Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-02 / 1. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK A nagy pincegazdaságokat hozta még kedvezőbb helyzetbe a hegyközségi törvény Háborodnak a borászok A hegyközségi törvény korábbi módosítása a nagyobb pincészeteket hozta előnyösebb helyzetbe. Néhány ilyen borászat, a nekik gyakorlatilag kiszol­gáltatott kisebb beszállítók „segítségével" ráerőltethetik az akaratukat a hegyközségekre. Nem kis üzletről van szó: évente mintegy 100 milliárd fo­rint forog a borüzletben. A függő helyzetbe került hegybírók félévtől akár fizetés nélkül is maradhatnak. BIHARI TAMÁS H­ektárhoz, vagyis a birtok­­nagysághoz kötötték a szavazati arányt a hegy­községekben, így a nagy pincé­szetek szava dönthet. Nemcsak a korábbi jól működő egy bir­­tok-egy szavazat gyakorlatát szüntették meg a törvényalko­tók, hanem más módon is ked­veztek a nagybirtokoknak. Az­zal a javaslattal szemben, hogy egy pincészet a hegyközségi szavazatok legfeljebb 5 százalé­kával vehessen részt a dönté­sekben, a kormánytöbbség ál­tal megszavazott végleges válto­zatba 10 százalékos felső határ került. Az egy éve hatályban levő szabályok a - mint a gyakor­latban kiderült - leplezetlenül a nagyobb borászatoknak ked­veznek, hiszen ha összeállnak, esetleg még a tőlük függő ki­sebb szőlős­gazdák „önként” velük szavaznak, az eredmény könnyen kiszámítható lesz. Ez az eljárás még az alapvető jo­gok biztosánál is kiverte a biz­tosítékot, és ajánlással fordult a szakminiszterhez a változta­tás érdekében. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a felvá­sárlókat kizárták a hegyközsé­gi tagságból. Az ágazat több tízezer szereplője került emiatt kiszolgáltatott helyzetbe. A hegyközségi törvényt ugyan a tavaly októberben ismét módo­sították, de csak az adatszol­gáltatással és -kezeléssel kap­csolatos technikai eljáráson változtattak. A több mint 6 ezer borászat mintegy 70 ezer szőlész-borász tagjának nagy része továbbra sem érti, hogyan lehet egy köz­testület életébe úgy beavatkoz­ni, hogy a korábbi egyenlőség helyett a többség, a kisebb gaz­daságok maradhatnak kisebb­ségben az egy birtok-egy szava­zat megszüntetése miatt. A 22 történelmi borvidéken két tucat jelentős nagy pincészet műkö­dik. Nem csak ez a gond került felszínre a törvény alkalmazá­sa során. Azt is furcsállják az érintettek, hogy a Hegyközsé­gek Nemzeti tanácsának (HNT) főtitkárának kinevezéséhez a vidékfejlesztési miniszter ellen­­jegyzése szükséges. A centrális erőtér hatása lehet az is, hogy a hegyközségi tagok választhat­ják meg ugyan a hegybíráikat, de nem a hegyközség, hanem a HNT a munkáltatójuk. A ta­nács főtitkára jelenleg 105 hegybíró munkáltatója. Tavaly még 125 hegyközséget tartot­tak számon. Nincs könnyű dol­ga, hiszen Soprontól Tokajig kell kézben tartania az ügye­ket. Korábban a hegyközségi tit­károk intézték egyebek mellett az adminisztratív és egyéb igazgatási ügyeket, de az ő munkájukat a törvény nem is­meri el közigazgatási tevékeny­ségnek, ezért a HNT az ő bére­zésükre nem is kapott állami forrást. Sok helyen meg is szűnt ez a poszt, mert a hegy­községek nem tudják előterem­teni a titkárok fizetését - állí­totta lapunknak egy, az ágaza­tot jól ismerő szakember. A hegybírák „közigazgatók”, s a költségeikre 2013. második fél­évre 250 millió forintot adott az állam. Információink szerint ez a pénz fél évre elegendő, de a központi büdzsében 2014-re ugyanekkora összeget szánnak a hegybírákra, ami azt jelenti, hogy év vége előtt kiszáradhat a hegybírák bérezésére szánt forrás. A kormánynak, vagy egyes érdekcsoportoknak olyan fon­tos a szőlész-borász ágazat, hogy az ágazat külön kormány­­biztost is kapott. Az már nem is meglepő, hogy a fontos dönté­sek egy szűkebb grémiumban, a HNT elnökségében születnek - jegyezte meg a Népszavának nyilatkozó szakember. • A nagyobb birtok több szavazatot ér • A tagság választja a hegybírót, de a „központ" a munkáltató • Kigolyózták a felvásárlókat a hegyközségekből A borágazatban is a kormányzat általános gyakorlata, a központosítás „győzedelmeskedett" fotó: szalmás Péter RÖVIDEN Csányi ismét eladott OTP-részvényekkel jutalmazta a pénzintézet Csányi Sándor el­nök-vezérigazgatót, ő azonban szinte azonnal megvált a papí­roktól. Az OTP Bank hétfőn tette közzé, hogy javadalmazási poli­tika keretében 65 746 darab részvényt kapott a bankvezér. Csányi még aznap 4094 forintos átlagáron eladta a részvényeket, ezzel mintegy 260 millió forint­hoz jutott. Az elnök-vezérigaz­gató nyáron nagy riadalmat oko­zott a tőzsdén, amikor nagy mennyiségben adott el OTP- részvényeket. Azonnal találgatá­sok indultak el, vajon azért ad-e túl rajtuk, mert szerinte rossz ki­látások elé néz az OTP. Csányi akkor agráripari beruházásaival indokolta a részvényeladásokat. A Portfólió.hu összegyűjtötte: a bank különböző szintű vezetői az elmúlt fél évben összesen 14,6 milliárd forintnyi bankpa­pírtól váltak meg. ► népszava Álláshalmozó biztos Miniszteri biztosként továbbra is ellátja a kormányzati célú táv­közlő hálózatok konszolidációjá­val, a GSM-R rendszer fejleszté­sével, valamint a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetési időszakával kapcsolatos feladatok koordiná­cióját Bancsics Ferenc 2014. június 30-ig. A hivatalos értesítő­ben kedden megjelent nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet szerint a szakember az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.-ben viselt elnöki és az IdomSoft Zrt.­­ben viselt igazgatósági tagsági tisztsége mellett látja el biztosi feladatát. ► népszava Megérkezett a lett euró Lettország lett az eurózóna leg­újabb tagja január elsején, így az eurózóna tagjainak száma tizen­hétről tizennyolcra emelkedett, miután Riga euróra cserélte a lett nemzeti fizetőeszközt, a la­tot. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezeté­séhez - amiben az ország válsá­ga megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatta. Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügymi­niszter kifejtette: az euró beveze­tése fogja meggyőzni az embe­reket, hogy az árak emelkedésé­től való félelme alaptalan, az eu­­róból semmilyen hátránya nem származik. ► MTI Megugorhat a brit növekedés Az idén a brit és az amerikai jegybank is megkezdi eddig mélységi rekordokon tartott alapkamatának emelését -jósol­ták 2014-re szóló szerdai előre­jelzésükben londoni pénzügyi elemzők. A Centre for Economics and Business Research tegnap is­mertetett előrejelzés szerint a brit és az amerikai gazdaság egyaránt a globális pénzügyi vál­ság óta nem mért, 3 százalékhoz közeli ütemben növekszik az idén. Az amerikai gazdaság nö­vekedési kilátásaival kapcsolat­ban más nagy londoni házak is meglehetősen derűlátók. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Lázárhoz kerültek az uniós források Megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogutódlással január elsejével. Az uniós fej­lesztési programok végrehajtá­sa a szaktárcákhoz került, míg a források felhasználását a to­vábbiakban a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség ko­ordinálja. Az Országgyűlés de­cember 17-én adott felhatalma­zást a kormánynak, hogy ren­deletben hozza létre az új fej­lesztéspolitikai intézményrend­szert. Csepreghy Nándor, a Minisz­terelnökség helyettes államtit­kára korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a fejlesztéspoliti­kai intézményrendszer átalakí­tásáról hozott döntéseknek megfelelően az átalakulás fo­lyamata augusztus elsején kez­dődött, amikor az NFÜ felügye­lete a Miniszterelnökséghez ke­rült, melyen belül egy közpon­ti koordináló szervet hoznak létre: ez ellenőrzi majd a 2014- 2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását. Eb­ben a végleges szerkezetben történik majd a 2007-2013-as időszak programjainak kifut­tatása, illetve a 2014-2020-as időszak tervezése és végrehaj­tása - mondta a helyettes ál­lamtitkár. Az átalakítás legfon­tosabb részének nevezte, hogy a jövőben az adott területért stratégiailag felelős miniszté­riumokhoz kerülnek az adott témát kezelő irányító hatósá­gok. A Miniszterelnökséghez ke­rültek a Nemzeti Fejlesztési Ka­binet titkársági feladatai, a konstrukciók előzetes vizsgála­ta és jóváhagyása, a kommuni­káció, a társadalmi egyeztetés kérdése, a jogorvoslati ügyek, a humánkérdések és a fejlesztési források teljes informatikai monitoringja. Ugyancsak a Mi­niszterelnökségnek jutott a költségvetési fejezet kezelése - a XIX. fejezet kezeli az európai uniós forrásokat­­ és a közbe­szerzés felügyelete is. A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes ál­lamtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökség­be olvadó volt NFÜ-főosztályok ott is főosztályok maradnak. A megszűnő fejlesztési ügynökség szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes miniszté­riumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoz­tat tovább. Varju László DK-s képviselő korábban kifejtette: a kormány az európai uniós források fel­­használásának társadalmi el­lenőrzési lehetőségét tette lehe­tetlenné az NFÜ megszűnésé­vel. Míg Magyarország 2010-ig jól teljesített a brüsszeli forrá­sok lehívásában, addig a Fi­­desz-kabinet legalább 1000 milliárd forintot nem tud fel­használni a most záruló euró­pai költségvetési ciklusban. MTI-INFORMÁCIÓ Andor az alapjogokról Az európai integráció és az egy­séges piac egyik sarokkövének nevezi szerdán hajnalban ki­adott nyilatkozatában a szemé­lyek szabad mozgáshoz fűződő alapjogát Andor László foglal­koztatáspolitikáért felelős uni­ós biztos, üdvözölve, hogy éjfél­től a román és a bolgár munka­­vállalók is minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát az unió tagállamaiban. A biztos szerint az uniós munkavállalók hasznot hoznak azoknak az or­szágoknak, ahol dolgoznak, jel­lemzően olyan állásokat tölte­nek be, ahol munkaerőhiány van. A bizottság elismeri, hogy helyi szinten, egy-egy térségben vagy városban adódhatnak prob­lémák. Ismeretes: Nagy-Britan­­nia hosszú ideje tervezi szigorí­tani letelepedőknek járó szociá­lis ellátások rendszerét. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Csúcson a megszűnt cégek száma Több mint 33 ezer céget töröl­tek 2013-ban a cégbíróságok Magyarországon, ami 16 száza­lékkal meghaladja a 2010-es negatív rekordot és 22 száza­lékkal több az egy évvel koráb­binál. A cégtörlések nagy szá­mát a 2012-ben indított felszá­molási és végelszámolási eljárá­sok dömpingje magyarázhatja -jegyzi meg az Opten céginfor­mációs szolgáltató. Az eddigi rekordévnek számító 2010-ben 28 714 cég szűnt meg. Az Opten szerint a törlések hátterében 61 százalékban a felszámolások, 19 százalékban pedig a végel­számolások álltak, és csak a dobogó legalsó lépcsőfokát fog­lalták el a kényszertörlések 5 százalékkal. Ezek az arányok a közeljövőben alaposan átala­kulnak, mivel a kényszertörlé­sek szerepe erőteljesen növek­szik: a 2012-es 6022 kényszer­törléshez képest 2013-ban 14 917 ilyen eljárást regisztrált az Opten, augusztus óta pedig a friss kényszertörlések száma minden egyes hónapban meg­haladta a felszámolások és a végelszámolások együttes ös­­­szegét - mutatott rá közlemé­nyében az Opten. Tóth Tamás, az Opten ügyve­zető igazgatója rámutatott arra is, hogy a stagnáló gazdaság és a szigorodó jogszabályok miatt a cégalapítások erősen vissza­estek: 2013-ban mindössze 32 481 új vállalkozás alakult, így az újkori cégtörténelemben először kevesebb működő cég­gel zárta az évet az ország, mint amennyivel indította. Egy évvel korábban 38 512 új vállalkozás alakult, míg 2011-ben 50 344 céget alapítottak. A kft.-k kötelező törzstőke­emelése 2013-ban még nem be­folyásolta érdemben a cégfluk­tuációt, de 2014-ben, illetve 2015-ben már biztosan érezte­ti hatását a cégstatisztikákban, mivel várhatóan több tízezer vállalkozás fog az átalakulás vagy a végelszámolás mellett dönteni - mondta az Opten ügyvezetője, hozzátéve, hogy ez további megszűnési hullámokat indít majd, így idén várhatóan 40-45 ezer céget is törölhetnek. Az online pénztárgép beszerzé­si kötelezettség is afelé mutat, hogy az életképtelen vagy ép­pen „adómentes” kereskedésből élő cégek működésük beszün­tetése mellett döntenek. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next