Népszava, 2014. április (141. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-01 / 76. szám

Pénzmosásgyanú a köztévé környékén Ötszázmillió forintot meghala­dó értékű hűtlen kezelés és pénzmosás miatt hamarosan vádemelési javaslatot terjeszt elő a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV) - tudta meg a Népsza­va. A bűncselekmény-sorozat­ban részt vevő cégek vezetői a gyanú szerint hatalmas, irreá­lis összegekért szerződtek kü­lönféle tévésorozatok gyártásá­ra, ezek a vállalkozások azon­ban jórészt nem végeztek érde­mi munkát, hanem továbbszer­ződtek a műsorok valódi elké­szítőivel. A tényleges gyártók - információink szerint - a felvett közpénzek feléért, harmadáért, esetleg még kevesebbért forgat­ták le a filmeket. A többi pénz vélhetően magánzsebekbe ván­dorolt, ezért is indult nyomo­zás. Az érintett cégek jó része már felszámolási, illetve végre­hajtási eljárás alatt áll, többen közülük 100 milliót meghaladó adótartozást halmoztak fel. La­punk érdeklődésére a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy az ügynek jelenleg öt gyanúsított­ja van, a kárérték pedig több mint 550 millió forint. A tudo­másunk szerint már 2010. óta folyó nyomozás lezárása viszont csak a választást követően vár­ható. Információink szerint azért, mert a kormányhoz, a kormánypártokhoz közel álló cégek, személyek is közvetlenül érintettek a pénzmosásban. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Több pénzt adna az időseknek az MSZP Még csak megjósolni sem lehet, mi lesz a nyugdíjasokkal, ha a Fidesz marad kormányon. A miniszterelnök szerint egy szó­ban összefoglalható a Fidesz programja: „folytatjuk”. Ha ez valóban így lesz, akkor semmi jóra nem számíthatnak az idő­sek, és az aktív korúak idősko­ri ellátása is veszélybe kerül. Korábban az alkotmány szerint jogosultak voltak az emberek a nyugdíjra, a mai alaptörvény megfogalmazása szerint erre már nincs garancia, csak elő­segítik a kifizetést. „Magyaror­szág az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szoli­daritáson alapuló egységes ál­lami nyugdíjrendszer fenntar­tásával és önkéntesen létreho­zott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő” - olvasható az alap­törvényben. Kérdés, mi történik majd akkor, ha a kormány úgy ítéli meg, ez az „elősegítés” nem megy. A 3000 milliárdos magán­­nyugdíjvagyont lenyúlták és fel­élték, a rugalmas nyugdíjba vo­nulást megszüntették, a rok­kantak nyugdíját elvették, az özvegyek és az árvák ellátását bármikor elvehetővé, csökkent­­hetővé tették. Bírók és ügyészek százait kényszerítették arra, hogy vá­lasszanak a nyugdíjuk és a fi­zetésük között, orvosok ezreit és tanárok tízezreit ugyanebbe a helyzetbe hajszolták. A nyug­díjak évenkénti emelését a Fi­desz kizárólag az éves infláció­hoz kötötte, így történhetett meg, hogy a rezsicsökkentéssel mesterségesen lenyomott inflá­ció miatt tavaly elmaradt az őszi, visszamenőleges nyugdíj­­emelés, és a januári is csak 2,4 százalékos volt. A Fidesz meg­szüntette az érdemi párbeszé­det az idősek képviselőivel, az Idősügyi Tanács egy bábszerve­zet lett. Jogos a kérdés: mit le­het még ezen folytatni? Simo­­novits András nyugdíjszakértő a TV2 egyik reggeli műsorában fejtette ki: mára füstté vált a nyugdíjrendszer stabilitása. A 2010-es állapotokhoz képest a nyugdíjkasszában tartósan leg­alább 10-15 százalékos lesz a hiány. Az Orbán-kormány bizo­nyos szegény rétegeket „nagyon megvágott” - mondta, hozzátéve, a minimálnyugdíj és a szociális segély nominális összege válto­zatlan, ez vásárlóértékben 20 százalékos csökkentést jelent. A kormányváltók miniszter­elnök-jelöltje, Mesterházy Attila pedig felháborítónak tartja azo­kat az elképzeléseket, amelyek­kel a Fidesz a nyugdíjkassza helyzetét kívánja rendezni. Nemrég az egyik fideszes jelölt azzal kampányolt, hogy olyan megoldásokkal kívánják ren­dezni a helyzetet, melyek vagy a nyugdíjak számának csökke­nését hoznák, vagy a korhatár emelését, így végső soron szin­tén a jogosultak számának