Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-24 / 46. szám
A kormány a kampányban nem akar beszélni arról, hogy hazugsággal vette el 200 ezer ember nyugdíját Rokkantak: nincs bocsánat Egyelőre nem követte bocsánatkérés azokat az adatokat, amelyeket a megváltozott munkaképességűekről ismertetett a napokban Doncsev András államtitkár. Ebből kiderült, az Orbán-kabinet tévedett, amikor a rokkantakat munkakerülőknek titulálta. A már ellenőrzött betegek 52 százaléka ugyanis nem jobb, hanem a korábbi ellenőrzésnél is rosszabb állapotban van. A kormány adatai egyébként nem ellenőrizhetőek. MUHARI JUDIT katasztrofális helyzetbe kerültek a megváltozott munkaképességűek azzal, hogy a kormány döntése miatt ma már nem nyugdíjszerű ellátást, hanem bármikor csökkenthető vagy megvonható segélyt kapnak. A többi között erről beszélgetett Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum vezetője szakértőkkel, miután Doncsev András, az erőforrás tárca parlamenti államtitkára válaszolt az MSZP-s Pál Béla kérdéseire. A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hány rokkant embertől vették el, illetve csökkentették az ellátását, valamint hányan várnak még rendkívüli felülvizsgálatra. Doncsev válaszából kiderült, hogy két év alatt alig több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komplex felülvizsgálatát végezték el az orvos szakértők, és még 135 ezren hátra vannak. A 2012 januárja és 2013 december 31. között felülvizsgáltak 52 százalékánál nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az egészségkárosodás mértéke, és csupán 19 százalékuknál állapítottak meg javulást a szakértők. A felülvizsgálatok után 5962 megváltozott munkaképességű embernek szűnt meg az ellátásra jogosultsága. Pedig a kormány azért alakította át a rokkantnyugdíj rendszerét, mert az érintettek többségét csalónak tartotta, akik tudnának dolgozni, csak nem akarnak. A 90-es években valóban gyakori volt, hogy a tömegével megszűnő munkahelyek miatt rokkantnyugdíjba menekültek az emberek. „Ez egy rendszerszerű, engedélyezett folyamat volt” - mondták lapunknak szakemberek. Csakhogy akik akkor a munkanélküliség elől menekültek, ma már nyugdíjasok. Ezt is figyelmen kívül hagyta a Fidesz-kormány, amikor a teljes létbizonytalanságba taszította a beteg embereket. A kabinet - minden előzmény, felmérés, egyeztetés nélkül - 2011-ben jelentette be, hogy átalakítja a rokkantsági nyugdíjrendszert, „mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál”, tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszüntették a rokkantnyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be. Elvették az utazási kedvezményt is, az érintettek önkormányzati segélyre, hitelre, munkakeresési támogatásra, közgyógyellátásra sem jogosultak. Főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továbbiakban a támogatását, mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak. Csaknem 200 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dolgozni, a betegek csak 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra jogosultak. Foglalkoztatásukkal viszont már nem törődött a kormány. A kormányváltás előtt legalább 50 ezer megváltozott munkaképességű dolgozott, sokan nyolc órában vállaltak munkát a támogatott cégeknél. Ezen kívül még a nyílt munkaerőpiacon is többen alkalmazásban álltak. Ma viszont szinte kizárólag az akkreditált szervezetek foglalkoztatják őket, mintegy 30 500-an dolgoznak, és szinte mindenkit csak 4 órában alkalmaznak. További nyolcezren vannak - csakúgy, mint az előző években - a szociális foglalkozatás keretein belül alkalmazottak. Bár a megváltozott munkaképességűek már demonstrációkat is szervezetek az őket ért támadás miatt, változást nem tudtak elérni. Doncsev András válasza most újabb indulatokat váltott ki. Egy facebookos hozzászóló például kijelentette: nem hiszi el azokat az adatokat, amelyeket az államtitkár említett. Mint kifejtette, míg 