Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. sz.)

2014-01-09 / 7. szám

6KULTÚRA www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu 2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK RÖVIDENRÖVIDEN Elhunyt Magi István Életének 69. évében 2013. de­cember 28-án rövid, súlyos be­tegség után elhunyt Magi Ist­ván, a kultúráért felelős minisz­térium nyugalmazott főosztály­vezetője – tudatta lapunkkal a Magyar Színházi Társaság. Magi Istvánt tanárként, köztisztvise­lőként, kulturális szakember- A hit hatalma T iszteletlen gondolatok támadhatnak az emberben, mi­közben a Mandarinok, az Egy jóházból való úrilány, A kor hatalma, A körülmények hatalma, s nem utolsó- sorban A második nem írójának ifjúkori zsengéjét olvassa. Ez a zsenge igazi zsenge maradt vagy három évtizedig, egy kiadó sem jelentette meg születésekor, könyv alakban elő­ször csak 1979-ben látott napvilágot. Nálunk pedig nem ré­gen. Jómagamban az egykori egyetemista ájult tisztelete Simone de Beauvoir iránt maradt a régi, a filozófus-írónő, Sartre élet- és alkotótársa, az egzisztencializmus és a mo­dern feminizmus gondolkodója semmivel sem lett kisebb is­tenség a francia kultúra egén azzal, hogy első regénye, az 1935-ben írt és magyarul most megjelent A hit hatalma ma is zsenge. Igaz, klasszikus zsenge. Ettől érdekes igazán. Beauvoir szinte teljes listáját adja az öt nőről írt öt történe­tében mindannak, amit később, nagy formátumú író-gon­dolkodóként elmondani-kifejteni érdemesnek tartott. Az öt fiatal lány a maga hitével, bizonytalanságaival, érzelmeivel küzd a nagyon erős társadalmi konvenciókat rájuk kénysze­rítő közegben. A többnyire tragikus kimenetelű érzelmi ka­landokban, mint Beauvoir írja, megpróbálja hallhatóvá ten­ni a hazugság hangjait és csendjeit. De míg hősnői a társa­dalmi szintű hazugságok, tévképzetek miatt megfoghatatla­nul képlékeny helyzetekben kínlódnak, ő maga íróként rend­kívül határozottan vezeti őket végig a kiszemelt úton, amit elméletileg fontosnak tart bejáratni velük. Magyarán, első szépirodalmi ujjgyakorlatában az elmélet éli meg a sorsokat, nem a hősnők. Ők csak engedelmeskednek az írói akarat­nak. A címben jelzett hit közvetlenül az utolsó, önéletraj­zinak felfogható történetben, Marguerite lázadásának és sze­relmének alakulásában kap nyilvánvaló szerepet. Beauvoir az ember felelősségét emeli ki: isten megtagadásával üresen marad a hit helye, s oda bármi beférkőzhet. Lehet jó, lehet rossz, az emberen múlik. A hit hatalma – Jaffa Kiadó  B. É. KÖZELKÉP ként egyaránt megbecsülés és közszeretet övezte. Távozásával egy a művészeti és színházi élet teljességét értő, érző, szerető, azt tanácsaival mindig önzetle­nül segítő nagyszerű kollégát, barátot veszítettünk – áll a köz­leményben. Magi István teme­tése 2014. január 24-én 11.15­kor lesz a Farkasréti temetőben. NÉPSZAVA M ég egy nagy film a tavaly év végi dömpingből: a Philomena és A Wall Street farkasa mellett a 12 év rabszolgaság is kiemelkedő tel­jesítménye a 2013-as évnek. Nem biztos, hogy ugyanúgy vonzza majd a közönséget, mint azok, de aki ma a film művészi erejére, kifejezőképességére, megrendítő gondolatiságára még kíváncsi, az nem csalódik az angol Steve McQueen mes­terművében. Akárcsak az imént említett másik két nagy dobása a tavalyi filmtermésnek, a 12 év rabszolgaság is valóságos ese­ményeken alapul. Nyolc évvel az amerikai polgárháború kitö­rése előtt, 1853-ban jelent meg a fekete bőrű hegedűművész, Solomon Northup írása arról, hogy szabad New York-i polgár­ként miként csalták tőrbe és adták el rabszolgának a vad Délre 1841-ben. Northup történetét a londoni születésű, színes bőrű rendező, McQueen úgy tette vászonra, hogy bár a néző jó pár filmet és tévésorozatot látott már a déli rabszolgák elviselhetetlen szen­vedésekkel teli életéből, McQueen megfogalmazásában az ember áru mivoltának, ál­lattá silányításának lényege mégis mai, mellbevágó megvi­lágítást kap. Mindvégig ott van ugyanis a főhősben a szabad­ság kiirthatatlan tudata, és a néző azt kíséri végig, mint fosztják meg személyiségétől, önbecsülésétől, s még a nevétől is, hogy puszta tulajdonná vál­jon. Le kell tagadnia, hogy mű­velt, hogy tehetséges hegedűs, rabszolgaként még a nevét sem tarthatja meg. Nem egyszerűen egy történet pereg előttünk, hanem mélyen belesüppedünk a mindenkori személyiségrablás és rassziz­mus lényegének átélésébe. Eh­hez persze kell Sean Bobbitt el­képesztő szépségű és mégis erős realitású operatőri megfo­galmazása, amitől a legször­nyűbb szenvedések képeinek is van valami áttetsző, provokatív költőisége, amivel a film a néző tudatában igazságot szolgáltat az ember mivoltuktól megfosz­tott embereknek. McQueen a lélek összetörésének fokozatos bemutatása mellett nem tartóz­kodik a sokkoló hatású szenve­dések jeleneteitől sem. Solomon az első gazdájánál visszaüt, ezért kikötik úgy, hogy a nyaka körül a kötéllel épp csak eléri lábujjhegyen a talajt. Vérfa­gyasztó a jelenet, mert körülöt­te folyik a mindennapi élet, de sorstársai közül senki nem mer még pillantást sem vetni rá. Idegtépően hosszú ideig látjuk, ahogy egy ember fuldoklik, s csak a gazda hazatérése menti meg az életét. A másik hátbor­zongató jelenetben Solomon már egy másik gyapotültetvé­nyes tulajdonában van. Michael Fassbender (McQueen Éhség és A szégyentelen című előző film­jeinek volt főszereplője) bicska­nyitogató érzékletességgel for­mál figurát, alakítása nem te­szi kétségessé, hogy az alkoho­lista, komplexusokkal terhelt fickó bestiális szadista, aki sze­reti eljátszani a csendes és bi­zonytalan urat. Parancsára Solo monnak kell megkorbácsol­nia azt a fiatal rabszolganőt, akit a gazda sorozatos erőszak­tétele végül a halálba kerget. A korbácsolás addig tart, míg a lány hátáról szó szerint lefosz­lik a hús, ahogy egy korábbi al­kalommal Solomon szenvedte el a korbácsolás ilyen fokát. McQueen ezt a látni is ször­nyű jelenetet ugyancsak az el­viselhetőség határáig húzza ki. De a korbácsolás látványába minduntalan bevillan a Solo­mont alakító kitűnő angol szí­nész, Chiwetel Ejiofor arcának és pillantásának képe. És ez emeli meg a jelenetet messze a naturális látvány fölé. Ugyanis ennek a nagyszerű színésznek az arca és a pillantása mindent elmond arról, milyen, amikor kifosztják az embert az ember­ségéből, s állattá nyomorítják, csak mert életben akar marad­ni. A filmnek ez a jelenete Ejiofor rendkívül kifejező erejű színészi alakításának és McQueen gondolatiságának kö­szönhetően az ember történel­mi korokon átívelő szörnyű ta­pasztalatáról beszél. Az elem­bertelenedésről, amelybe a sza­badságától megfosztott embert kétségbeejtően belekényszeríti az embertelen hatalom. Szép, komoly alkotás a 12 év rabszolgaság, a hét Golden Globe-jelölés arra utal, hogy McQueen és színészei hatáso­san képviselik a filmnek mint művészetnek a gondolatközlő szerepét. 