csökkenését. Mesterházy azt mondta, ha nyernek, emelik a nyugdíjakat és eltörlik a szo­ciális temetés intézményét. Pontokba szedték, mire szá­míthatnak az idősek akkor, ha nyernek a kormányváltók. Egyebek mellet azt ígérik, a rokkantak újra nyugdíjvédel­met kapnak, ismét nyugdíjkor­rekciós programot hirdetnek. Újra nyugdíjba lehet majd men­ni a korhatár előtt, a veszélyez­tetett szakmák képviselői is ha­marabb befejezhetik a munkát. Növelik a méltányossági nyug­díjemelésre és a közgyógyellá­tásra fordítható összeget. Ismét bevezetik a nyugdíjprémiumot annak érdekében, hogy a gaz­daság növekvő teljesítményéből az idősek is részesüljenek, így a nyugdíjak nem csak a vásár­lóértéküket őrzik meg, hanem reálértékben is növekedni fog­nak. Mesterházy ígéretet tett egy új típusú szolgálati nyug­díjrendszer bevezetésére, és ar­ra, hogy visszaadják a szolgála­ti nyugdíjasok 2012 előtti stá­tusát, akik így mentesülnek az ellátásukat terhelő 16 százalé­kos adó alól. M.J. Több állítólagos külföldi bankbetétről és vagyonkimentésről számolt be a Magyar Nemzet Tovább szivárogtatnak Nem gyanúsították meg Simon Gábort újabb adócsalással, sem mással, sőt március 10. óta az ügyészség nem is hallgatta ki a volt politikust - tudtuk meg. Pedig a Magyar Nemzet tegnap újabb három állítólagos külföldi Simon­­számlát fedett fel, és a napilap hírt adott arról is, hogy Simon március 10-én, őrizetbe vételének napján felesége nevére íratta két budapesti ingatlanát. Eközben az Országgyűlés mentelmi bizottsága elkészítette jelentését: szerin­tük visszakövetelhető Simon képviselői jövedelme. LENGYEL TIBOR Nincs új gyanú Simon Gá­bor ellen - tudta meg la­punk. Noha a Magyar Nemzet a választási kampány hajrájában újabb állítólagos tit­kos külföldi számlákról adott hírt, sőt vagyonkimentésre is utalt, hétfő estig a volt politi­kussal szemben újabb gyanú­sításközlés nem történt, és március 10. óta információink szerint az ügyészég ki sem hall­gatta. Akkor, három hete az ál­lítólagos bissau-guineai útlevél miatt felbujtóként közokirat-ha­misítással gyanúsították meg, majd őrizetbe vették, két nap­pal később pedig elrendelték az előzetes letartóztatását. A nyomozás részleteit, ponto­sabban a Simonra terhelő in­formációkat közlő Magyar Nem­zet vasárnap online felületén, valamint tegnap, nyomtatott számában összesen három újabb, Simonhoz köthető bank­számláról adott hírt. A lap sze­rint a salzburgi Bankhaus Spanglernél vezetett számlán idén januárban csaknem 200 ezer euró volt, de állítólag ko­rábban az egymillió eurót meg­haladó ki- és befizetések is tör­téntek, írtak még egy grazi, a Bankhaus Krentschkernél ve­zetett, ugyancsak több százezer eurós ki- és befizetéseket rögzí­tő számláról, valamint egy, a zürichi UBS Banknál nyitott számláról is. Ez összesen öt számla, mi­után az első az egész Simon­­ügyet elindító bécsi Volksbank­­számla volt, melyen 770 ezer eurót, azaz mintegy 240 millió forintot találtak. Eddig kizáró­lag emiatt gyanúsították meg Simont adócsalással - ahogy újabban nevezik, költségvetési csalással -, és mint megírtuk, ezen külföldi jogsegély kereté­ben zároltatta is a Központi Nyomozó Főügyészség a vélt adóhiányt, 238 ezer eurót, a „kár” tehát megtérült. A külföl­dieken kívül egy magyarorszá­gi számlára is fény derült. Ezt a budapesti MagNet Bankban nyitottak idén február 10-én. Erről megírtuk: forrásaink ar­ra következtetnek, hogy az ügy másik gyanúsítottja, a tisztá­zatlan körülmények között el­hunyt Welsz Tamás vállalkozó - talán mások megbízásából - gyanúba akarta vele keverni Simont. A számlanyitáshoz ál­lítólag felhasznált bissau-gui­neai útlevele információink sze­rint soha nem volt Simonnak, és érdekes, hogy az ügyészség sem hajlandó bemutatni ezt a védelem számára. Tegnap ráadásul a Magyar Nemzet - honlapján közzétett tulajdoni lapok másolatai alap­ján - felvetette a vagyonkimen­­tés lehetőségét is. Azt írták, Si­mon a feleségének ajándékozta a XVIII. kerületi családi házát, és a XII. kerületi lakására is rákerült a széljegyen felesének tulajdonjogi bejegyzési kérelme. Méghozzá mindkettő március 10-én, Simon őrizetbe vétele napján. Bár mindkét ingatlan haszonélvezeti joga a volt poli­tikusnál maradt, a tulajdonjog­átruházásnak egy esetleges va­gyonelkobzásnál lehet jelentő­sége, mert ezek az ingatlanok egy ilyen eljárásban fedezetként már nem vonhatók be - állapí­totta meg a lap. Az MSZP tegnap ismét felszó­lította Polt Péter legfőbb ügyészt: vizsgálja ki, hogyan kerülhet­tek nyomozati anyagok a sajtó­hoz a Simon-ügyben. Szanyi Ti­bor közölte: ennek érdekében feljelentést is tesz, és elvárja, hogy ha hinni lehet Polt mina­pi írásbeli válaszának, misze­rint az ügyben megjelent sajtó­­információk forrása nem a nyo­mozást végző főügyészség, ak­kor a legfőbb ügyész cáfolja meg az ellenőrizetlen értesülé­seket. A szocialista politikus szerint ha mégis kiderül, hogy a jobboldali sajtóban megjelent információk az ügyészségtől származnak, akkor Polt Péter­nek le kell mondania. Kifogásolta az MSZP, hogy sem a hatóságok, sem a Fidesz politikusai nem tesznek erőfe­szítéseket Welsz titkosszolgála­ti kapcsolatainak, afrikai útle­veleinek és gyanús halálának tisztázására. A Fidesz minder­re nem reagált, viszont egy nap alatt több képviselőjük is az MSZP, sőt az egész kormány­váltó összefogás szemére vetet­te valamilyen formában a Si­­mon-Welsz-ügyet. Bajnai Gor­don szerint egyébként a Simon­­üggyel a Fidesz csak saját bot­rányairól - Paksról, Felcsútról, Mészáros Lőrinc és Rogán An­tal meggazdagodásáról - akar­ja elterelni a figyelmet. • Újabb három számláról írt a Magyar Nemzet A mentelmi bizottság jelentése bizonyíték nélküli állításokat tesz Mérgezés is okozhatta Welsz rejtélyes halálát Sejtésekre építettek állításokat Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyíta­ni nem tudja, de megállapította: fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak egykori országgyűlési képviselői, illetve volt MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. Ezt is tartalmazza a testület által tegnap elfogadott jelentés. A KDNP-s Rubovszky György által vezetett bizottság - az MSZP-s ta­gok távollétében - megállapította, sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatko­zataiban nincs adat arra, hogy az eltitkolt száz­milliók származhattak legális, bevallott jövede­lemből. Az elnök lapunknak azt is mondta, tulaj­donképpen mindegy a pénz forrása, a lényeg az, hogy Simon azt nem tüntette fel - apróbb pon­tosításokkal februárban javított - vagyonnyilat­kozatában. Arra a felvetésre, hogy Simon korábbi nyilatkoza­ta szerint ő csak vagyonkezelője volt a fellelt pénzeknek, azért nem írta be, Rubovszky azt vá­laszolta: akkor ezzel a megjegyzéssel kellett vol­na feltüntetnie, de mivel nem tette, fennáll az összeférhetetlenség. Ez alapján pedig az első va­lótlan okirat beadásától, 2009 elejétől idén feb­ruár 12-i lemondásáig nem jogosult képviselői juttatásaira. Vagyis a mentelmi bizottság szerint az összesen mintegy 40 millió forint visszaköve­telhető tőle - ez utóbbi jogosságát a jelentés el­fogadásakor egyedül tartózkodó LMP-s Schiffer András lapunknak vitatta. Az MSZP szerint Poltnak mennie kell, ha kiderül, hogy az ügyészségtől kerülnek ki az információk fotó: Kieuk István Méreg­ végzett Welszszel? Egyre biztosabb, hogy nem természetes halált halt a Si­­mon-ügy kulcsfigurája, Welsz Tamás - állította a PestiSrácok blog. A portál nyomozói és orvos szakér­tői körökből származó in­formációkra hivatkozva azt írta: méreggel ölték meg vagy lett öngyilkos Welsz. A toxikológiai vizsgálat ki­zárta a természetes halált. Szervezetében peptid ala­pú toxint találtak - írták. Welsz március 20-i halálá­nak körülményei tisztázat­lanok; a rendőrségi közlés­ből csak annyi derült ki, hogy intézkedés során, az érdi házából Budapestre tartó rendőrautóban lett rosszul, az is lehet, hogy már akkor beállt a halál, és bár a rendőrök egy mentő­­állomásra vitték, ahol meg is próbálták újraéleszteni, nem tudták megmenteni.

Next