Népszava, 2013. december (140. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-03 / 281. szám
Megállapodtak a jövő évi legkisebb bérről, ami az emelés ellenére sem közelíti meg a létminimum összegét Alig kétezerrel nő a nettó minimálbér Megállapodott a jövő évi minimálbérről a kormány a szociális partnerekkel, eszerint 101 500 forint lesz a legkisebb bér. Ám mint eddig mindig, csak a bruttó összegről beszéltek, pedig a dolgozók a nettóból élnek, az pedig mindössze 66 483 forint lesz. A munkavállalók tehát 2293 forinttal kapnak többet jövőre, mint az idén. Az MSZP szerint 2014-ben alacsonyabb lesz a minimálbér vásárlóértéke, mint 2010-ben volt. Az Együtt-PM pedig arra hívta fel a figyelmet, hogyha a Bajnai-kormány adórendszere lenne érvényben, azzal 77 431 forint lenne jövőre a minimálbér nettója. MUHARI JUDIT Mindössze 2293 forint. Ennyivel költhetnek többet jövőre a minimálbéren élők, még akkor is, ha a kormány egészen mást kommunikál. Miután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megállapodás született arról, hogy jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum, Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője azt mondta, a 2010-es kormányváltás óta minden évben emelkedett a minimálbér összege, évente átlagosan tíz százalékkal. Ha a bruttó összeget nézzük, már akkor sincs igaza Zsigónak, ha a nettót, akkor pláne. Mivel a dolgozók a nettóból gazdálkodnak, kizárólag ezt érdemes elemezni a munkavállalók szempontjából. Hiába lesz tehát jövőre 101 500 forint a bruttó összeg, abból mindössze 66 483 forintot kapnak meg a dolgozók. Az idén ez 64 190 forint, így jön ki, hogy a minimálbéren élőknek 2293 forinttal lesz magasabb a jövedelmük. Az emelés a kormányváltás óta sem volt jelentős, hiszen 2010-ben hiába volt bruttó 73 500 forint a legkisebb bér, ebből csak 60 236 forintot kaptak a dolgozók. Vagyis jövőre csak 6247 forint lesz a négy évre vonatkozó növekedés. Ezzel kapcsolatban az MSZP arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre alacsonyabb lesz a minimálbér vásárlóértéke, mint 2010-ben volt. Kormányváltáskor ugyanis 230 eurónak megfelelő összeget vihettek haza a dolgozók, ma mindössze 218- at. 2010-ben még 320 kiló kenyérre futotta volna a havi keresetéből, ma már csak 250-re. Az Együtt-PM szövetség viszont arra tért ki, hogy a dolgozók zsebében 11 ezer forinttal marad kevesebb, mintha a Bajnaikormány adórendszere lenne érvényben, azzal ugyanis 77 431 forint lenne jövőre a minimálbér nettó összege. Vagyis az Orbán-kormány adóintézkedései - különösen az egykulcsos személyi jövedelemadó és az adójóváírás megszüntetése - 11 000 forintos lyukat ütöttek a minimálbéren. De ez nem minden - folytatta az ellenzéki párt. A most bejelentett 3500 forintos bruttó emelés a munkaadó összes terhét 4500 forinttal, 130 428 forintra emeli. Az ilyen látszatintézkedéseknek, továbbá az egykulcsos adónak és a munkaadói tehernövekedésnek köszönhető, hogy eddig több mint 50 000 munkahely szűnt meg. Legutóbb a kormány stratégiai partnere, a Jabil jelentett be 700 fős leépítést - emlékeztetett az Együtt- PM. A fideszes minimálbéremelés tehát átverés, egyetlen győztese a költségvetés, vesztesei viszont a munkaadók és a munkavállalók egyaránt. Az orbáni trükkök százai és a látszat-munkahelyteremtés miatt az idei év első 9 hónapjában 6100-zal kevesebben dolgoztak a versenyszférában, mint 2010- ben, a gazdasági világválság kellős közepén - írta