Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-02 / 1. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK A nagy pincegazdaságokat hozta még kedvezőbb helyzetbe a hegyközségi törvény Háborodnak a borászok A hegyközségi törvény korábbi módosítása a nagyobb pincészeteket hozta előnyösebb helyzetbe. Néhány ilyen borászat, a nekik gyakorlatilag kiszolgáltatott kisebb beszállítók „segítségével" ráerőltethetik az akaratukat a hegyközségekre. Nem kis üzletről van szó: évente mintegy 100 milliárd forint forog a borüzletben. A függő helyzetbe került hegybírók félévtől akár fizetés nélkül is maradhatnak. BIHARI TAMÁS Hektárhoz, vagyis a birtoknagysághoz kötötték a szavazati arányt a hegyközségekben, így a nagy pincészetek szava dönthet. Nemcsak a korábbi jól működő egy birtok-egy szavazat gyakorlatát szüntették meg a törvényalkotók, hanem más módon is kedveztek a nagybirtokoknak. Azzal a javaslattal szemben, hogy egy pincészet a hegyközségi szavazatok legfeljebb 5 százalékával vehessen részt a döntésekben, a kormánytöbbség által megszavazott végleges változatba 10 százalékos felső határ került. Az egy éve hatályban levő szabályok a - mint a gyakorlatban kiderült - leplezetlenül a nagyobb borászatoknak kedveznek, hiszen ha összeállnak, esetleg még a tőlük függő kisebb szőlősgazdák „önként” velük szavaznak, az eredmény könnyen kiszámítható lesz. Ez az eljárás még az alapvető jogok biztosánál is kiverte a biztosítékot, és ajánlással fordult a szakminiszterhez a változtatás érdekében. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a felvásárlókat kizárták a hegyközségi tagságból. Az ágazat több tízezer szereplője került emiatt kiszolgáltatott helyzetbe. A hegyközségi törvényt ugyan a tavaly októberben ismét módosították, de csak az adatszolgáltatással és -kezeléssel kapcsolatos technikai eljáráson változtattak. A több mint 6 ezer borászat mintegy 70 ezer szőlész-borász tagjának nagy része továbbra sem érti, hogyan lehet egy köztestület életébe úgy beavatkozni, hogy a korábbi egyenlőség helyett a többség, a kisebb gazdaságok maradhatnak kisebbségben az egy birtok-egy szavazat megszüntetése miatt. A 22 történelmi borvidéken két tucat jelentős nagy pincészet működik. Nem csak ez a gond került felszínre a törvény alkalmazása során. Azt is furcsállják az érintettek, hogy a Hegyközségek Nemzeti tanácsának (HNT) főtitkárának kinevezéséhez a vidékfejlesztési miniszter ellenjegyzése szükséges. A centrális erőtér hatása lehet az is, hogy a hegyközségi tagok választhatják meg ugyan a hegybíráikat, de nem a hegyközség, hanem a HNT a munkáltatójuk. A tanács főtitkára jelenleg 105 hegybíró munkáltatója. Tavaly még 125 hegyközséget tartottak számon. Nincs könnyű dolga, hiszen Soprontól Tokajig kell kézben tartania az ügyeket. Korábban a hegyközségi titkárok intézték egyebek mellett az adminisztratív és egyéb igazgatási ügyeket, de az ő munkájukat a törvény nem ismeri el közigazgatási tevékenységnek, ezért a HNT az ő bérezésükre nem is kapott állami forrást. Sok helyen meg is szűnt ez a poszt, mert a hegyközségek nem tudják előteremteni a titkárok fizetését - állította lapunknak egy, az ágazatot jól ismerő szakember. A hegybírák „közigazgatók”, s a költségeikre 2013. második félévre 250 millió forintot adott az állam. Információink szerint ez a pénz fél évre elegendő, de a központi büdzsében 2014-re ugyanekkora összeget szánnak a hegybírákra, ami azt jelenti, hogy év vége előtt kiszáradhat a hegybírák bérezésére szánt forrás. A kormánynak, vagy egyes érdekcsoportoknak olyan fontos a szőlész-borász ágazat, hogy az ágazat külön kormánybiztost is kapott. Az már nem is meglepő, hogy a fontos döntések egy szűkebb grémiumban, a HNT elnökségében születnek - jegyezte meg a Népszavának nyilatkozó szakember. • A nagyobb birtok több szavazatot ér • A tagság választja a hegybírót, de a „központ" a munkáltató • Kigolyózták a felvásárlókat a hegyközségekből A borágazatban is a kormányzat általános gyakorlata, a központosítás „győzedelmeskedett" fotó: szalmás Péter RÖVIDEN Csányi ismét eladott OTP-részvényekkel jutalmazta a pénzintézet Csányi Sándor elnök-vezérigazgatót, ő azonban szinte azonnal megvált a papíroktól. Az OTP Bank hétfőn tette közzé, hogy javadalmazási politika keretében 65 746 darab részvényt kapott a bankvezér. Csányi még aznap 4094 forintos átlagáron eladta a részvényeket, ezzel mintegy 260 millió forinthoz jutott. Az elnök-vezérigazgató nyáron nagy riadalmat okozott a tőzsdén, amikor nagy mennyiségben adott el OTP- részvényeket. Azonnal találgatások indultak el, vajon azért ad-e túl rajtuk, mert szerinte rossz kilátások elé néz az OTP. Csányi akkor agráripari beruházásaival indokolta a részvényeladásokat. A Portfólió.hu összegyűjtötte: a bank különböző szintű vezetői az elmúlt fél évben összesen 14,6 milliárd forintnyi bankpapírtól váltak meg. ► népszava Álláshalmozó biztos Miniszteri biztosként továbbra is ellátja a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával, a GSM-R rendszer fejlesztésével, valamint a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetési időszakával kapcsolatos feladatok koordinációját Bancsics Ferenc 2014. június 30-ig. A hivatalos értesítőben kedden megjelent nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet szerint a szakember az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.-ben viselt elnöki és az IdomSoft Zrt.ben viselt igazgatósági tagsági tisztsége mellett látja el biztosi feladatát. ► népszava Megérkezett a lett euró Lettország lett az eurózóna legújabb tagja január elsején, így az eurózóna tagjainak száma tizenhétről tizennyolcra emelkedett, miután Riga euróra cserélte a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez - amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatta. Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik. ► MTI Megugorhat a brit növekedés Az idén a brit és az amerikai jegybank is megkezdi eddig mélységi rekordokon tartott alapkamatának emelését -jósolták 2014-re szóló szerdai előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. A Centre for Economics and Business Research tegnap ismertetett előrejelzés szerint a brit és az amerikai gazdaság egyaránt a globális pénzügyi válság óta nem mért, 3 százalékhoz közeli ütemben növekszik az idén. Az amerikai gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban más nagy londoni házak is meglehetősen derűlátók. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Lázárhoz kerültek az uniós források Megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogutódlással január elsejével. Az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz került, míg a források felhasználását a továbbiakban a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség koordinálja. Az Országgyűlés december 17-én adott felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben hozza létre az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról hozott döntéseknek megfelelően az átalakulás folyamata augusztus elsején kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került, melyen belül egy központi koordináló szervet hoznak létre: ez ellenőrzi majd a 2014- 2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását. Ebben a végleges szerkezetben történik majd a 2007-2013-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014-2020-as időszak tervezése és végrehajtása - mondta a helyettes államtitkár. Az átalakítás legfontosabb részének nevezte, hogy a jövőben az adott területért stratégiailag felelős minisztériumokhoz kerülnek az adott témát kezelő irányító hatóságok. A Miniszterelnökséghez kerültek a Nemzeti Fejlesztési Kabinet titkársági feladatai, a konstrukciók előzetes vizsgálata és jóváhagyása, a kommunikáció, a társadalmi egyeztetés kérdése, a jogorvoslati ügyek, a humánkérdések és a fejlesztési források teljes informatikai monitoringja. Ugyancsak a Miniszterelnökségnek jutott a költségvetési fejezet kezelése - a XIX. fejezet kezeli az európai uniós forrásokat és a közbeszerzés felügyelete is. A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes államtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökségbe olvadó volt NFÜ-főosztályok ott is főosztályok maradnak. A megszűnő fejlesztési ügynökség szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes minisztériumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoztat tovább. Varju László DK-s képviselő korábban kifejtette: a kormány az európai uniós források felhasználásának társadalmi ellenőrzési lehetőségét tette lehetetlenné az NFÜ megszűnésével. Míg Magyarország 2010-ig jól teljesített a brüsszeli források lehívásában, addig a Fidesz-kabinet legalább 1000 milliárd forintot nem tud felhasználni a most záruló európai költségvetési ciklusban. MTI-INFORMÁCIÓ Andor az alapjogokról Az európai integráció és az egységes piac egyik sarokkövének nevezi szerdán hajnalban kiadott nyilatkozatában a személyek szabad mozgáshoz fűződő alapjogát Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos, üdvözölve, hogy éjféltől a román és a bolgár munkavállalók is minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát az unió tagállamaiban. A biztos szerint az uniós munkavállalók hasznot hoznak azoknak az országoknak, ahol dolgoznak, jellemzően olyan állásokat töltenek be, ahol munkaerőhiány van. A bizottság elismeri, hogy helyi szinten, egy-egy térségben vagy városban adódhatnak problémák. Ismeretes: Nagy-Britannia hosszú ideje tervezi szigorítani letelepedőknek járó szociális ellátások rendszerét. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Csúcson a megszűnt cégek száma Több mint 33 ezer céget töröltek 2013-ban a cégbíróságok Magyarországon, ami 16 százalékkal meghaladja a 2010-es negatív rekordot és 22 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A cégtörlések nagy számát a 2012-ben indított felszámolási és végelszámolási eljárások dömpingje magyarázhatja -jegyzi meg az Opten céginformációs szolgáltató. Az eddigi rekordévnek számító 2010-ben 28 714 cég szűnt meg. Az Opten szerint a törlések hátterében 61 százalékban a felszámolások, 19 százalékban pedig a végelszámolások álltak, és csak a dobogó legalsó lépcsőfokát foglalták el a kényszertörlések 5 százalékkal. Ezek az arányok a közeljövőben alaposan átalakulnak, mivel a kényszertörlések szerepe erőteljesen növekszik: a 2012-es 6022 kényszertörléshez képest 2013-ban 14 917 ilyen eljárást regisztrált az Opten, augusztus óta pedig a friss kényszertörlések száma minden egyes hónapban meghaladta a felszámolások és a végelszámolások együttes összegét - mutatott rá közleményében az Opten. Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója rámutatott arra is, hogy a stagnáló gazdaság és a szigorodó jogszabályok miatt a cégalapítások erősen visszaestek: 2013-ban mindössze 32 481 új vállalkozás alakult, így az újkori cégtörténelemben először kevesebb működő céggel zárta az évet az ország, mint amennyivel indította. Egy évvel korábban 38 512 új vállalkozás alakult, míg 2011-ben 50 344 céget alapítottak. A kft.-k kötelező törzstőkeemelése 2013-ban még nem befolyásolta érdemben a cégfluktuációt, de 2014-ben, illetve 2015-ben már biztosan érezteti hatását a cégstatisztikákban, mivel várhatóan több tízezer vállalkozás fog az átalakulás vagy a végelszámolás mellett dönteni - mondta az Opten ügyvezetője, hozzátéve, hogy ez további megszűnési hullámokat indít majd, így idén várhatóan 40-45 ezer céget is törölhetnek. Az online pénztárgép beszerzési kötelezettség is afelé mutat, hogy az életképtelen vagy éppen „adómentes” kereskedésből élő cégek működésük beszüntetése mellett döntenek. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