Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-24 / 46. szám

A kormány a kampányban nem akar beszélni arról, hogy hazugsággal vette el 200 ezer ember nyugdíját Rokkantak: nincs bocsánat Egyelőre nem követte bocsánatkérés azokat az adatokat, amelyeket a megváltozott munka­­képességűekről ismer­tetett a napokban Doncsev András állam­titkár. Ebből kiderült, az Orbán-kabinet téve­dett, amikor a rokkanta­kat munkakerülőknek titulálta. A már ellenőr­zött betegek 52 százalé­ka ugyanis nem jobb, hanem a korábbi ellen­őrzésnél is rosszabb ál­lapotban van. A kor­mány adatai egyébként nem ellenőrizhetőek. MUHARI JUDIT k­atasztrofális helyzetbe ke­rültek a megváltozott munkaképességűek az­zal, hogy a kormány döntése miatt ma már nem nyugdíjsze­rű ellátást, hanem bármikor csökkenthető vagy megvonha­tó segélyt kapnak. A többi kö­zött erről beszélgetett Simó Endre, a Magyar Szociális Fó­rum vezetője szakértőkkel, mi­után Doncsev András, az erő­forrás tárca parlamenti állam­titkára válaszolt az MSZP-s Pál Béla kérdéseire. A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hány rokkant embertől vették el, illetve csökkentették az ellá­tását, valamint hányan várnak még rendkívüli felülvizsgálat­ra. Doncsev válaszából kide­rült, hogy két év alatt alig több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komp­lex felülvizsgálatát végezték el az orvos szakértők, és még 135 ezren hátra vannak. A 2012 ja­nuárja és 2013 december 31. között felülvizsgáltak 52 száza­lékánál nemhogy csökkent vol­na, hanem nőtt az egészségká­rosodás mértéke, és csupán 19 százalékuknál állapítottak meg javulást a szakértők. A felül­vizsgálatok után 5962 megvál­tozott munkaképességű em­bernek szűnt meg az ellátásra jogosultsága. Pedig a kormány azért alakí­totta át a rokkantnyugdíj rend­szerét, mert az érintettek több­ségét csalónak tartotta, akik tudnának dolgozni, csak nem akarnak. A 90-es években va­lóban gyakori volt, hogy a tö­megével megszűnő munkahe­lyek miatt rokkantnyugdíjba menekültek az emberek. „Ez egy rendszerszerű, engedélye­zett folyamat volt” - mondták lapunknak szakemberek. Csak­hogy akik akkor a munkanél­küliség elől menekültek, ma már nyugdíjasok. Ezt is figyel­men kívül hagyta a Fidesz-kor­­mány, amikor a teljes létbi­zonytalanságba taszította a be­teg embereket. A kabinet - minden előzmény, felmérés, egyeztetés nélkül - 2011-ben jelentette be, hogy átalakítja a rokkantsági nyugdíjrendszert, „mert a jelenlegi fenntarthatat­lan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál”, tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszüntették a rokkantnyugdíjat, a rendsze­res szociális járadékot és az át­meneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be. Elvették az utazási kedvez­ményt is, az érintettek önkor­mányzati segélyre, hitelre, munkakeresési támogatásra, közgyógyellátásra sem jogosul­tak. Főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továb­biakban a támogatását, mind­azok pedig, akik a nyugdíjkor­határ alatt vannak, rehabilitá­ciós vagy rokkantsági ellátást kapnak. Csaknem 200 ezer embernek, többek között azok­nak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgá­latra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dol­gozni, a betegek csak 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellá­tásra jogosultak. Foglalkozta­tásukkal viszont már nem tö­rődött a kormány. A kormány­váltás előtt legalább 50 ezer megváltozott munkaképességű dolgozott, sokan nyolc órában vállaltak munkát a támogatott cégeknél. Ezen kívül még a nyílt munkaerőpiacon is töb­ben alkalmazásban álltak. Ma viszont szinte kizárólag az akk­reditált szervezetek foglalkoz­tatják őket, mintegy 30 500-an dolgoznak, és szinte mindenkit csak 4 órában alkalmaznak. További nyolcezren vannak - csakúgy, mint az előző években - a szociális foglalkozatás ke­retein belül alkalmazottak. Bár a megváltozott munka­­képességűek már demonstráció­­kat is szervezetek az őket ért támadás miatt, változást nem tudtak elérni. Doncsev András válasza most újabb indulatokat