az ellenzéki párt. Hiába kommunikálja a kormány, hogy egyre jobban élnek a minimálbéren élők, megállíthatatlanul nő a szegénység. Az Orbán-kabinet egyetlen forinttal sem növelte a családi pótlék összegét, és szinte minden „támogatással” a jómódúaknak kedvezett. Az adójóváírás kivezetése a minimálbér alatti keresetek eddigi 0 százalékos adóját 16 százalékra emelte. Azzal, hogy a családtámogatásokat az adórendszerbe terelték, a magas jövedelműeket támogatták. A rezsicsökkentés is fordított arányban segít: minél magasabb a számlája egy családnak, annál több kedvezményt kap. Ám aki a lakását csak fával melegíti, annak nem jár szinte semmi. Szociális tűzifát ígértek nekik, de vagy rossz minőségű, azonnal ellobbanó fát kapnak a családok, vagy nagyot keveset, például egy köbmétert adnak egy háztartásba. Ennyi fával egyetlen kis helyiséget legfeljebb két hétig lehet fűteni. Hasonló elven működik a hitelesek támogatása. Akinek volt megtakarítása, kiválthatta a kedvezőtlen devizahitelét, aki egyik napról a másikra élt, az nem kapott érdemi segítséget. Beszédes az is, hogy tavaly 85 ezer 960 forint volt a létminimum egy egyszemélyes háztartásban, a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy az alapvető dolgokat kifizessék. Azok, akik minimálbérért dolgoznak, jövőre sem közelítenek ehhez az összeghez, miközben az élelmiszerárak folyamatosan nőnek. Azok, akik közmunkából élnek, még ennél is sokkal rosszabb helyzetben vannak, hiszen ők 49 500 forintnál nem kapnak többet. Noha sokan azzal vádolják az alacsony keresetűeket, hogy a tudásuk nem piacképes, ma már ez is cáfolható, hiszen beindult a kulturális közmunkaprogram. A segélyből élőknek viszont 22 800 forintot kell egy hónapra beosztaniuk. Hiába állítja a kormány, nem igaz, hogy ezek az emberek nem akarnak dolgozni. A világtól elzárt településeken élők nem tudják naponta kifizetni a távolsági busz árát. Állást keresni sem tudnak, hiszen a pénz kenyérre kell, és nem utazgatásra, telefonjuk pedig nincs. Marad számukra a közmunka, de azt a legtöbb településen a polgármester kiváltságosai kapják. Aki pedig bármiért elégedetlenkedik, elbúcsúzhat ettől a lehetőségtől is. Nincs kegyelem, ez akkor is így van, ha a szülőknek gyerekük, gyerekeik vannak, és ők is éheznek. A családoktól megvonják a családi pótlékot, ha a gyerek nem megy iskolába. Az mindegy, hogy miért marad otthon a gyerek, pedig az ok sokszor drámai. Nincs annyi cipő, ahány gyerek van a családban, vagy a szülők nem tudtak kabátot, pulóvert venni. Bruttó 101 500 forint lesz jövőre a minimálbér • A dolgozók csak 66 483 forintot kapnak • Az előző kormány adórendszerével 77 431 forint lenne jövőre a minimálbér nettója • Míg 2010-ben még 320 kiló kenyérre futotta a legkisebb bérből, ma már csak 250-re • Az emelés egy átverés, amellyel csak a költségvetés jár jól Alig kerülhet valami a kosárba - a legkisebb bér nettója a kormányváltás óta mindössze 6247 forinttal emelkedett fotó: K2 press RÖVIDEN Kitérő magyarázat Pozsgay vacsorájára „Áder János már elnökké választásakor elmondott beszédében világossá tette, hogy fontos számára a hazai teljesítmény- és tiszteletkultúra megerősítése. Ezért az elmúlt másfél évben számos alkalommal igyekezett tiszteletét kifejezni mindazok előtt, akik a maguk területén lehetőségük szerint kimagasló teljesítménnyel járultak hozzá ahhoz, hogy mi, magyarok büszkén tekintsünk politikai nemzetünkre." A többi között ezzel válaszolt