Népszava, 2015. április (142. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-10 / 84. szám
Kuba „visszatér" az amerikai államok közé - Obama és Castro először tárgyalhat Történelmi csúcstalálkozó Több mint fél évszázados elszigeteltség után Kuba részt vesz az amerikai államok ma kezdődő csúcstalálkozóján. A panamai tanácskozáson ugyan nem vették tervbe Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök hivatalos kétoldalú tárgyalását, de a csúcs margóján több alkalmuk is lesz, hogy megbeszélést folytassanak. Obama várhatóan a csúcson jelenti be, hogy Kubát leveszik a terrorizmust támogató államok listájáról. Az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) égisze alatt rendezik meg a kontinentális csúcstalálkozót, amelyen Észak- és Dél-Amerika, illetve a karibi térség államai vesznek részt, ezúttal mind a 35-en. A három évvel ezelőtti, kolumbiai csúcson már több latin-amerikai vezető jelezte, ha Kubát ismételten nem hívják meg, akkor bojkottálhatják a tanácskozást. A mostani így történelmi találkozónak ígérkezik, amelyen 1958 óta először ülhet le tárgyalni egymással amerikai és kubai elnök. Barack Obama tavaly december 17-én jelentette be a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásának szándékát, miután 45 perces telefonbeszélgetést folytatott Raúl Castro kubai elnökkel, aki bátyja, Fidel betegsége miatt 2006-ban ügyvezetőként, 2008-tól formálisan is átvette a karibi szigetország vezetését. Obama és Raúl Castro egy alkalommal már személyesen is találkoztak, Nelson Mandela temetésén kezet ráztak. Korábban Bill Clinton is „összefutott” egyszer Fidel Castróval az ENSZ-ben, szintén csak egy kézfogás erejéig. Washington és Havanna között tavaly december óta egy sor egyeztetés zajlott le. Eredetileg azt tervezték, hogy még a panamai csúcs előtt újra megnyitják a nagykövetségeket egymás fővárosában. A tárgyalásokon felmerült akadályok miatt ez még halasztódik. A panamai csúcs előtt már jelezték, hogy az Egyesült Államok kész levenni Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 35 évvel ezelőtt került fel. A State Department az erre vonatkozó ajánlást már elküldte a Fehér Háznak. A washingtoni kubai követség újranyitása szempontjából ennek fontos gyakorlati következményei vannak, mivel jelenleg a kubai képviseleti irodát úgy kell működtetni, hogy a kubaiak nem nyithatnak bankszámlát az Egyesült Államokban. Havanna számára kulcsfontosságú lehet az is, hogy ha lekerül a feketelistáról, Kuba a Nemzetközi Valutaalaptól és más pénzügyi szervezetektől is kaphat támogatást. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy Kuba átminősítését 45 napon belül a republikánus többségű kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Kuba és az Egyesült Államok között a háttérben több téren is zajlott együttműködés, így a kábítószer-csempészet elleni közös fellépésben partner az amerikai és a kubai parti őrség. Kuba közvetítő szerepet játszott a kolumbiai kormány és a FARC gerillái közötti béketárgyalásokban, Juan Manuel Santos kolumbiai elnök segített Kitérő Kingstonba Obama elnök már tegnap megkezdte tárgyalásait, Jamaicába érkezett, ahol a karibi térség vezetőivel védelmi és gazdasági kérdésekről, egyebek mellett a térség energiaellátásának diverzifikálásáról tárgyalt. Amerikai elnök 1982 óta nem járt Jamaicában. Obama villámlátogatása során diákokkal is találkozott, s arra is szakított időt, hogy a Bob Marley-múzeumot felkeresse Kingstonban, a kubai-amerikai párbeszéd előmozdításában. Az amerikai államok csúcsára a Washington és Caracas közötti feszültség vethet árnyékot. Az Egyesült Államok a tavalyi ellenzéki tüntetésekkel szembeni erőszakos fellépés, az emberi jogok megsértése miatt szankciókat, utazási korlátozásokat léptetett életbe venezuelai kormánytisztviselők ellen. Hugo Chávez halálát követően amerikai részről próbálkoztak a közeledéssel, de ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Nicolás Maduro venezuelai elnök pedig zokon vette, hogy Washington az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető állammá minősítette Venezuelát. E. E. • Mind a 35 állam a kontinentális találkozón • Kuba lekerülhet a feketelistáról Obama tovább normalizálná a kubai-amerikai viszonyt fotó europress/gettyimages/chipsomodevilla RÖVIDEN Fiát védi Zubeidat Carnajeva Zubeidat Carnajeva, a szerdán 30 vádpontban bűnösnek talált bostoni robbantó, Dzsohar Carnajev anyja azt közölte, fia ártatlan és csak becsapták. „Isten áldjon mindenkit, aki segítette a fiamat. Az amerikaiak a terroristák, ezt mindenki tudja" - írta egy közösségi oldalon. A 21 éves Carnajevet akár halálra is ítélhetik, erre 17 vádpont adhat alapot a 30-ból. Egy közvélemény-kutatás szerint a bostoniak többsége nem kívánja az elítélt halálát. A büntetés mértéke a következő tárgyalás során derül ki. A merénylet két éve, április 15-én történt a bostoni maraton során, melyet a csecsen származású amerikai állampolgár bátyjával, Tamerlannal együtt követett el. A házi készítésű robbanószerek detonációja során hárman meghaltak, 264-en megsebesültek. Tamerlan végül a támadás utáni hajsza során meghalt egy rendőrökkel folytatott tűzpárbajban. ► NÉPSZAVA Nem akadályozza Zemant a kormány A cseh kormány a hatalmas felháborodás ellenére sem akar akadályt gördíteni Milos Zeman moszkvai útja elé. A cseh köztársasági elnök bírálatokat váltott ki azzal, hogy bejelentette, részt vesz a győzelem napján megrendezendő megemlékezésen. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő (képünkön) szerint Zeman vizitjét „kontextusában" kell értékelni, s figyelembe kell venni, hogy a rendezvényen Csehszlovákia 70 évvel ezelőtti felszabadulására is emlékeznek. Hangsúlyozta, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy hetven évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg szabadította fel az ország nagy részét. Mint mondta, az ország felszabadításáért 100 ezer orosz katona adta életét, s ilyenkor rájuk is emlékeznek. Sobotka kifejtette, Zeman moszkvai vizitje még nem jelenti azt, hogy Prága egyetértene Oroszországnak a keletukrajnai válságban játszott szerepével. Jirí Ovcácek elnöki szóvivő azt közölte, egyelőre nem tudni, hogy Zeman részt vesz-e a katonai parádén is. ► NÉPSZAVA Hasszán Rohani tűzszünetet követel Hasszán Rohani iráni elnök élesen bírálta a Jemen elleni légicsapásokat, amelyek „ártatlan gyermekéleteket" követelnek. Elmondta, óriási hiba, hogy Szaúd-Arábia támadást intézett az ország ellen, mert mint fogalmazott „Jemen jövőjéről az ott élőknek kell dönteniük". Rijád öbölbeli szövetségeseivel két hete támadja az Abed Manszúr Hadi elnökkel szemben álló síita húszi lázadókat. A nemzetközi koalíció azt állítja, hogy Irán fegyverekkel is támogatja a felkelőket, Teherán azonban tagadja ezt. Rohani azt is kijelentette, hogy nem írja alá a múlt héten Svájcban az ország nukleáris programját rendezni hivatott megállapodást, ha nem oldják fel a Teherán ellen elrendelt összes szankciót. ►népszava FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Megbénította az IS a francia Tv5-öt Egy időre fel kellett függesztenie a sugárzást a világszerte fogható francia csatornának, a Tv5- nek, mivel az Iszlám Állam (IS) hackertámadást indított vele szemben. Yves Bigot, a csatorna vezetője csütörtök hajnalban azt közölte, „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy műsort szolgáltassunk”. Az IS hackerei a csatorna internetes oldala felett is átvették az irányítást, és saját tartalmaikkal töltötték fel a honlapot. Facebook-oldalára pedig olyan dokumentumokat töltöttek fel, amelyeken a francia hadsereg tagjainak személyes okmányai, valamint életútjuk volt olvasható. Legalábbis azoké, akik a dzsihadisták elleni hadműveletekben vettek részt. A kibertámadás szerda este 10 órakor kezdődött, s néhány órán keresztül tartott. Manuel Valls a Twitteren fejezte ki együttérzését a csatornával, mint írta, megengedhetetlen, hogy szélsőségesek támadást intézzenek a szólásszabadság ellen. Franciaország a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni januári támadás után szigorította a terrorellenes intézkedéseket. Márciusban blokkolták azokat az internetes oldalakat, amelyek a terrorcselekményeket méltatták. Az intézkedés öt honlapot érintett, köztük az Al- Hayat Media Centerét, amely az Iszlám Állam számára végzett propagandatevékenységet. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Szlovénia háborús kártérítést akar Már nemcsak Németországgal, hanem Magyarországgal és Olaszországgal kapcsolatban is felmerül a második világháborús kártérítés ügye. A szlovéniai háborús veteránok közössége azt követelte Miro Cerar miniszterelnöktől, hogy dolgozzon ki törvényt, amely a háborús jóvátételt lenne hivatott rendezni. A jogszabályba szerintük bele kell foglalni, hogy a három országnak kártérítést kell fizetnie a volt jugoszláv tagköztársaság számára. A SUBNOR nevű szervezet a miniszterelnöknek írott levelében azt állította, hogy más országok már rég rendezték Németországgal a kérdést. Szerintük ezen országok kötelessége a háborús jóvátétel megfizetése, függetlenül attól, hogyan alakulnak a bilaterális kapcsolatok. A levélben emlékeztetnek arra, hogy a görög kormány háborús jóvátételt követel Németországtól, majdnem 280 milliárd euró értékben. Cerar a német kártérítéssel kapcsolatban a múlt héten azt is közölte, nem ez a legmegfelelőbb idő arra, hogy a kérdést ismételten napirendre tűzzék. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Átutalta Athén az IMF hitelrészletét Közös görög-orosz vegyes vállalatok létrehozásáról tárgyalt tegnap Alekszisz Ciprasz görög kormányfő orosz vendéglátóival. Az orosz cégeket egyebek mellett a thesszaloniki kikötő érdekelné, illetve bevásárolnák magukat a görög államvasutakba. Reformokat akar látni Görögországtól Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Megfogalmazása szerint a görög miniszterelnök moszkvai látogatása aligha segíti az Athén és a hitelezők közötti tárgyalásokat. „Oroszország jelenleg nem lehet komoly tárgyalópartner Görögország számára” - hangoztatta Weber. Hozzátette: Athénnak végre eredményeket kell felmutatnia. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a ZDF-ben úgy foglalt állást, hogy Ciprasz Moszkvában nem tért el az Európai Unió által képviselt irányvonaltól. Ez pedig megnyugtatta őt - tette hozzá. A Bundestag gazdasági bizottságának elnöke, a keresztényszocialista Peter Ramsauer ezzel szemben keményen bírálta a görög kormányfő moszkvai útját. „A pénzügyi hazárdjáték után most a külpolitikai nyomásgyakorlás következik” - jelentette ki. A német bírálatokkal szemben a görög média pozitív hangnemben számolt be Ciprasz útjáról. Az Etnosz című lap internetes kiadásában „új fejezetről” tett említést a két állam kapcsolatában. A lap szerint a viszony „drámai javulása” európai körökben „felháborodást” váltott ki. A Ta Nea a látogatás stratégiai és geopolitikai jelentőségével foglalkozott, s azt állapította meg, hogy az orosz fővárosban „nehéz sakkjátszma kezdődött”. A lap szerint felértékelődhet Athén külpolitikai szerepe, amely „a Sziriza-kormány agresszívebb fellépésének köszönhető”. A Kathimerini úgy fogalmazott, hogy Alekszisz Ciprasz moszkvai útja csak „egy sakkhúzása volt a sok közül”. A lap utalt arra, hogy Janisz Dragaszakisz kormányfőhelyettes Pekingben járt, s Görögország az Egyesült Államokkal is intenzíven tárgyalt. (Washington kerek perec ki is jelentette, nem kíván hitellel segíteni Görögországnak.) A kedvező görögországi fogadtatás nem hatja meg Athén hitelezőit, akik már nagyon türelmetlenek a görögök nem túl együttműködő politikája miatt. A Helsingin Sanomat jelentése szerint a finn kormány már úgy véli, ha nem sikerül közös nevezőre jutni a reformokról, Athént ki kellene tessékelni az euróövezetből. A görögök tegnap átutalták az IMF-nek esedékes újabb, 448 millió eurós hitelrészletet. Ugyanakkor az emberek továbbra is menekítik ki vagyonukat a pénzintézetekből. Az eltelt néhány hónapban 134,8 milliárd eurót vontak ki, március 30. és április 8. között 1,18 milliárdot. Ha ez az ütem folytatódik, nagyon hamar likviditási problémák jelentkeznek a pénzintézeteknél. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