Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-01 / 27. szám
Ismét gyerekekkel kampányol a Fidesz Óvodások, általános és középiskolások részvételével szervez „farsangi menetet” Csöbör Katalin, a Fidesz-KDNP alpolgármestere és országgyűlési képviselője Miskolcon - értesült lapunk. A politikus - aki az április 6-i választáson egyéni képviselőjelöltként indul a program által érintett városrészben február 7-re meghirdetett rendezvényén a részvétel ugyan nem kötelező, de a szervezők szülői kísérethez kötik a gyerekek részvételét, ráadásul az óvónők is kénytelenek lesznek megjelenni, mivel a menet 15 és 17 óra között zajlik majd, az óvodák nyitva tartása pedig délután fél ötig tart. A program fakultatív jellege ellenére, úgy tudjuk, az intézményvezetők „számítanak” minden dolgozó részvételére. A „farsangi menet” törvényességi aggályokat is felvet. A köznevelési törvény értelmében az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ráadásul a február 7-i időpont már a hivatalos választási kampányidőszakba esik. Közleményben ítélte el az MSZP a „fideszes politikai pedofíliát”. A párt szerint a miskolci eset nemcsak arra világít rá, hogy „a Fidesz mindent bevet a hatalomban maradásért”, hanem abban is megerősít, hogy „a kormány oktatáspolitikájának egyetlen célja az, hogy a hatalmi szót feltétel nélkül elfogadó embereket neveljen”. A szocialisták emlékeztettek: a Fidesz már többször átlépte a politika számára átléphetetlennek tartott iskolakapukat. Orbán Viktort már 2010-ben elmarasztalták, amikor egy zuglói zeneiskolában kampányolt, tavaly novemberben pedig a Németh Szilárd vezette Csepelen rángatták bele a gyerekeket a politikába, amikor iskolai üzenőfüzetekben próbáltak a Csepeli Konzultáción való részvételre buzdítani. „Ezek a gyomorforgató akciók nemcsak erkölcstelenek, törvénytelenek is” - tette hozzá az MSZP közleménye, amely szerint a Mesterházy-kormány politikamentessé teszi majd az iskolákat, és garantálja a világnézetileg semleges oktatást minden gyermek számára. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A GVH vizsgálatát követeli a TV2 eladása miatt az ellenzék A Gazdasági Versenyhivataltól (GVH) kéri a TV2 eladásának vizsgálatát az MSZP és az Együtt 2014. Braun Róbert és Szigetvári Viktor, az MSZP, illetve az Együtt 2014 politikusainak állítása szerint ugyanis a csatornát összeolvadás során vásárolták meg, ám erről a csatorna nem tett bejelentést a Braun és Szigetvári szerint a Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Infocenter.hu Zrt. is érintett lehet GVH-nál. Ezért a TV2-t felvásárló vezérigazgató, illetve gazdasági igazgató, Simon Zsolt és Yvonne Dederick cégeit is külön arra szólították fel, hogy az összeolvadás miatt keressék fel a GVH-t. Braun és Szigetvári szerint ugyanis az igazgatók által létrehozott TV-HU1 Kft. és a TVCEE1 Kft. a Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Inforcenter.hu Zrt.-vel lehet összefonódva. Mindkét cég arra az V. kerületi címre van bejegyezve, ahová a Siegler, Weil 85 Gotshal ügyvédi iroda, melynek egyik vezetője, Konrad Siegler az Infocenter jogi képviseletét látta el még az RTL Klub 31 százalékos tulajdonrészének korábban megkísérelt megvásárlása során. Az iroda másik ügyvezetője David Dederick, Yvonne Dederick férje. „Olyan gazdasági összefonódás áll fenn az említett cégek között, melyek sérthetik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt” - közölték az ellenzéki politikusok, akik azt is megemlítették, hogy a csatorna korábban 25 milliárd forintot kapott hitelként az eddigi tulajdonostól, a ProSiebenSat1-től, és pontosan ennyi lehetett a vételár is. Ez reális piaci ár volna a csatornáért, de azt jelenti, hogy évi 6,25 milliárd forintot kellene törleszteniük az új tulajdonosoknak, amihez legkevesebb évi 8 milliárd nyereséget kell elérnie a TV2-nek. Braun és Szigetvári szerint állami hirdetések formájában fizethetné ki 2018-ig az árat a kormánypárt, ha valóban ők állnak az ügylet mögött. Mindezt a TV2 visszautasította, és helyreigazítást helyeztek kilátásba a Braunék által közölteket átvevő orgánumok ellen. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Újabb ötlet Orbántól? Még el sem készült a vitatott Szabadság téri 44-es emlékmű, Orbán Viktor már egy újabbon töri a fejét. Legalábbis a Népszabadság kormány(fő) közeli forrásai „nem lennének meglepve", ha a Fidesz tavaszi győzelme esetén jövőre, április 4-én a szovjet megszállás áldozatainak tiszteletére is állítanának egy emlékművet. Szerintük a motiváció ugyanaz, amiért a kormányfő a botrány ellenére ragaszkodik a március 19-én felavatandó birodalmi sasos-arkangyalos emlékműhöz is: Orbánnak „történelmi küldetéstudata" van. A 44-es szoborról az informátorok szerint Orbán azt vallja: „a magyar nem bűnös nemzet volt áldozatokkal, hanem áldozatnemzet, bűnösökkel". Sem ez a hivatkozás, sem egy újabb emlékmű nem lepné meg Karsai Lászlót. A sasos-angyalos tervet éles kritikával illető, azt történelemhamisításnak minősítő történész lapunknak elmondta: egy múlt heti írásában ő is arra jutott, hogy nem kizárt egy hasonló indíttatású, szovjet megszállási szobor, amely úgy nézhetne ki: „egy T-34-es tiporja el a kis bajszos Magyarországot kezében tartó Szűz Máriát". Karsai az „áldozatnemzet"-tézisről úgy vélte, a Terror Háza koncepciója is ugyanez: a magyar nép soha nem felelős, és az MSZMP 900 ezer tagja mind „belülről bomlasztotta a rendszert". Elfelejtetni saját szerepünket az aljasságokban, és arra jutni, hogy mindenről a nyilasból lett kommunisták tehetnek - ezt kínálja a Terror Háza Karsai szerint. Hozzátette: „egy újabb emlékmű is azt erősítené, hogy a szovjet megszállás tehet a következő évtizedek szörnyűségeiről, egészen míg 89-ben Orbán Viktor ki nem zavarta az oroszokat". Jövőre a szovjet megszállást örökíthetik meg a kormányfő küldetéstudata miatt MTA: kizárnák Szakályt Módosíthatják a Szakály-botrány miatt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag - erre csak súlyos tudományetikai vétség esetén van mód. A zsidók 1941-es első deportálását „idegenrendészeti eljárásnak" nevező Szakály Sándor köztestületből való kizárása az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályában merült fel. LENGYEL TIBOR Igény volna rá, de jogi lehetőség nincs Szakály Sándor kizárására az MTA tagjainak sorából. Ez azonban változhat, ugyanis a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet élére kinevezett Szakály botránya miatt módosíthatják az Akadémia etikai szabályzatát. A 2006-ban az MTA tagjává avatott Szakály botrányt kavart azzal, hogy január közepén a mintegy 20 ezer, nem magyar állampolgárságú magyar zsidó 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálását „idegenrendészeti eljárásnak” nevezte. Azonnal tiltakozott a Mazsihisz, továbbá ellenzéki pártok, civil szervezetek és persze történészek, amiért Szakály relativizálta az etnikai tisztogatást. Az intézetvezető utóbb bocsánatot kért • Az etikai kódex módosításával kizáratnák Szakály Sándort • Orbán újabb emlékművet tervezhet ugyan, de jelezte, ő csak az akkori „szakkifejezést” használta, amiért, úgy látszik, „megkövezés jár”. Ha az nem is, az MTA II. számú tudományos osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya szokásos hó végi ülésén, csütörtökön felmerült Szakály kizárásának lehetősége az MTA-ból. Mint az ülésen részt vevő Heller Ágnes lapunknak elmondta, hamar kiderült, hogy Szakály köztestületi tagságát erre hivatkozva nem lehet visszavonni. Pedig - tette hozzá a filozófus - azzal minden résztvevő egyetértett, hogy elítélendő a történész kijelentése, sőt a történteket emlékezetpolitikai kérdésként egy tudományos konferencián is elemezni kellene, ám az akadémiai törvény jelenleg ilyen esetben nem teszi lehetővé egy köztestületi tag eltávolítását. Ezért a Filozófiai és Történettudományok Osztálya az ülés jegyzőkönyvében rögzítette: felkéri az MTA etikai bizottságát arra, hogy ne csak plágium és más tudományetikai kérdések miatt lehessen eltávolítani valakit, hanem akár ilyen vagy ehhez hasonló esetekben is - mondta kérdésünkre Török László osztályelnök-helyettes. Hozzátette: javasolták, hogy az etikai kódexben legalábbis lehetőség nyíljon ilyen esetekben a köztestületből való esetleges kizárás egzakt mérlegelésére. Ismert, Szakály kijelentése ellen tiltakozva nemrég Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató visszaadta magas magyar állami kitüntetését. A DK-s Oláh Lajos, továbbá a szocialista Lendvai Ildikó is Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult írásbeli kérdésével. Lendvai sürgette az Országgyűlés emberi jogi bizottsága összehívását is, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést tett Szakály ellen. • Már egyeztetne a kormány a vitatott szoborról Lázár tárgyalna Összehívta csütörtökre a 2011-ben létrehozott Zsidó Közösségi Kerekasztalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár; ezen „lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására". Kérdés, milyen eredménnyel, ugyanis Orbán Viktor a Mazsihisznak írt levelében kiállt a szervezet által ellenzett 44-es emlékmű mellett, a többi aggályos kérdésre pedig még csak nem is reagált. Pedig a Mazsihisz kilátásba helyezte a holokauszt-emlékév „bojkottját" is. Erről viszont csak a kerekasztal ülése után, a jövő vasárnapra összehívott közgyűlésén döntenek. A Mazsihisz belső felmérése szerint a többség a bojkott mellett van; az internetes kérdőívet 24 óra alatt csaknem kétezren töltötték ki. A Szabadság téren ma 15 órától tiltakoznak az Összefogás pártjai és civilek - nemcsak a tervezett emlékmű, hanem az ellen is, hogy február 8-án több szélsőjobboldali szervezet megemlékezne a 69 évvel ezelőtti úgynevezett becsület napról, a Várból való német kitörésről.