Népszava, 2013. szeptember (140. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-02 / 204. szám
A hitelezés és a beruházások további csökkenését hozhatja magával a bankok újabb terhe Óvatos adósmentes A héten folytatódnak a tárgyalások a bankok és a kormány között a devizahiteles mentőcsomagról. A kabinet a jegybank és a civilek javaslatát is vizsgálja. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója szerint addig nem érdemes számolni a csomag hatását, amíg nem született végleges döntés. A vállalatok is vesztesei lehetnek egy rossz megállapodásnak. A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le, hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Az elemző szerint a lakosság az elmúlt időszakban túlvállalta magát, azaz túlzott mértékben eladósodott. A vállalati hitelek a gazdaság jövője szempontjából azért fontosabbak, mint a lakosságiak, mivel sok esetben beruházásokat finanszíroznak, hangsúlyozza az elemző. Ebben a szegmensben szó sincs a hitelleépítés kényszeréről, ugyanakkor a hitelezés akadozása manapság a keresleti mellett kínálati korlátokkal is magyarázható, és ez óhatatlanul maga után vonja a beruházások visszaesését is. „Ne legyen kétségünk afelől, hogy a devizaadós-mentő csomag újabb banki veszteségei további hitel-összehúzódást jelentenek majd a vállalati szférában” - hangsúlyozza Balatoni András. Ez pedig a beruházás további szűkülését eredményezheti. Számítása szerint a korábbi végtörlesztés áttételesen 0,8 százalékkal csökkentette a 2012-es GDP- növekedést, egy további több százmilliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram várt pozitív hatásait. Javítani a helyzeten, az elemző szerint a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne. Érdemes lenne úgy használni a bankadót, mint egy, a pénzügyi szektor problémáinak kezelésére elkülönített alapot. Bár a mértékével lehet vitatkozni, azonban hatékony eszköze lehet egy túlhitelezési időszakban a bankszektor hűtésének. A jelenlegi körülmények között viszont csökkentésével támogatható lenne a hitelezési tevékenység beindítása. Ráadásul könnyedén nullszaldós lehet a történet a költségvetés számára. Balatoni András szerint ha például a bankadóból leírhatóvá tenné a kormány az újonnan kihelyezett vállalati hitelek 20 százalékát, az addicionális gazdasági teljesítmény miatt a befolyó adóbevétel ellensúlyozná a kedvezmény mértékét. A kormány arra törekszik, hogy arányosan osszák meg a terheket, vagyis mindenki vállaljon részt, aki hibázott: a bankok, a kormány és a hitelesek is - véli Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója a Világgazdaság Online-nak adott interjújában az adósmentő javasol banki különadó terhére kellene leírni a pénzintézetek várható veszteségét ,azokkal kapcsolatban elmondta: tárgyalások folynak, de annyi variáció van, hogy kár is addig ezek hatásairól beszélni, amíg a tárgyalásoknak nincs vége. A kormány szerepvállalása ugyanakkor több szempontból kérdéses: ez ugyanis azt jelenti, hogy adófizetői pénzeket fordítanak a hitelesek megmentésére. Ez politikailag nem biztos, hogy kifizetődő a kormány számára: a forinthitelesek és a hitellel nem rendelkezők ugyanis rossz szemmel nézhetik, hogy az ő adóforintjukból menti a kabinet a devizaadósokat. Másrészt a költségvetési szerepvállalás veszélybe sodorhatja a kormány 2,7 százalékos GDP- arányos hiánycélját is. Megfelelő alapnak találta a nemzetgazdasági minisztérium a bankok javaslatát a devizahiteles mentőcsomagra, a tárgyalások a következő hónapokban folytatódnak - közölte Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője. A kormány tárgyalt már a javaslatokról, de egyelőre döntést nem hozott. A bankszövetség a kormányzattal folytatott tárgyalások keddi fordulójára két részletes, hatástanulmányokkal alátámasztott tervet terjesztett elő. Három fő eszköz kombinációját vizsgálta meg a szövetség: a kedvezményes árfolyamon történő forintosítás, a kamattámogatás és az árfolyamgát típusú védelem lehetséges kombinációit, és a két jobbnak ítélt verziót tették le a kormány asztalára. A kormány