Népszava, 2015. január (142. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-14 / 11. szám
A magántulajdont semmibe vevő Alkotmánybíróság megbukott Strasbourgban „Helyre tették” a kormányt A tulajdonjog megsértését is megállapította tegnapi döntésében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy volt soproni trafikos ügyében, s 15 ezer eurós kártérítést is megítélt számára. A testület ítéletével éppen ellenkező álláspontra jutott, mint a magyar Alkotmánybíróság (Ab), amely többségi véleményében semmi kivetnivalót nem talált a trafikmutyiban. A strasbourgi bíróság szokatlanul keményen bírálta a magyar törvényhozást is, amely átláthatatlan szabályokat „alkotott” fellebbezési lehetőségek nélkül. Az első ilyen döntést követheti a többi is, vélik jogászok, így nagy esélye van annak, hogy azok a kisemmizett trafikosok, akik még időben fordultak az emberjogi bírósághoz, szintén kártalanításra számíthatnak. Varga Mihály gazdasági miniszter ígéretet is tett arra, hogy az állam kifizeti a megítélt összegeket a jogosultaknak. Hogy ez valóban így lesz-e, az akkor derülhet ki, ha lejár a három hónapos fellebbezési határidő, és egyik fél sem él ezzel a jogával. RÉSZLETEK A 4. OLDALON A dohány-kiskereskedelem erőszakos átalakításának több ezer trafik esett áldozatul. Sokan semmilyen kártérítésre nem számíthatnak fotó:tóth Gergő Az ingatlanokról nem kezd nyílt vitát a Fidesz Nem eladta, inkább cserét ajánlott az V. kerület azokért a Hold utcai, illetve Podmaniczky téri ingatlanokért, amelyekre két cég „bejelentkezett” az önkormányzatnál, hogy lakásáron megvegyék, majd üzleti célokkal hasznosítsák őket. A botrányos kerületi ingatlanügyeket tegnap az önkormányzat pénzügyi bizottsága is tárgyalta, ám a fideszes többség megakadályozta, hogy Steiner Pál elnök javaslatára nyílt ülésen vitassák meg a napirenden szereplő nyolc ingatlan sorsát. CIKKÜNK A 2. OLDALON A fideszes többség később zárt ülést rendelt el fotó:tóth Gergő Civilektől védenék az országot? Egy fideszes tanácsadó jelentette fel a kormányellenes tüntetések szervezőit csalás gyanújával, s azzal a Rogán Antaltól ismert retorikával, hogy a civilek számoljanak el a demonstrációk költségeivel. A Fidesz mára a terror elleni védekezés ügyében kezdeményezett ötpárti egyeztetést, ám annak vélhetően nem ez, sokkal inkább a civil- és újabban már bevándorlóellenes országvédelmi akcióterv lehet a témája. Orbán Viktor hétvégi párizsi nyilatkozata nyomán ugyanis egyre több kormánypárti politikus, köztük tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő is a „gazdasági bevándorlás” ellen kelt ki. A tüntetőkkel szembeni fideszes kirohanások pedig szintén „külső erők” Magyarországra nehezedő nyomását vizionálták. BŐVEBBEN A 3. OLDALON Párizs, Jeruzsálem: az áldozatok temetése Párizsban Francois Hollande államfő búcsúztatta a múlt heti terrortámadásokban megölt három rendőrt. Mindhárman posztumusz megkapták a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet. Közben Jeruzsálembe szállították a kóser üzletnél pénteken lelőtt négy zsidó áldozat holttestét, Reuben Rivlin izraeli elnök és Benjamin Netanjahu kormányfő is beszélt a temetésükön. Hárommillió példányban újra utcára kerül ma a Charlie Hebdo magazin, címlapján ismét Mohammed-karikatúrával. A hatóságok tovább nyomoznak az iszlamista túszejtők segítői után. Berlinben este tömegmegmozdulást tartottak a terror és a megosztottság ellen. ÍRÁSUNK A 8. OLDALON Orbán púpként csúfoskodik Merkel és az egész Európai Unió hátán Németh Péter írása a 7. oldalon Szeptemberig sózhatnak a gyerekek Szeptemberig még kint lehetnek a só- és cukorszórók az étkezők asztalain: a kormányzat az utolsó pillanatban módosította a menzarendelet életbelépésének időpontját. Addigra azonban néhány lelkes pedagógus még az otthonról bevitt sótartót is elkobozta. A tiltás egyszerűbb, mint a meggyőzés, de nem biztos, hogy sikerre vezet. ► 11. OLDAL Éledezik a magyar film Az Orbán-kormány regnálása alatt szinte megszűnt magyar filmgyártás a múlt évben újra életjeleket mutat. Már készült néhány film, s a nemzetközi fórumokon sikert aratott egykét alkotás, így Mundruczó Fehér Isten című munkája. ► 5. OLDAL NAPI KÉRDÉS Milyen korrekciókat lát szükségesnek a közoktatásban? KUNHALMI ÁGNES, az MSZP oktatáspolitikusa Azonnali közbeavatkozásra van szükség, fel kell számolni a mamutintézményeket, mert működési zavaraik az egész oktatási rendszert veszélyeztetik. Erősíteni kell a tankerületeket, ki kell javítani a Nemzeti alaptanterv bornírtságait, vissza kell állítani a tankötelezettség korhatárát 18 éves korra, mert napról napra több az olyan fiatal, aki a 16 évesre leszállított korhatár miatt kiesik a közoktatásból.