Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-04 / 29. szám
Fúzió vagy hasadás? A paksi bővítést ellenzők leszerelésére az eddigi legabszurdabb kormánypárti érvelést sikerült elővezetnie Kovács Pál energetikai államtitkárnak a Fenntartható fejlődés bizottságban lezajlott tegnapi vita során - írta az Index.hu által idézett blogbejegyzésében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. Kovács ugyanis arról beszélt, hogy nem érti az atomenergia-ellenességet, hiszen a napban is nukleáris folyamatok zajlanak le, és a napelemek is azt hasznosítják. A téma szakértőjének tűnő államtitkár arra azonban nem tért ki, hogy a Napban magfúzió, a paksi atomerőműben viszont maghasadás történik, ami, hát, nem éppen ugyanaz. És sajnos arra sem, hogy egy napelem, illetve némi nukleáris fűtőanyag közelsége vajon szintén ugyanolyan hatással van-e az emberre. Ahogy azt is elfelejtette megemlíteni, hogy a Nap nagyjából 150 millió kilométerre van tőlünk, nem pedig a szomszédban - áll a bejegyzésben. Érdemi párbeszéd nélkül, erőből fogadtatja el a parlamenttel a Fidesz a paksi atomerőmű bővítését Moszkva diktálhatja az áramárakat? Megkezdődött tegnap a paksi atomerőmű bővítéséről szóló parlamenti vita. Az ellenzéki pártok szerint csak színjáték folyik, miután érdemi párbeszédről szó sincs. Ezért az ellenzék bojkottálja a törvényalkotási folyamatot. A beruházásról szóló orosz-magyar szerződés részletei továbbra sem ismertek, a kormánypárti többség „biankó csekket" állít ki a kormányzatnak az építkezéshez. Egy általunk megkérdezett energetikai szakértő szerint az elfogadás alatt álló törvényjavaslat Moszkva kezébe adja a döntést az új paksi reaktorokban megtermelt áram áráról. Az ellenzéki pártok bojkottálják a paksi bővítésről szóló törvényjavaslat vitáját, a Fidesz ugyanis szemmel láthatóan erőből, az ellenzék valódi meghallgatása nélkül akarja elfogadtatni az előterjesztést. Ehhez pedig nem kívánunk asszisztálni - nyilatkozta lapunknak Józsa István. Az MSZP frakcióvezető-helyettese ezt annak kapcsán mondta el, hogy az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága tegnap 18 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélte a paksi atomerőmű beruházásról szóló törvényjavaslatot. Hasonló eredmény született az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága ülésén is. A tervezet beterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a gazdasági bizottság ülésén elmondta: a kormány olyan megállapodást hozott tető alá az orosz féllel, amely a következő évtizedekben garantálhatja az ország energiabiztonságát és energiaellátását. Kiemelte: a beruházás szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság és a lakosság növekvő energiaigényét olcsón és versenyképesen tudják kiszolgálni. A paksi erőmű bővítéséről szóló egyezmény szövegét a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (és nem az egyezményt aláíró Németh Lászlóné fejlesztési miniszter pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek. Varga ismertetése szerint a beruházás várható költsége 10-12 milliárd euró (3000-3600 milliárd forint) lesz. Közölte, hogy a pénzügyi megállapodás még nem született meg, de erre néhány héten belül sor kerülhet. A kormány „biankó csekket” kér az ország legnagyobb beruházására - állítják hozzáértők, ugyanis az építkezésre vonatkozó részletes szerződés még meg sem született, de a palamentnek, már a napokban „látatlanban” el kell fogadnia a megállapodást. Józsa István szintén úgy látja: a kormánypárt a legfontosabb kérdésekre továbbra sem adott választ, így nem tudni, hogy pontosan mi épül Pakson, mikorra lesz kész és mennyi pénz kell a beruházáshoz. A szocialista politikus úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök a paksi erőművel együtt eladta a magyar családok konnektorait az oroszoknak. Hasonlóan vélekedik egy lapunknak nyilatkozó energetikai szakértő, aki úgy látja: a paksi bővítéséről szóló fideszes törvényjavaslatban szerepel egy meglehetősen furcsa kitétel, amely szerint a „felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a megvalósítási megállapodások szerinti ellenérték olyan módon kerüljön megállapításra, amely lehetővé teszi, hogy a villamosáram-termelésre vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet (a későbbiekben az orosz felet képviselő, egyelőre meg nem nevezett szervezet) számára elfogadhatóak legyenek. A felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a megvalósítási megállapodások az árképzésébe szabad betekintést biztosítsanak.” Ez a szakember szerint azt jelenti, hogy Magyarországnak olyan áramátvételi árakat kell majd az új blokk esetében meghatározni, amelyekkel az orosz fél egyetért. Ez pedig példátlan jogosítványt biztosít az oroszoknak: ők diktálhatják az árakat. A már működő paksi blokkoknál például fel sem merült, hogy Moszkva beleszólhasson az árakba. A mostani törvénytervezet így arra enged következtetni, hogy vagy az új paksi reaktorok szolgálnak majd fedezetül az orosz kölcsönre, vagy a magyar kormány tulajdonosként „beengedi” Oroszországot a paksi létesítmény üzemeltetésbe. A szakértő szerint mindkettő elfogadhatatlan, miután olyan mértékű függőségbe kerülnénk Moszkvától, amely eddig elképzelhetetlen volt. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke még a vasárnapi, új paksi blokkok építése elleni ellenzéki tüntetésen felhívta a figyelmet arra: „ha Orbán Viktor nyer, kivezetheti hazánkat az unióból! Az ő mintája ma már Putyin Oroszországa.” Fodor kijelentette: „az eddig nyilvánosságra került szakértői számítások szerint ez a beruházás nem tud jól sikerülni! A Fidesz szándékai szerint mégsem dönthetünk róla! A Fidesz nem akarja, hogy erről a beruházásról népszavazás döntsön! Néhány éve még azt akarták, hogy a 300 forintos vizitdíjról a nép döntsön. A 3700 milliárd forintos erőműről viszont nem dönthetünk. Kiszámoltam, vizitdíjból 247 év alatt jött volna össze annyi, mint amennyibe az új erőmű kerül. Mégse dönthetünk! Pedig a magyar népnek joga van arról dönteni, hogy akar-e egyáltalán újabb nukleáris erőművet, vagy csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek más energiaforrásra állnak át!” - hangsúlyozta az elnök. A paksi beruházás szükségességében, illetve hasznosságában a civil szervezetek is kételkednek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) például perre készül a kormány ellen, mert - mint mondják - a nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány azonban megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a Társaság a Szabadságjogokért képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért. A TASZ közlése szerint a parlament honlapján elérhető megállapodáson kívül a Moszkvában megkötött további szerződések részleteire, előzetes számításokra, kockázati elemzésekre is kíváncsiak. A Fidesz tényleges vita nélkül erőlteti át a parlamenten a paksi bővítést Az új blokkokban termelt áram árát Moszkvának is el kell fogadnia Lehetséges, hogy az új paksi reaktorok lesznek az orosz kölcsön fedezetei Szabó Imre szocialista parlamenti képviselő az MSZP, a DK, az Együtt-PM, valamint a Magyar Liberális Párt által a paksi atomerőmű bővítése ellen szervezett vasárnapi tüntetésen arról beszélt: „ha marad az Orbán-kormány, nem rezsicsökkentés, hanem -emelés jön." Valótlannak és tarthatatlannak nevezte a további ármérséklést. Bírálta, hogy a Paksról szóló paktumot, amelyet rabláncnak nevezett, előzetes egyeztetés vagy hatástanulmányok nélkül, „mindannyiunkat, még a fideszeseket is átverve" kötötte meg a kormány. „Április 6-án Orbán és Paks ellen szavazunk" - mondta NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS FOTÓ: VAJDA JÓZSEF A Magyar-Német Baráti Kör az orosz-magyar paktumról A paksi atomerőmű miatt nyílt levélben fordult az aacheni Magyar-Német