Népszava, 2014. június (141. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-02 / 127. szám
A kishantosiak a megmaradt épületükben folytatják a népfőiskolát Mintagazdaságból biokertészet? Bár a földbérleti perek még korántsem értek véget, „Kishantos a jövő generációkért" címmel rendeztek programot a hétvégén a Fejér megyei településen, ahol oktatási, ismeretterjesztési terveikről tájékoztattak a vidékfejlesztési központ vezetői. Rodics Katalin, a Greenpeace kampányfelelőse a Népszavának cáfolta Bitay Márton Örs VM-államtitkár személyeskedő vádaskodásait. BIHARI TAMÁS Mozgalmas volt a hétvége a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. központjában. Szerencsére nem az ökogazdaság 452 hektárját elnyerő új bérlők jelentek meg a biztonsági emberekkel, hogy elzavarják a kishantosiakat, hanem a kft., illetve a Mezőföld Népfőiskolai Társaság a „Kishantos a jövő generációkért” címmel szervezett előadást. A központot nem pályázhatták ki az ökogazdaság alól, mert azt korábban megvásárolták, igaz, most olyan földek veszik körül, amelyekért ádáz küzdelmet folytatnak a pályázat nyertesei, akik április 12-én még a vetést is kitárcsázták. Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára szerint semmiféle kár nem érte a gazdaságot, mert amíg a növények a földben vannak, azok állami kalászosok, repcék, kukoricák. A kishantosiak szerint viszont 130-140 millió forintos veszteséget okoztak azok a reménybeli bérlők. Ám a hétvégi program nem erről szólt. Ángyán József, az agrártárca volt államtitkára előadásában azt fejtegette, hogy Kishantosnak és a termőföldnek a jövőben is a közjót kellene szolgálnia, nem beperelni és elzavarni kellene a központot, hanem segíteni. Az egyetemi tanár hangsúlyozta, a kormányzati politikában stratégiai cél egyebek mellett a kishantosi ökogazdasághoz hasonló központok kialakítása, mert a hivatalos szólamok szerint ezek erősítik a helyi társadalmat, alkalmasak a gazdálkodás átalakítására, a fenntarthatóság bemutatására. Ángyán közölte, az állam most éppen ezzel ellentétes lépéseket tesz. A szakember a törvénytelenségek megszüntetését a jog és az alkotmány alapján tartotta megoldhatónak, s kijelentette, helyre kell állítani a rendet. Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság egyik vezetője, alapítója a Népszavának elmondta, a saját területükön, ami nem állami föld, biokertészetet alakítanak ki, és a népfőiskola berkein belül igyekeznek terjesztetni ezt a művelési módot. Hiába nem használtak ezeken a területeken sem vegyszert, a szigorú előírások miatt 2 évig kell vegyszermentesen dolgozniuk, hogy hivatalosan is biokertészet lehessen Kishantos - említette. Az agronómus szerint az is rettenetes, hogy a biogazdaság földjei most holdbéli tájra emlékeztetnek, mindent elpusztítottak néhány hét alatt. Lapunk felvetésére, hogy Bitay államtitkár szerint nem is érte kár a gazdaságot, hiszen amíg le nem aratják a termést, az állami tulajdon, Ács Sándorné csak annyit válaszolt, hogy e logika alapján minden bérelt földön a tulajdonosé a vetés, amíg le nem aratják, s ha megharagszik a bérlőre, ezek szerint büntetlenül betárcsázhatja a termést. Amíg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem számol el a mezei leltárral és nem fizeti ki a biogazdaság befektetéseit, addig a termés is a kft.-t illeti meg. A kishantosiak a megújuló energia fontosságát is hangsúlyozták, és bemutatták azt a „napházat”, az irodaként és szociális célokra kialakított épületet, amelynek teljes tetőfelületét napelemek borítják. Új típusú programok indítását is tervezik Kishantoson. Az elpusztított növényi kultúrák miatt nehéz anyagi helyzetbe került gazdaság és népfőiskola ehhez különböző forrásokból igyekszik előteremteni a szükséges pénzt. A jövő generációjáért kampányoltak Nem perelni, segíteni kellene az ökogazdaságot A Greenpeace nem a fenyegetések alapján dönt akcióiról A bérelt földjeitől megfosztott biogazdaság a megmaradt épületében folytatja közhasznú tevékenységét fotó: Kielik István Greenpeace-t nem fenyegetések irányítják Múlt hét pénteki sajtótájékoztatóján Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földügyekért felelős államtitkára egyebek mellett azt érzékeltette, hogy a Greenpeace azért állt Kishantos mellé, mert egyik magyarországi vezetőjüket, Rodics Katalint korábban kirúgták a szaktárcától, és ezért sértettségből támogatja a szervezet az ökogazdaságot. „A biológiai sokféleség védelmével foglalkozó osztályt vezettem főosztályvezető-helyettesi beosztásban, amikor is 2011-ben, a magyar uniós elnökség idején áthelyeztek a Budapesti Környezet-, Természet és Vízügy Felügyelőséghez. Majd ugyanabban az évben augusztusban egy nap nem engedtek be a minisztériumba, szó szerint bezárult előttem a minisztérium kapuja, és még most is ott van néhány személyes tárgyam" - idézte fel az eseményeket a Népszavának Rodics Katalin. Később mint a Greenpeace képviselője kapott meghívást a szaktárcától, de akkor sem engedték be a portán. A szakember azt is hangsúlyozta, Bitay államtitkár rosszul tudja, mert nem kirúgták, hanem ezután felmondott a felügyelőségnél, és átment a nemzetközi szervezethez, ahová már többször is hívták - tette hozzá. Rodics lapunknak megerősítette, azért sem dönthetett volna sértettségből a kishantosi ökogazdaság támogatása mellett, mert ő a bécsi irodához tartozik, a közép-kelet-európai ügyekért is felelős, s azt a programot támogatja, amit ott, illetve a magyarországi iroda meghatároz. Ő egyedül nem dönt ezekben az ügyekben. Kishantos pedig beleillik az európai ökogazdálkodást támogató programba, ezért határoztak Bécsben és a magyar iroda vezetőségében is a támogatásáról. Bitay azt is közölte, hogy ha a Greenpeace aktivistái továbbra is „zavarják" az új bérlőket, akkor a VM, illetve az NFA ismét kénytelen lesz biztonsági őröket fogadni, s a költségek miatt fontolgatja, hogy jogi lépéseket tesz a szervezet ellen. Rodics Katalin válasza szerint eddig sem voltak agresszívak, ezután is erőszakmentesen fognak fellépni, ha kell, de a döntéseiket nem a fenyegetések alapján hozzák meg. Devizahitelesek: iránymutató ítélet születhet A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége még 2011-ben indította el peres ügyét. A per tárgya az a kikötés, ami a Kásler házaspár 2008-as jelzálog típusú deviza kölcsönszerződésében szerepelt, vagyis hogy a kölcsönt, svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni. A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította, és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára, amely 2012. április 26-án részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható. A bank fellebbezése folytán a Kúria elé került devizás perben a legfelsőbb bírói testület nem döntött, az Európai Bírósághoz fordult, amely április 30-án kihirdetett döntésében azt mondta ki, hogy a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. A Kúrián most folytatódó eljárásban azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet. MTI-NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Egyeztetnének az ipartestületek Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) idén az érdekképviseleti munka hatékonyságának növelésére, szakképzési rendszerük fejlesztésére, a kamarákkal való együttműködés bővítésére, a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére helyezi a hangsúlyt. A szövetség 2014. évi cselekvési tervét a május végi közgyűlésen fogadták el. Németh László, az IPOSZ elnöke elmondta: az érdekképviseleti munka hatékonyságának növelése kiemelt feladat. Nemcsak az egyeztető fórumokon kívánnak részt venni, hanem ezen túl is erősítenék a kapcsolatot a kormányzati szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a főhatóságokkal. ► MTI Eurómilliárdok a kisvállalkozóknak Az Európai Központi Bank (EKB) a gazdasági növekedés ösztönzését célzó hitelprogramot tervez - írták vasárnap német lapok. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) és a Der Spiegel szerint az EKB kormányzótanácsa várhatóan már a következő, csütörtöki ülésén dönt egy új hitelprogram elindításáról, amelynek legfőbb célja forráshoz juttatni a kis- és közepes méretű vállalkozásokat (kkv) az euróövezet hitelszűkével küszködő déli országaiban. A funding for lending - finanszírozás hitelezésért cserébe típusú brit jegybanki programok mintáját követő új eszköz révén legfeljebb 40 milliárd eurót bocsátanak majd az euróövezeti bankok rendelkezésére, azzal a feltétellel, hogy a pénzt a kkv-szektornak továbbítják hosszú futamidejű és alacsony kamatozású kölcsön formájában. ► MTI Végrehajtási tilalom júliustól A versenytörvény július elsején hatályba lépő módosításai közül a fúziókontroll területén kiemelkedik a végrehajtási tilalom bevezetése, amely nem akadályozza a szerződés megkötését, de az irányítási jogok (többek között a szavazati jogok, vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok) az engedély megszerzéséig nem gyakorolhatók - közölte a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie ügyvédi iroda. A közlemény kiemeli, hogy a végrehajtási tilalom alól a Gazdasági Versenyhivatal (GVFI) felmentést adhat, amennyiben - kérelemre - a Versenytanács engedélyezi az irányítási jogok engedély előtti gyakorlását. Ez elsősorban a befektetés értékének megőrzése érdekében válhat szükségessé. ► MTI Elsődleges a munkahelyteremtés A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése lesz a júliusban kezdődő olasz uniós elnökség programjának középpontjában - mondta a nemzetközi sajtónak adott első nagyinterjújában Matteo Renzi olasz miniszterelnök, az európai parlamenti (EP) választáson történelmi győzelmet aratott baloldali Demokrata Párt (PD) vezetője. Európa „elbukik", ha tovább folytatja a kizárólag a takarékoskodásra épülő politikát - emelte ki az olasz kormányfő. „Hia meg akarjuk menteni Európát, akkor meg kell változtatnunk Európát" - tette hozzá Matteo Renzi, aki szerint olyan unióra van szükség, amely „a polgárokat szolgálja és van lelke". ► MTI Indiai abroncsgyár jöhet Magyarországra Az indiai Apollo Tyres gumigyár Magyarországot választotta Szlovákia helyett kelet-európai beruházása helyszínéül, ezzel 1200 munkahely jöhet létre - írja a magyar gépjárműgyártók és beszállítók honlapja, az autopro.hu szlovák lapinformációkra hivatkozva. Az Apollo beruházásáért már 2008-ban is versengett a két ország, de a társaság akkor a válság miatt nem indította el a projektet, illetve a Gyöngyösre tervezett beruházástól a helyi fideszes politikusok népszavazási kezdeményezése miatt állt el. A döntés véglegesítésére a The Flindu hírportál is utalt, azonban nem erősítette meg a magyar beruházás leendő megkezdésének tényét. Azt viszont megírta, hogy az új üzem kivitelezése 2015-ben veheti kezdetét, a gyártás pedig 2016 végén, esetleg 2017 elején indulhat az új telephelyen. Naponta 16 ezer személyautó- és 3 ezer haszongépjármű-abroncsot gyártanának majd a létesítményben, a beruházás összértéke 500-685 millió dollár, tehát 100-150 milliárd forint között mozoghat - írja az autopro.hu. ► népszava FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES