Népszava, 2013. december (140. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-02 / 280. szám

Tíz év múlva is a Fidesz matuzsálemei uralják majd az Ab-t Még várhat a nyugdíj Ma újabb törvényalkotási dömping kezdődik: egy salátatörvény megszavazá­sával húznák el a kormánypártok az általuk megválasztott alkotmánybírók hivatali idejét, valamint enyhülhet a szavazók szervezett utaztatásával szem­beni vasszigor. Egy leporolt törvényjavaslat szerint pedig csak erősen korlá­tozott helyen és időben lenne gyűjthető aláírás a népszavazási íveken. MOLNÁR RICHÁRD H­etvenéves kora után is hi­vatalban maradhat az Országgyűlés Fidesz- KDNP többsége által 2010 óta megválasztott öt alkotmánybí­ró, ha a parlament ma elfogad­ja az alaptörvény ötödik módo­sításához kapcsolódó salátatör­vényt. Eszerint, az a bíró, aki nem töltötte ki 12 éves mandá­tumát, de betöltötte korhatárt, hivatalában maradhat. A vál­toztatás azért minősül nyílt ki­vételezésnek, mert a közalkal­mazottak esetében az általános nyugdíjkorhatár - jelenleg a 62. életév - felett már csak a kor­mány külön engedélyével lehet tovább dolgozni. Például a 62 évesnél idősebb tanárok és or­vosok jelentős részét a nyugdíj és az állami bér egyidejű igény­­bevételét tiltó kormánydöntés után, 2013 első felében kény­­szernyugdíjazták, de ez a folya­mat a bíróknál már 2012-ben elkezdődött. A­zonban az Alkotmánybíró­ság (Ab) tavaly júliusban megsemmisítette az ezt le­hetővé tevő jogszabályt, majd az Európai Bíróság is megálla­pította: életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása. A „pozitív diszkri­mináció” tilalmáról viszont nem szólt az ítélet, így például a volt KDNP-s képviselő, Salamon László, valamint a volt Fidesz­­képviselő, Balsai István akár a 2022-es országgyűlési válasz­tások idején is alkotmánybíró­ként dolgozhat majd. Az Ab tagjaira vonatkozó mó­dosítás mellett a salátatörvény legalizálná a szavazók csopor­tos szállítását. Az idén április­ban elfogadott választási eljárá­si törvényt - amely még kifeje­zetten tiltotta a szervezett utaz­tatást - módosító javaslat úgy fogalmaz: „A választók jogosul­tak más segítségét igénybe ven­ni a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiségbe való eljutá­sához”. Az indoklás szerint ez elősegíti „a választópolgárok szabad döntésén alapuló jog­­gyakorlását”. A javaslat szerint azonban a segítség lehetőségét nem lehet nyilvánosan hirdet­ni, illetve nem lehet a szavazó­kat busszal szállítani. Az októ­beri bajai önkormányzati vá­lasztás tapasztalatai azonban megmutatták: a szavazókat személyautókkal, az utaztatás meghirdetése nélkül is lehetsé­ges szervezetten az urnákhoz szállítani. Ráadásul a szerve­zett állítás elleni legfőbb érvet sem orvosolja ezzel a jogalkotó, hiszen kisebb csoportokban szállítva is befolyásolhatják a választókat. A szavazóhelyi­ségek bejáratától számított 150 méteren belül közterüle­ten továbbra sem nem lehet majd kampány­tevékenységet folytatni. Ma részletes vitára bocsát­hatja az Országgyűlés a nép­szavazások kezdeményezéséről szóló törvényt, amelyet még 2011 nyarán nyújtott be Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, de az általános vita után a tervezet „parkolópályára” került. A javaslat egyebek közt a komolytalan népszavazási kérdések Nemzeti Választási Bizottság elé kerülését nehezí­tené meg azzal, hogy a kezde­ményezéseket legalább 20 em­bernek alá kellene írnia. To­vábbra sem lenne gyűjthető aláírás „az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaide­jében vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irá­nyuló más jogviszonyból faka­dó munkavégzési kötelezettsé­ge teljesítése közben”. Vagyis saját munkahelyen továbbra sem gyűjthető aláírás és nem is lehet aláírni az ívet, ha a gyűj­tő vagy az aláíró éppen hivata­los munkaidejét tölti. Nem lesz gyűjthető aláírás a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesíté­se közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi és nem­zetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, valamint egészségügyi szolgáltató helyi­ségében. Nem nyugdíjaznák 70 évesen az alkotmánybírókat. Busszal nem, de autóval szállítható majd szavazó. Munkaidőn kívül gyűjthető népszavazási aláírás. Kivételezik saját embereivel a Fidesz az Alkotmánybíróságon is, de ez ma már nem kivételes helyzet fotó: vajda József Pártoktól függetlennek tartja magát az MTVA Közleményben reagált a Média­­szolgáltatás-támogató és Va­gyonkezelő Alap (MTVA) a De­mokratikus Koalíció (DK) szom­bati nyilatkozatára, amelyben azt nehezményezték, hogy a Magyar Televízió egy hete min­dennap levélben kéri Gyurcsány Ferencet, a párt elnökét: nyilat­kozzon a bajai videohamisítási ügyről. A DK közleménye úgy fogal­mazott, rendelkezésre állnak tisztességes, az ország dolgai­val foglalkozó beszélgetésekre, például „a kórházak fenyegető fizetésképtelenségéről” vagy „az egyetemek szénszünetéről”, de nem segítik a fideszes propa­gandát. „Végtelenül sajnáljuk, hogy ide süllyedt a Magyar Te­levízió. De előre szólunk: min­den kurzusnak vége van egy­szer, a szégyen viszont marad: a tisztességtelenség, az árulás, a köztársaság, a demokrácia el­árulásának szégyene. Nehéz lesz ezzel élniük a „köztévé” mai vezetőinek, szerkesztői­nek.” - írták. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc tegnap beje­lentette azt is, megszüntetnék a köztévét, a fenntartására el­költött tízmilliárdokat pedig hír- és közéleti műsorok készí­tésére, valamint tévéfilmek, kulturális programok finanszí­rozására fordítanák. Az MTVA válasznyilatkozatá­ban viszont úgy fogalmazott, a magyar közmédiumok a média­­törvény és az Európai Unió nor­mái szerint működnek, tevé­kenységükbe politikai pártok nem szólnak bele. „Hírműso­rainkban továbbra is fenntart­juk a jogot közszereplők, politi­kusok megkeresésére, állás­pontjuk megjelenítésére, úgy, amint azt Európa és a világ va­lamennyi demokratikus álla­mának független közszolgálati médiája is teszi” - írta az MTVA közleménye. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ KÖZTÉR Alapelvek S­ úlyos szavak. Fontos kijelentések. Érdemes szó szerint idézni: „A magyar közszolgálati média az európai unió (sic!) normái és a magyar médiatörvény betartásával működik, szerkeszti műsorait, végzi azt a tevékenységét, amit neki a törvények feladatul szabnak. E folyamatba po­litikai pártok bele nem szólhatnak, elvárásokat meg nem fo­galmazhatnak, ezzel is biztosítva a közmédia pártatlansá­gát, a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapvető feltételeit, az alkotók függetlenségét. ” Legyünk nagyvonalúak, lépjünk túl a szöveg kiáltó hibáin, a nyakatekert megfogalmazásokon. Hiszen a közlemény ugyanabban a „műhelyben” (MTVA) született, ahol a közmé­dia hírei és hírműsorai, miért lenne hát különb tőlük. Figyel­jünk tehát a lényegre, az immár írásba vésett alapelvekre, amelyekből „a közmédia szerkesztői, alkotói és vezetői ed­dig nem engedtek és nem fognak engedni a jövőben sem”. Csak naponta szembe mennek velük, semmibe veszik őket, hazudnak tehát az egyre fogyatkozó közönség szeme láttá­ra és füle hallatára. Ez a hazugság hívószó lehetett, hiszen közleményük ép­pen a hazugságokról őszintén valló Gyurcsány Ferenc párt­jának legutóbbi nyilatkozatára válaszol. Ebben többek közt az is olvasható, hogy nem vesznek részt „a köztévének ha­zudott Fidesz-televízió ocsmány propaganda-hadjáratában”. De végül is mindegy, miért éreztek késztetést, hogy írásba adják az alapelveket, mert a hangsúly azon van, hogy ezek szerint a közmédiában tisztában vannak, mit és hogyan kel­lene tenniük. Ezért tehát még súlyosabb, hogy - nyilván tu­datosan, mélyen fakadó meggyőződésből - minden hír- és információs műsorukban megsértik a velük szemben (is) ér­vényes etikai normákat. Gratulálunk! Mától ebben a rovatban mindennap példákkal igazoljuk majd, mennyire nem valósulnak meg a bevezetőben a leg­autentikusabb forrásból idézett alapelvek. Nagyon szomo­rú, hogy a jelek szerint hosszú