Népszava, 2013. december (140. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-02 / 280. szám
Tíz év múlva is a Fidesz matuzsálemei uralják majd az Ab-t Még várhat a nyugdíj Ma újabb törvényalkotási dömping kezdődik: egy salátatörvény megszavazásával húznák el a kormánypártok az általuk megválasztott alkotmánybírók hivatali idejét, valamint enyhülhet a szavazók szervezett utaztatásával szembeni vasszigor. Egy leporolt törvényjavaslat szerint pedig csak erősen korlátozott helyen és időben lenne gyűjthető aláírás a népszavazási íveken. MOLNÁR RICHÁRD Hetvenéves kora után is hivatalban maradhat az Országgyűlés Fidesz- KDNP többsége által 2010 óta megválasztott öt alkotmánybíró, ha a parlament ma elfogadja az alaptörvény ötödik módosításához kapcsolódó salátatörvényt. Eszerint, az a bíró, aki nem töltötte ki 12 éves mandátumát, de betöltötte korhatárt, hivatalában maradhat. A változtatás azért minősül nyílt kivételezésnek, mert a közalkalmazottak esetében az általános nyugdíjkorhatár - jelenleg a 62. életév - felett már csak a kormány külön engedélyével lehet tovább dolgozni. Például a 62 évesnél idősebb tanárok és orvosok jelentős részét a nyugdíj és az állami bér egyidejű igénybevételét tiltó kormánydöntés után, 2013 első felében kényszernyugdíjazták, de ez a folyamat a bíróknál már 2012-ben elkezdődött. Azonban az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly júliusban megsemmisítette az ezt lehetővé tevő jogszabályt, majd az Európai Bíróság is megállapította: életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása. A „pozitív diszkrimináció” tilalmáról viszont nem szólt az ítélet, így például a volt KDNP-s képviselő, Salamon László, valamint a volt Fideszképviselő, Balsai István akár a 2022-es országgyűlési választások idején is alkotmánybíróként dolgozhat majd. Az Ab tagjaira vonatkozó módosítás mellett a salátatörvény legalizálná a szavazók csoportos szállítását. Az idén áprilisban elfogadott választási eljárási törvényt - amely még kifejezetten tiltotta a szervezett utaztatást - módosító javaslat úgy fogalmaz: „A választók jogosultak más segítségét igénybe venni a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiségbe való eljutásához”. Az indoklás szerint ez elősegíti „a választópolgárok szabad döntésén alapuló joggyakorlását”. A javaslat szerint azonban a segítség lehetőségét nem lehet nyilvánosan hirdetni, illetve nem lehet a szavazókat busszal szállítani. Az októberi bajai önkormányzati választás tapasztalatai azonban megmutatták: a szavazókat személyautókkal, az utaztatás meghirdetése nélkül is lehetséges szervezetten az urnákhoz szállítani. Ráadásul a szervezett állítás elleni legfőbb érvet sem orvosolja ezzel a jogalkotó, hiszen kisebb csoportokban szállítva is befolyásolhatják a választókat. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül közterületen továbbra sem nem lehet majd kampánytevékenységet folytatni. Ma részletes vitára bocsáthatja az Országgyűlés a népszavazások kezdeményezéséről szóló törvényt, amelyet még 2011 nyarán nyújtott be Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, de az általános vita után a tervezet „parkolópályára” került. A javaslat egyebek közt a komolytalan népszavazási kérdések Nemzeti Választási Bizottság elé kerülését nehezítené meg azzal, hogy a kezdeményezéseket legalább 20 embernek alá kellene írnia. Továbbra sem lenne gyűjthető aláírás „az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben”. Vagyis saját munkahelyen továbbra sem gyűjthető aláírás és nem is lehet aláírni az ívet, ha a gyűjtő vagy az aláíró éppen hivatalos munkaidejét tölti. Nem lesz gyűjthető aláírás a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségében. Nem nyugdíjaznák 70 évesen az alkotmánybírókat. Busszal nem, de autóval szállítható majd szavazó. Munkaidőn