Népszava, 2015. január (142. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

Csőre Gábor kapta a Ruttkai-emlékgyűrűt Csőre Gábor színművész nyer­te el idén a Ruttkai Éva-emlék­­gyűrűt, amelyet a színésznő lá­nya, Gábor Júlia 1986-ban ala­pított édesanyja, a Kossuth-dí­­jas színésznő, a Vígszínház ve­zető művésze emlékére. A Víg­színház társulata, mint eddig mindig, ezúttal is titkos szava­zással döntött a díjazott szemé­lyéről, a díjátadásra az év vé­gén, december 30-án, a Víg­színház Lumpáciusz és Vaga­­bundusz című előadását köve­tően került sor a közönség előtt. Az emlékgyűrűt hagyományo­san az alapító, Gábor Júlia ad­ta át férje, Szigethy Gábor kísé­retében. Csőre Gábor második alkalommal vette át a Ruttkai­­emlékgyűrűt. Jelenleg szerepel a Toldi, a Mester és Margarita, a Ha majd egyszer mindenki visszajön..., a Julius Caesar, A padlás, a Tévedések vígjáté­­ka, a Játék a kastélyban, a Túl a Maszat-hegyen, a Makrancos Kata, A lovakat lelövik, ugye? és a Príma környék című elő­adásokban. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Középen a díjazott Csőre Gábor Szigethy Gáborral és Gábor Júliával FORRÁS: VÍGSZÍNHÁZ Tolnay Klárira emlékeztek tavaly Az elmúlt év a Tolnay 100 prog­ramsorozat jegyében zajlott, rendezvényei országszerte szá­mos helyszínen valósultak meg. A főszervező dr. Gőg Lau­rának és kis csapatának kö­szönhetően elismert művészek és neves közintézmények, szakemberek és Tolnay Klári még élő rokonainak együttmű­ködésével jöttek létre a műso­rok. Országszerte sokan sora­koztak fel a tematikájában és helyszíneiben is változatos koncepció mellé. A Klárika 100 Alapítvány ja­nuártól decemberig több mint 70 országos és külföldi rendez­vényt vezényelt le, közel ugyan­ennyi közintézménnyel együtt­működve. Kiemelt figyelmet for­dítottak a fiatalok és a szakem­berek, valamint a magyar mű­vészeti élet kiválóságainak be­vonására, hogy az emlékezés az emberekhez élete és pályája fo­lyamán oly közel álló Tolnay Klárira minél több helyszínen elérhető legyen a nagyközön­ségnek. A 100 éve született Tolnay Klári emlékére egész évben megemlékezésekre, műsorokra, koncertekre, kiállításokra, iro­dalmi estekre, szakmai progra­mokkal kísért filmvetítésekre, pályázatok meghirdetésére, művészeti estekre, közönségta­lálkozókra került sor határain­kon innen és túl. Ezekkel az alapítvány nemcsak Tolnay Klárira emlékezett az őt mai napig kitüntetett szeretettel körbevevő közönsége örömére, de új előadások, alkotások lét­rejöttét is ösztönözte. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Szilveszteresti szörfölés az óévtől újévig Bagi-Nacsán és a Sas-kabarén át Hacsek és Sajó örök Ha valaki nosztalgikusan a régi „ egy televízió, egy szilveszteri műsor" típusú óévbúcsúztatásra emlé­kezik, benne például a Lollobrigidával táncoló Antal Imrére és Vitray Tamásra, az ne tegye. Ma­napság, mint a mostani és immár elmúltnak számí­tó szilveszteri estén is, tucatnyi szórakoztató mű­sorral találkozhatott a tévézni vágyó néző, ha csak egy keveset is szörfölt a csatornák között. M­int hagyományosan min­dig, előkerültek a régi filmek, s ha nem is in­dult internetes összefogás, mint a Reszkessetek, betörők! című örökzöldért, azért a magyar né­zők most is megkapták a szin­tén örökifjú Indul a bakterhá­­zat, a kihagyhatatlan Abigélt, vagy a kultikus kedvencnek számító Üvegtigrist is. Plusz: még egy a háború előtt készült örökbecsűt, Latyival a főszerep­ben a Pepita kabátot is. Akadt azért viszonylag új - és jópofa - film is a programok között, például a Szeka-túra. Megcsodálhattuk, hogy a 2012- ben leforgatott filmben milyen szenzációsan nézett ki - és mi­lyen kitűnően játszott! - az akkor már 70 éves Barbra Streisand. A Hello, Dollyl-t épp nemrég