Népszava, 2014. szeptember (141. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-01 / 203. szám

Most nagykövetekkel küzdünk Norvégia ellen Uniós fellépést kért Norvégia a magyar kormány ellen azzal az indokkal, hogy aláássa a de­mokráciát. Erről Vidal Helgesen norvég európai ügyi miniszter beszélt a norvég NRK közszol­gálati rádióban pénteken. Az Orbán-kormány válaszul egy, az Európai Unió, a NATO, vala­mint az EBESZ tagországai Bu­dapesten akkreditált nagyköve­teinek küldött levélben ment neki a norvég kabinetnek, azt állítva, ők a vita gyors és ered­ményes lezárásában érdekeltek, de a norvég fél nem hajlandó tárgyalni. Visszautasították azt is, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország alapvető demok­ratikus értékek iránti elkötele­zettségét. Az MTI birtokába került leve­let a Miniszterelnökség pénte­ken küldte el, miután a norvég miniszter a Financial Times európai kiadásában csütörtö­kön egyebek mellett azt írta, ki­ábrándította és meglepte, hogy az EU nem válaszolt a magyar politikai fejleményekre. A nor­vég NRK közszolgálati rádiónak adott interjúban Helgesen azt is mondta: „nagyon nyugtala­nít bennünket, amit több éve látunk - a demokrácia és az or­szág törvényeinek aláásását. Most felszólítjuk az EU-t, hogy ne hallgasson tovább a demok­ratikus értékek kiüresítéséről egy tagállamban.” Kijelentette: „a héten az összes tagország­hoz fordultunk, és szankciók megfontolására biztattuk az EU-t. Norvégia már tovább ment, és leállította az Európai Gazdasági Térség anyagi tá­mogatásának kifizetését, mert nem akarjuk finanszírozni a Magyarországon látható fejle­ményeket.” A Miniszterelnökség nagykö­veteknek küldött levele - melyet Perényi Zsigmond, az EGT és Norvég Finanszírozási Mecha­nizmusok tekintetében nem­zeti kapcsolattartóként eljáró nemzetközi helyettes államtit­kár és Csepreghy Nándor, a fej­lesztéspolitikai kommunikáci­óért felelős helyettes államtit­kár írt alá - részletesen ismer­teti álláspontját a két kormány között fennálló nézetkülönbsé­gek s a Norvég Civil Támogatá­si Alapok felfüggesztésének ügyében. A Miniszterelnökség az első kérdésről a levélben azt állította, hogy bár alaptalan­nak tartották az aggodalma­kat, tiszteletben tartották a norvég kérést, s átalakították a forrásokat felügyelő intézmény­­rendszert. A másik vitás témá­ról azt írták: a norvég kormány „egyoldalúan általánosító, a magyar kormányzat megítélé­sét alaptalanul sértő ürügyet teremtett egy olyan kérdésből 2014-ben, amelyről 2012 óta a norvégok hozzáállása miatt si­kertelenül próbáltak egyeztet­ni”. Állításuk szerint a norvég alap által kezelt forrásokat ke­zelő magyar szervezetnél „poli­tikailag motivált, az elfogulat­lanságnak még a látszatára sem adó támogatási”, valamint „visszaélésszerű pénzosztási” gyakorlatot tapasztaltak. Ért­hetetlennek nevezték, hogy a vizsgálatot Norvégia olyan ve­hemenciával ellenzi, hogy „az egy, a szakmai vitától és a konkrét forrásoktól messze el­rugaszkodó, Magyarország de­mokratikus alapértékeit vitató, durván általánosító és már hangvételéből is érzékelhetően vagdalkozó vádaskodáshoz vezet”. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Orbán ismét a bírói függetlenségre tör Nem cáfolta az Orbán-kormány azt a kiszivárgott tervet, hogy ismét beavatkozna az igazság­szolgáltatás függetlenségébe. A Népszabadság írta ugyanis meg, hogy újabb, a bírói függet­lenség elleni támadásra készül a kabinet azzal, hogy a bírósá­gi tanácselnökök mostani, ha­tározatlan időre szóló megbíza­tását határozottra változtatná. Ezzel a bírói kar csaknem har­madát, akár hatszáz vezetőt le lehet lecserélni, vagy legalábbis azt elérni, hogy az érintettek ítélkezés közben mérlegeljék, mi a „jó” döntés a későbbi pá­lyafutásuk szempontjából. A tanácselnökök ugyanis a bíróságok szakmai tevékeny­ségében meghatározó szerepet töltenek be, és kifejezetten az ítélkezési tevékenységért, an­nak törvényességéért, megala­pozottságáért és pártatlanságá­ért felelnek. Laptársunk úgy tudja, a kormány olyan tör­vényjavaslatot készített elő, amely szerint a tanácselnökök határozatlan idejű megbízatása határozottra, hat évre változna, a posztot pedig pályázat útján lehetne elnyerni, melynek elbí­rálásában a 2010 után kineve­zett bírósági vezetők játszaná­nak döntő szerepet. A javaslat koncepcióját véleményezésre megküldték a bíróságoknak is. A lap forrásai szerint azzal, hogy a tanácselnökök elmozdít­­hatóvá válnak, előfordulhat, hogy munkájuk során a jogi megfontolások mellett más szempontok is érvényesülnek. Ha hatévente pályázniuk kell, egy-egy kényes ügyben esetleg mérlegelni fogják, hogy a ké­sőbbi pályafutásuk szempont­jából mi lehet a hatalom szá­mára kívánatos döntés. Emlékezetes: az előző Orbán­­kormány hivatalba lépése után átalakították a bíróságok igaz­gatási rendszerét, és a több­ségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazság­szolgáltatási Tanács (OIT) he­lyett létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élé­re Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, a miniszterelnök személyes is­merősét állították. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezé­sével pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt. Nem sokkal később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől - köztük ítélőtáblái, törvényszéki és he­lyi bírósági elnököktől - sike­rült megszabadulni. Bár a lu­xemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kény­­szernyugdíjazott bírákat vis­­­szavették, korábbi posztjaikat - a tanácselnökség kivételével - nem kapták vissza az érintet­tek. Most azonban az ítélkezést közvetlenül is befolyásolva moz­díthatják el a tanácselnöki kart, a lépés pedig akár újabb nemzetközi eljárásokat is maga után vonhat. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2014. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Ma kezdik az önkormányzati választási kampányukat a kormány tagjai Kövér is készen áll Nyilvántartásba vették a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt-PM, az MSZP és több civil szervezet közös erzsébetvárosi polgármesterjelöltjét, Farkas Fe­rencet és a baloldal helyi képviselőjelöltjeit is. A helyi választási bizottságok eddig több mint ezer jelöltet és 12 települési kompenzációs listát regisztrál­tak. Kövér László házelnök tegnap a kispesti országzászló-emlékmű avatásán kijelentette, ezek a zászlók azt hirdetik: „készen állunk újabb küzdelmekre". FAZEKAS ÁGNES J­ avában zajlik a választási kampány, a pártok igye­keznek saját jelöltjeik, illet­ve programjuk mellé állítani a szavazókat. Karácsony Gergely, a baloldal zuglói polgármester­jelöltje szombaton Tóth Csaba országgyűlési képviselő jelen­létében mutatta be az MSZP, az Együtt-PM, a DK és az Össze­fogás Zuglóért Egyesület közös jelöltjeit a Bosnyák téren. A szocialista parlamenti képvise­lő szerint a XIV. kerület jelenle­gi vezetése sok százmillió forin­tot költött presztízsberuházá­sokra, és ezek megvalósításá­hoz „adókkal sarcolta” a zuglói­akat. A politikus alkalmatlan­nak, nem a zuglóiakért dolgo­zóknak nevezte a kerület mai irányítóit. Karácsony közölte, ha október 12-én bizalmat sza­vaznak nekik, visszafizetik a Fidesz által kivetett kommuná­lis adót. A PM politikusa azt mondta: nemcsak megsarcol­ták az embereket, hanem még arra is képtelenek voltak, hogy rendesen behajtsák az adót. így méltánytalan helyzet alakult ki, mert azok a zuglóiak, akik a kommunális adót befizették, baleknak érezhetik magukat. Bár a kerületi vezetés később vissza is vonta az adót, az egyetlen tisztességes megoldás szerinte az, ha a befizetők vis­­­szakapják a pénzüket. Kará­csony arról is beszélt, hogy Fa­lus Ferencet jó főpolgármester­jelöltnek tartja, akinek azon­ban eddig rossz volt a kampá­nya. Kósa Lajos, a Fidesz ügyve­zető alelnöke szombaton a Hír Tv-ben azt mondta, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje, Falus Ferenc „úgy tudta elve­szíteni a választást, hogy még a kampány sem kezdődött meg”. A kormánypárti politikus első­sorban Falus Ferenc közelmúlt­beli megnyilatkozásaival, fő­képp jeges vizes videójával ma­gyarázta véleményét. Kósa sze­rint vége a „posztkádári vir­­csaftnak”, lesz egy másik balol­dal - de nem a mostani balol­dali pártokból amelyet majd komolyan kell venni, amely „nem Falus Ferencekkel jön”. Bodnár Zoltán, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje és Bősz Anett, a párt óbudai polgár­mesterjelöltje tegnap a Thököly út és a Hungária körút keresz­teződésében arról beszélt, hogy dugókban araszolva lesznek kénytelenek a budapestiek megkezdeni a tanévet, a fővá­ros számos pontján ugyanis nem készültek el az útfelújítá­sok és más beruházások. Bod­nár szerint a budapesti közle­kedési nehézségek oka részben az, hogy a 2010-es kormány­­váltás utáni „politikai tisztoga­tások” során eltávolították azo­kat a szakembereket, akiknek évtizedes gyakorlatuk volt a vá­ros működtetésében. A pártok, civilszervezetek je­löltjei még egy hétig gyűjthetik az induláshoz szükséges aján­lásokat. Erzsébetvárosban már nyilvántartásba vették a DK, az Együtt-PM, az MSZP és több civilszervezet közös polgármes­terjelöltjét, Farkas Ferencet, de regisztrálták a baloldal kerüle­ti önkormányzatiképviselő-je­­löltjeit is. Oláh Lajos, a VII. ke­rület parlamenti képviselője szerint az, hogy rekordgyorsa­sággal gyűlt össze a szükséges mennyiségű ajánlás, jelzi, hogy az erzsébetvárosiak, akár ápri­lisban, októberben is a balol­dalt támogatják. A helyi válasz­tási bizottságok egyébként ed­dig több mint ezer jelöltet és 12 települési kompenzációs listát regisztráltak, négy évvel ezelőtt a listaállítás végén csaknem 800 ilyen névsort vettek nyil­vántartásba. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza­badság Hatóság (NAIH) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem sérti az előírásokat, ha a nyilvántartásba vett jelöltek, je­lölőszervezetek a kampányhoz kikérik a szavazóköri névjegy­zékben szereplő választópolgá­rok név- és lakcímadatait. Az adatokért a jelölteknek 101 500 forintot kell fizetni, a jelölőszer­vezetnek pedig a választókerü­letben listán megválasztható képviselőnként kerül 101 500 forintba az adatszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy az önkormány­zati választáson akár 41 millió forintba is kerülhet a jelölőszer­vezeteknek, ha az összes vá­lasztó adatához hozzá kíván­nak jutni, de ha a listán sze­replő jelöltek igénylik ezeket az adatokat, az összeg ennél keve­sebb. Az adatkezelést természe­tesen be kell jelenteni a NAIH- nál is. Bár Orbán Viktor pártelnök­miniszterelnök, illetve a kor­mány tagjai csak ma indulnak országjárásra, Kövér László már tegnap, a kispesti ország­zászló-emlékmű avatásán lel­kesítette a Fidesz szimpatizán­sait. A házelnök szerint az új­raállított országzászlók irányt mutatnak, és azt üzenik, hogy „összetartozunk, és a manap­ság liberálisnak nevezett tév­eszmékkel szemben ez az ös­­­szetartozás az igazi záloga az egyén valódi szabadságának és méltóságának”. Közölte, hogy ezek a zászlók nem a múlt ke­rekét akarják visszaforgatni, hanem irányt mutatnak, nyom­vonalat szabnak a jövőre. Kövér szerint a magyarok 2010-ben, majd az idén újra elutasították 1989-1990 alkuajánlatát, amely „eleinte elegánsnak és baráti­nak tűnt”, de végül kiderült, a célja az volt, hogy a magyarok mondjanak le államukról. Ez az alkuajánlat azonban ma is áll, sőt „próbálják azt ránk erő­szakolni”, de nem szabad en­gedni, mert „mi valóban szaba­dok akarunk lenni”. Az ország­zászlók is azt hirdetik, „készen állunk újabb küzdelmekre” csak a magyarok érdekeit szol­gálva - fogalmazott az Ország­­gyűlés elnöke. • Nyilvántartásba vették a baloldal erzsébetvárosi jelöltjeit • Karácsony Gergely visszafizettetné a zuglói sarcot • Kósa szerint Falus már a kampány előtt veszített Elszállt a piros repülő Pestlőrinc hat ellenzéki párt által támogatott polgármesterjelölt­je, Szaniszló Sándor vasárnap délután meghívta fagylaltozni azt a közel 200 embert, aki vele együtt búcsúztatta a kerület egyik kedves jelképét: a piros repülőgépes gyorséttermet. Tanévkez­dési ajándékként ugyanis bezárt a pestlőrinci fiatalok lényegé­ben egyetlen találkozóhelye. A két évtizede közkedvelt étterem­re a gazdasági kényszer tette rá a lakatot. Az Üllői út mentén lé­vő Mc­Donald's-ban, amely drogmentes terület volt, délutánon­ként szinte nem lehetett szabad asztalt találni, a bezárásának nem is a létszám az oka, hanem a helyi fiatalok egyre gyengülő fizetőképessége. A kerületben hosszú ideje nincs sem mozi, sem más kellemes „leülős" hely, ahol ingyen lehet netezni és közben rendelni egy üdítőt. A fenti üzletbezárás tovább erősíti az Üllői út XVIII. kerületi szakaszának - ahol száznál is több üres, felújítandó vagy kifeje­zetten romos ingatlan csúfítja a városképet - lepusztulását. A helyi boltbezárások öt éve, a világgazdasági válság kirobbanásá­val kezdődtek, a kerületben ez a folyamat azóta is tart, sőt egyre több áldozatot szed. Az ügy szomorú érdekessége, hogy a kerü­let polgármestere az a fideszes Ughy Attila, aki fővárosi város­képvédelmi tanácsnokként éppen a családi kisboltok érdekeit kellene, hogy védje. A pestlőrinci baloldali pártok és polgármes­terjelöltjük szerint az elkeserítő helyzetből az jelenthet kiutat, ha az önkormányzat mérsékli a kiskereskedőket fojtogató helyi adókat, a száznál is több üresen álló önkormányzati ingatlant pedig bérbe adja, akár jelképes bérleti díjért. Falus Ferenc főpolgármester-jelölt kampánya továbbra is az egyik legfontosabb vitatéma fotó: mti/kovácstamás

Next