kívül gyűjthető népszavazási aláírás. Kivételezik saját embereivel a Fidesz az Alkotmánybíróságon is, de ez ma már nem kivételes helyzet fotó: vajda József Pártoktól függetlennek tartja magát az MTVA Közleményben reagált a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a Demokratikus Koalíció (DK) szombati nyilatkozatára, amelyben azt nehezményezték, hogy a Magyar Televízió egy hete mindennap levélben kéri Gyurcsány Ferencet, a párt elnökét: nyilatkozzon a bajai videohamisítási ügyről. A DK közleménye úgy fogalmazott, rendelkezésre állnak tisztességes, az ország dolgaival foglalkozó beszélgetésekre, például „a kórházak fenyegető fizetésképtelenségéről” vagy „az egyetemek szénszünetéről”, de nem segítik a fideszes propagandát. „Végtelenül sajnáljuk, hogy ide süllyedt a Magyar Televízió. De előre szólunk: minden kurzusnak vége van egyszer, a szégyen viszont marad: a tisztességtelenség, az árulás, a köztársaság, a demokrácia elárulásának szégyene. Nehéz lesz ezzel élniük a „köztévé” mai vezetőinek, szerkesztőinek.” - írták. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc tegnap bejelentette azt is, megszüntetnék a köztévét, a fenntartására elköltött tízmilliárdokat pedig hír- és közéleti műsorok készítésére, valamint tévéfilmek, kulturális programok finanszírozására fordítanák. Az MTVA válasznyilatkozatában viszont úgy fogalmazott, a magyar közmédiumok a médiatörvény és az Európai Unió normái szerint működnek, tevékenységükbe politikai pártok nem szólnak bele. „Hírműsorainkban továbbra is fenntartjuk a jogot közszereplők, politikusok megkeresésére, álláspontjuk megjelenítésére, úgy, amint azt Európa és a világ valamennyi demokratikus államának független közszolgálati médiája is teszi” - írta az MTVA közleménye. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ KÖZTÉR Alapelvek S úlyos szavak. Fontos kijelentések. Érdemes szó szerint idézni: „A magyar közszolgálati média az európai unió (sic!) normái és a magyar médiatörvény betartásával működik, szerkeszti műsorait, végzi azt a tevékenységét, amit neki a törvények feladatul szabnak. E folyamatba politikai pártok bele nem szólhatnak, elvárásokat meg nem fogalmazhatnak, ezzel is biztosítva a közmédia pártatlanságát, a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapvető feltételeit, az alkotók függetlenségét. ” Legyünk nagyvonalúak, lépjünk túl a szöveg kiáltó hibáin, a nyakatekert megfogalmazásokon. Hiszen a közlemény ugyanabban a „műhelyben” (MTVA) született, ahol a közmédia hírei és hírműsorai, miért lenne hát különb tőlük. Figyeljünk tehát a lényegre, az immár írásba vésett alapelvekre, amelyekből „a közmédia szerkesztői, alkotói és vezetői eddig nem engedtek és nem fognak engedni a jövőben sem”. Csak naponta szembe mennek velük, semmibe veszik őket, hazudnak tehát az egyre fogyatkozó közönség szeme láttára és füle hallatára. Ez a hazugság hívószó lehetett, hiszen közleményük éppen a hazugságokról őszintén valló Gyurcsány Ferenc pártjának legutóbbi nyilatkozatára válaszol. Ebben többek közt az is olvasható, hogy nem vesznek részt „a köztévének hazudott Fidesz-televízió ocsmány propaganda-hadjáratában”. De végül is mindegy, miért éreztek késztetést, hogy írásba adják az alapelveket, mert a hangsúly azon van, hogy ezek szerint a közmédiában tisztában vannak, mit és hogyan kellene tenniük. Ezért tehát még súlyosabb, hogy - nyilván tudatosan, mélyen fakadó meggyőződésből - minden hír- és információs műsorukban megsértik a velük szemben (is) érvényes etikai normákat. Gratulálunk! Mától ebben a rovatban mindennap példákkal igazoljuk majd, mennyire nem valósulnak meg a bevezetőben a legautentikusabb forrásból idézett alapelvek. Nagyon szomorú, hogy a jelek szerint hosszú ideig lesz témánk, ^s. gy. RÖVIDEN Súlyos vádak az orvosi kamara vezetői