Baráti Kör a Fidesz- KDNP parlamenti képviselőihez és választóihoz. A Csukás István elnök, Marsovszky Sándor helyettes elnök és Ostfalk József ügyvezető által jegyzett dokumentumban a szervezet közli: megdöbbenve értesültek arról, hogy Orbán Viktor a legutóbb Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatása alkalmával egy megállapodást írt alá, amely Magyarországot évtizedekre kiszolgáltatja egy európai értékeket figyelmen kívül hagyó idegen nagyhatalomnak. A szervezet szerint további atomerőművek építése több okból - mint a katasztrófaveszély, a sugárzó hulladék tárolása, megsemmisítése, a következő generációknak örökül hagyott gondok miatt - is, nagyfokú felelőtlenség. A Fidesz-KDNP-koalíció, amelyre korábban a külföldön élő magyarok is reménnyel tekintettek, mára sokak számára komoly csalódást okozott -jegyzi meg a szervezet. Például azért, mert a fiatalok tömegesen hagyják el az országot, aminek véleményük szerint a fő oka a reménytelenség. Az otthonmaradottak nem kis része belső emigrációba vonult. A dokumentum szerzői megjegyezték: „Mély felháborodást keltett bennünk, hogy egy, száz szegény családnak felajánlott összeget a kormány megbízásából stadion építésére szánták". A levél hangsúlyozza: az utóbbi években hozott „unortodox" törvények sem hoztak javulást. A 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése még tovább fokozta a nyomort. A gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek. „Ilyen mérhetetlenül kontraproduktív és unszociális törvényt eddig még egy vadkapitalista kormány sem mert bevezetni." Végül a Fidesz-képviselőkhöz fordulva írják: „Nagyon kérjük Önöket, ne szavazzanak meg olyan törvényt, mely kiszámíthatatlan veszélyt jelentene valamennyiünk számára. Ne hagyják, hogy a magyar parlament bábszínházzá váljon! Mutassák meg, hogy egy szabad országban, szabad emberek, sorsuk felett szabadon dönthetnek! Tartsanak népszavazást!" Medián: a többség népszavazást szeretne Január végén, csaknem két héttel a miniszterelnök moszkvai tárgyalásai után a magyar lakosság 82 százaléka tudott a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítésének tervéről. A megkérdezettek csekély többsége (51 százaléka) egyetért ugyan azzal, hogy új atomerőmű épüljön a már meglévők mellett, ám az orosz kapcsolatot mindössze egyharmadnyian támogatják, és az abszolút többség ellenzi - derül ki a Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet legújabb, 1200 ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatásából. A kormánypárti szavazók áthangolódtak: másfél évvel ezelőtt a még csak a 28 százalékuk volt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellett, ám mostanra, hogy a terv hivatalos kormánypolitikává vált, az arányuk megduplázódott, 53 százalékra nőtt. Másfél év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomenergia felhasználásának jövőjéről népszavazásra bíznák a döntést. A referendum híveinek és ellenzőinek aránya 2012-ben még 48:46 arányban oszlott meg, ami mostanra 59:36-ra módosult, és jelenleg még a fideszesek abszolút többsége is támogatja a gondolatot, hogy „döntsön a nép". Bajnai Gordon, az Együtt-PM alapítója az elemzést blogbejegyzésben kommentálva közölte: „a kormányzati propaganda hiába próbálja tehát pártpolitikai vitának láttatni a paksi bővítés - és főleg a módja(!) elleni tiltakozást, az Orbán-Putyin-paktummal a rezsim nem az ellenzékkel, hanem az ország többségével áll szemben. Ahogy a Fidesz egy régi politikai jelmondatát alkalmazzam: az Orbán-kormány elveszítette legitimációját, hogy ebben a kérdésben döntsön." A hétvégén a Nézőpont Intézet hozta nyilvánosságra - a január 20-25 között, ezer ember megkérdezésével készült - kutatási eredményeit a paksi bővítésről. A felmérés szerint 89 százalék hallott arról, hogy Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről. A megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.