29,4 milliárd forint­tal csökkentették adósságaikat. A tranzakciók eredőjeként így 21,8 milliárd forinttal romlott a lakosság nettó pénzügyi pozí­ciója. A forintbetétekből 29,9 milliárddal többet vett ki a la­kosság, mint amennyit elhelye­zett, és 21,3 milliárd forint ér­tékű devizabetétet vont ki a bankokból. A forinthitel-felvétel 0,6 milliárddal meghaladta ugyan a törlesztést, de 30 mil­liárd forintnak megfelelő ös­­­szeggel törlesztette a lakosság a devizaalapú hiteleit. A háztartások bruttó hitel­­felvételéből 14,2 milliárd forint­nyit - tavaly február óta a leg­nagyobb összeget - a lakáscélú forinthitelek tettek ki, amelyek átlagos piaci kamata júniusban további 0,36 százalékponttal 9,60 százalékra csökkent. Ez­zel a jegybanki kamatcsökken­tési ciklus kezdete, tavaly au­gusztus óta 2,37 százalék­­ponttal mentek lejjebb a lakás­hitelkamatok, miközben az alapkamat 2,75 százalékkal lett alacsonyabb. A szabad fel­használású lakossági jelzálog­­hitelek átlagosan 11,9 száza­lékos kamata azonban 3,34 százalékponttal volt alacso­nyabb júniusban, mint a jegy­banki kamatcsökkentési ciklus előtt. A családok júniusban 30 mil­liárd forintot vettek ki a beté­teikből a májusi 108 milliárd forintos kivonás után. A forint­betétek állománya így csaknem 6400 milliárd forintra fogyat­kozott. Ami viszont minden pénzügyi elemzőt váratlanul ért, az az, hogy a magyarorszá­gi emberek jobban bíznak a széfekben és a párnacihában és pénzintézeteknél lévő deviza­betét-állomány még ennél is nagyobb mértékben, 21,3 mil­liárd forint értékben apadt. A lakossági hitelállomány folya­matosan csökken, jelenleg 7063 milliárd forintot ér el, ilyen ala­csony hitelállományra 2008 óta nem volt példa. A háztartások - okulva az elmúlt évek tapasz­talataiból - láthatóan egyre ke­vesebbszer vesznek fel hitelt, mert attól tartanak, hogy gond­jaik lehetnek a visszafizetéssel. Ugyanakkor a bankok is óvato­sabbá váltak, megszigorították a hitelképességi vizsgálatokat. Magasabb önrészt követelnek meg, illetve fedezet nélkül nem hiteleznek hosszú távra. Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy hová is lesznek a lakosság átmenetileg szabad pénzeszközei. Megtakarításait a lakosság jellemzően nem vi­szi külföldre az alacsony kamat és a pénzintézetek által felszá­mított költségek miatt. Forint­betétekben sem helyezik el, sőt a megtakarításaikból jelentős tőkét kivonnak, s a hitelállo­mány csökkentésére fordított pluszpénzeknek sem lehet nyo­mát lelni. Ahol növekedést lehet tapasztalni, az a lakosság ke­zében lévő államkötvény-állo­mány. A Magyar Államkincs­tárnál elhelyezett pénzeket ugyanis nem tartalmazzák a banki, pénzszolgáltatói statisz­tikák. Kellemetlen meglepetést jelenthet viszont a befektetők­nek, hogy mától az egészség­­ügyi hozzájárulással sújtott körbe kerültek a devizás ma­gyar állampapírok, köztük a kifejezetten a lakossági befek­tetőknek szánt Prémium Első Magyar Államkötvény (PEMÁK) is. Egyre jobban megfontolják az emberek, hogy a bankokra bízzák-e megtakarításaik kezelését fotó: Kielik István RI IY 18 552,34 -1,54% I gazdasag@nepszava.hu | Martfűn bűzlik először a szemétügy A Remondis Szolnok Zrt.-t ne­vezte ki ideiglenes szemétszál­lítónak Martfűre a következő kilenc hónapra a katasztrófavé­delem - jelentette be tegnap Varga Béla, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Katasztrófavé­delem igazgatója, miután a te­lepülés július 24. óta úszik a szemétben. Az új hulladéktörvény életbe­lépése után az eddigi szemét­­szállító szolgáltató, a német tu­lajdonú Remondis nevű cég leányvállalata, a Kun Hulladék Kft. felbontotta a várossal szer­ződését. A település vezetése ugyanis nem volt hajlandó jó­váhagyni a cég által szükséges­nek tartott díjemelést. A vállal­kozás a gyűjtőedényeit is elvit­te, így a lakosság átmenetileg kénytelen volt szemeteszsákok­ban tárolni a hulladékot. A probléma megoldása az új ren­delkezések értelmében a ka­tasztrófavédelemre hárult, amely kényszerkijelöléssel válaszhat új hulladékszállító céget azokon a településeken, ahol fennakadás alakul ki a szemétszállításban. Varga Béla tűzoltó alezredes elmondta: a szolgáltatót a sze­mélyi és tárgyi feltételek meglé­te és a szabad kapacitás alap­ján jelölte ki, a határozat ellen fellebbezésre nincs lehetőség. Lits László, a nemrégiben több­ségi önkormányzati tulajdonba került Remondis Szolnok Zrt. ügyvezető igazgatója tudatta, még a héten elkezdik a felgyü­lemlett hulladék elszállítását. Lapunk korábban többször jelezte, hogy számos hulladék­­kezelő cég kivonul a piacról, mert a kormány állami felügye­let alá vonta, és július elejétől tíz százalékkal csökkentette a szemétszállítási tarifákat. Emellett államosítja, illetve ön­­kormányzati többségi tulajdon­ba kényszeríti a szemétszállító vállalkozásokat. Ez pedig fenn­akadásokhoz vezethet a hulla­dékkezelésben több települé­sen. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Milliárdos sikkasztás a borsodi takaréknál A Borsod Takarékszövetkezet napi működését nem befolyá­solja az a tegnap ismertté vált bűncselekmény, amelyben sik­kasztás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a mezőkövesdi ta­karékszövetkezeti fióknál - kö­zölte Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele­tének (PSZÁF) szóvivője annak kapcsán, hogy a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Mezőkövesden működő takarékszövetkezet négy dolgozója nem létező em­berek nevére több hitelszerző­dést kötött, s a kárösszeg egy­­milliárd forint körüli is lehet. A PSZÁF-szóvivő tájékoztatá­sa szerint a takarékszövetkezet likviditási és tőkehelyzete kivá­ló, és az intézmény tagja a leg­nagyobb betétbiztosítási rend­szernek, az OTIVA-nak is. A stabil működés tényét igazolja a felügyelet átfogó rutinszerű vizsgálata, amelyet 2012 ősze óta folytatnak a takarékszövet­kezetnél. Elmondta azt is, hogy a vizsgálat révén a felügyelet már korábban tudott a sikkasz­tási ügyről. Ugyanakkor hang­súlyozta, hogy ez alapvetően bűncselekmény, annak kivizs­gálásában a nyomozó hatóság az illetékes. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője, Zákány Ág­nes elmondta, hogy négy ember ellen indult nyomozás a mező­kövesdi takarékszövetkezetnél történt sikkasztás miatt. Az ügyben a Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyei rendőrség helyett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Rendőr-főkapitányság jár el. (Sajtóinformációk szerint egy volt helyi rendőrségi vezető hozzátartozója is érintett az ügyben.) A rendőrség szakértők bevonásával vizsgál egyes szer­ződéseket, a kárérték megálla­pítása folyamatban van. A Blikk tegnapi számában írt arról, hogy a Mezőkövesden működő takarékszövetkezet négy dolgozója nem létező em­berek nevére több hitelszerző­dést kötött. A napilap úgy tud­ja, eddig nagyjából 1500 esetre derült fény, a kárösszeg pedig egymilliárd forint körüli lehet. A rendőrök megpróbálták lefog­lalni az elsikkasztott pénzt a gyanúsítottaktól, de egyikük­nek sem volt néhány millió fo­rintnál több megtakarítása. Vé­dekezésük szerint csak azért csaltak, hogy a központban azt lássák, jól dolgoznak. MTI-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Együtt—PM: növekszik a „fideszes földéhség" A nemzeti parkokat is elérte a „fideszes földéhség" az Együtt- Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség szerint, s félő, hogy a védett területeket a kormánypárthoz közeli érde­keltségek vehetik bérbe, illetve hogy feldarabolják őket. Szabó Rebeka, a PM független ország­­gyűlési képviselője elmondta: a kormány 100 ezer hektár nemze­ti parki területet akar újra bérbe adni. A politikus szerint ez ag­gasztó, mert a pályázati pontok 40 százalékát ezúttal is szubjek­tív szempontok alapján ítélhetik oda, így a területek nagy része helyi gazdálkodók helyett a Fi­­deszhez közeli érdekcsoportok­hoz kerülhet. ► NÉPSZAVA Csökkent az unióban a munkanélküliség A történelmi csúcson lévő eu­róövezeti munkanélküliségi ráta stagnált, míg az Európai Unió ugyanezen mutatója csökkenni kezdett - közölte tegnap a közös­ség statisztikai hivatala. Az Euro­stat adatai szerint az övezeti mun­kanélküliség júniusban 12,1 szá­zalékon maradt, viszont növeke­dett a tavaly júniusi 11,4 száza­lékhoz képest. Eközben az Euró­pai Unió egészében két év után minimális csökkenést mutatott az állástalanok aránya. A mutató ugyanis 11 százalék volt május­ban, júniusban pedig már csak 10,9 százalék. ► NÉPSZAVA Újraindul a borsodi a szénbányászat? A mélyművelésű szénbányászat újraindítását fontolgatja Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a megyei önkormányzat. Eh­hez partner lenne a japán gazda­sági, kereskedelmi és ipari mi­nisztérium energiapolitikai célki­tűzéseit támogató energiagaz­dasági intézet (IEEJ) és a Chiyoda vállalat - jelentették be az intéz­mények képviselői. A borsodi szénmedencében számos mély­­művelésű bánya működött, az utolsót csaknem húsz éve zárták be, ugyanakkor a föld mélye a szakemberek szerint több millió tonna szenet rejt. ► népszava REÁLIS INGATLANIRODA Budapest belterületén másfél- kétszobás ELADÓ LAKÁST KERES gyors szerződéskötéssel, 1-2 hónapos költözéssel. Hétvégén és este is: 06-30/95-29-848 EGYETEMEKHEZ KÖZEL, Petőfi híd budai hídfőjénél, a Karinthy Frigyes utcában téglaépítésű, ötödik emeleti, világos, 1+1 szobás, 42 nm-es öröklakás azonnal beköltözhetően eladó. Telefon hétvégén is: 06-30/9529-848. 95 nm-es, igényesen felújított, első emeleti, erkélyes, 3+1 szobás cirkos öröklakás eladó. 400 e Ft/nm 06-30/9529-848

Next