Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-15 / 39. szám

Többletpontok nélkül nem is érdemes próbálkozni a népszerű szakokon, amelyeken továbbra is magas lesz a ponthatár Felvételi az ismeretlenbe Ma éjfélig jelentkezhetnek az érettségi előtt állók a felsőoktatási felvételi eljá­rásra, amely nem változott jelentősen a tavaly végrehajtott intézkedésekhez képest. A népszerű szakokon továbbra is magas lesz a ponthatár, a népszerűt­len szakokon viszont előfordulhat, hogy a minimális, 240-es ponthatár eléré­se ellenére sem indul el a diákok által választott képzés. A további reformter­vekről egyelőre hallgatnak a kormánypártok, a baloldali ellenzék viszont tan­díjmentességet ígér. MOLNÁR RICHÁRD M­a éjfélkor zárul a felvéte­li jelentkezési határidő a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Ta­valyhoz képest fontos változás, hogy idén elsősorban az e-felvé­­teli rendszeren keresztül (www. felvi.hu) lehet jelentkezni, itt kell a felvételizőknek az adatrögzí­téssel, a szakok megjelölésével és a szükséges, már rendelke­zésre álló dokumentumok feltöl­tésével végezniük. Szintén ma éjfélig lehet befizetni a megjelölt jelentkezési helyek alapján szá­mított eljárási díjat átutalással, vagy internetes fizetésre alkal­mas bankkártyával. Ezt köve­tően, február 23-ig kell hitelesí­teni a jelentkezéseket az Ügyfél­kapun keresztül, vagy az e-fel­­vételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190). Papír­alapú jelentkezésre csak azok­nak van lehetőségük, akiknek „nem áll módjukban” elektroni­kusan jelentkezni, azaz például nem rendelkeznek internet-hoz­záféréssel. Nekik az Educatio Nonprofit Kft., illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma köz­ponti ügyfélszolgálatán, vala­mint a Klebelsberg Intézmény­fenntartó Központ megyei tan­kerületi és fővárosi kerületi igazgatóságain kell beszerez­niük a jelentkezési lapokat. Néhány további, jelentős vál­tozás lesz az idei felvételi eljá­rásban. Az összes bölcsészet-, társadalom- és jogtudományi képzésre csak azok jelentkez­hetnek, akik legalább egy tan­tárgyból emelt szinten érettsé­giznek. Több műszaki és gaz­dasági szakon is elvárják ezt. Az emelt szintű érettségiért egyébként többletpont is jár. A maximális, 500 pontból 200 az utolsó két év középiskolai ered­ményeiért, 200 a középszintű érettségiért jár, ezen felül 100 többletpont szerezhető például nyelvvizsgáért és tanulmányi versenyen elért helyezésért. A korábbi évekkel szemben elvileg nehezebb bejutni a ta­nárképzésekre is. Amellett, hogy a felvételizők újra osztat­lan - azaz a korábbi négy he­lyett ötéves - és kétszakos kép­zésekre jelentkezhetnek, az érettségi mellett pályaalkal­massági vizsga és motivációs beszélgetés is vár a pedagógus­­jelöltekre. Azaz hiába a kiváló felvételi eredmény, ha a felvéte­liző nem tud például szóban elemezni egy választható neve­lési helyzetet, akkor elbukik a vizsgán. Vagyis a felvételi pont­határ elérése nem jelent auto­matikus felvételt. Ráadásul idén a 240 pontos minimális ponthatár elérésével sem lehet felvételt nyerni bár­hova. A tizenhat legnépszerűbb alapszakon, állami ösztöndíjas - azaz ingyenes - képzési for­mában idén is előre meghúzták a felvételi ponthatárokat, ame­lyek tavaly óta nem változtak jelentősen, de a tavalyihoz ha­sonlóan továbbra is magasak. Többletpontok nélkül ezeken a szakokon próbálkozni sem ér­demes, hiszen mindegyikre 400 pont felett lehet bejutni, de en­nek ellenére is nagy rájuk a túl­jelentkezés. A minimális 240 ponttal tavaly csak azokra a képzésekre lehetett bekerülni, ahol a jelentkezők száma nem haladta meg az intézményi ka­pacitásszámot, azaz a maximá­lisan felvehető állami ösztöndí­jas és önköltséges hallgatók számát. A minimum teljesítése ellenére azonban az intézmé­nyek dönthetnek úgy is, hogy megfelelően felkészült jelentke­zők hiányában vagy egyéb okok - például az oktatáshoz szük­séges, a felvétel alapvető feltét­eleit teljesítő minimális lét­számnál kevesebb jelentkező­­ miatt egyes jelentkezési helye­ken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam. Egyelőre úgy tűnik, további, komolyabb felsőoktatási válto­zásokra a politikai helyzet függ­vényében számíthatnak a felvé­telizők és a hallgatók. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, Klinghammer István felsőokta­tási államtitkár - a Felsőokta­tási Kerekasztal, vagyis a hall­gatók, a rektorok és az oktatók támogatásával - kisebb reform­­csomagot tud keresztülvinni a kormányon és a parlamenten, ám időközben megrendült Or­bán Viktor miniszterelnök bi­zalma az államtitkárban. A hí­rek szerint a Klinghammerrel számos kérdésben szemben ál­ló Parragh László Iparkamara­elnök útmutatásait követné in­kább a kormányfő, de arról is érkeztek információk, hogy az országgyűlési választások kö­zelsége miatt a kormánypártok nem akartak kockázatot vállal­ni az újabb változtatásokkal. Az országgyűlési választások előtti utolsó ülésnapján az LMP-s Osztolykán Ágnes éppen arról kérdezte interpellációjá­ban a kabinetet, hogy a Fidesz- KDNP-nek milyen tervei van­nak a felsőoktatással, ha újra kormányra kerülnének. Vála­szában Doncsev András állam­titkár eléggé homályosan fogal­mazott: szerinte az eddig végre­hajtott átalakításokkal „egyér­telmű és világos utat határoz­tak meg a felsőoktatás számá­ra, és a kormány eltökélt ab­ban, hogy az összes ágazati sze­replővel közösen dolgozzon a felsőoktatás további minőségi megújítása érdekében”. A balol­dali ellenzék terveiről ennél töb­bet lehet tudni: az Összefogás legnagyobb pártja, az MSZP minden felvett hallgató szá­mára ingyenességet biztosítana az első tanulmányi évben, utá­na viszont már csak azoknak, akik teljesítik az előírt tanul­mányi követelményeket. Az Együtt-PM szintén tandíjmen­tességet akar, a Demokratikus Koalíció (DK) eddigi megnyilat­kozásaiból viszont úgy tűnik, támogatnák egy méltányos, megfizethető tandíj bevezeté­sét. A 2012-ben a tandíj ellen is szerveződő hallgatói tömegmoz­galmak „korának”, úgy tűnik, hogy bizonytalan ideig befelleg­zett, holott követeléseikből (lásd keretes írásunkat) szinte sem­mi nem valósult meg - igaz, a Klinghammerrel együttműkö­dő hallgatói önkormányzatok látszólag elértek némi ered­ményt. Az államilag finanszíro­zott keretszámokat 2013-ban végül eltörölték, az új felvételi rendszerben csaknem ugyan­annyi állami ösztöndíjas hall­gató nyert felvételt valamely egyetemre vagy főiskolára, mint a 2011-es drasztikus keretszám­csökkentések előtt. Az ingyene­sen tanulóknak a beiratkozás­kor hallgatói szerződés helyett „hallgatói nyilatkozatot” kell aláírniuk, amelyben vállalják: az államilag finanszírozott ta­nulmányi időszakuknak meg­felelő ideig a diplomázás után Magyarországon vállalnak munkát - nem feltétlenül a kép­zettségüknek megfelelő mun­kakörben - vagy működtetnek vállalkozást. Az önköltséggé át­keresztelt tandíj is megmaradt, amelyet a hallgatók csaknem fele kénytelen fizetni. Az ennek ellentételezésére létrehozott Diákhitel 2-t - a kedvező ka­matozás ellenére - alig néhány ezren vették eddig igénybe. • Ismét pályaalkalmassági vár a tanárjelöltekre • Elakadtak Klinghammer reformjai • Az MSZP tandíjmentességet akar Bár tavaly is sokan örültek a sikeres felvételinek, az államilag finanszírozott helyekre felvetteknek vállalniuk kellett a röghöz kötést fotó: Kieuk István Alap-és osztatlan 260 képzés Mesterképzés 50 Felsőoktatási 220 szakképzés Hallgatói követelések Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját! A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre! Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! Töröljék el a hallgatói szerződést! Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát! Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli diákoknak is legyen esélyük bejutni a felsőoktatásba! Valóság 2014-ben A köznevelés átalakítását lezárta a kormány, de a felsőoktatási törvényben módosításokat kezdeményezett Klinghammer István szakállamtitkár 2011-ben 53 ezer hallgatót vettek fel teljes állami finanszírozású képzésre, 2013- ban a keretszámok megszüntetése után mintegy 58 ezret, de a legnépszerűbb szakokokra arányaiban jelentősen kevesebb diák került be a magas ponthatár miatt 2014- től nem csökken tovább a felsőoktatási költségvetés, de így is mintegy 50 milliárd forinttal kisebb lesz, mint 2010-ben Az állami ösztöndíjasoknak továbbra is kötelező aláírniuk a „hallgatói nyilatkozatnak" átkeresztelt szerződést (a röghöz kötést) A kormányzati tervek szerint kancellárokat nevezhet ki a miniszterelnök és a szakminiszter a rektorok mellé Önköltség néven továbbra is van tandíj a felsőoktatásban Jeles (5) 100 százalék Jó (4) 79 százalék Közepes (3) 59 százalék Elégséges (2) 39 százalék Nem a nyelvvizsgákkal van baj Bár a kormány „diplomamentő" programot hirdetett meg­­ azaz ingyenes nyelvtanfolyamot kínálnak a legalább alapfokú nyelv­tudással rendelkező, államvizsgázott, de nyelvvizsga híján még diplomájukat át nem vett­­ fiatalok számára, valójában nem a nyelvvizsga hiánya a legfőbb probléma. A Napi Gazdaság - a Szinapszis piackutató felmérésére hivatkozva - arról írt, hogy a passzív jogviszonnyal rendelkező - vagyis tanulmányaikat ko­rábban elkezdő, de halasztás mellett döntő - egyetemi hallga­tók 41 százaléka az első két évben függeszti fel a tanulmányait, ezen belül is 47 százalékuk azzal indokolja a döntést, hogy nem tudja a tanulás költségeit tovább finanszírozni, 42 százalék pe­dig elkezd dolgozni. A sikertelen vizsgák miatt csak a hallgatók negyede függeszti fel a tanulmányait, a nyelvvizsga hiányát pe­dig mindössze a hallgatók 15 százaléka említette. Az idősebb, 22 év feletti hallgatóknak több mint a fele csak egy félévre sza­kítja meg a tanulmányait, a 22 évesnél fiatalabbaknál viszont rosszabb az arány, 38 százalékos. Az anyagi okokra hivatkozó passzív hallgatók 30 százaléka több mint egy félévet halaszt.

Next