Népszava, 2015. február (142. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-02 / 27. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ A most életbe lépett szabályoknak csak májustól lesz az adósok helyzetét könnyítő hatásuk Devizahitelesek napja Február 1-je határnap a devizahitelesek életében. Elkezdődött az elszámolás, a forintosítás, és a pénzintézetek a jövőben csak a fair bankokról szóló törvénynek megfelelően módosíthatják a kamataikat. Egyelőre csak a rögzített árfolyamok miatt csökkenő törlesztőrészleteknek örülhetnek a hitelesek, a többi változás forintosítható hatására legalább április-májusig várniuk kell. Február 1-jével megszűnt a devizaalapú lakáshitel. Varga Mihály történelmi fordulónapnak nevezte a dátumot, mert megkezdődik az elszámolás és a forintosítás, valamint hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. Több mint egymillió devizahiteles számíthat arra, hogy az elszámolással csökken a törlesztőrészlete vagy lezárt hitele után pénzt kap vissza. Előbb a Kúria, majd az Országgyűlés több törvényben is tisztességtelennek ítélte a bankok korábban alkalmazott törlesztőrészlet-számítását. Egy sajátos jogi csavarral igazuk bizonyításához a pénzintézeteknek kellett az államot perelniük, és ezeket a pereket kivétel nélkül elbukták. A hibásan alkalmazott árfolyamrés miatti és a szintén tisztességtelennek mondott kamatemelésekből származó túlfizetést kapják most vissza az adósok. A devizahitelesek tartozása átlagosan 15-20 százalékkal, a törlesztőrészlet pedig 20-30 százalékkal csökkenhet. A forinthitelesek és a devizában törlesztő adósok elszámolása nem most, hanem nyáron lesz esedékes. Míg az elszámolásban minden hiteladós érintett, addig a szintén február 1-jén esedékes forintosítás csak a deviza-jelzáloghitelekre és lakáslízingre vonatkozik. Már tavaly határozott a kormány a rögzített árfolyamokról, eszerint a frankhiteleket 256,5 forinton, az euróhiteleket 309 forinton konvertálják. Az árfolyamrögzítéssel sikerült kivédeni, hogy a január közepén 20 százalékkal erősödő svájci frank az egekbe emelje a törlesztőrészleteket. Szintén februártól él, de csak néhány hónap múlva lesz érdemi hatása a fair bankrendszer működését szabályozó törvénynek. Ennek leglényegesebb eleme, hogy kizárólag fix és referenciakamatozású lakossági hitelek lehetnek a későbbiekben Magyarországon. A forintosított devizahitelek kamatait ezután például a 3 havi Bubor-hoz kötik. A nem forintosított devizahiteleknél pedig az eredeti kamat áll helyre. A Portfolio.hu számításai szerint a devizahitelek kamatszintje mintegy 2 százalékponttal csökken átlagosan, a bankok pedig ezzel évi 100 milliárd forint körüli kamatbevételtől eshetnek el. Sokáig kérdéses volt, mi lesz a kilakoltatási moratóriummal, illetve a bankoknál felhalmozódott lakásállománnyal. Varga bejelentése szerint a kilakoltatási moratórium fennmarad, és a bankok a devizahitelek forintosításának végéig, illetve az elszámolás lezárásáig önkéntesen fenntartják a lakásértékesítési kvótarendszert. A devizahiteles adósok március és április folyamán kapnak hivatalos értesítést bankjuktól az elszámolásokról, a forintosításról. A gazdasági miniszter nem mulasztotta el fényezni a kormányt, hogy „a magyar emberek és családok védelme érdekében tett intézkedéseivel precedenst teremtett Európában”. Tény, hogy a január közepi svájcifrank-erősödés miatt Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Ausztriában is megijedtek az emelkedő törlesztőrészletek miatt, azonban utóbb mindenütt elvetették, hogy a magyar utat kövessék. A horvátok éppen tegnap jelentették be, visszavonhatják a frankárfolyam rögzítését, mert emiatt az egyébként hasonló cipőben járó Ausztria uniós vizsgálatot kezdeményezett. A közrádióban vasárnap szintén a devizahitelesekről nyilatkozó Rogán Antal Fideszfrakcióvezető azzal vádolta a bankokat, hogy időhúzó taktikájuk részeként a vesztes perek után nem átallották az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az igazsághoz tartozik, hogy a taláros testület a törvényszéki, tanácsvezető bírák beadványait utasította el és hozott jogászkörökben igencsak vitatott, az állam mindenhatóságát megerősítő döntést. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ • Levéldömpingre számíthatnak a devizaadósok • A forinthitelesekkel a nyáron foglalkoznak • A magyar példát nem követi más ország Szigorúbb szabályok szerint kell a bankoknak tájékoztatniuk az ügyfeleket februártól fotó: Vajda József RÖVIDEN A kertészetekért lobbizik az LMP Törvényjavaslatot nyújt be az LMP, hogy a kertészetek vasárnap is nyitva tarthassanak. Az ellenzéki párt tegnapi közleményében azt írta: „az érdemi egyeztetés és előkészítés nélkül kierőszakolt" vasárnapi zárva tartás súlyosan veszélyezteti a kertészeti árudákat, szezonális faiskolai árudákat. A kertészetek forgalmát eleve befolyásolja a szezonális működés, esetükben nem is érvényes a kormány érvelése a vasárnapi pihenőidőről, hiszen a lerakatok többsége december végétől márciusig amúgy is zárva tart - érvel az LMP. Ha a kertészeteket mentesítenék a vasárnapi zárva tartás alól, azzal több száz vállalkozás és több ezer munkavállaló megélhetése menthető meg - írja a párt közleményében. ► MTI Ma még kérhető az adómegállapítás A munkavállalók legkésőbb február 2-ig nyilatkozhatnak arról, kérik, hogy munkáltatójuk készítse el személyijövedelemadóbevallásukat. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akik kizárólag egy munkahelyről kaptak az elmúlt évben adóköteles jövedelmet. A munkáltatói adómegállapításról az adózók április 30-ig igazolást kapnak, ezután nincs egyéb teendőjük. Tavaly csaknem 870 ezer adózó szja-bevallását készítette el munkáltatója. Ha a munkáltató nem vállalja az adómegállapítást, lehetőség van a NAV közreműködésével készülő egyszerűsített bevallásra - ezt február 16-ig lehet kérni -, amelynek révén ugyancsak egy nyilatkozat kitöltésével letudható az adóbevallás. Bármely bevallási módot választja is valaki, február 2-ig meg kell kapnia a kifizető igazolását a tavalyi jövedelemről és az év közben levont adóelőlegről. ►MTI Offshore-cégekhez kerül a haszon ötvenmilliárd forintra tehető, amit jutalékként bezsebelnek azok a közvetítő cégek, amelyek a letelepedési kötvényeket árulják. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában kifejtette, az is baj, hogy ezek offshore-cégek, a tulajdonosi háttér láthatatlan, de egyáltalán nincs szükség a munkájukra, ez állami feladat lenne. Molnár szerint kérdés, hogy miért ragaszkodik ehhez Rogán Antal, mert ez a rendszer nem jó az államnak, a Fidesz frakcióvezetője viszont tűzön-vízen kitart a kötvények mellett. Rogán Antal nyilatkozata szerint a kormány nem akar változtatni a letelepedésikötvény-programon, mert az sikeres. A Fidesz frakcióvezetője szerint természetes, hogy külföldi cégek közvetítenek, mert a tevékenység is külföldi. Szelényi Zsuzsa, az Együtt politikusa tegnap a bevándorlási hivatalhoz intézett kérdéseket, a letelepedési kötvénnyel szerzett jog alapján bevándorlók számát és az esetükben alkalmazott vizsgálatokat tudakolva. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Gyengébb növekedésre számít idén a GKI A korábban gondoltnál kisebb, mindössze 2 százalékos gazdasági növekedést vár idén a GKI Gazdaságkutató Zrt. Legújabb előrejelzésében megállapítja, annak ellenére, hogy 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,2 százalék körüli lehetett a növekedés, már a harmadik negyedévben elkezdődött a fékeződés, ami 2015-2016-ban is folytatódni fog. Az előrejelzést nehezíti, hogy az elmúlt hónapokban a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság, ugyanakkor a magyar gazdaság szempontjából kedvező hírek is napvilágot láttak. Ez utóbbiak közé tartozik az energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás, míg a kockázatokat növeli az ukránorosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az ismét kiszámíthatatlanná vált görögországi helyzet, az olajexportáló országok válságjelenségei, a Fed előbb-utóbb meginduló kamatemelése. A hitelfelvevők és a bankok is úgymond megúszták január közepén a svájci frank közel 20 százalékos erősödését. (Az „elmaradt” hatás nagyságát jól mutatja, hogy a devizahiteleseket jórészt azért kell „megmenteni”, mert 2010 és 2014 között 38 százalékkal gyengült a forint a svájci frankkal szemben, és ez jelentősen növelte a törlesztőrészleteket.) Magyarország külföldi megítélése az államosító, piacellenes, közgazdaságilag érthetetlen rögtönzésekkel és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt tovább romlik - állapítja meg a GKI. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból. Az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014. IIII. negyedévében már 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból. Tavaly a beruházások mintegy 15 százalékkal nőttek, ám ez leginkább a EU-támogatásoknak köszönhető. Idén viszont sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható érdemi bővülés. Az EU- támogatású fejlesztések a magas tavalyi szinthez képest valószínűleg csökkennek. A jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Meglepetést okozott tavaly, hogy a reáljövedelmek bő 3 százalékkal, a fogyasztás pedig nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 1,5 százalékkal bővülhetett. 2015-ben a 2014. évinél szerényebb, 2,3 százalék körüli nominális béremelkedés várható, a fogyasztás idén viszont 2 százalékkal bővülhet, amiben fontos szerepet játszik a devizahitelesek tehercsökkenése. A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de az import bővülése a cserearányok mintegy 1 százalékos javulása ellenére meghaladta az exportét. Idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházás Az IMF a kormánytól a gazdaságpolitika kiigazítását várja sok termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása és az energiaárak jelentős további esése következtében az import még erőteljesebben. Ezzel a külkereskedelmi aktívum a tavalyi stagnálás után idén 6,7 milliárd euróról 8 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma azonban kissé csökkenni fog, elsősorban a fejlesztési célú EU- transzferek mintegy 2 milliárd eurós csökkenése következtében. A tavalyi 0,2 százalékos árszínvonal-csökkenés után 2015 első felében még várhatóan folytatódni fog a defláció, de az év egészében mintegy 0,5 százalékos infláció várható. A Monetáris Tanács az alapkamat változatlanságát sugallja, de az EKB lazításával összefüggésben minimális kamatcsökkentés, a Fed kamatemelése miatt esetleg romló finanszírozási feltételek hatására kamatemelés sem zárható ki. A forint a tavalyi átlaghoz, 308,7 forint/euróhoz képest gyengülni fog, megközelítőleg 315 forint/euróra. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Az IMF sem csak dicsér Fokozatos költségvetési szigorítást, az ágazati különadók fokozatos kivezetését és például a bankadó csökkentését, valamint a gazdaságpolitika kiigazítását javasolják a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap szakértői, akik Budapesten tartózkodtak az elmúlt napokban. Távozásukkor hosszú listát hagytak hátra. Sok olyan javaslatot tettek, amit a kormány úgysem fog megfogadni - állapítja meg a Portfolio.hu. 2015-re 2,7 százalékos deficitet és 2,5 százalékos - lassuló - növekedést vetítenek előre az IMF szakemberei. A magyar hatóságok fiskális konszolidáció iránti elkötelezettségét konkrét gazdaságpolitikai intézkedésekkel kellene alátámasztani - javasolják. Az elemzésükből ezúttal sem hagyták ki a Valutaalap szakértői, hogy bár a költségvetés rendben lesz, a torzító ágazati különadók aláássák a beruházásokat és így a hosszú távú növekedést. Kritikusan azt is megjegyzik, hogy az azonosítatlan bevételi források negatívan érintik a fiskális politika átláthatóságát. Ugyanakkor elismerően nyilatkoznak arról, hogy a kormány bejelentette a közszféra leépítésének szándékát, de ennél konkrétabb lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a közkiadások hatékonysága érdemben javuljon. Petőfi híd budai hídfőjénél másfél szobás, téglaépítésű, alacsony rezsijű, összkomfortos, világos, erkélyes öröklakás Gellérthegyi panorámával és dunai látképpel, emeleti, liftes házban 15,99 M Ft-ért eladó. REÁLIS INGATLANIRODA: 06-30/9529-848