2012-ben 43 774 rendes és rendkívüli vizsgálatot végeztek el első fokon, addig két év alatt ez a szám csak 57 082 főre nőtt. Az összehasonlítás érdekében leírta: 2007-2010 között évente csaknem 90 ezer szokásos, a meghatározott időközönként esedékes felülvizsgálatot hajtottak végre. Doncsev adatai nem ellenőrizhetőek - írta -, mivel a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján ezek a számok nincsenek meg. A hozzászóló szerint az államtitkár válaszában az sem igaz, hogy csak akkor csökkenhet az ellátás, ha a beteg egészségi állapota javul. Ha ugyanis egy volt rokkantnyugdíjast rehabilitálhatónak ítélnek, állapotjavulás nélkül is csökkenthetik az ellátását. Kifejtette azt is, a számok - ha igazak - azt bizonyítják, hogy nem szigorodott a rendszer, viszont az is kiderül, nincsenek és nem is voltak tömegével csalók. Ebben az esetben nagy nyilvánosság előtt kellene bocsánatot kérnie a kormánynak. Az MSZP szerint Doncsev András elismerte, hogy „a rokkantak ellen indított háborújuk is totális kudarccal végződött”. Korózs Lajos, a párt szakpolitikusa megjegyezte, az államtitkár nem tájékoztatott arról, hogy évek óta nem tettek semmit a munkaerőpiacra való visszatérésük érdekében. Doncsev nem reagált az alapjogi biztos januári, súlyos kritikájára sem, amelyben Székely László megállapította, hogy az ellátási kérelmek elbírálása a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább is eltartott. • Csaknem 200 ezer emberből két év alatt alig 57 ezret sikerült megvizsgálni • Az ellenőrzött megváltozott munkaképességűek 52 százalékának állapota tovább romlott • Az érintettek többsége szerint a kormánynak nyilvánosan kellene bocsánatot kérnie A megváltozott munkaképességűek nem munkakerülők, ezt most már a kabinet adatai is igazolják fotó: EUROPRESS/GETTY IMAGES/TEIINESTOCK RÖVIDEN Tarlós szerint Demszky ne sütkérezzen Noha eleinte felvetődött Tarlós Istvánban, hogy udvariasságból meghívja Demszky Gábort a 4- es metró közelgő átadására, végül úgy döntött, a volt főpolgármesternek nincs helye az ünnepségen. A főpolgármester a Magyar Nemzetnek azt mondta, a 4-es metró alapjában egy elhibázott beruházás. Érvként hozta fel azt is, hogy „amíg az MSZPSZDSZ-kormányok voltak hatalmon, nyolc éven át nem hallottunk mást, mint folyamatos Orbán Viktorozást". Tarlós úgy folytatta, alaptalan és gonosz módon őt tették felelőssé a metróberuházás elhúzódásáért, és „ebben Demszky élen járt". A főpolgármester szerint elődje ezt a beruházást soha nem szakmai, hanem érzelmi-politikai alapon kezelte, „egyszerűen nem érdemli meg, hogy sütkérezzen a metró befejezésének a fényében". ► NÉPSZAVA Simon terítéken, Szijjártó nem Ülés tart ma a parlament mentelmi bizottsága a Simon-ügyben. Annak ellenére tárgyalnak a kérdésről, hogy időközben Simon már lemondott mandátumáról, sőt, az ügyészség már gyanúsítottként ki is hallgatta. Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke korábban azt mondta, az Országgyűlés mentelmi bizottsága március 31-ig készíti el jelentését a Simon-ügyről, és ha „nagy horderejű dolgot állapít meg", akár a parlament rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezheti. A bizottsági elnök ugyanakkor nem kezdeményez vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó Péterrel szemben. Szijjártó vagyongyarapodása ügyében az MSZP, a DK és az Együtt-PM kezdeményezte a testület összehívását.A népszava Orbán állítja, a mundér kötelez A kormány az elmúlt négy évben megerősítette a rendőrséget, így ma már az ország minden településén van állandó rendőri jelenlét, emellett kemény, de igazságos, a tisztességes embereket védő törvényi környezetet teremtett - a többi között ezt mondta Orbán Viktor a hét végén csaknem 1400 rendőr és tűzoltó tiszthelyettes ünnepélyes eskütételén. Szavai szerint az egyenruhás szolgálat mindig kiemelkedő felelősséggel jár, „a mundér kötelez". A Fidesz az utóbbi években többször „elbánt" a rendőri állománnyal, illetve egy részével. A semmisségi törvény például megsemmisítette a 2006. őszi zavargásokhoz kötődő ítéleteket, ha azok alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve tanúvallomás képezte. Amikor a korkedvezményes nyugdíj elvétele miatt tárgyaltak volna vele a belügyi érdekvédők, és a sztrájkbizottság elnöke arra kérte őt, menjenek ki a Parlament elé, és a kormányfő egy rögtönzött konzultáció keretében tájékoztassa a rendvédelmeiket a tárgyaláson történtekről, Orbán Viktor azt válaszolta: „majd átadom a bohócügyi államtitkáromnak". ► népszava FOTÓ: NÉPSZAVA Mesterházy jövő májusra ígér emlékművet A mostani kormánynak hatalma utolsó heteiben nem érdemes több pénzt költeni a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékműre - írta szokásos hét végi elemzésében Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje kiemelte, Orbán Viktor civilektől szenvedett látványos vereséget, amikor arra kényszerült, hogy a projektet a választások utánra halassza. Mivel a választást el fogja veszíteni, ezzel az ügy le is kerül a napirendről. Mint kifejtette, néhány „kurzuslovag” kivételével a történészek egyetértenek, hogy a Horthy-rendszert súlyos felelősség terheli a II. világháború katonai és civil áldozataiért. Nem lehet úgy belekezdeni a holokauszt-emlékévbe, hogy „mindenről a németek tehetnek”. Ezt pontosan tudják a kormány tagjai, akik külföldön másként beszélnek az 1944-es eseményekről, mint itthon. Ott el tudják mondani, hogy az ország akkori vezetése nem csupán cserbenhagyta és kiszolgáltatta állampolgárai százezreit, de tevékenyen közreműködött az elpusztításukban. Itthon ellenben az alaptörvény preambulumába foglalták, hogy Magyarország 1944. március 19. után már semmiről sem tehetett nagylelkűen elfeledkezve Európa legelső zsidótörvényéről, az 1920-as numerus claususról, az 1938-as, 1939-es és 1941-es zsidótörvényekről, az 1941-es kamenyec-podolszki mészárlásról, a frontra fegyvertelenül kivezényelt munkaszolgálatosok tömegeiről, a magyar közigazgatásnak és a csendőrségnek a deportálásokban játszott szégyenletes szerepéről, a zsidó vagyont az első lehetőség láttán elfoglalók gyalázatos viselkedéséről - sorolta Mesterházy. Szerinte otrombaság volt kihagyni a megemlékezések megtervezéséből az egykori áldozatok leszármazottait. Ezért a választások után felálló új kormány az érintett közösségek bevonásával össznemzeti vitát kezdeményez majd a világháború európai befejezésének 70. évfordulóján, 2015 májusában felállítandó emlékműről. Nem lesz napi politikai célja, nem fogja átírni a történelmet, nem lesz rajta se sas, se turul. Szomorú lesz és megrendítő, mint az események, amelyekre emlékeznünk kell, hogy ne ismétlődhessenek meg - mondta. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS KÖZTÉR ♦ Összefüggés gy botrányos ügy, amit szemlátomást minden erejével megpróbál elsikálni a közmédia. Történetesen azt, hogy múlt csütörtökön a Kossuth Rádió úgy beszélt a kijevi tüntetőkről, mintha terroristák lennének, és az ukrán elnök teljesen védtelen lenne a történetben. Holott már mesterlövészekkel lövetett a civil tömegbe. Utóbb az MTVA elismerte, hogy a híradás alapjául az orosz média szolgált - mi ez, ha nem a putyini kézből etetős rendszer egyenes magyarországi legitimálása? Szanyi Tibor mindenesetre több kérdésre vár választ a magyar közmédia vezetőitől és a kormánytól, ezek többek között a következők: Miért az ukrán hatalom médiáját használja forrásul a magyar közmédia? A magyar közmédia mennyiben tükrözi a kormány álláspontját az ukrán helyzetről? Milyen összefüggés van az Orbán Viktor által kötött titkos paksi paktum és a mostani beszámoló között? Még ma, vagy csak holnap távolítják el „a minden szakmai és demokratikus norma szerint vállalhatatlan hibát” elkövetett felelőst a közrádióból? Erre az utolsóra biztosan nem érkezik egyhamar válasz. Nem mintha a többire gyorsan reagálnának, »b. l. n. E