Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-14 / 38. szám

A kazánfűtői tanfolyamon tanulók laptopon ismerkedtek a kazánnal „Lehúzott” közmunkások Nincs egységes rendelkezés a közmunkások foglal­koztatására. A bérüket a Munka törvénykönyvé­ben meghatározott időpontban kapják, de a fize­tésük összegére és a szabadságra az MT-nél sokkal rosszabb belügyi szabályozások vonatkoznak. A képzések körül is folyamatos a káosz, a kazánfűtő­nek tanulók csak laptopról ismerkednek a kazán­nal, máshol a többdiplomás tanítvány oktatja a társait az önéletrajzírásra. MUHARI JUDIT A­mikor a közmunkások sza­badságáról és béréről van szó, akkor vajon miért nem a Munka törvénykönyvére hivatkozik a kormány? Ezt a kérdést tette fel Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke azt követően, hogy a Magyar Államkincstár tájékoz­tatta lapunkat: „A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni, a közfoglalkoztatottak esetében is a Munka törvénykönyve a mérvadó.” Azért kerestük február elején a kincstárat, mert december 29. után legközelebb csak feb­ruár 5-én kaptak bért több te­lepülésen, így Rakacán a köz­munkások. A dolgozók ezt ké­sőinek találták, ugyanis a hó első napján eddig mindig meg­kapták a pénzüket. Mivel a fi­zetésük csak 50 ezer forint, náluk egy-két nap csúszás is éhezést jelent. A kincstár sze­rint viszont ők nem késtek, a Munka törvénykönyvének sza­bályait kell figyelembe venniük, és ez alapján utaltak. Ezt a vá­laszt kifogásolta Komjáthi Im­re. Emlékeztetett arra, hogy a Munka törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy „alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni”, valamint „a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabad­ság jár, amely alap- és pótsza­badságból áll”. Csakhogy a köz­munkások alapbére messze el­marad a nettó 66 ezer forintos minimálbértől, emellett pedig a 20 nap alapszabadságon kívül többet nem vehetnek ki. A közmunkások nagy része most a téli programhoz kap­csolódó, „napocskarajzolóként” elhíresült képzésen ül. A Haj­­dú-Bihar megyei Egyekről ar­ról számoltak be, hogy az egyik csoportban a tanár maga kér­te meg többdiplomás tanítvá­nyát, inkább ő tartsa meg az önéletrajzírásról szóló órát, mert jobban ért hozzá. Mások szakmát tanulnak a települé­sen, kazánfűtő-tanfolyamon ülnek. Mint elmondták, a hiva­talban a felvételnél azt mond­ták nekik, hogy a képzés előtt és után két hét közmunkát kell végezniük. „Nagyon értelmes feladatot kaptunk, szemetet szedtünk” - közölte egyikük. Ezután január 20-án óriási káosz közepette indult el a képzés. Először ugyanis nem volt meg a kötelezően előírt 50 fő, „de a végén a nagyszerű szervezésnek köszönhetően már 51-en is voltunk”, akkor meg az volt a baj. A képzés gyakorlati oktatói közölték, hogy nem tudják megoldani a helyszíni oktatást, így csak laptopon mutatják meg, hogy néz ki egy igazi kazán és egy kazánház. Az elméleti órákhoz nem volt szabad terem, így a két kazánfűtőcsoportot egy he­lyiségben helyezték el. „Az egyik az egyik végében, a má­sik a másik végén tanult.” A közmunkások azt hitték, ennél nagyobb fejetlenség már nem lehet. Amikor eljött a fize­tés napja, rájöttek, hogy téved­tek. Sokan nem kaptak bért, mások viszont nem a sajátjukat vették fel. A hivatalban ugyan­is elkeverték a papírokat. Ami­kor az emberek reklamáltak, ellenőrizték a papírokat, és volt, aki azt a választ kapta, hogy kérje vissza társától a bérét. A munkabér kifizetését az Mt., mértékét viszont egy másik szabályozás írja elő Az elméleti órákhoz sok helyen nincs szabad terem Egyeken két közmunkáscsoport tanult egy helyiségben A Munka törvénykönyve csak a fizetésük folyósításakor vonatkozik rájuk, más esetekben pórul járnak fotó: tótéi gergő RÖVIDEN Ezúttal kórházban kampányol Pócs A jászberényi kórházban reklá­mozza a Szócska Miklós egész­ségügyért felelős államtitkárral és Szabó Tamás jászberényi pol­gármesterrel közös fórumát a fi­­deszes Pócs János, akinek nevé­ben tavaly decemberben a jász­­dózsai templomban világító, Szűz Máriát ábrázoló kulcstartó­kat osztogattak - írta tegnap a Jászblog. A kampányfogást a portál beszámolója szerint mind a kórházi dolgozók, mind a bete­gek ízléstelennek tartják. A 2014- es parlamenti választáson egyé­ni képviselőjelöltként induló Pócs János által aláírt meghívó egyébként úgy fogalmaz: „a gyógyulás, az egészség nem csak az orvosságokban rejlik, sokkal inkább az egészségügyi dolgozók munkájában", és azért hívják vacsorára a dolgozókat, hogy „kimondják a lakosság üze­netét: köszönjük!". ► népszava Megszavazta új állását Lukács Tamás Kormánypárti voksokkal új tago­kat választott meg hat évre a Független Rendészeti Panasztes­tületbe (FRP) az Országgyűlés. Az öttagú testület feladata a „rendőrség tevékenysége feletti civil, rendőri hierarchián kívül ál­ló" ellenőrzés. Az egyik tag az a KDNP-s Lukács Tamás, akinek kedvéért a parlament nemrég módosította a megválasztását lehetővé tevő jogszabályt. A rendőrségi törvényt ugyanis ta­valy ősszel úgy változtatták meg, hogy a parlamenti képviselők mandátumuk megszűnése után az FKP tagjai lehetnek, holott ko­rábban kétéves tilalom állt fenn erre. Lukács Tamás - aki tegnap a megválasztását is megszavazta - a testület tagjaként bruttó 498 ezer forint illetményben része­sülhet, de ha az FKP elnökévé vá­lasztják, akkor bruttó 797 ezres tiszteletdíjat kaphat. A testület tagja lett Cservák Csaba alkot­mányjogász, aki Schmitt Pál hi­vatalvezetője volt az államfői hi­vatalban, illetve Wildner Do­monkos, aki a Miniszterelnökség jogásza volt. Fráterné Ferenczy Nórát újraválasztották. Az ötödik tag Kozma Ákos, aki 2010-ben került be a testületbe. ► NÉPSZAVA Újabb pártokat vettek nyilvántartásba Tizenkét újabb jelölő szervezetet - nyolc pártot és négy nemzeti­ségi önkormányzatot - vett nyil­vántartásba az országgyűlési vá­lasztásra a Nemzeti Választási Bi­zottság (NVB) tegnap, így a je­lenlegi állás szerint 72 szervezet indulhat a választáson. A jelölő­szervezetként nyilvántartásba vett pártok és országos nemzeti­ségi önkormányzatok hétfőtől „képviselőjelölt-jelöltjeiknek" már gyűjthetnek ajánlásokat, és ha sikerül országos listát állíta­niuk, akkor delegáltat is küldhet­nek az NVB-be. Az Országos Bí­rósági Hivatal januári nyilvántar­tásában 147 párt szerepelt, vagy­is ennyien indulhatnának a vá­lasztáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, elvi­leg tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket. ►mti KÖZTÉR Világnap O­lyan szépen kértek a közrádió honlapján, hogy tegnap velük ünnepeltük a Rádiózás Világnapját. Ünnepélye­sen meghallgattuk például a hírműsorokat, éltettük egy kicsit Orbán Viktort (nagyon sikeres kínai tárgyalásaiért), és szidalmaztuk a baloldali ellenzéket (most éppen a Simon-ügy miatt, meg csak úgy). Az ünnepélyességet leszámítva tehát ez a nap is úgy telt a Kossuth Rádióban, mint a 2010-es vá­lasztás óta a többi. A Petőfi bezzeg Robbie Williamset ünne­pelte 40. születésnapja alkalmából, el nem ítélhetően még egy csomó jó számát is lejátszották, nem lesz ennek jó vége, hol marad az összetartás. Küldtünk volna üzenetet is, annyi jó kérdést tettek fel. Pél­dául: mikor és miért hatódott meg egy rádióműsort hallgat­va? Válasz: sírni tudnánk a híreket és a Krónikákat hallgat­va, igaz, nem éppen a meghatottság miatt. Azt is szerettük, hogy: mikor táncolt a rádiókészülék előtt? Válasz: mindig, táncos jókedvünk támad, ha halljuk ennek a kormánynak a világraszóló eredményeit és győzelmeit, márpedig a híradás­ok jelentős része erről szól. Miért hallgat ránk? - így az utol­só kérdés. Erre csak annyit felelnénk: egyáltalán nem hall­gatunk rátok, mert amit csináltok, az a rádiózás szégyene. De inkább nem mondunk semmit, mert ez a világnap mégis­csak ünnep. Ha itt nem is. ►s.gy. Újabb tankönyvkáosz fenyeget A tavalyinál is súlyosabb káosz alakulhat ki idén a tankönyv­terjesztésben, ugyanis a kor­mány a parlamenti választások utánra halasztaná a tankönyv­rendelés időszakát - értesült az Index. A hírportál birtokába került rendelettervezetből kide­rült, hogy a tankönyvjegyzéket - amely az iskolákban használ­ható kiadványokat sorolja fel - elegendő lesz április 10-én köz­zétenni, a könyveket pedig áp­rilis 30-ig kell megrendelni az iskoláknak. Azonban évek óta februárban teszik közzé a jegy­zéket, majd az iskoláknak már­cius végéig kell leadni a rende­léseket, így a tavalyi határidők­kel számolva július 15-ig, azaz kevesebb mint két hónap alatt kellene legyártani a teljes ma­gyar tankönyvmennyiséget, azaz nagyjából 12 millió tan­könyvet. A kormányzat újabb lépései­vel komolyan veszélyezteti az új tanév zavartalan megkezdését, és súlyos örökséget hagy a kö­vetkező kormányra - jelentette ki Kunhalmi Ágnes. Az MSZP elnökségi tagja szerint a tan­­könyvkiadás és -terjesztés álla­mosítása már eddig is teljes káoszt eredményezett. Példa­ként említette, hogy az oktatás­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges tankönyvek, munkafüzetek rendelése, beszerzése és kiszál­lítása ügyében teljes a fejetlen­ség. A kormányzati sikerpropa­gandával ellentétben sok isko­lában a diákok csak több hóna­pos késéssel vagy mind a mai napig nem jutottak hozzá a már jóval korábban kifizetett tan­könyveikhez. Kunhalmi felháborítónak tartja, hogy az Orbán-kormány utolsó intézkedéseivel újabb terheket rak a szülők, diákok, pedagógusok és nem utolsósor­ban az amúgy is ellehetetlení­tett tankönyvkiadók vállára. „A tavasszal felálló Mesterházy­­kormány azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket ah­hoz, hogy helyreálljon a tan­könyvellátás biztonsága, a ko­rábban megszokott nyugalom és magas színvonalú szolgálta­tás” - tette hozzá a szocialista politikus. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Kunhalmi Ágnes fotó népszava Mától a 92,9-en a Klubrádió Mától a 92,9 MHz-es hullámhosszra költözik a Klubrádió, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnö­ke, Karas Mónika aláírta tegnap a Klubrádió vezérigazgatójával, Arató Andrással az ingyenes frekvenciára vonatkozó hatósági szerződést. A médiatanács a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján 2013. október 30-án indította meg az eljárást a frekvenciaváltás ügyében fotó: népszava

Next