Népszava, 2014. május (141. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-02 / 101. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG DI­M­­­ I 17434,53 2014. MÁJUS 2., PÉNTEK _______________________________________________________________________________DUAW -1,03% I Döntött az Európai Bíróság: vizsgálhatja az árfolyamrés tisztességtelenségét a Kúria Bizakodhatnak az adósok A Kúria vizsgálhatja az árfolyamrés tisztességtelen­ségét - derül ki az Európai Bíróság szerdán nyilvá­nosságra hozott ítéletéből. A magyar testület csak ősszel egészíti ki ez alapján a jogegységi határoza­tát, a kormány addig nem nyújt be újabb javaslatot a devizahitelesek megmentésére. Eközben április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium: a parla­ment, amely dönthetne a meghosszabbításáról, csak május 6-án ül össze. BENEDEK NOÉMI A Kúria dönthet a devizahi­teleknél alkalmazott árfo­lyamrés tisztességtelensé­géről, de nem rendelheti el az eredeti állapot helyreállítását - derül ki az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítéletéből. A Kúria az úgyneve­zett Kásler-ügyben fordult elő­zetes döntéshozatali eljárás keretében Luxembourghoz. Az Európai Bíróság szerint a ban­kok nem adtak ellenszolgálta­tást az ügyfeleknek a deviza­­vételi és -eladási árfolyam alkal­mazásakor. A Kúria feladata megállapítani, hogy az árfo­lyamrés tisztességtelen-e, Lu­xembourg csak fogódzókat adott. Eszerint a Kúriának azt kell mérlegelnie, hogy a bank reklámja és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájéko­zott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nem csak felismerni képes a külföldi pénznem el­adási és vételi árfolyama közöt­ti különbség fennállását, ha­nem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásá­nak a törlesztőrészletre gyako­rolt hatását. A szerződések azonban ak­kor sem lesznek semmisek, ha a Kúria megállapítja valamely kitétel tisztességtelenségét. A semmisség ugyanis azzal jár­na, hogy az adósnak a teljes tartozása azonnal esedékessé válna, ez pedig meghaladná a fogyasztó képességeit, ilyenfor­mán jobban büntetné őt, mint a hitelezőt. Ehelyett a bíróság­nak módja van belenyúlni a szerződésbe és módosítani azt. A döntés kapcsán az a leg­fontosabb, hogy a magyar Kú­ria széles körű felhatalmazást kapott minden körülmény - így a tájékoztatás, a tisztességtelen feltételek helyrehozatalának - vizsgálatára - emelte ki a köz­televíziónak nyilatkozva Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igaz­ságügyi Minisztérium parla­menti államtitkára hozzátette: a megoldásban egyfajta fokoza­tosságot lát, most először a Kú­riának kell fontos döntéseket meghoznia, és kiegészítenie a tavalyi jogegységi döntését, és amint ezek megvannak, utána heteken belül benyújtják azt a javaslatot a parlamentnek, amely véglegesen kivezet min­den ingatlanvásárlási célból fel­vett devizaalapú jelzálogköl­csönt. A Kúria jelezte: a Kásler­féle perben meghozzák még a nyári ítélkezési szünet előtt a döntést, a jogegységi határo­zatot azonban csak ősszel egé­szítik ki. A Magyar Bankszö­vetség a luxembourgi döntés összetettségére hivatkozva kö­zölte, a banki jogász szakértők még dolgoznak annak értelme­zésén. Eközben szerdán lejárt a kilakoltatási moratórium is. A kormány már felvetette, hogy meg akarja ezt hosszabbítani, amíg nem tisztázódik a jogi helyzet a devizahitelek körül. A parlament azonban csak má­jus 6-án tartja alakuló ülését. Ha már ezen az ülésen dönte­nek a képviselők a moratórium meghosszabbításáról, akkor va­lószínűtlen, hogy abban a né­hány napban kilakoltatások történjenek. Ebben az ügyben azonban az utóbbi hónapokban a kormányra nem jellemző a kapkodás. Ismeretes: először augusztusban ígérték meg, hogy kivezetik a devizahitele­ket, majd választási ígéret lett a dologból, ma pedig már ott tar­tunk, hogy csak ősszel szület­het újabb döntés. Miközben egyre többen hívják fel a kor­mány figyelmét, a mentőcso­mag lebegtetése jelentősen ront­ja a törlesztési morált. Vagyis sok adós azért nem fizet, mert várja, hogy a kormány meg­mentse. Vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége Egy átlagos adósnak félmillióval is csökkenhetne a tartozása Aránytalan lenne, ha az árfolyamrés miatt a teljes szerződést megsemmisítené a bíróság A jogegységi döntés kiegészítését a hírek szerint őszre tervezi a Kúria fotó: Vajda József RÖVIDEN Bezár az utolsó bánya Az év végén megszünteti terme­lését Magyarország utolsó mély­­művelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem. A be­zárás 675 ember munkahelyét érinti, de jelentős számú dolgo­zó részt vesz majd az érintett te­rületek 2018-ig tartó helyreállítá­sában - mondta a bányát mű­ködtető Vértesi Erőmű vezér­­igazgatója. Kovács András Zol­tán tájékoztatása szerint a bá­nyában jelenleg 525 saját dolgo­zót és 150 külsős munkavállalót foglalkoztatnak. A külsősök egy bányászati társaság alkalmazot­tai, ők 2014 végéig vállalták a munkát. A saját dolgozók közül 280 ember már most is jogosult átmeneti bányászjáradékra, azaz ötezer műszakot vagy 25 évet töltött föld alatti munkán. ►MTI Eltűnt adóbevételek Bár a statisztikai adatok alapján emelkedett a foglalkoztatás és a keresetek is, a számított többlet­adóbevételek azonban nem je­lentek meg a költségvetésben - veti fel a problémát legfrissebb elemzésében a Policy Agenda. A statisztikai számokból egyene­sen következő adóbevételi ter­vek elmaradása mögött több ok áll. Az egyik, hogy a statisztikába jóval több külföldön dolgozó és feketemunkás is belekerült, mint amit az adatok mutatnak. Szin­tén torzít az adatokon a köz­munkaprogram, mely ugyan a foglalkoztatotti létszámot emeli, bevételt azonban nem hoz az ál­lamnak, hanem éppen kiadással jár. A Policy Agenda számításai szerint míg a foglalkoztatottak száma a statisztikák szerint 260 ezer fővel nőtt, addig adóbevé­tel csak 34 ezer fő után keletke­zett. ► NÉPSZAVA gazdasag@nepszava.hu | Norvégia visszautasítja Lázár János vádjait Meglepték a norvég külügymi­nisztert Lázár János vádjai, különösen az, amelyik politikai elfogultsággal vádolja az alapot és nem is tartja őket igaznak - írja levelében Vidar Helgesen. A norvég kormány honlapján megjelent, április 24-i keltezésű levélben Vidar Helgesen hang­súlyozza: „Norvégia kormánya nem támogatja semmilyen párt politikai tevékenységét Magyar­­országon, sem pénzügyileg, sem másképp”. A norvég tárcavezető hivat­kozik arra, hogy a magyar civil szféra támogatása közös dönté­sük volt 2011-ben, amelyet egy megállapodással is alátámasz­tottak. E szerint választották ki az alap magyarországi donor szervezetét egy kétfordulós nyílt pályázat keretében, a pályázat­ról pedig a magyar állam kép­viselője is elmondhatta a véle­ményét. Vidar Helyesen azzal zárja a levelét, hogy reméli, to­vább folytatódik Norvégia és Magyarország együttműködése a norvég alapon keresztül, és ehhez kéri Lázár János együtt­működését. Lázár április elején a norvég külügyminiszternek írt levelé­ben azt kifogásolta, hogy a Nor­vég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásait osztó ala­pítvány szerinte szorosan kötő­dik az LMP-hez. A megszólított szervezet, az Ökotárs Alapít­vány ezt cáfolta. Mint írták, soha nem támogatottak pártot vagy párt közeli alapítványt, és még azt megelőzően, hogy az NCTA lebonyolítása elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi mó­don pártpolitikaiként lenne ér­telmezhető. A miniszterelnök­séget vezető államtitkár azt szeretné, ha az állam, a köz­­igazgatás felügyelné a 2016-ig szóló program tízmilliárdjait. Lázár valószínűleg összekeverte az Ökotárs alapítványt a való­ban LMP-s kötődésű Ökopolisz alapítvánnyal. A 2011-ben létrehozott alap­ban lévő, 2016-ig felhasználha­tó, tízmilliárd forintos nagyság­­rendű forrásokat a három do­nor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás je­gyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. Az alap átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a leg­jelentősebb forrás a környezet­­védelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitás­fejlesztése területén áll majd rendelkezésre. A jelenleg támo­gatott szervezetek között van az NCTA honlapja szerint a többi között a Menhely Alapítvány, a Nők a Nőkért Együtt az Erő­szak Ellen Egyesület, a Társa­ság a Szabadságjogokért és a Születésház Közhasznú Egye­sület. Vélhetően az államtitkár gondja leginkább az, hogy álla­mi ellenőrzés nélkül olyan szer­vezetek is részesülhetnek tá­mogatásban, amelyek kor­mánykritikát is megfogalmaz­nak. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Lehetőséget kínált az EU-tagság Az EU rengeteg lehetőséget ad, de csak azon országok tudják ezeket hatékonyan kihasznál­ni, amelyek jól kormányoznak - írja tegnapi bejegyzésében az uniós csatlakozás 10. évfordu­lójáról megemlékezve Bajnai Gordon korábbi kormányfő. Az elmúlt tíz év jelentős részében Bajnai szerint rossz kormány­zás, ezzel párhuzamosan a de­mokrácia züllesztése folyt. Foly­tatódott a társadalom kettésza­kadásának folyamata, közben pedig a fejlesztési források el­osztását is átszőtte a korrup­ció, ez végül a pénzek befagyasz­tásához vezetett - tette hozzá Bajnai. A korábbi kormányfő szerint az elmúlt négy évben Orbán Viktor kormánya nem képviselte hatékonyan a ma­gyar érdeket. Gyurcsány Ferenc véleménye szerint a magyar és az európai szuverenitás nem állnak szem­ben egymással, ugyanis Ma­gyarország az uniós csatlako­záskor nem lemondott szuvere­nitásról, hanem úgy döntött, hogy annak egy részét közösen gyakorolja - mondta a pártel­nök a Demokratikus Koalíció (DK) „Tíz év - az Unió és Ma­gyarország” című szerdai, bu­dapesti konferenciáját megnyi­tó beszédében. A volt kormány­fő a nol.hu tudósítása szerint úgy fogalmazott: lehetünk egy­szerre büszke magyarok és büszke európaiak. A DK Euró­pai Egyesült Államokat, födera­tív Európát szeretne, ahol Ma­gyarország nemzetállam lenne az európai államban - ismétel­te meg korábbi kijelentésüket. Hangsúlyozta: eközben nem akarják, hogy megszűnjön a magyar államiság, és aki mást állít, az vagy nem érti őket, vagy „politikai kútmérgező”. Magyarázatként közölte: nyel­vünk, szokásaink megtartá­sának feltétele, hogy a magyar állam fennmaradjon. Sikernek tekinthető Magyar­­ország EU-tagsága, minden­képpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki le­hetett volna használni a tag­ság előnyeit - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Egy brüsszeli kutatóintézet tanulmánya sze­rint Magyarország azon orszá­gok közé tartozik, amelyeknek egyértelműen jelentős előre­lépést hozott az uniós csatla­kozás: legalább 10 százalékot tett hozzá a GDP-jéhez és leg­alább 1,2 százalékot a GDP- növekedéséhez. Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentősen meg­nőtt a bankrendszer szerepe a gazdaság finanszírozásában - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatója. A bankrendszer GDP- arányos mérlegfőösszege 68 százalékról 121 százalékra nőtt 2004-től a válság előtti idősza­kig, ami részben egy erőltetett konvergenciafolyamathoz kap­csolódott. A bankok bíztak a konvergenciafolyamatban, hogy a gazdaság növekedésé­nek rátája fölülmúlhatja az Unió átlagos bővülési ütemét, s így az itthoni bankok mérlegfő­összegének növekedése is gyor­sabb lehet, mint az EU-ban. Az MNB szerint a bankrendszer által fűtött lakossági deviza­hitelezési boom miatt közel 1 százalékponttal volt maga­sabb a gazdasági növekedés. MTI-N­ÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next