ellen Várhatóan az adatvédelmi hatóságnál és a humántárcánál folytatódik a Magyar Orvosi Kamara szombati közgyűlésén kirobbant vita. A Népszabadság értesülése szerint a felügyelőbizottság jelentése több ponton elmarasztalta a kamara vezetőinek ténykedését, ám a dokumentumot a jelenlévő küldöttek többsége elutasította. A vitatott jelentés egyebek mellett azt veti a kamara vezetőinek szemére, hogy rosszul gazdálkodtak a befizetett tagdíjakkal, így például a parkolási büntetőcéduláikat, az önhibás autótörés javítását is ebből finanszírozták. A felügyelőbizottság borsosnak ítélte az ügyvédi számlákra tavaly kifizetett 26 millió forintot is. Éger István kamarai elnök a jelentésben foglaltakról, illetve a közgyűlésen kirobbant vitáról nem kívánt nyilatkozni. Bánki Magdolna, a felügyelőbizottság elnöke ezzel szemben elmondta: nem tekinti lezártnak az ügyet, a felügyeleti hatósághoz fordul. A népszava Világfórum a női politikusokért Fontos, hogy a női képviselők összefogjanak, és látható legyen, amit a női jogok megvédéséért tesznek. Egyebek mellett erről volt szó a Nők a parlamentben című világfórumon az Európai Parlamentben. A brüsszeli rendezvényen csaknem 100 ország, több mint 550 meghívottja között volt Gurmai Zita (képünkön) az Európai Parlament szocialista képviselője is. Kiemelte, csak együtt lehet elérni, hogy mindenütt és mindenki hozzáférjen alapvető jogaikhoz. A szocialista EP-képviselő az AIDS-világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európában élő HIV-fertőzöttek száma folyamatosan emelkedik. Az elmúlt évek költségvetési megszorításai leginkább a közszolgáltatásokat, köztük az egészségügyi szektort sújtották. Egyes országokban emiatt a HIV-fertőzöttek még a szükséges gyógykezelésekhez sem juthatnak hozzá. További probléma, hogy a válság miatt Európában növekedett a hajléktalanok, valamint a kábítószert fogyasztók száma, akik a leginkább ki vannak téve a fertőzés kockázatának. Minél előbb cselekedni kell, mert a késlekedés életekbe kerül - hívta fel a figyelmet Gurmai Zita. A népszava Változtatnának a tűzifaprogramon A szegények harmada gyermek, 40 százalékuk pedig fiatal - egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet Bangóné Borbély Ildikó (képünkön). Az MSZP elnökségi tagja szerint két és félszer magasabb a szegénység a gyermekes családoknál, mint a gyermekteleneknél, a minimálbér körül keresők adója éves szinten 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével. Bangóné Borbély Ildikó szerint a családi adókedvezménnyel csak a magas keresetűek jártak jól, a rezsicsökkentést pedig átverésnek nevezte. De a munkanélküliség is egyre nő, és egyre kilátástalanabb a magyar családok helyzete. Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere pedig bejelentette: kezdeményezi a kormánynál, hogy ne csak az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések vehessenek részt az állam szociális tűzifaprogramban. A Fidesz minderre úgy reagált: a szocialisták csak mélyíteni tudták a szegénységet, pedig lett volna bőven alkalmuk arra, hogy küzdjenek ellene.► MTI Meghirdette programját a DK Tizenhat pontból álló választási programot hirdetett meg tegnap a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szerint a programot további 70-80 ponttal egészítik majd ki. A pártelnök elmondta, a DK egyebek közt felmondaná a vatikáni szerződést és megszüntetné az egyházak hitéleti támogatását, felszámolná a földbérleti szerződéseket, sávossá tenné a munkáltatók tb-terheit, attól függően, hány embert alkalmaznak, a családi adókedvezmény összegét a családi pótlék radikális emelésére fordítaná, méltányos tandíjat vezetne be a felsőoktatásban, eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, valamint jóváírná az elrabolt magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA