Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-04 / 29. szám

Fúzió vagy hasadás? A paksi bővítést ellenzők leszerelésére az eddigi legabszurdabb kormánypárti érvelést sikerült elővezetnie Kovács Pál energeti­kai államtitkárnak a Fenntartható fejlődés bizottságban lezajlott tegnapi vita során - írta az Index.hu által idézett blogbejegy­­zésében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért ország­­gyűlési képviselője. Kovács ugyanis arról beszélt, hogy nem érti az atomenergia-ellenességet, hiszen a napban is nukleáris folya­matok zajlanak le, és a napelemek is azt hasznosítják. A téma szakértőjének tűnő államtitkár arra azonban nem tért ki, hogy a Napban magfúzió, a paksi atomerőműben viszont maghasadás történik, ami, hát, nem éppen ugyanaz. És sajnos arra sem, hogy egy napelem, illetve némi nukleáris fűtőanyag közelsége vajon szintén ugyanolyan hatással van-e az emberre. Ahogy azt is elfelejtette megemlíteni, hogy a Nap nagyjából 150 millió kilométerre van tőlünk, nem pedig a szomszédban - áll a bejegyzésben. Érdemi párbeszéd nélkül, erőből fogadtatja el a parlamenttel a Fidesz a paksi atomerőmű bővítését Moszkva diktálhatja az áramárakat? Megkezdődött tegnap a paksi atomerőmű bővítéséről szóló parlamenti vita. Az ellenzéki pártok szerint csak színjáték folyik, miután érdemi párbeszédről szó sincs. Ezért az ellenzék bojkottálja a törvényalkotási folyamatot. A beru­házásról szóló orosz-magyar szerződés részletei továbbra sem ismertek, a kormánypárti többség „biankó csekket" állít ki a kormányzatnak az építkezés­hez. Egy általunk megkérdezett energetikai szakértő szerint az elfogadás alatt álló törvényjavaslat Moszkva kezébe adja a döntést az új paksi reakto­rokban megtermelt áram áráról. A­z ellenzéki pártok bojkot­­tálják a paksi bővítésről szóló törvényjavaslat vitá­ját, a Fidesz ugyanis szemmel láthatóan erőből, az ellenzék valódi meghallgatása nélkül akarja elfogadtatni az előter­jesztést. Ehhez pedig nem kívá­nunk asszisztálni - nyilatkozta lapunknak Józsa István. Az MSZP frakcióvezető-helyettese ezt annak kapcsán mondta el, hogy az Országgyűlés számve­vőszéki és költségvetési bizott­sága tegnap 18 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett általá­nos parlamenti vitára alkal­masnak ítélte a paksi atomerő­mű beruházásról szóló törvény­­javaslatot. Hasonló eredmény született az Országgyűlés gaz­dasági és informatikai bizottsá­ga ülésén is. A tervezet beterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter a gazdasági bizottság ülésén elmondta: a kormány olyan megállapodást hozott te­tő alá az orosz féllel, amely a következő évtizedekben garan­tálhatja az ország energiabiz­tonságát és energiaellátását. Kiemelte: a beruházás szüksé­ges ahhoz, hogy a magyar gaz­daság és a lakosság növekvő energiaigényét olcsón és ver­senyképesen tudják kiszolgál­ni. A paksi erőmű bővítéséről szóló egyezmény szövegét a kor­mány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (és nem az egyezményt aláíró Né­meth Lászlóné fejlesztési mi­niszter­ pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek. Varga is­mertetése szerint a beruházás várható költsége 10-12 milliárd euró (3000-3600 milliárd fo­rint) lesz. Közölte, hogy a pénz­ügyi megállapodás még nem született meg, de erre néhány héten belül sor kerülhet. A kormány „biankó csekket” kér az ország legnagyobb beru­házására - állítják hozzáértők, ugyanis az építkezésre vonat­kozó részletes szerződés még meg sem született, de a pala­mentnek, már a napokban „lá­tatlanban” el kell fogadnia a megállapodást. Józsa István szintén úgy lát­ja: a kormánypárt a legfonto­sabb kérdésekre továbbra sem adott választ, így nem tudni, hogy pontosan mi épül Pakson, mikorra lesz kész és mennyi pénz kell a beruházáshoz. A szocialista politikus úgy fogal­mazott: Orbán Viktor minisz­terelnök a paksi erőművel együtt eladta a magyar csalá­dok konnektorait az oroszok­nak. Hasonlóan vélekedik egy la­punknak nyilatkozó energeti­kai szakértő, aki úgy látja: a paksi bővítéséről szóló fideszes törvényjavaslatban szerepel egy meglehetősen furcsa kitétel, amely szerint a „felek minden tőlük telhetőt megtesznek an­nak érdekében, hogy a megva­lósítási megállapodások szerin­ti ellenérték olyan módon ke­rüljön megállapításra, amely le­hetővé teszi, hogy a villamos­­áram-termelésre vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet (a későbbiekben az orosz felet képviselő, egyelőre meg nem nevezett szervezet) számára elfogadhatóak legye­nek. A felek minden tőlük tel­hetőt megtesznek annak érde­kében, hogy a megvalósítási megállapodások az árképzésé­be szabad betekintést biztosít­sanak.” Ez a szakember szerint azt jelenti, hogy Magyarországnak olyan áramátvételi árakat kell majd az új blokk esetében meg­határozni, amelyekkel az orosz fél egyetért. Ez pedig példátlan jogosítványt biztosít az oro­szoknak: ők diktálhatják az árakat. A már működő paksi blokkoknál például fel sem me­rült, hogy Moszkva beleszól­hasson az árakba. A mostani törvénytervezet így arra enged következtetni, hogy vagy az új paksi reaktorok szolgálnak majd fedezetül az orosz köl­csönre, vagy a magyar kor­mány tulajdonosként „beenge­di” Oroszországot a paksi léte­sítmény üzemeltetésbe. A szak­értő szerint mindkettő elfogad­hatatlan, miután olyan mérté­kű függőségbe kerülnénk Moszkvától, amely eddig elkép­zelhetetlen volt. Fodor Gábor, a Magyar Libe­rális Párt elnöke még a vasár­napi, új paksi blokkok építése elleni ellenzéki tüntetésen fel­hívta a figyelmet arra: „ha Or­bán Viktor nyer, kivezetheti ha­zánkat az unióból! Az ő mintá­ja ma már Putyin Oroszorszá­ga.” Fodor kijelentette: „az ed­dig nyilvánosságra került szak­értői számítások szerint ez a beruházás nem tud jól sikerül­ni! A Fidesz szándékai szerint mégsem dönthetünk róla! A Fi­desz nem akarja, hogy erről a beruházásról népszavazás döntsön! Néhány éve még azt akarták, hogy a 300 forintos vizitdíjról a nép döntsön. A 3700 milliárd forintos erőműről viszont nem dönthetünk. Ki­számoltam, vizitdíjból 247 év alatt jött volna össze annyi, mint amennyibe az új erőmű kerül. Mégse dönthetünk! Pe­dig a magyar népnek joga van arról dönteni, hogy akar-e egy­általán újabb nukleáris erőmű­vet, vagy csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek más energiaforrásra állnak át!” - hangsúlyozta az elnök. A paksi beruházás szüksé­gességében, illetve hasznossá­gában a civil szervezetek is ké­telkednek. A Társaság a Sza­badságjogokért (TASZ) például perre készül a kormány ellen, mert - mint mondják - a nyil­vánosságnak joga van megtud­nia, hogy az Oroszországgal kö­tött megállapodás felelős, szá­mításokkal és alapos vizsgála­tokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány azonban megtagadta azt az adatigény­­lést, amelyet az Energiaklub beadott, így a Társaság a Sza­badságjogokért képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisz­tériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részlete­kért, számításokért. A TASZ közlése szerint a par­lament honlapján elérhető megállapodáson kívül a Moszk­vában megkötött további szer­ződések részleteire, előzetes számításokra, kockázati elem­zésekre is kíváncsiak. A Fidesz tényleges vita nélkül erőlteti át a parlamenten a paksi bővítést Az új blokkokban termelt áram árát Moszkvának is el kell fogadnia Lehetséges, hogy az új paksi reaktorok lesznek az orosz kölcsön fedezetei Szabó Imre szocialista parlamenti képviselő az MSZP, a DK, az Együtt-PM, valamint a Magyar Libe­rális Párt által a paksi atomerőmű bővítése ellen szervezett vasárnapi tüntetésen arról beszélt: „ha marad az Orbán-kormány, nem rezsicsökkentés, hanem -emelés jön." Valótlannak és tarthatatlan­nak nevezte a további ármérséklést. Bírálta, hogy a Paksról szóló paktumot, amelyet rabláncnak ne­vezett, előzetes egyeztetés vagy hatástanulmányok nélkül, „mindannyiunkat, még a fideszeseket is átverve" kötötte meg a kormány. „Április 6-án Orbán és Paks ellen szavazunk" - mondta NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS FOTÓ: VAJDA JÓZSEF A Magyar-Német Baráti Kör az orosz-magyar paktumról A paksi atomerőmű miatt nyílt levélben fordult az aacheni Magyar-Német Baráti Kör a Fidesz- KDNP parlamenti képviselőihez és választóihoz. A Csukás István elnök, Marsovszky Sándor he­lyettes elnök és Ostfalk József ügyvezető által jegyzett dokumentumban a szervezet közli: megdöbbenve értesültek arról, hogy Orbán Viktor a legutóbb Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatása alkalmával egy megállapodást írt alá, amely Magyarországot évtizedekre kiszolgáltatja egy európai értéke­ket figyelmen kívül hagyó idegen nagyhata­lomnak. A szervezet szerint további atomerőművek építése több okból - mint a katasztrófaveszély, a sugárzó hulladék tárolása, megsemmisítése, a következő generációknak örökül hagyott gon­dok miatt - is, nagyfokú felelőtlenség. A Fidesz-KDNP-koalíció, amelyre korábban a külföldön élő magyarok is reménnyel tekintet­tek, mára sokak számára komoly csalódást oko­zott -jegyzi meg a szervezet. Például azért, mert a fiatalok tömegesen hagyják el az országot, aminek véleményük szerint a fő oka a reményte­lenség. Az otthonmaradottak nem kis része bel­ső emigrációba vonult. A dokumentum szerzői megjegyezték: „Mély felháborodást keltett ben­nünk, hogy egy, száz szegény családnak felaján­lott összeget a kormány megbízásából stadion építésére szánták". A levél hangsúlyozza: az utóbbi években ho­zott „unortodox" törvények sem hoztak javulást. A 16 százalékos személyi jövedelemadó beveze­tése még tovább fokozta a nyomort. A gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek. „Ilyen mérhetetlenül kontraproduktív és unszociális törvényt eddig még egy vadkapita­lista kormány sem mert bevezetni." Végül a Fidesz-képviselőkhöz fordulva írják:­ „Nagyon kérjük Önöket, ne szavazzanak meg olyan törvényt, mely kiszámíthatatlan veszélyt jelentene valamennyiünk számára. Ne hagyják, hogy a magyar parlament bábszínházzá váljon! Mutassák meg, hogy egy szabad országban, sza­bad emberek, sorsuk felett szabadon dönthet­nek! Tartsanak népszavazást!" Medián: a többség népszavazást szeretne Január végén, csaknem két héttel a minisz­terelnök moszkvai tárgyalásai után a ma­gyar lakosság 82 százaléka tudott a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bőví­tésének tervéről. A megkérdezettek csekély többsége (51 százaléka) egyetért ugyan az­zal, hogy új atomerőmű épüljön a már meglévők mellett, ám az orosz kapcsolatot mindössze egyharmadnyian támogatják, és az abszolút többség ellenzi - derül ki a Me­dián Közvélemény-és Piackutató Intézet legújabb, 1200 ember megkérdezésével ké­szült közvélemény-kutatásából. A kormánypárti szavazók áthangolódtak: másfél évvel ezelőtt a még csak a 28 százalé­kuk volt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellett, ám mostanra, hogy a terv hi­vatalos kormánypolitikává vált, az arányuk megduplázódott, 53 százalékra nőtt. Másfél év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomener­gia felhasználásának jövőjéről népszava­zásra bíznák a döntést. A referendum hívei­nek és ellenzőinek aránya 2012-ben még 48:46 arányban oszlott meg, ami mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg még a fide­­szesek abszolút többsége is támogatja a gondolatot, hogy „döntsön a nép". Bajnai Gordon, az Együtt-PM alapítója az elemzést blogbejegyzésben kommentálva közölte: „a kormányzati propaganda hiába próbálja tehát pártpolitikai vitának láttatni a paksi bővítés - és főleg a módja(!)­­ elleni til­takozást, az Orbán-Putyin-paktummal a re­zsim nem az ellenzékkel, hanem az ország többségével áll szemben. Ahogy a Fidesz egy régi politikai jelmondatát alkalmazzam: az Orbán-kormány elveszítette legitimációját, hogy ebben a kérdésben döntsön." A hétvégén a Nézőpont Intézet hozta nyilvánosságra - a január 20-25 között, ezer ember megkérdezésével készült - kutatási eredményeit a paksi bővítésről. A felmérés szerint 89 százalék hallott arról, hogy Ma­gyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről. A megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Next