Népszava, 2014. június (141. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-03 / 128. szám

Az államfőtől és az Alkotmánybíróságtól várja a Fidesz-javaslat elutasítását az MSZP Tarlós: hallgatás beleegyezés Nincs hozzáfűznivalója Buda­pest főpolgármesterének az ön­­kormányzati választást alap­törvény-ellenesen és durván aránytalanná formáló fideszes törvénytervezetről. Tarlós Ist­ván csak akkor beszél a javas­latról, ha az Országgyűlés már megszavazta. Úgy tudjuk, Tar­lós egyetért vele; számára az a fontos - ez újraindulásának fel­tétele hogy a főpolgármestert továbbra is közvetlenül válas­­szák. Az MSZP eközben azt ké­ri, Áder János államfő ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz. A fide­szes Gulyás Gergely máris mó­dosítót írt a kerületek lakosság­száma szerinti szavazatsúlyo­zásról, választ adva „az aggá­lyokra”. A TASZ pedig rábuk­kant a salátatörvény egy pas­­­szusára, amely eltitkolná a nyil­vánosság elől az esetleges vá­lasztási csalás bizonyítékát. Ta­vasszal hiába volt erős gyanú arra, hogy a bizniszpártok egy­más ajánlóíveiről másolták a tá­mogató aláírásokat, az adatvé­delmi hatóság úgy döntött, a polgár nem ellenőrizheti ezt. Pe­dig a bíróság azóta kimondta, hogy a választónak ehhez joga van. Ám a javaslat szerint csak a jelölt nyilvántartásba vételéig lehetne tájékoztatást kérni­­ hó­napok helyett napokig. HÁTTÉR A 13. OLDALON Tarlós nyeregben van­­ háta mögött a teljes vezérkar: Áder elnök, Orbán miniszterelnök és a KDNP-s Semjén miniszterelnök-helyettes is, és nem csak virtuálisan fotó: k2 press Távozik a spanyol király, I. János Károly lemondott Meglepetésként érte Spanyolor­szágot, hogy lemondott az ural­kodó, I. János Károly. A király visszavonulási szándékát Ma­riano Rajoy kormányfő tette közzé, az uralkodó felvételről közvetített beszédben erősítet­te meg: lemond a trónról. Euró­pa egyik legnépszerűbb ural­kodója jó ideje betegeskedett, a királyi család népszerűségét korrupciós botrány tépázta meg. A trónörökös, Fülöp her­ceg egy hónapon belül trónra léphet, VI. Fülöp néven uralko­dik majd. RÉSZLETEK A 12. OLDALON Egészsége megromlott és botrányok tépázták népszerűségét fotó europress/getty images Mindenkit sújtana, de az RTL-t tönkretenné Nemcsak a teljes magyar mé­diapiacot, hanem minden köz­téri hirdetőt is sújtana a rek­lámadóval a kormány: az egy éve keringő pletykák végére teg­nap a fideszes L. Simon László tett pontot, aki önálló indít­ványként benyújtotta a reklám­adóról szóló törvénytervezetet. Eszerint az adó alapja a rek­lámból befolyt nettó árbevétel lenne, az adó kulcsa pedig sá­vosan változna. Bár adóköteles lesz minden szabadtéri reklám­hordozón megjelenő reklám, így még a Fidesz közelinek tartott cégek is fizethetnek, a javaslat a legnagyobb adófizető, az RTL Klub ellehetetlenítését célozhat­ja. Az alig 10 milliárdosra re­mélt adóbevételt a költségvetés meg sem érzi majd. A Magyar Reklámszövetséget megdöbben­tette, hogy a kormányzat min­den egyeztetés nélkül húzta elő újra az ötletet. BŐVEBBEN A 13. OLDALON Rejtélyes szervezet képviseli a tanárokat Sem a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) alapszabály-tervezetét, sem a tisztségviselő-jelölteket nem ismerhetik meg a magyar pedagógusok az NPK június 14-i országos küldöttgyűléséig - derült ki az NPK Előkészítő Bizottsága (EB) elnökének la­punknak küldött válaszaiból. Kőrösiné Merkl Hilda egyébként nem indul a kar elnöki posztjá­ért. Az NPK országos küldött­gyűlési választása teljes érdek­telenségbe fulladt, a tanárok alig 10 százaléka vett rajta részt. Nem csoda, hiszen elma­radt a kampány és a választói részvételre való buzdítás is. CIKKÜNK A 3.OLDALON Mindenki mást letaglózva, ököljoggal ér­vényesítik akaratukat Várkonyi Tibor írása a 7. oldalon Győzködik a német kancellárt A német politikai élet szereplői szerint Angela Merkel nem en­gedhet a Londontól érkező nyo­másnak, s lehetővé kell tennie Jean-Claude Juncker bizottsá­gi elnökké való kinevezését. A CSU egyik politikusa szerint annak árán is támogatni kell a néppárti listavezetőt, hogy Nagy-Britannia kilép az EU- ból. Matteo Renzi olasz kor­mányfő is Junckert támogatja. ► 8. OLDAL Csomagoló energiamultik? Az európai energiapiac, a rezsi­csökkentés és a különadók pad­lóra küldték a külföldi energiacé­geket. Válaszuk a tőkekivonás: még akkor is fizetnek osztalékot, ha veszteségesek. Ez lehet a ki­vonulás előszele is, de elképzel­­hetőbb prózaibb ok is: ha egy­szer nem érdemes itt beruházni, nem kell pénzt tartani Magyaror­szágon. ► 4. OLDAL A családok fele éhezik Magyarországon A családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon. Egyebek mellett ez derült ki a Gallup Inté­zet kutatásából. Statisztikájuk alapján az is egyértelmű, hogy az elmúlt években Magyarorszá­gon nőttek legnagyobb mérték­ben a gyermekek étkeztetésével kapcsolatos családi nehézségek, ebben még Törökországot is magunk mögé utasítottuk. ► 11. OLDAL NAPI KÉRDÉS Az Unió 2013-as ajánlá­sait sem fogadta meg a kormány, most mire szá­míthatunk? KATONA TAMÁS közgazdászprofesszor A konvergenciaprogram kritiká­jára is az erő nyelvén válaszol a kormány. Addig az ajánlások mindig visszautasításokra fog­nak találni, amíg Orbánék nem éreznek fenyegetettséget gaz­daságpolitikájukkal szemben. Az igazi kérdés azonban az, hogy Európa centruma vagy a Kelet- Balkán felé haladunk-e?

Next