váltott ki. Egy facebookos hoz­zászóló például kijelentette: nem hiszi el azokat az adato­kat, amelyeket az államtitkár említett. Mint kifejtette, míg 2012-ben 43 774 rendes és rendkívüli vizsgálatot végeztek el első fokon, addig két év alatt ez a szám csak 57 082 főre nőtt. Az összehasonlítás érde­kében leírta: 2007-2010 között évente csaknem 90 ezer szoká­sos, a meghatározott időközön­ként esedékes felülvizsgálatot hajtottak végre. Doncsev ada­tai nem ellenőrizhetőek - írta -, mivel a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján ezek a számok nincsenek meg. A hozzászóló szerint az állam­titkár válaszában az sem igaz, hogy csak akkor csökkenhet az ellátás, ha a beteg egészségi ál­lapota javul. Ha ugyanis egy volt rokkantnyugdíjast rehabi­­litálhatónak ítélnek, állapotja­vulás nélkül is csökkenthetik az ellátását. Kifejtette azt is, a számok - ha igazak - azt bizo­nyítják, hogy nem szigorodott a rendszer, viszont az is kiderül, nincsenek és nem is voltak tö­megével csalók. Ebben az eset­ben nagy nyilvánosság előtt kellene bocsánatot kérnie a kormánynak. Az MSZP szerint Doncsev András elismerte, hogy „a rok­kantak ellen indított háború­juk is totális kudarccal végző­dött”. Korózs Lajos, a párt szakpolitikusa megjegyezte, az államtitkár nem tájékoztatott arról, hogy évek óta nem tettek semmit a munkaerőpiacra va­ló visszatérésük érdekében. Doncsev nem reagált az alap­jogi biztos januári, súlyos kri­tikájára sem, amelyben Szé­kely László megállapította, hogy az ellátási kérelmek elbí­rálása a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább is eltar­tott. • Csaknem 200 ezer emberből két év alatt alig 57 ezret sikerült megvizsgálni • Az ellenőrzött megváltozott munkaképességűek 52 százalékának állapota tovább romlott • Az érintettek többsége szerint a kormánynak nyilvánosan kellene bocsánatot kérnie A megváltozott munkaképességűek nem munkakerülők, ezt most már a kabinet adatai is igazolják fotó: EUROPRESS/GETTY IMAGES/TEIINESTOCK RÖVIDEN Tarlós szerint Demszky ne sütkérezzen Noha eleinte felvetődött Tarlós Istvánban, hogy udvariasságból meghívja Demszky Gábort a 4- es metró közelgő átadására, vé­gül úgy döntött, a volt főpolgár­mesternek nincs helye az ünnep­ségen. A főpolgármester a Ma­gyar Nemzetnek azt mondta, a 4-es metró alapjában egy elhibá­zott beruházás. Érvként hozta fel azt is, hogy „amíg az MSZP­­SZDSZ-kormányok voltak hatal­mon, nyolc éven át nem hallot­tunk mást, mint folyamatos Or­bán Viktorozást". Tarlós úgy foly­tatta, alaptalan és gonosz mó­don őt tették felelőssé a metró­­beruházás elhúzódásáért, és „ebben Demszky élen járt". A fő­polgármester szerint elődje ezt a beruházást soha nem szakmai, hanem érzelmi-politikai alapon kezelte, „egyszerűen nem ér­demli meg, hogy sütkérezzen a metró befejezésének a fényé­ben". ► NÉPSZAVA Simon terítéken, Szijjártó nem Ülés tart ma a parlament men­telmi bizottsága a Simon-ügy­­ben. Annak ellenére tárgyalnak a kérdésről, hogy időközben Si­mon már lemondott mandátu­máról, sőt, az ügyészség már gyanúsítottként ki is hallgatta. Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke korábban azt mondta, az Országgyűlés men­telmi bizottsága március 31-ig készíti el jelentését a Simon-ügy­­ről, és ha „nagy horderejű dolgot állapít meg", akár a parlament rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezheti. A bizottsági elnök ugyanakkor nem kezde­ményez vagyonnyilatkozati eljá­rást Szijjártó Péterrel szemben. Szijjártó vagyongyarapodása ügyében az MSZP, a DK és az Együtt-PM kezdeményezte a testület összehívását.A népszava Orbán állítja, a mundér kötelez A kormány az elmúlt négy évben megerősítette a rendőrséget, így ma már az ország minden tele­pülésén van állandó rendőri je­lenlét, emellett kemény, de iga­zságos, a tisztességes embereket védő törvényi környezetet te­remtett - a többi között ezt mondta Orbán Viktor a hét vé­gén csaknem 1400 rendőr és tűzoltó tiszthelyettes ünnepé­lyes eskütételén. Szavai szerint az egyenruhás szolgálat mindig kiemelkedő felelősséggel jár, „a mundér