sugározta valamelyik csatorna, volt alkalmunk el­­ámulni most, hogy az azóta el­telt 40 év szinte meg sem lát­szott ezen az anyukán, aki tu­dós, de a való életben nehezen boldogul. Ezúttal éppen ügynö­kösködő fiát kíséri végig Ameri­kán át. És persze szekírozza, innen a nagyon találó magyar cím. Nem véletlen, hogy a filmet egy nő rendezte, Anna Fletcher, aki nem mellesleg koreográfus is. Igaz, ebben a filmben szó sem esik táncról, de a női lélek erősen jelen van. Na de a szilveszter mégis csak a kötelező humor napja a képernyőn. A Tv2 már este hét­re jelentkezett a Humorbombá­val, ami azonban sem bomba­meglepetéseket nem hozott, sem igazi durranásokat. Mint ahogy nem hozott meglepetést a Korda György és Klárika pá­ros híradós jelentkezése sem. Klárika ugyan profi módon konferálta be a híreket, Korda viszont csak halvány poénokat tudott ehhez hozzáadni. Az egésznek mintha az lett volna csupán a funkciója, hogy bizo­nyítsa: a kórházi kezelés után „Gyuri bácsi” jól van, felgyó­gyult. Örülünk neki és jó egész­séget kívánunk. A Hócipő-kabaré az ATV-n startolt, és nem tartott egy egész óráig sem Farkasházy ve­zetésével. Igazán jó szám talán egy akadt benne: Orbán beszé­dének paródiája, amint két ku­ka felett szónokolt - bár mint­ha később Sas műsorában is ugyanezt hallottuk volna -, ter­mészetesen kétfelé beszélve a szerint, hogy melyik színű ku­ka felett tartott előadást. Természetesen nem marad­hattunk ezen az évbúcsúztatón sem Bagi és Nacsa nélkül. A két férfiú - nem először - igen jó maszkokban, amatőr létük­re igen jól játszanak el külön­böző közismert figurákat. Kü­lönösen „hiteles” volt idén is, csakúgy, mint tavaly, Áder Já­nos újévi köszöntője. Olyannyi­ra, hogy aki éjfélkor meghall­gatta az igazi Ádert, az néha azon mosolyoghatott, mintha ő is a Bagi-Nacsa páros szövegét mondaná. Az igazi kabarét Sas József szállította, régebbi összeállítá­saival és a külön, erre az esté­re készített Hüvelyk mutyi című műsorával. Sok, nagyon jó, ak­tuális tréfát láthattunk az es­ten, közülük is kivált a képvise­lő vagyonnyilatkozatának ellen­őrzése. Szellemes volt a két el­lentétes párthoz tartozó öngyil­kosjelölt vitája, akik végül együtt zuhannak le a mélybe egy szikláról. Egészen kiváló volt Sas előadásában, természe­tesen aktualizált szöveggel, a Hegedűs a háztetőn Ha én gaz­dag lennék... című száma. A műsorban szóba került a kaba­ré is mint műfaj. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kabaré nem véletlenül haldoklik, hiszen nincs jövője. Kétségtelen, a ha­gyományos kabaré rendszerint a hatalom szorításában jött lét­re és a vonzerejét az adta, hogy kimondott olyasmit a fennálló viszonyokról, amit máshol nem lehetett olvasni vagy hallani. Manapság - egyelőre? - még olyan a helyzet, hogy néhány fórumon lehet bírálni a kor­mányt és a mai hatalom vezető személyiségeit. (Például lapunk hasábjain.) Ám ennyire egyér­telműen, mint például a Hü­velyk mutyiban Sasék tették, erre nem nagyon volt példa. Ta­lán csak kinn az utcákon, a tüntetéseken hangzik el ennyi­re nyíltan fogalmazó kritikus vélemény. A műsor végén Bere­gi Péter és Sas, Hacsek és Sajó­ként azon humorizáltak - hu­morizáltak?, inkább meditáltak hogy az elmúlt 70-80 évben hányféle rendszert élt túl ez a halhatatlan páros. BERNÁTH LÁSZLÓ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK • Most is kihagyhatatlan volt az Abigél, az Üveg­tigris és az Indul a bakterház is • Farkasházy a Hócipő-kabaréval búcsúzott az évtől • Kitűnően sikerült a Ha én gazdag lennék átirata Egészen kiváló volt Sas József előadásában a Ha én gazdag lennék... aktualizált változata fotó: népszava KÖZELKÉP Az Amadinda jobban teljesít V­ isszafoglaltuk a Zeneakadémiát, mondja ironikusan Rácz Zoltán, a 30 éves