Népszava, 2014. október (141. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-27 / 250. szám
121 NÉPSZAVA HÁTTÉR : 2014. OKTÓBER 27., HÉTFŐ A parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé idézné az LMP a paksi bővítési kormánybiztost Még titkosabb az atomerőmű-bővítés A Fideszen belüli újabb hatalmi harcok és a titkolózás erősítésének része a paksi beruházás közvetlen miniszterelnökség alá rendelése. Az építkezésről Orbán Viktor hozza a döntéseket, de a kormányfő igyekszik elhárítani magától a szerződéskötésekkel kapcsolatos politikai felelősséget. Az LMP tovább küzd a nukleáris program körüli homály eloszlatásáért. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé idézné Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztost Szél Bernadett. Az LMP társelnöke azt szeretné megtudni a bizottsági meghallgatáson Aszóditól, hogy pontosan miről folytat titkos megállapodásokat az orosz féllel. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis félő, hogy a nyilvánosság kizárásával további olyan megegyezések születnek Moszkvával a nukleáris beruházásról, amelyek hátrányosak lesznek Magyarország számára, s azok súlyos következményeit generációkon át viseli majd a magyar társadalom. Szél Bernadett lapunknak elmondta: azt is szeretné megtudni, hogy a kormánybiztos hozzávetőleg negyvenfős „mini minisztériuma” milyen szakemberekből áll, s azok milyen feladatokat végeznek el, milyen felhatalmazás alapján. Emlékezetes: az LMP társelnöke a napokban másodfokon megnyerte a paksi atomerőmű bővítését megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozataláért indított perét. így a másodfokú bíróság döntése alapján a kormány csak akkor tagadhatja meg a paksi bővítéssel kapcsolatos döntés-előkészítő anyagok kiadását, ha a bíróság is úgy látja: a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné az ország gazdasági érdekeit. Korábban már többen is pereltek ezekért a dokumentumokért, ám akkor a kormány régebbi adatokat adott csak ki, illetve arra hivatkozott, hogy ha minden érdeklődő belenézhetne a háttértanulmányokba, annak az egész ország látná a kárát. Az eddigiekkel szemben azonban már nem a kormány, hanem a bíróság fogja eldönteni, hogy nyilvánosságra kerülhetnek-e a kikért dokumentumok. Az LMP-s politikus úgy véli: most az alapján kell dönteniük a bíráknak, hogy az esetleges gazdasági titkok védelmét vagy az adatok megismerésének a jogát tarják-e erősebb nemzeti érdeknek. Szél Bernadett megerősítette: a tárgyaláson azt is kiderült, hogy a bővítéssel kapcsolatos több fontos megállapodás megkötése még nem történt meg. Egyelőre ugyanis csak a nukleáris együttműködésről szóló megállapodást és a hitelszerződést írták alá. A kormány érvelése szerint ez a két megállapodás még nem jelent semmiféle kötelezettséget Magyarországnak. Ahhoz, hogy az atomerőmű építését meg lehessen kezdeni, még legalább három szerződést alá kell írni - ez utóbbit Aszódi Attila bővítési biztos is elismeri. A kormánybiztos lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint újabb szerződés szükséges az új erőmű tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére, egyet pedig a nukleáris fűtőanyag szállításával, illetve a kiégett kazetták kezelésével kapcsolatban kell tető alá hozni. Továbbá megállapodás születik majd az újonnan elkészült blokkok üzemeltetésével, a kibővített erőmű karbantartásával kapcsolatban is. Szél Bernadett úgy véli: éppen ezeken az egyezségeken múlik, hogy végül milyen is lesz az erőmű, illetve például a hűtéséhez kell-e újabb duzzasztó a Dunán, így ezek a tárgyalások óriási horderejük miatt nem rejthetők el a nyilvánosság elől. Orbán Viktor kormányfő és csapata viszont mindent megtesz a titkolózás érdekében, és igyekszik kivonni a parlament felügyelete alól ezt a több mint háromezer milliárd forint értékű beruházást, amely egy évszázadra meghatározza majd a magyar energiagazdálkodás helyzetét. Holott a társadalomnak joga lenne beleszólnia ebbe a gigantikus méretű beruházásba. Különösen annak fényében, hogy eddig még egyetlen friss hatástanulmány sem került nyilvánosságra, amely egyértelműen bizonyította volna a két új, 1200 megawatt teljesítményű reaktorblokk megépítésének a szükségességét - hangsúlyozta Szél Bernadett. Az ellenzéki politikus szerint az is Orbán egyszemélyes döntési rendszerét és titkolózást erősíti, hogy a napokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bevonása révén közvetlenül a Miniszterelnökséghez került az atomerőmű bővítésével kapcsolatos döntéshozatali jogkör. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével 10,157 milliárd forintért vásárolja meg a paksi kapacitásbővítés irányításáért felelős MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. részvénycsomagját a magyar állam. A hivatalos indoklás szerint a vásárlás célja, hogy a bővítés koordinálása a Miniszterelnökséghez kerüljön, s közvetlen állami irányítás alá essen. Bár a felügyelet eddig is a Miniszterelnökséghez tartozott, a továbbiakban minden döntés ott születik majd meg, minden társadalmi ellenőrzés nélkül. Azt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert bízzák-e meg a fejlesztés felügyeletével, még nem tudni - erről a kormány dönt a közeljövőben - derül ki sajtóértesülésekből. A lépéstől az ügymenetek és a döntések zökkenőmentességét és felgyorsulását reméli Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű teljesítményének fejlesztéséért felelős kormánybiztos a köztelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy korábban nem tapasztaltak az MVM-nél a döntésekkel kapcsolatos akadályokat, ugyanakkor a közvetlen irányítás egyszerűsíti a beruházás menetét. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke viszont úgy véli: további hatalmi koncentrációról van szó, amelynek a központja a Lázár vezette Miniszterelnökség, így az óriási beruházás a korábbinál is közvetlenebb „kézi irányítás” alá került. A beruházásért felelős vállalat tulajdonosváltása révén ugyanakkor tovább csökken az építkezés átláthatósága, és a döntési jogkör még alacsonyabb szinteken is végképp kikerül a gazdasági szakemberek kezéből, így még inkább politikai alapon születnek majd meg a határozatok az atomerőmű fejlesztésének mikéntjéről - tette hozzá Vértes András. A paksi építkezést is szemmel láthatóan elérték a Fideszen belüli hatalmi harcok - tette hozzá. Egyes szakértők szerint a kormányfő kettős játszmát folytat a paksi építkezés ügyében is. Mivel a döntéseket ugyan Orbán hozza, de a szerződések aláírását másra bízza, hogy később mentesüljön a sokak szerint a magyar fél részére hátrányos orosz-magyar megállapodásokkal kapcsolatos politikai felelősség alól. A januárban a beruházásról Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel aláírt paktum ugyanis alaposan megtépázta Orbán tekintélyét, mind a nemzetközi, mind a hazai porondon. Az ügylet bírálói szerint ugyanis a magyar miniszterelnök a szerződés megkötésével fenntartások és gátlások nélkül kiszolgálta az orosz érdekeket, s ezzel „Putyin pincsijévé” vált. Illés József írása a népszavának • Nyilvánosságra hozhatók a hatástanulmányok Hatalmi játszma része lett a paksi beruházás • A fűtőanyag ezután légi úton is érkezhet A paksi építkezést is szemmel láthatóan elérték a Fideszen belüli hatalmi harcok fotó: népszava A kiégett kazettákat a jövőben Magyarországon kell elhelyezni A jelenleg érvényben lévő magyar-orosz kormányközi megállapodás tartalmazza azt a lehetőséget, hogy Magyarország a kiégett fűtőelemeket visszaszállíthassa Oroszországba tárolásra, illetve átmeneti tárolásra és újrafeldolgozásra - közölte Aszódi Attila. A paksi beruházás kormánybiztosa ugyanakkor a köztévé egyik műsorában elmondta: az oroszországi Cseljabinszk megyében lévő Majak nukleáris hulladékot feldolgozó üzem nem lesz alkalmas arra, hogy az újonnan épülő, nagyobb teljesítményű atomerőműblokkok elemeit befogadja, mert nagyobb méretűek, mint a jelenlegi üzemanyagkazetták, és nem férnek be az orosz létesítménybe. A radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatban a szakember kifejtette: az új orosz-magyar megállapodás értelmében a kormány arra készül, hogy a feldolgozás során keletkező hulladékok „üvegesítve" visszakerülnek Magyarországra, ahol a bodaji térség potenciálisan alkalmas arra, hogy egy ilyen hulladéktárolót ki lehessen alakítani. Emlékeztetett rá: a mecseki uránbánya feltárása során találkoztak a geológusok egy olyan geológiai képződménnyel (úgynevezett aleurolittal, gránittömbbel), amely az előzetes vizsgálatok szerint alkalmas arra, hogy egy nagy aktivitású tárolót befogadjon. Van olyan kutatási program, amely ezt a nagyon különleges agyagkövet vizsgálja, és ha megfelelő lesz, akkor megközelítőleg 500 méter mélységben ki lehet majd alakítani egy tárolót, amely be tudja fogadni az oroszországi feldolgozás után megmaradó, magas radioaktivitású hulladékot. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Légből kapott fűtőelemek A napokban ismét új fűtőanyag-szállítmány érkezett a paksi atomerőműbe, ezúttal azonban az előzővel ellentétben nem repülőgépen, hanem vonaton. A paksi atomerőmű tájékoztatása szerint a szeptember végi, légi úton való fűtőanyag-szállítás egyelőre tesztként szolgált. A szakemberek lapunknak megerősítették: az új fűtőelemek légi szállításának nincs nukleáris biztonsági kockázata, miután nem erősen radioaktív anyagról van szó. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója azt mondta, a szállítmány kiemelt biztosítás mellett, a tranzitországok hatóságainak együttműködésével és jóváhagyásával érkezett Magyarországra, elkerülve a konfliktusokkal terhelt régiókat. Mint mondta, nem az aktuális orosz-ukrán helyzet tette szükségessé, hogy szeptember végén légi úton érkezzen fűtőanyag az erőműbe, a nukleáris elemeket csupán próba jelleggel hozták akkor repülővel. Évekkel ezelőtt megkezdett előkészítést követően került sor erre a lépésre, ami egyébként számos országban bevett gyakorlat, valamint a vonatkozó hazai és nemzetközi, köztük európai uniós jogszabályok is lehetővé teszik - húzta alá a kommunikációs vezető. Egyben rámutatott: a légi szállítás alternatív útvonalként szolgál a magyarhoz hasonló típusú reaktorokat üzemeltető országokban, így Csehországban, Bulgáriában, Oroszországban vagy Örményországban. A teszt célja az volt, hogy az ellátásbiztonság érdekében legyen egy minden szükséges engedéllyel rendelkező, kipróbált és teljesen biztonságos alternatíva a paksi atomerőmű fennakadásmentes ellátására. Ennek igénybevételére akkor lehet szükség, ha bármilyen okból ellehetetlenülne a hagyományos, vasúti szállítás - fejtette ki a kommunikációs igazgató.