ideig lesz témánk, ^s. gy. RÖVIDEN Súlyos vádak az orvosi kamara vezetői ellen Várhatóan az adatvédelmi ható­ságnál és a humántárcánál foly­tatódik a Magyar Orvosi Kamara szombati közgyűlésén kirob­bant vita. A Népszabadság érte­sülése szerint a felügyelő­bizottság jelentése több ponton elmarasztalta a kamara vezetői­nek ténykedését, ám a doku­mentumot a jelenlévő küldöttek többsége elutasította. A vitatott jelentés egyebek mellett azt veti a kamara vezetőinek szemére, hogy rosszul gazdálkodtak a be­fizetett tagdíjakkal, így például a parkolási büntetőcéduláikat, az önhibás autótörés javítását is ebből finanszírozták. A fel­ügyelőbizottság borsosnak ítél­te az ügyvédi számlákra tavaly kifizetett 26 millió forintot is. Éger István kamarai elnök a je­lentésben foglaltakról, illetve a közgyűlésen kirobbant vitáról nem kívánt nyilatkozni. Bánki Magdolna, a felügyelőbizottság elnöke ezzel szemben elmond­ta: nem tekinti lezártnak az ügyet, a felügyeleti hatósághoz fordul. A népszava Világfórum a női politikusokért Fontos, hogy a női képviselők összefogjanak, és látható le­gyen, amit a női jogok megvé­déséért tesznek. Egyebek mel­lett erről volt szó a Nők a parla­mentben című világfórumon az Európai Parlamentben. A brüs­­­szeli rendezvényen csaknem 100 ország, több mint 550 meghívottja között volt Gurmai Zita (képünkön) az Európai Par­lament szocialista képviselője is. Kiemelte, csak együtt lehet elérni, hogy mindenütt és min­denki hozzáférjen alapvető jo­gaikhoz. A szocialista EP-képvi­­selő az AIDS-világnapja alkal­mából arra hívta fel a figyel­met, hogy az Európában élő HIV-fertőzöttek száma folyama­tosan emelkedik. Az elmúlt évek költségvetési megszorítá­sai leginkább a közszolgáltatá­sokat, köztük az egészségügyi szektort sújtották. Egyes orszá­gokban emiatt a HIV-fertőzöt­­tek még a szükséges gyógyke­zelésekhez sem juthatnak hoz­zá. További probléma, hogy a válság miatt Európában növe­kedett a hajléktalanok, vala­mint a kábítószert fogyasztók száma, akik a leginkább ki van­nak téve a fertőzés kockázatá­nak. Minél előbb cselekedni kell, mert a késlekedés életek­be kerül - hívta fel a figyelmet Gurmai Zita. A népszava Változtatnának a tűzifaprogramon A szegények harmada gyermek, 40 százalékuk pedig fiatal - egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet Bangóné Borbély Ildi­kó (képünkön). Az MSZP elnök­ségi tagja szerint két és félszer magasabb a szegénység a gyer­mekes családoknál, mint a gyer­mekteleneknél, a minimálbér körül keresők adója éves szinten 58 ezer forintról 126 ezer forint­ra emelkedett a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelem­­adó bevezetésével. Bangóné Borbély Ildikó szerint a családi adókedvezménnyel csak a ma­gas keresetűek jártak jól, a rezsi­csökkentést pedig átverésnek nevezte. De a munkanélküliség is egyre nő, és egyre kilátástala­nabb a magyar családok helyze­te. Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere pedig bejelentette: kezdeményezi a kormánynál, hogy ne csak az 5 ezernél kisebb lélekszámú te­lepülések vehessenek részt az állam szociális tűzifaprogram­ban. A Fidesz minderre úgy rea­gált: a szocialisták csak mélyíte­ni tudták a szegénységet, pedig lett volna bőven alkalmuk arra, hogy küzdjenek ellene.► MTI Meghirdette programját a DK Tizenhat pontból álló választási programot hirdetett meg teg­nap a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szerint a progra­mot további 70-80 ponttal egé­szítik majd ki. A pártelnök el­mondta, a DK egyebek közt fel­mondaná a vatikáni szerződést és megszüntetné az egyházak hitéleti támogatását, felszámol­ná a földbérleti szerződéseket, sávossá tenné a munkáltatók tb-terheit, attól függően, hány embert alkalmaznak, a családi adókedvezmény összegét a csa­ládi pótlék radikális emelésére fordítaná, méltányos tandíjat vezetne be a felsőoktatásban, eltörölné a kötelező nyugdíjkor­határt, valamint jóváírná az elra­bolt magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next