Népszava, 2013. október (140. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-29 / 252. szám
Elvesztette a párt elnökségének bizalmát a szociáldemokraták elnöke, Bohuslav Sobotka Útkeresés Csehországban Nem is a pártok programbeli különbségei, hanem az egyes politikai erőknél felmerült belső feszültségek jelentik a következő cseh kormány felállításának legfőbb akadályait. A voksolás első helyén végzett szociáldemokraták vezetésében kibékíthetetlenné váltak az ellentétek, a második helyezett ANO számára pedig épp a túl jó szereplés jelent gondot. Viszonylagos nyugalomban telt el a tegnapi nap Csehországban, két nappal a választás után. Prágában ugyanis október 28-án Csehszlovákia 1918-as megalakulására emlékeznek. Ma azonban ismét a tárgyalásoké lesz a főszerep. Először is azt kell tisztázni, mi legyen Bohuslav Sobotka, a szociáldemokraták elnökének sorsa. Pozíciója eddig sem volt szilárd, a várakozások alatti, 20 százalékos választási eredmény után azonban minden korábbinál instabilabbá vált a helyzete. Olyannyira, hogy a szociáldemokraták elnöksége nemcsak a lemondását követelte, hanem azt is, hogy ne vegyen részt a koalíciós megbeszéléseken. A húsz elnökségi tagból 13-an támogatták a leváltására vonatkozó kezdeményezést. A zendülőkhöz csatlakozott Milos Zeman elnök is. Az államfő célja nyilvánvaló: azt akarja elérni, hogy pártfogoltja, Michal Hasek ülhessen a CSSD elnöki székébe, ezzel Zeman komoly befolyást gyakorolhat a következő kormányra is. Sobotka azonban közölte, nem hajlandó távozni. Zemannak azt üzente, nincs joga beleszólni a szociáldemokraták belső ügyeibe. Sobotka közvetetten Zdenek Fierlingerhez hasonlította az államfőt. A volt miniszterelnök 1948-ban átjátszotta a CSSD-t a Element Gottwald fémjelezte kommunisták kezére. Sobotka óva intett attól, hogy a közvélemény „élőben láthassa politikai öngyilkosságukat”. Nekiment helyettesének, Michal Haseknek is, akit „puccskísérlettel” vádolt. A CSSD vezetésének kettészakadását mutatja az is, hogy az elnökség több tagja Sobotka nélkül találkozott vasárnap este Milos Zeman elnökkel a prágai várban. Bármennyire is a kormányalakítással kíván foglalkozni Sobotka, s akármennyire is ragaszkodik a pártelnöki székhez, addig nincs értelme megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat, amíg saját pártjában a bizalmatlanság légköre veszi körül. Kormányt is nehéz alakítania, hiszen az első népszerűtlenebb döntésnél nem esetleges koalíciós partnerei, hanem saját pártja hátrálhat ki mögüle. Sobotka helyzete tarthatatlanná vált saját pártján belül. Az új cseh koalíció másik akadálya az ANO lehet. A párt túlnyerte magát majdnem 19 százalékos eredményével. A milliárdos Andrej Babis nem sajnálta a pénzt a kampányra, ő költötte messze a legtöbbet e célra. Kiválóan ért a marketinghez, az imázsépítéshez. Ám a tömörülésnek nincsenek szakképzett politikusai. Babis eddig újfajta kormányzást követelt, most azonban, amikor bekerülhetne a koalícióba, azt is el kellene árulnia a választóknak, hogyan képzeli el az újfajta kormányzati, illetve gazdaságpolitikát. Babis alighanem épp amiatt adott egymásnak ellentmondó nyilatkozatot pártja esetleges kormányzati szerepvállalásáról, mert maga is látja: ha az ANO-nak felelősséget kell vállalnia az ország sorsáért, úgy hamar kipukkadhat a párt üres ígéretekkel felfújt léggömbje. Babis ezért azt közölte, kormányon kívülről támogatná a szociáldemokraták és a kereszténydemokrata KDU-CSL esetleges kisebbségi kabinetjét. R.T. Michal Hasek szociáldemokrata alelnök várja, hogy eljöjjön az ő ideje forrás: a cssd honlapja Lapszemle rvoevcz Babis mellett a másik kulcsszereplővé a kereszténydemokrata KDU-CSL lépett elő. Programja centrista, s a kommunisták kivételével minden párttal kiegyensúlyozott a viszonya. A lap úgy véli, ha a két párt a CSSD-vel együtt koalíciót köt, a cseh belpolitika „kalandos vállalkozás" előtt áll, amelynek a vége újabb előrehozott választás lehet. HOSIWtöSlfiMHIM Nem zárja