nemcsak a bankszövetség javaslatait, hanem például az MNB vagy a különböző civil érdekképviseletek által felvetett megoldásokat is vizsgálja. B. N. A devizaadós-mentő csomag hatását latolgatják az elemzők, de kevés még a konkrétum fotó thinkstock RÖVIDEN Javaslat az MNB és a PSZÁF összevonására Az egész jogrendszeren átvezeti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) funkcióinak Magyar Nemzeti Bank (MNB) általi átvételével kapcsolatos módosításokat az a törvényjavaslat, amelyet Varga Mihály miniszter nyújtott be a parlamentnek. Az Országgyűlés honlapján megjelent tervezet a törvényeken átvezeti a változást, vagyis a PSZÁF helyébe az MNB-t írja, de több helyütt a felügyeletet a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervinek nevezi. A módosuló törvények többsége pénzügyi jellegű, de változik például az önkormányzati, a verseny-, illetve a fogyasztóvédelmi törvény is. ►MTI Ma utoljára üzembe helyezési kód Immár 13 pénztárgép közül választhatnak a kiskereskedők: a Laurel Számítástechnikai Kft. és az LA Pénztárgép Kft. egy-egy új ECO Mini típusú pénztárgépre kapott forgalmazási engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól, és még további kiskasszás kérelmek elbírálása van folyamatban. A feketegazdaság visszaszorítása, az adóelkerülés megakadályozása és nem utolsósorban a büntetések elkerülése érdekében a nemzetgazdasági minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy minden érintett igényelje meg az üzembe helyezési kódot. Tekintettel arra, hogy az átállás jogszabályi határideje (augusztus 31.) szombatra esett, aki eddig elmulasztotta a regisztrálást, ma még megteheti. ► NÉPSZAVA Nyereségbe fordult az E-Star Nyereséges volt a csődeljárás alatt álló E-Star az első félévben, adózás utáni eredménye 1,6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző év azonos időszakában elkönyvelt, több mint 3 milliárd forintos veszteséggel - közölte a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A társaság árbevétele csaknem a felére, 16 milliárd forintra esett. A csökkenést a cég elsősorban a tevékenységüket megszüntető vagy értékesített magyarországi kapcsolt vállalkozások bevételének kiesésével magyarázza. Az idei első félévben a korábban tartós és nagymértékű adósságot felhalmozó önkormányzatok - amellett, hogy az időközben kibocsátott számlákat folyamatosan rendezik - folyamatosan csökkentik adósságállományukat. ► MTI KŐBÁNYAI METRÓVÉGÁLLOMÁS FIOZ közel, csendes, kulturált környezetben, 38 nm-es, konvektoros, világos, sorházi lakás 70 nm-es zárt kerttel, tárolóval, kocsibeállóval 7,3 millió forintért azonnal beköltözhetően eladó. Reális Ingatlaniroda 06-30/9529-848 Befagyott állapotban a magyar gazdaság Az első félévi visszaesés után minimális, 0,5 százalékos növekedés jöhet a magyar gazdaságban a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Ez és az év egészében várható 0,3 százalék körüli növekedés csak a növénytermesztés jelentős emelkedésének - a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén kedvezőbben alakuló természeti feltételeknek - az eredménye. A többi ágazat, a fogyasztás és a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések - például az erőszakos rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése - elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, s nemhogy nem javítják, de kifejezetten rontják a növekedés esélyét. Az EU átlagához viszonyítva ez kedvező - ott még a második negyedévben is 0,2 százalékos visszaesés volt tapasztalható de jóval elmarad az 1 százalék körüli lengyel, román és szlovák, s különösen a balti dinamikától. Az első félévben a mezőgazdaságon kívül szinte csak az építőipar termelése emelkedett. Ugyanakkor az első félévben még visszaeső iparban az európai konjunktúra javulásával szerény élénkülés remélhető. A foglalkoztatás az első félévben az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában összességében 0,2 százalékkal mérséklődött. Ez az üzleti szektor romló foglalkoztatási képességének a következménye, a közmunkások száma ugyanis emelkedett, az e nélkül számolt költségvetési szektor létszáma pedig stagnált. Ugyanakkor a KSH lakossági felmérése szerint 1,5 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A munkanélküliség a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése, valamint a külföldi és szürke-munkavállalás terjedése miatt csökken. A GKI 2013 egészére 2,2 százalékos inflációt jelez. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók - telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohányárrés - begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A hazai infláció erőltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, ám ez fenntarthatatlan, és rengeteg káros mellékhatással jár. Az államháztartási hiány idén magasabb lesz a 2,7 százalékos célnál, de 3 százalék környékén marad - véli a GKI. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Még várat magára a hitelezési fordulat Hitelezési fordulat 2016 környékén következhet be, addig hitelleépülés zajlik, ami mindenképpen visszafogja a beruházási tevékenységet - nyilatkozta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető pénzügyi elemzője a közszolgálati rádiónak arról, hogy elérhető-e a külföldi elemzők által korábban jósolt, és azóta sokak által vitatott 2,5 százalékos GDP-bővülés. Beruházások nélkül pedig nemigen vannak új munkahelyek, illetve foglalkoztatásbővülés, és így fogyasztásnövekedés. Valami kis fogyasztásnövekedés, munkaerő-piaci javulás lehet, mint ahogy a legutóbbi adatok is mutatják, de ez csak egészen apró javulás. Ahhoz, hogy 2,5 százalékos legyen a gazdaság bővülése, sokkal radikálisabb fordulatnak kellene bekövetkeznie, 2014- ben és 2015-ben így 1 és 2 százalék közötti növekedés várható - mondta Török Zoltán. A műsorban szintén nyilatkozó Csath Magdolna közgazdász a növekedési lehetőségekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió teljesítménye nem növekszik, miközben az EU piaca Magyarországnak nagyon fontos. Az MNB alapkamat-csökkentéseiről Török Zoltán azt mondta, látni, hogy más jegybankokhoz hasonlóan a hazai intézmény is megújítja monetáris eszköztárát. Önmagában a jövőben 3,5 százalékra csökkenő alapkamat nem kell, hogy veszélyeztesse a forint árfolyamát. Ezért tért a jegybank óvatosabb kamatpolitikára, és legutóbb már nem 25, hanem csak 20 bázispontos csökkentést hajtott végre, így az alapkamat 3,8 százalékon áll. Különösebben nincs jó üzenete egy ilyen lépésnek, nem erősíti a konzervatív, kiszámítható jegybank képét. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Csökkent a megújuló energia aránya A Fidesz rossz teljesítményével akadályozza a megújuló energiaforrások felhasználását, és a mai napig a szocialista kormányok sikeres energiapolitikájának eredményeivel büszkélkedik" - közölte szombati sajtótájékoztatóján Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A teljes bruttó villamosenergia-fogyasztásban 2012-ben már második éve csökkent a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia aránya. Józsa István szerint Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ennek ellenére „diadaljelentést tett közzé". ► MTI Menekíti a pénzét a lakosság a bankokból A lakáshitelek átlagos kamata 12 százalékról 9,5 százalékra csökkent egy év alatt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett júliusi adataiból. Leginkább a személyi hitelek kamata esett: egy év alatt három százalékkal, 25,64 százalékra. A jegybanki alapkamat csökkentése a betéti kamatok csökkenését is magával hozta, ráadásul a lakossági betétkivonás mértéke megközelíti a kritikus, tavaly januári szintet. Egy átlagos, éven belül lekötött forintbetétre a tavalyi 6,79 százalékos kamat helyett idén már csak 3,48 százalékot fizettek a bankok. ►népszava Irngatlan iroda Budapest területén eladó LAKÁST VAGY CSALÁDI HÁZAT KERES ÜGYFELEI RÉSZÉRE. 06-30/9529-848 25 évi üzemeltetési, gondnoki és vállalkozói gyakorlattal bármilyen állásajánlatot örömmel fogad (technikus, képesített vendéglátós, fűtő, vagyonkezelő, népművelő, jogosítvány) rugalmas, független, mobil szakember. Kérésre bemutatkozom: mezes@mail.datanet.hu