Népszava, 2014. május (141. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-02 / 101. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG DIM I 17434,53 2014. MÁJUS 2., PÉNTEK _______________________________________________________________________________DUAW -1,03% I Döntött az Európai Bíróság: vizsgálhatja az árfolyamrés tisztességtelenségét a Kúria Bizakodhatnak az adósok A Kúria vizsgálhatja az árfolyamrés tisztességtelenségét - derül ki az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítéletéből. A magyar testület csak ősszel egészíti ki ez alapján a jogegységi határozatát, a kormány addig nem nyújt be újabb javaslatot a devizahitelesek megmentésére. Eközben április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium: a parlament, amely dönthetne a meghosszabbításáról, csak május 6-án ül össze. BENEDEK NOÉMI A Kúria dönthet a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségéről, de nem rendelheti el az eredeti állapot helyreállítását - derül ki az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítéletéből. A Kúria az úgynevezett Kásler-ügyben fordult előzetes döntéshozatali eljárás keretében Luxembourghoz. Az Európai Bíróság szerint a bankok nem adtak ellenszolgáltatást az ügyfeleknek a devizavételi és -eladási árfolyam alkalmazásakor. A Kúria feladata megállapítani, hogy az árfolyamrés tisztességtelen-e, Luxembourg csak fogódzókat adott. Eszerint a Kúriának azt kell mérlegelnie, hogy a bank reklámja és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nem csak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletre gyakorolt hatását. A szerződések azonban akkor sem lesznek semmisek, ha a Kúria megállapítja valamely kitétel tisztességtelenségét. A semmisség ugyanis azzal járna, hogy az adósnak a teljes tartozása azonnal esedékessé válna, ez pedig meghaladná a fogyasztó képességeit, ilyenformán jobban büntetné őt, mint a hitelezőt. Ehelyett a bíróságnak módja van belenyúlni a szerződésbe és módosítani azt. A döntés kapcsán az a legfontosabb, hogy a magyar Kúria széles körű felhatalmazást kapott minden körülmény - így a tájékoztatás, a tisztességtelen feltételek helyrehozatalának - vizsgálatára - emelte ki a köztelevíziónak nyilatkozva Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette: a megoldásban egyfajta fokozatosságot lát, most először a Kúriának kell fontos döntéseket meghoznia, és kiegészítenie a tavalyi jogegységi döntését, és amint ezek megvannak, utána heteken belül benyújtják azt a javaslatot a parlamentnek, amely véglegesen kivezet minden ingatlanvásárlási célból felvett devizaalapú jelzálogkölcsönt. A Kúria jelezte: a Káslerféle perben meghozzák még a nyári ítélkezési szünet előtt a döntést, a jogegységi határozatot azonban csak ősszel egészítik ki. A Magyar Bankszövetség a luxembourgi döntés összetettségére hivatkozva közölte, a banki jogász szakértők még dolgoznak annak értelmezésén. Eközben szerdán lejárt a kilakoltatási moratórium is. A kormány már felvetette, hogy meg akarja ezt hosszabbítani, amíg nem tisztázódik a jogi helyzet a devizahitelek körül. A parlament azonban csak május 6-án tartja alakuló ülését. Ha már ezen az ülésen döntenek a képviselők a moratórium meghosszabbításáról, akkor valószínűtlen, hogy abban a néhány napban kilakoltatások történjenek. Ebben az ügyben azonban az utóbbi hónapokban a kormányra nem jellemző a kapkodás. Ismeretes: először augusztusban ígérték meg, hogy kivezetik a devizahiteleket, majd választási ígéret lett a dologból, ma pedig már ott tartunk, hogy csak ősszel születhet újabb döntés. Miközben egyre többen hívják fel a kormány figyelmét, a mentőcsomag lebegtetése jelentősen rontja a törlesztési morált. Vagyis sok adós azért nem fizet, mert várja, hogy a kormány megmentse. Vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége Egy átlagos adósnak félmillióval is csökkenhetne a tartozása Aránytalan lenne, ha az árfolyamrés miatt a teljes szerződést megsemmisítené a bíróság A jogegységi döntés kiegészítését a hírek szerint őszre tervezi a Kúria fotó: Vajda József RÖVIDEN Bezár az utolsó bánya Az év végén megszünteti termelését Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem. A bezárás 675 ember munkahelyét érinti, de jelentős számú dolgozó részt vesz majd az érintett területek 2018-ig tartó helyreállításában - mondta a bányát működtető Vértesi Erőmű vezérigazgatója. Kovács András Zoltán tájékoztatása szerint a bányában jelenleg 525 saját dolgozót és 150 külsős munkavállalót foglalkoztatnak. A külsősök egy bányászati társaság alkalmazottai, ők 2014 végéig vállalták a munkát. A saját dolgozók közül 280 ember már most is jogosult átmeneti bányászjáradékra, azaz ötezer műszakot vagy 25 évet töltött föld alatti munkán. ►MTI Eltűnt adóbevételek Bár a statisztikai adatok alapján emelkedett a foglalkoztatás és a keresetek is, a számított többletadóbevételek azonban nem jelentek meg a költségvetésben - veti fel a problémát legfrissebb elemzésében a Policy Agenda. A statisztikai számokból egyenesen következő adóbevételi tervek elmaradása mögött több ok áll. Az egyik, hogy a statisztikába jóval több külföldön dolgozó és feketemunkás is belekerült, mint amit az adatok mutatnak. Szintén torzít az adatokon a közmunkaprogram, mely ugyan a foglalkoztatotti létszámot emeli, bevételt azonban nem hoz az államnak, hanem éppen kiadással jár. A Policy Agenda számításai szerint míg a foglalkoztatottak száma a statisztikák szerint 260 ezer fővel nőtt, addig adóbevétel csak 34 ezer fő után keletkezett. ► NÉPSZAVA gazdasag@nepszava.hu | Norvégia visszautasítja Lázár János vádjait Meglepték a norvég külügyminisztert Lázár János vádjai, különösen az, amelyik politikai elfogultsággal vádolja az alapot és nem is tartja őket igaznak - írja levelében Vidar Helgesen. A norvég kormány honlapján megjelent, április 24-i keltezésű levélben Vidar Helgesen hangsúlyozza: „Norvégia kormánya nem támogatja semmilyen párt politikai tevékenységét Magyarországon, sem pénzügyileg, sem másképp”. A norvég tárcavezető hivatkozik arra, hogy a magyar civil szféra támogatása közös döntésük volt 2011-ben, amelyet egy megállapodással is alátámasztottak. E szerint választották ki az alap magyarországi donor szervezetét egy kétfordulós nyílt pályázat keretében, a pályázatról pedig a magyar állam képviselője is elmondhatta a véleményét. Vidar Helyesen azzal zárja a levelét, hogy reméli, tovább folytatódik Norvégia és Magyarország együttműködése a norvég alapon keresztül, és ehhez kéri Lázár János együttműködését. Lázár április elején a norvég külügyminiszternek írt levelében azt kifogásolta, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásait osztó alapítvány szerinte szorosan kötődik az LMP-hez. A megszólított szervezet, az Ökotárs Alapítvány ezt cáfolta. Mint írták, soha nem támogatottak pártot vagy párt közeli alapítványt, és még azt megelőzően, hogy az NCTA lebonyolítása elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető. A miniszterelnökséget vezető államtitkár azt szeretné, ha az állam, a közigazgatás felügyelné a 2016-ig szóló program tízmilliárdjait. Lázár valószínűleg összekeverte az Ökotárs alapítványt a valóban LMP-s kötődésű Ökopolisz alapítvánnyal. A 2011-ben létrehozott alapban lévő, 2016-ig felhasználható, tízmilliárd forintos nagyságrendű forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. Az alap átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll majd rendelkezésre. A jelenleg támogatott szervezetek között van az NCTA honlapja szerint a többi között a Menhely Alapítvány, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Születésház Közhasznú Egyesület. Vélhetően az államtitkár gondja leginkább az, hogy állami ellenőrzés nélkül olyan szervezetek is részesülhetnek támogatásban, amelyek kormánykritikát is megfogalmaznak. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Lehetőséget kínált az EU-tagság Az EU rengeteg lehetőséget ad, de csak azon országok tudják ezeket hatékonyan kihasználni, amelyek jól kormányoznak - írja tegnapi bejegyzésében az uniós csatlakozás 10. évfordulójáról megemlékezve Bajnai Gordon korábbi kormányfő. Az elmúlt tíz év jelentős részében Bajnai szerint rossz kormányzás, ezzel párhuzamosan a demokrácia züllesztése folyt. Folytatódott a társadalom kettészakadásának folyamata, közben pedig a fejlesztési források elosztását is átszőtte a korrupció, ez végül a pénzek befagyasztásához vezetett - tette hozzá Bajnai. A korábbi kormányfő szerint az elmúlt négy évben Orbán Viktor kormánya nem képviselte hatékonyan a magyar érdeket. Gyurcsány Ferenc véleménye szerint a magyar és az európai szuverenitás nem állnak szemben egymással, ugyanis Magyarország az uniós csatlakozáskor nem lemondott szuverenitásról, hanem úgy döntött, hogy annak egy részét közösen gyakorolja - mondta a pártelnök a Demokratikus Koalíció (DK) „Tíz év - az Unió és Magyarország” című szerdai, budapesti konferenciáját megnyitó beszédében. A volt kormányfő a nol.hu tudósítása szerint úgy fogalmazott: lehetünk egyszerre büszke magyarok és büszke európaiak. A DK Európai Egyesült Államokat, föderatív Európát szeretne, ahol Magyarország nemzetállam lenne az európai államban - ismételte meg korábbi kijelentésüket. Hangsúlyozta: eközben nem akarják, hogy megszűnjön a magyar államiság, és aki mást állít, az vagy nem érti őket, vagy „politikai kútmérgező”. Magyarázatként közölte: nyelvünk, szokásaink megtartásának feltétele, hogy a magyar állam fennmaradjon. Sikernek tekinthető Magyarország EU-tagsága, mindenképpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki lehetett volna használni a tagság előnyeit - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Egy brüsszeli kutatóintézet tanulmánya szerint Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeknek egyértelműen jelentős előrelépést hozott az uniós csatlakozás: legalább 10 százalékot tett hozzá a GDP-jéhez és legalább 1,2 százalékot a GDP- növekedéséhez. Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentősen megnőtt a bankrendszer szerepe a gazdaság finanszírozásában - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A bankrendszer GDP- arányos mérlegfőösszege 68 százalékról 121 százalékra nőtt 2004-től a válság előtti időszakig, ami részben egy erőltetett konvergenciafolyamathoz kapcsolódott. A bankok bíztak a konvergenciafolyamatban, hogy a gazdaság növekedésének rátája fölülmúlhatja az Unió átlagos bővülési ütemét, s így az itthoni bankok mérlegfőösszegének növekedése is gyorsabb lehet, mint az EU-ban. Az MNB szerint a bankrendszer által fűtött lakossági devizahitelezési boom miatt közel 1 százalékponttal volt magasabb a gazdasági növekedés. MTI-NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