ki az újabb idő előtti voksolás lehetőségét a prágai gazdasági lap sem, amely megállapítja, patthelyzet alakult ki, hiszen nagyrészt hasonló erőkből álló tömörülések kerültek be a parlamentbe. Programjaik különbözőek, nem lesz könnyű közös nevezőre hozni őket. RÖVIDEN Többen meghaltak a Tienanmen téren Legalább három ember meghalt, amikor egy gépkocsi hatolt be a pekingi Mennyei béke terére. A gépkocsi először áthatolt egy sorompón, majd felgyulladt. Több turista, valamint egy rendőr is megsérült. A kínai weboldalakon a kiégett gépkocsi felvételét mutatták, ám a fényképet hamar letörölték az oldalakról. Egyelőre nem világos, baleset történt-e, vagy valaki szándékosan hajtott az autóktól elzárt részre. Az eset nyomán lezárták a közelben lévő metróállomást. Külföldi turisták pedig arról számoltak be, hogy a császárok egykori lakhelyét, a Tiltott várost is kiürítették. ► NÉPSZAVA Kezdődik a brit lehallgatási per Megkezdődött az esküdtek kiválasztása az időközben megszűnt brit bulvárlap, a News of the World újságíróinak perében. A lap vezetőit és újságíróit összeesküvéssel, brit személyiségek telefonjainak lehallgatásával vádolják. Az ausztrál médiamágnás, Ruppert Murdoch lapjának kiadója, a News International cég volt vezetője, Rebekah Brooks, Andy Coulson volt főszerkesztő és még hatan ülnek a vádlottak padján, valamennyien ártatlanságukat hangoztatják. A per hónapokig elhúzódhat, a nép szava Teherán hajlik a kompromisszumra Kompromisszumkészségét hangoztatta Irán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértőivel Bécsben folytatott megbeszélései során. Abbasz Aragsi külügyminiszter-helyettes közölte, új alapokra kell helyezni az ország nukleáris programjával kapcsolatos tárgyalásokat. Az IAEA évek óta betekintést próbál nyerni az atomprogramot érintő iráni aktákba, és vizsgálódni kíván a Teherántól délkeletre fekvő parcsini katonai létesítményben. A Nyugat azt gyanítja, a bázison nukleáris robbanófejek előállításán dolgoznak. Aragsi Bécsben megbeszéléseket folytatott az IAEA főigazgatójával, Amanoukijával. ► népszava Elhunyt Mazowiecki volt kormányfő Varsóban bejelentették, hogy 86 éves korában elhunyt a lengyel demokratikus átmenet első kormányfője, Tadeusz Mazowiecki. Az 1927-ben született Mazowiecki katolikus újságíró volt, 1980- ban csatlakozott a Szolidaritáshoz, a sztrájkoló munkások és az értelmiségiek közötti összekötő kapocsként szolgált. A Szolidaritást vezető Lech Walesa tanácsadója lett, majd a részlegesen szabad választásokat követően, 1989 és 1991 között állt a kormány élén. „A legjobb kormányfő volt" - mondta róla a Nobelbékedíjas Walesa. „Hazafi volt a szó legnemesebb értelmében" - méltatta Aleksander Kwasniewski volt elnök. Angela Merkel német kancellár Mazowieckinek a német egyesítésben játszott szerepét emelte ki. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA Le Monde: példátlan gyűlölet Budapesten VÁRKONYI TIBOR „Fordulatot” vélt fölfedezni a Le Monde hétfő délutáni száma a magyar jobboldal antiszemitizmus-politikájában. A terjedelmes cikk azt elemzi részletesen, hogy ez a „fordulat” valójában nem létezik, éppen ellenkezőleg. A kiindulópont idézi Navracsics Tibor október elején elhangzott szavait, amelyben immár a korabeli hivatalos Magyarországot is felelősnek tekintette a tömeges zsidó- és cigánydeportálásokért. Ez az önkorbácsolás - állapította meg a liberális párizsi újság kommentárja - nem példátlan. A budapesti hatóságok már 1946-ban említést tettek a felelősségről, de ha a fizikai erőszak ma ritkább is, a magyar antiszemitizmust heves szóbeli gyűlölet jellemzi, olyan, amilyennek Nyugat-Európában nincs nyoma. Az Európai Unióban elképzelhetetlen, hogy az állam által támogatott Nemzeti Színház antiszemita darabot tűzzön műsorára, amitől csupán a tömeges tiltakozások hatására álltak el. Egy jobbikos képviselő azt indítványozta, készítsenek névsort a parlament zsidó származású képviselőiről, kétségbe vonván hazafiasságukat, miközben másik társa kiásná a XIX. századból az állítólagos zsidó „rituális vétkeket”. Az 1990-es években - említette a Le Monde cikkírója - úgy 15 százalékra becsülték a magyar népesség antiszemita hangulatát, 2006 óta ez elérte a 20 százalékot, amióta a Jobbik a politikai mezőnyben megjelent. A Fidesz - foglalta össze következtetéseit a párizsi lap - gyakran elnézéssel reagál a vitriolos retorikára, és saját soraiban is eltűri az antiszemita lármázást. A jövő tavaszi parlamenti választások közeledtével változott a hang, mert az antiszemitizmus ellen megcélzott küzdelem lehetővé teheti a szélsőjobb elszigetelését, a konzervatívok ugyanis párharcban állnak az elveszett szavazatokért. Az igazi választóvonal azonban másutt keresendő, az Európával kialakult viszonyban. Az Orbán Viktor által annyit emlegetett euroszkepticizmus csak fölerősödhet, miközben a Jobbik elszakítaná Magyarországot az uniótól. Tarolt az ellenzék, de Kirchneré a többség Argentínában az elnök asszonyhoz hű erők vereséget szenvedtek a vasárnapi részleges törvényhozási választásokon, de megőrizték többségüket a kongresszus mindkét házában. A kormányzó Front a Győzelemért (FpV) tömörülés és szövetségesei ugyanakkor nem rendelkeznek kétharmados többséggel, ami szükséges lenne ahhoz, hogy az alkotmány módosítása révén Cristina Fernández de Kirchner harmadszor is újraválasztathassa magát. Az elnök asszony hiányzott a kampányból, nemrégiben agyi vérömleny miatt műtötték. Még két év van hátra hivatali idejéből. A voksoláson a képviselőházi helyek majd feléről, a szenátusi posztok harmadáról döntöttek. Mint a La Nación című lap jelentette, a Kirchner-párti erők a 24 kerület közül 12-ben veszítettek, köztük az öt legnépesebben is. Tíz voksból hetet a kormányzó erők ellen adtak le. A választás nagy győztesének a peronista FpV pártból kivált Megújulási Front jelöltjét, Sergio Massát tartják, aki Buenos Airesben a voksok 42,6 százalékát szerezte meg, az FpV jelöltje csak 31 százalékot kapott. S bár a félidős választások ritkán iránymutatók, őt tartják a jövő emberének Argentínában. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Épül a rakétavédelmi bázis Romániában Komoly diplomáciai sikerként éli meg Bukarest, hogy tegnap a dél-romániai Deveselu településen megkezdődött az európai rakétavédelmi rendszer romániai bázisának kiépítése. Az ünnepségen Traian Basescu államelnök azt emelte ki, hogy e bázis egyben a szövetségesek bizalmának kifejezése Románia iránt. Jelen volt Jim Miller amerikai védelmi minisztériumi államtitkár és Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes is. „A támaszpont építése Deveseluban, ahogy arra Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is utalt, megkezdődik, annak ellenére, hogy nincs egyetértés Oroszországgal ebben a kérdésben” - jelentette ki Mircea Dusa román védelmi miniszter. Oroszország kezdettől ellenzi az amerikai rakétavédelmi rendszer európai pillérének telepítését. Moszkva szerint az amerikai NATO rakétapajzs az orosz nukleáris elrettentő erő gyengítésére irányul, s jogi garanciákat kér az Egyesült Államoktól. Washington érvei, miszerint az Oroszország szomszédságába telepített bázis elsősorban Irán esetleges rakétacsapásainak a kivédésére lenne hivatott, egyelőre nem elegendőek Putyinék számára. Ez a kérdés az egyik legkomolyabb vitapont az amúgy is egyre fagyosabb amerikai-orosz viszonyban. Az orosz média megjegyezte, az Egyesült Államok felszámolta katonai jelenlétét a kirgíziai Manasz bázison, amely az afganisztáni műveletekhez nyújtott segítséget, s ezentúl a romániai Constanta kikötőváros lesz a tranzitállomás. Washington és Bukarest 2011 szeptemberében, a terrortámadás 10. évfordulóján kötött megállapodást a rakétavédelmi pajzs Romániába telepítéséről. A deveselui légitámaszpontra SM-3 elfogó rakétákat telepítenek, amelyek az ütközés erejével semmisítik meg az ellenséges ballisztikus rakétákat. A rakétákhoz radarállomás és parancsnoki irányítópont tartozik. G.M.