a Köztársasági Elnöki Hivatal a Vastagbőr blog kérdéseire. A blogíró felidézte, hogy a múlt héten Áder János államfő ünnepi díszvacsorát adott Pozsgay Imre tiszteletére a Sándor-palotában. Egyebek között arról érdeklődött, hogy ki kezdeményezte az ünnepi vacsorát, és „nem zavarta Áder Jánost vagy a KEH-t Pozsgay Imre pártállami múltja (MSZMP KB, Hazafias Népfront, MSZMP Politikai Bizottság, államminiszterség)?" A hivatal válaszában felsorolta, hogy „Magyarország köztársasági elnöke" az elmúlt másfél évben kiket látott vendégül a Sándor-palotában, majd azzal folytatták: „A rendszerváltás politikatörténeti, történelmi, szociológiai hátteréről, mozgatórugóiról, tapasztalatairól és következményiről számos kitűnő könyv jelent meg, melyeket szíves figyelmébe ajánlunk. Egy csokorra valót összegyűjtöttünk. Ha ideje engedi, lapozgassa őket!" ► NÉPSZAVA Minimálisan emelik az ápolási díjat Jövő januártól több mint nettó ötezer forinttal csaknem 40 ezer forintra nő az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege nettó 48 ezer forint lesz - jelentette be a szociális államtitkár. Soltész Miklós közölte azt is, ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege jövőre is nettó 26 550 forint marad. A bruttó díjakból tízszázalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ezzel az érintettek nyugdíjjogosultságot szereznek. Csakhogy aki bármelyik ápolási díjra is jogosult, nem napi nyolc órában, hanem állandóan „ügyeletben" van. Dolgozni nem tud, azaz szinte kivétel nélkül „súlyos élethelyzetben" van az, aki a beteg családtagját ápolja. Az egész napos munkáért pedig a minimálbér összegét sem kapja meg, a létminimum összegét pedig meg sem közelíti a díjazása. ► népszava Rendezné az Együtt Esztergom helyzetét Az Együtt-PM szerint hatályon kívül kell helyezni a több esztergomi intézményt is állami kézbe adó úgynevezett lex Esztergomot és rendezni kell a település vagyoni helyzetét, amelynek keretében vissza kell utalni a városnak azt az 1,7 milliárd forintot, amit „jogtalanul vettek el". Szilágyi László, a szövetség színeiben politizáló független képviselő közölte, az ügyben törvényjavaslatot nyújtott be, de azt az önkormányzati bizottság tegnap nem vette tárgysorozatba. ► MTI Kampány az állami pedagóguskar ellen Matricákkal és internetes videómegosztókra feltöltött felvételekkel tiltakozik a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása ellen a Facebookon szerveződő, tanárokból, diákokból és szülőkből álló Hívatlanul Hálózat. A csoport szeptember óta követeli „a kierőszakolt és antidemokratikus" pedagóguskar azonnali felszámolását, amely ellen bojkottot is hirdettek. Álláspontjuk szerint ugyanis az állami szervezet - amelynek minden, állami fenntartású iskolában dolgozó tanár automatikusan a tagjává válik — lehetővé tenné az oktatási kormányzatnak, hogy a szakmai döntések előtt ne egyeztessen a független szakmai műhelyekkel, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel. Ráadásul a tiltakozók szerint a kar adatbázisába való automatikus felvétel sérti a személyiségi jogokat. „Ez a szervezet eszköz a hatalom számára, hogy elnémítsa a kritikus hangokat és megfojtsa a tanszabadságot" - fogalmazott a Hívatlanul Hálózat, amely ezen felül tiltakozik az iskolák és a tantervek központosítása, a kényszernyugdíjazások, az iskolarendőrség bevezetése és a tanárok megnövekedett munkaterhei ellen is. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA