Népszava, 2014. szeptember (141. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-01 / 203. szám
Most nagykövetekkel küzdünk Norvégia ellen Uniós fellépést kért Norvégia a magyar kormány ellen azzal az indokkal, hogy aláássa a demokráciát. Erről Vidal Helgesen norvég európai ügyi miniszter beszélt a norvég NRK közszolgálati rádióban pénteken. Az Orbán-kormány válaszul egy, az Európai Unió, a NATO, valamint az EBESZ tagországai Budapesten akkreditált nagyköveteinek küldött levélben ment neki a norvég kabinetnek, azt állítva, ők a vita gyors és eredményes lezárásában érdekeltek, de a norvég fél nem hajlandó tárgyalni. Visszautasították azt is, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország alapvető demokratikus értékek iránti elkötelezettségét. Az MTI birtokába került levelet a Miniszterelnökség pénteken küldte el, miután a norvég miniszter a Financial Times európai kiadásában csütörtökön egyebek mellett azt írta, kiábrándította és meglepte, hogy az EU nem válaszolt a magyar politikai fejleményekre. A norvég NRK közszolgálati rádiónak adott interjúban Helgesen azt is mondta: „nagyon nyugtalanít bennünket, amit több éve látunk - a demokrácia és az ország törvényeinek aláásását. Most felszólítjuk az EU-t, hogy ne hallgasson tovább a demokratikus értékek kiüresítéséről egy tagállamban.” Kijelentette: „a héten az összes tagországhoz fordultunk, és szankciók megfontolására biztattuk az EU-t. Norvégia már tovább ment, és leállította az Európai Gazdasági Térség anyagi támogatásának kifizetését, mert nem akarjuk finanszírozni a Magyarországon látható fejleményeket.” A Miniszterelnökség nagyköveteknek küldött levele - melyet Perényi Zsigmond, az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok tekintetében nemzeti kapcsolattartóként eljáró nemzetközi helyettes államtitkár és Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár írt alá - részletesen ismerteti álláspontját a két kormány között fennálló nézetkülönbségek s a Norvég Civil Támogatási Alapok felfüggesztésének ügyében. A Miniszterelnökség az első kérdésről a levélben azt állította, hogy bár alaptalannak tartották az aggodalmakat, tiszteletben tartották a norvég kérést, s átalakították a forrásokat felügyelő intézményrendszert. A másik vitás témáról azt írták: a norvég kormány „egyoldalúan általánosító, a magyar kormányzat megítélését alaptalanul sértő ürügyet teremtett egy olyan kérdésből 2014-ben, amelyről 2012 óta a norvégok hozzáállása miatt sikertelenül próbáltak egyeztetni”. Állításuk szerint a norvég alap által kezelt forrásokat kezelő magyar szervezetnél „politikailag motivált, az elfogulatlanságnak még a látszatára sem adó támogatási”, valamint „visszaélésszerű pénzosztási” gyakorlatot tapasztaltak. Érthetetlennek nevezték, hogy a vizsgálatot Norvégia olyan vehemenciával ellenzi, hogy „az egy, a szakmai vitától és a konkrét forrásoktól messze elrugaszkodó, Magyarország demokratikus alapértékeit vitató, durván általánosító és már hangvételéből is érzékelhetően vagdalkozó vádaskodáshoz vezet”. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Orbán ismét a bírói függetlenségre tör Nem cáfolta az Orbán-kormány azt a kiszivárgott tervet, hogy ismét beavatkozna az igazságszolgáltatás függetlenségébe. A Népszabadság írta ugyanis meg, hogy újabb, a bírói függetlenség elleni támadásra készül a kabinet azzal, hogy a bírósági tanácselnökök mostani, határozatlan időre szóló megbízatását határozottra változtatná. Ezzel a bírói kar csaknem harmadát, akár hatszáz vezetőt le lehet lecserélni, vagy legalábbis azt elérni, hogy az érintettek ítélkezés közben mérlegeljék, mi a „jó” döntés a későbbi pályafutásuk szempontjából. A tanácselnökök ugyanis a bíróságok szakmai tevékenységében meghatározó szerepet töltenek be, és kifejezetten az ítélkezési tevékenységért, annak törvényességéért, megalapozottságáért és pártatlanságáért felelnek. Laptársunk úgy tudja, a kormány olyan törvényjavaslatot készített elő, amely szerint a tanácselnökök határozatlan idejű megbízatása határozottra, hat évre változna, a posztot pedig pályázat útján lehetne elnyerni, melynek elbírálásában a 2010 után kinevezett bírósági vezetők játszanának döntő szerepet. A javaslat koncepcióját véleményezésre megküldték a bíróságoknak is. A lap forrásai szerint azzal, hogy a tanácselnökök elmozdíthatóvá válnak, előfordulhat, hogy munkájuk során a jogi megfontolások mellett más szempontok is érvényesülnek. Ha hatévente pályázniuk kell, egy-egy kényes ügyben esetleg mérlegelni fogják, hogy a későbbi pályafutásuk szempontjából mi lehet a hatalom számára kívánatos döntés. Emlékezetes: az előző Orbánkormány hivatalba lépése után átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, és a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, a miniszterelnök személyes ismerősét állították. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt. Nem sokkal később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől - köztük ítélőtáblái, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől - sikerült megszabadulni. Bár a luxemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztjaikat - a tanácselnökség kivételével - nem kapták vissza az érintettek. Most azonban az ítélkezést közvetlenül is befolyásolva mozdíthatják el a tanácselnöki kart, a lépés pedig akár újabb nemzetközi eljárásokat is maga után vonhat. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2014. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Ma kezdik az önkormányzati választási kampányukat a kormány tagjai Kövér is készen áll Nyilvántartásba vették a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt-PM, az MSZP és több civil szervezet közös erzsébetvárosi polgármesterjelöltjét, Farkas Ferencet és a baloldal helyi képviselőjelöltjeit is. A helyi választási bizottságok eddig több mint ezer jelöltet és 12 települési kompenzációs listát regisztráltak. Kövér László házelnök tegnap a kispesti országzászló-emlékmű avatásán kijelentette, ezek a zászlók azt hirdetik: „készen állunk újabb küzdelmekre". FAZEKAS ÁGNES J avában zajlik a választási kampány, a pártok igyekeznek saját jelöltjeik, illetve programjuk mellé állítani a szavazókat. Karácsony Gergely, a baloldal zuglói polgármesterjelöltje szombaton Tóth Csaba országgyűlési képviselő jelenlétében mutatta be az MSZP, az Együtt-PM, a DK és az Összefogás Zuglóért Egyesület közös jelöltjeit a Bosnyák téren. A szocialista parlamenti képviselő szerint a XIV. kerület jelenlegi vezetése sok százmillió forintot költött presztízsberuházásokra, és ezek megvalósításához „adókkal sarcolta” a zuglóiakat. A politikus alkalmatlannak, nem a zuglóiakért dolgozóknak nevezte a kerület mai irányítóit. Karácsony közölte, ha október 12-én bizalmat szavaznak nekik, visszafizetik a Fidesz által kivetett kommunális adót. A PM politikusa azt mondta: nemcsak megsarcolták az embereket, hanem még arra is képtelenek voltak, hogy rendesen behajtsák az adót. így méltánytalan helyzet alakult ki, mert azok a zuglóiak, akik a kommunális adót befizették, baleknak érezhetik magukat. Bár a kerületi vezetés később vissza is vonta az adót, az egyetlen tisztességes megoldás szerinte az, ha a befizetők visszakapják a pénzüket. Karácsony arról is beszélt, hogy Falus Ferencet jó főpolgármesterjelöltnek tartja, akinek azonban eddig rossz volt a kampánya. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szombaton a Hír Tv-ben azt mondta, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje, Falus Ferenc „úgy tudta elveszíteni a választást, hogy még a kampány sem kezdődött meg”. A kormánypárti politikus elsősorban Falus Ferenc közelmúltbeli megnyilatkozásaival, főképp jeges vizes videójával magyarázta véleményét. Kósa szerint vége a „posztkádári vircsaftnak”, lesz egy másik baloldal - de nem a mostani baloldali pártokból amelyet majd komolyan kell venni, amely „nem Falus Ferencekkel jön”. Bodnár Zoltán, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje és Bősz Anett, a párt óbudai polgármesterjelöltje tegnap a Thököly út és a Hungária körút kereszteződésében arról beszélt, hogy dugókban araszolva lesznek kénytelenek a budapestiek megkezdeni a tanévet, a főváros számos pontján ugyanis nem készültek el az útfelújítások és más beruházások. Bodnár szerint a budapesti közlekedési nehézségek oka részben az, hogy a 2010-es kormányváltás utáni „politikai tisztogatások” során eltávolították azokat a szakembereket, akiknek évtizedes gyakorlatuk volt a város működtetésében. A pártok, civilszervezetek jelöltjei még egy hétig gyűjthetik az induláshoz szükséges ajánlásokat. Erzsébetvárosban már nyilvántartásba vették a DK, az Együtt-PM, az MSZP és több civilszervezet közös polgármesterjelöltjét, Farkas Ferencet, de regisztrálták a baloldal kerületi önkormányzatiképviselő-jelöltjeit is. Oláh Lajos, a VII. kerület parlamenti képviselője szerint az, hogy rekordgyorsasággal gyűlt össze a szükséges mennyiségű ajánlás, jelzi, hogy az erzsébetvárosiak, akár áprilisban, októberben is a baloldalt támogatják. A helyi választási bizottságok egyébként eddig több mint ezer jelöltet és 12 települési kompenzációs listát regisztráltak, négy évvel ezelőtt a listaállítás végén csaknem 800 ilyen névsort vettek nyilvántartásba. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem sérti az előírásokat, ha a nyilvántartásba vett jelöltek, jelölőszervezetek a kampányhoz kikérik a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait. Az adatokért a jelölteknek 101 500 forintot kell fizetni, a jelölőszervezetnek pedig a választókerületben listán megválasztható képviselőnként kerül 101 500 forintba az adatszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati választáson akár 41 millió forintba is kerülhet a jelölőszervezeteknek, ha az összes választó adatához hozzá kívánnak jutni, de ha a listán szereplő jelöltek igénylik ezeket az adatokat, az összeg ennél kevesebb. Az adatkezelést természetesen be kell jelenteni a NAIH- nál is. Bár Orbán Viktor pártelnökminiszterelnök, illetve a kormány tagjai csak ma indulnak országjárásra, Kövér László már tegnap, a kispesti országzászló-emlékmű avatásán lelkesítette a Fidesz szimpatizánsait. A házelnök szerint az újraállított országzászlók irányt mutatnak, és azt üzenik, hogy „összetartozunk, és a manapság liberálisnak nevezett téveszmékkel szemben ez az összetartozás az igazi záloga az egyén valódi szabadságának és méltóságának”. Közölte, hogy ezek a zászlók nem a múlt kerekét akarják visszaforgatni, hanem irányt mutatnak, nyomvonalat szabnak a jövőre. Kövér szerint a magyarok 2010-ben, majd az idén újra elutasították 1989-1990 alkuajánlatát, amely „eleinte elegánsnak és barátinak tűnt”, de végül kiderült, a célja az volt, hogy a magyarok mondjanak le államukról. Ez az alkuajánlat azonban ma is áll, sőt „próbálják azt ránk erőszakolni”, de nem szabad engedni, mert „mi valóban szabadok akarunk lenni”. Az országzászlók is azt hirdetik, „készen állunk újabb küzdelmekre” csak a magyarok érdekeit szolgálva - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. • Nyilvántartásba vették a baloldal erzsébetvárosi jelöltjeit • Karácsony Gergely visszafizettetné a zuglói sarcot • Kósa szerint Falus már a kampány előtt veszített Elszállt a piros repülő Pestlőrinc hat ellenzéki párt által támogatott polgármesterjelöltje, Szaniszló Sándor vasárnap délután meghívta fagylaltozni azt a közel 200 embert, aki vele együtt búcsúztatta a kerület egyik kedves jelképét: a piros repülőgépes gyorséttermet. Tanévkezdési ajándékként ugyanis bezárt a pestlőrinci fiatalok lényegében egyetlen találkozóhelye. A két évtizede közkedvelt étteremre a gazdasági kényszer tette rá a lakatot. Az Üllői út mentén lévő McDonald's-ban, amely drogmentes terület volt, délutánonként szinte nem lehetett szabad asztalt találni, a bezárásának nem is a létszám az oka, hanem a helyi fiatalok egyre gyengülő fizetőképessége. A kerületben hosszú ideje nincs sem mozi, sem más kellemes „leülős" hely, ahol ingyen lehet netezni és közben rendelni egy üdítőt. A fenti üzletbezárás tovább erősíti az Üllői út XVIII. kerületi szakaszának - ahol száznál is több üres, felújítandó vagy kifejezetten romos ingatlan csúfítja a városképet - lepusztulását. A helyi boltbezárások öt éve, a világgazdasági válság kirobbanásával kezdődtek, a kerületben ez a folyamat azóta is tart, sőt egyre több áldozatot szed. Az ügy szomorú érdekessége, hogy a kerület polgármestere az a fideszes Ughy Attila, aki fővárosi városképvédelmi tanácsnokként éppen a családi kisboltok érdekeit kellene, hogy védje. A pestlőrinci baloldali pártok és polgármesterjelöltjük szerint az elkeserítő helyzetből az jelenthet kiutat, ha az önkormányzat mérsékli a kiskereskedőket fojtogató helyi adókat, a száznál is több üresen álló önkormányzati ingatlant pedig bérbe adja, akár jelképes bérleti díjért. Falus Ferenc főpolgármester-jelölt kampánya továbbra is az egyik legfontosabb vitatéma fotó: mti/kovácstamás