Ama­dinda Ütőegyüttes vezetője, hiszen 14 esz­tendővel ezelőtt itt kezdték szilveszteri koncert­jeiket. Aztán a Zeneakadémia hosszúra nyúlt felújítása alatt a Művészetek Palotájában foly­tatták, és most megtértek a kiindulópontjukra. Ez intimebb tér, de jóval kisebb, ezért a szoká­sos, este háromnegyed 11-kor kezdődő, éjfélkor pezsgőzéssel megszakított koncert előtt, a je­lentős érdeklődésre való tekintettel, tartottak egyet este 7-kor is. Ahogy magam is, sokan tér­nek vissza évről évre ezekre a koncertekre, mert játékos humorral teliek, és a már szertar­tás jellegű elemek mellett mindig vannak újdon­ságok, vagy éppen újra elővett régiségek. Ami­kor névadó, fából készült hangszerüket az Ama­dinda tagjai, Rácz, Bojtos Károly, Holló Aurél, Váczi Zoltán a földre térdelve hihetetlen ener­giával „püfölik”, vagy polinéz tánczenével szin­te eksztázisba hozzák a publikumot, az mindig mámorító. Állandó szilveszteri vendég Presser Gábor, akihez most még Karácsony Jánost hív­ták, velük 25 éve léptek fel először. Presser Drum Street Blues című darabját adták elő ak­kor, és most a jubileum alkalmával ismét. Az Amadinda-koncert látvány is, temérdek az izgalmas hangszer, melyek között akár já­ték közben mászkálnak a zenészek, és gyak­ran egymás között is hangszert váltanak. Mé­lyek és könnyedek egyaránt tudnak lenni. Klasszikus műveket ugyanúgy előadnak, mint kortársakat, remek a humoruk, ha kell, színé­szi teljesítményt is nyújtanak. Presser a kon­cert egy pontján azt mondja róluk, gunyoros él­lel, hogy figyeli őket, és az Amadinda jobban teljesít. Erre persze a nézőtéren bejön a taps és a nevetés. Én azt mondanám, hogy az Amadin­da egyenletesen magas, nemzetközi színvona­lon teljesít. Ezért jó velük kezdeni az új évet, és ilyen színvonalat álmodni magunknak más te­rületeken is. ► BÓTA GÁBOR Gálaest Presley tiszteletére Januárban lenne 80 éves a rock and roll királya, Elvis Presley. A műfaj hazai éllovasa, a Mystery Gang koncerttel tisz­teleg a Muzikum Klubban ja­nuár 10-én. Már 16 órától in­gyenesen megtekinthetők Pres­ley életének és zenei munkás­ságának jellegzetes koncert- és játékfilmjei. Óriási meglepetés: egy régi audiofelvételről maga a király is szerepelni fog. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ KULTÚRA NÉPSZAVA 5 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK Lesz pop-art kiállítás A kilenc tavalyi nagy kiállítás és a hozzájuk rendelt nagy ka­talógusok megmutatták, mi­lyen irányvonal mentén halad a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Luma), mondta Fabényi Júlia mú­zeumigazgató. Komoly siker volt a beatnemzedék és Allen Ginsberg munkásságát feldol­gozó tárlat, majd a horvát part­nerekkel szervezett Átmenet és átmenet című kiállítás. A tava­lyi év „sztárkiállítása” volt Han­tai Simon első magyarországi életmű-kiállítása. Fontos volt a Tolvaly Ernő életmű-kiállítás is. A Lumú 2014-ben csaknem 69 ezer látogatót fogadott, 295 mú­zeumpedagógiai foglalkozást és mintegy 100 kísérőrendezvényt hirdetett meg. Az idei programból a Lumú vezetője három nagy tárlatot emelt ki. Először találkozhat a közönség az Oscar-díjas opera­tőr, Zsigmond Vilmos fotóművé­szetével, monumentális nyári tárlaton pedig az orosz kortárs új akadémizmus képviselői ref­lektálnak a szocialista realiz­mus örökségére. A CAFe Buda­pest fesztivál keretében készül nagy pop-art tárlat: Peter Lud­wig 160-180 darabos pop-art kollekciójából 50 munkát mu­tatnak be, az első magyaror­szági kiállításon olyan nemzet­közi művészek, mint Roy Lich­tenstein, Andy Warhol, Claes Oldenburg, Jasper Johns, Ro­bert Rauschenberg vagy Mim­­mo Rotella munkái mellett töb­bek között Keserű Ilona, Kon­koly Gyula, Lakner László ké­pei is láthatók lesznek. MTI-INFORMÁCIÓ

Next