kötelez". A Fidesz az utóbbi években többször „el­bánt" a rendőri állománnyal, il­letve egy részével. A semmisségi törvény például megsemmisítet­te a 2006. őszi zavargásokhoz kötődő ítéleteket, ha azok alap­ját kizárólag rendőri jelentés, il­letve tanúvallomás képezte. Amikor a korkedvezményes nyugdíj elvétele miatt tárgyaltak volna vele a belügyi érdekvédők, és a sztrájkbizottság elnöke arra kérte őt, menjenek ki a Parla­ment elé, és a kormányfő egy rögtönzött konzultáció kereté­ben tájékoztassa a rendvédel­meiket a tárgyaláson történtek­ről, Orbán Viktor azt válaszolta: „majd átadom a bohócügyi ál­lamtitkáromnak". ► népszava FOTÓ: NÉPSZAVA Mesterházy jövő májusra ígér emlékművet A mostani kormánynak hatal­ma utolsó heteiben nem érde­mes több pénzt költeni a Sza­badság térre tervezett német megszállási emlékműre - írta szokásos hét végi elemzésében Mesterházy Attila. Az MSZP el­nöke, az Összefogás miniszter­elnök-jelöltje kiemelte, Orbán Viktor civilektől szenvedett lát­ványos vereséget, amikor arra kényszerült, hogy a projektet a választások utánra halassza. Mivel a választást el fogja veszí­teni, ezzel az ügy le is kerül a napirendről. Mint kifejtette, néhány „kur­zuslovag” kivételével a történé­szek egyetértenek, hogy a Hor­­thy-rendszert súlyos felelősség terheli a II. világháború kato­nai és civil áldozataiért. Nem lehet úgy belekezdeni a holo­­kauszt-emlékévbe, hogy „min­denről a németek tehetnek”. Ezt pontosan tudják a kormány tagjai, akik külföldön másként beszélnek az 1944-es esemé­nyekről, mint itthon. Ott el tud­ják mondani, hogy az ország akkori vezetése nem csupán cserbenhagyta és kiszolgáltat­ta állampolgárai százezreit, de tevékenyen közreműködött az elpusztításukban. Itthon ellen­ben az alaptörvény pream­­bulumába foglalták, hogy Ma­gyarország 1944. március 19. után már semmiről sem tehe­tett­­ nagylelkűen elfeledkezve Európa legelső zsidótörvényé­ről, az 1920-as numerus clau­­susról, az 1938-as, 1939-es és 1941-es zsidótörvényekről, az 1941-es kamenyec-podolszki mészárlásról, a frontra fegyver­telenül kivezényelt munkaszol­gálatosok tömegeiről, a magyar közigazgatásnak és a csendőr­ségnek a deportálásokban ját­szott szégyenletes szerepéről, a zsidó vagyont az első lehetőség láttán elfoglalók gyalázatos vi­selkedéséről - sorolta Mester­házy. Szerinte otrombaság volt ki­hagyni a megemlékezések meg­tervezéséből az egykori áldoza­tok leszármazottait. Ezért a vá­lasztások után felálló új kor­mány az érintett közösségek bevonásával össznemzeti vitát kezdeményez majd a világhábo­rú európai befejezésének 70. évfordulóján, 2015 májusában felállítandó emlékműről. Nem lesz napi politikai célja, nem fogja átírni a történelmet, nem lesz rajta se sas, se turul. Szo­morú lesz és megrendítő, mint az események, amelyekre emlé­keznünk kell, hogy ne ismét­lődhessenek meg - mondta. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS KÖZTÉR ♦ Összefüggés gy botrányos ügy, amit szemlátomást minden erejével megpróbál elsikálni a közmédia. Történetesen azt, hogy múlt csütörtökön a Kossuth Rádió úgy beszélt a kijevi tüntetőkről, mintha terroristák lennének, és az ukrán elnök teljesen védtelen lenne a történetben. Holott már mesterlövé­szekkel lövetett a civil tömegbe. Utóbb az MTVA elismerte, hogy a híradás alapjául az orosz média szolgált - mi ez, ha nem a putyini kézből etetős rendszer egyenes magyarorszá­gi legitimálása? Szanyi Tibor mindenesetre több kérdésre vár választ a magyar közmédia vezetőitől és a kormánytól, ezek többek között a következők: Miért az ukrán hatalom médiá­ját használja forrásul a magyar közmédia? A magyar közmé­dia mennyiben tükrözi a kormány álláspontját az ukrán hely­zetről? Milyen összefüggés van az Orbán Viktor által kötött titkos paksi paktum és a mostani beszámoló között? Még ma, vagy csak holnap távolítják el „a minden szakmai és demok­ratikus norma szerint vállalhatatlan hibát” elkövetett felelőst a közrádióból? Erre az utolsóra biztosan nem érkezik egyhamar válasz. Nem mintha a többire gyorsan reagálnának, »b. l. n. E

Next