12 év rabszolgaság ***** Szabad New York-i művészként lépre csalják és rabszolgának adják el Véres és szadista Még egy mestermű, amelynek Oscart jósol a szak­ma a tavalyi év végi nagy  lmek hullámából: a 12 év rabszolgaság az angol Steve McQueen rendezé­sében, az ugyancsak angol Chiwetel Ejiofor fősze­replésével, akinek partnere Michael Fassbender. BÁRSONY ÉVA Valóságos történetet mond el a  lm El kell felejtenie nemcsak, hogy művész, hanem hogy ember Tanuljuk meg Chiwetel Ejiofor nevét    Benedict Cumberbatch és Chiwetel Ejiofor FORRÁS: PRO VIDEO FILM Csak Eszenyi Enikő adott be pályázatot Egy pályázat érkezett a Víg­színház igazgatói posztjára a beadási határidő lejárta előtt – közölte a Főpolgármesteri Hiva­tal Kommunikációs Igazgatósá­ga. A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő január elején azt mondta, hogy beadta pályáza­tát. Balázs Péter, a szolnoki te­átrum vezetője ugyanakkor azt közölte, hogy nem indult a Víg­színház vezetésére kiírt új pá­lyázaton, mert nem akarta, hogy elképzelései politikai csa­tározásokra adjanak okot és mert egy társulat felépítését, műsorának megújítását az új pályázati kiírásban meghatáro­zott rövid távon – másfél év alatt – megvalósíthatatlannak tartja. A főváros december 3-án írta ki az új, második pályáza­tot a Vígszínház vezetői poszt­jára, miután a közgyűlés az előzőt eredménytelenné nyilvá­nította, mert egyik pályázó sem érte el a szakmai bizottsági ta­gok többségének támogatását, mindketten három-három igen szavazatot kaptak. Tarlós Ist­ván főpolgármester az igazgatói pályázatról korábban azt is el­mondta, hogy mindkét pályázó üzleti tervét kifogásolta a bíráló­bizottság. A kiírás szerint az ügyvezető igazgatói munkakört 2014. február 1-jétől 2015. júni­us 30-ig töltheti be a nyertes. Az elbírálás határideje a pályá­zat benyújtását követő legfel­jebb 60 nap. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint a szakmai bizottság még nem alakult meg. A döntést a szak­mai bizottság véleményét is mérlegelve a Fővárosi Közgyű­lés hozza meg március 3-ig. A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő megbízatása 2014. január 31-én jár le. A Fő­városi Közgyűlés korábban úgy döntött, hogy amennyiben a pályázati eljárás január végéig nem zárul le, az új ügyvezető­vel történő jogviszony létesíté­séig Eszenyi Enikőt bízza meg az ügyvezetői feladatok ellátá­sával. MTI-INFORMÁCIÓ A revizor Bodó Viktor rendezésében A Vígszínházban tegnap este mutatták be Gogol A revizor című művét Bodó Viktor rendezésében a Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciójaként. Morcsányi Géza fordítása alap­ján, a színészek improvizációinak felhasználásával a szövegkönyvet készítette Bodó Viktor és Kovács Krisztina FOTÓ: SZALMÁS PÉTER A Pillangó Székesfehérváron Rendhagyó feldolgozást mutat be a székesfehérvári Vörösmarty Színház szombaton. Móricz Zsig­mond Pillangó című regényét – Gyökössy Zsolt átiratában – Horváth Csaba rendező-koreog­ráfus vitte színpadra. Horváth Csaba elismerte, hogy valóban szokatlan lett a két felvonásos, ze­nés-táncos színdarab, mert „Mó­riczcal nem szokták ezt csinálni”, de tett rá egy kísérletet és „jó ér­zése lett tőle”. A mintegy három­órás szerelmi idill főbb szerepeit Kádas József, Törőcsik Franciska, Varga Mária, Nagy Norbert, Varga Gabriella, Krisztik Csaba és Blaskó Borbála játssza. Zenéjét Dresch Mihály, Lukács Miklós és Balogh Kálmán szerezte. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék