Népszava, 2015. április (142. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-10 / 84. szám

Kuba „visszatér" az amerikai államok közé - Obama és Castro először tárgyalhat Történelmi csúcstalálkozó Több mint fél évszázados elszigeteltség után Kuba részt vesz az amerikai álla­mok ma kezdődő csúcstalálkozóján. A panamai tanácskozáson ugyan nem vették tervbe Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök hivatalos kétoldalú tárgyalását, de a csúcs margóján több alkalmuk is lesz, hogy meg­beszélést folytassanak. Obama várhatóan a csúcson jelenti be, hogy Kubát leveszik a terrorizmust támogató államok listájáról. A­z Amerikai Államok Szer­vezetének (OAS) égisze alatt rendezik meg a kon­tinentális csúcstalálkozót, ame­lyen Észak- és Dél-Amerika, il­letve a karibi térség államai vesznek részt, ezúttal mind a 35-en. A három évvel ezelőtti, kolumbiai csúcson már több la­tin-amerikai vezető jelezte, ha Kubát ismételten nem hívják meg, akkor bojkottálhatják a tanácskozást. A mostani így történelmi találkozónak ígérke­zik, amelyen 1958 óta először ülhet le tárgyalni egymással amerikai és kubai elnök. Barack Obama tavaly de­cember 17-én jelentette be a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásának szándékát, miután 45 perces telefonbe­szélgetést folytatott Raúl Cast­ro kubai elnökkel, aki bátyja, Fidel betegsége miatt 2006-ban ügyvezetőként, 2008-tól formálisan is átvette a karibi szigetország vezetését. Obama és Raúl Castro egy alkalom­mal már személyesen is talál­koztak, Nelson Mandela teme­tésén kezet ráztak. Korábban Bill Clinton is „összefutott” egyszer Fidel Castróval az ENSZ-ben, szintén csak egy kézfogás erejéig. Washington és Havanna kö­zött tavaly december óta egy sor egyeztetés zajlott le. Erede­tileg azt tervezték, hogy még a panamai csúcs előtt újra meg­nyitják a nagykövetségeket egy­más fővárosában. A tárgya­lásokon felmerült akadályok miatt ez még halasztódik. A pa­namai csúcs előtt már jelezték, hogy az Egyesült Államok kész levenni Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 35 évvel ezelőtt került fel. A State Department az erre vonatkozó ajánlást már elküld­te a Fehér Háznak. A washingtoni kubai követ­ség újranyitása szempontjából ennek fontos gyakorlati követ­kezményei vannak, mivel jelen­leg a kubai képviseleti irodát úgy kell működtetni, hogy a ku­baiak nem nyithatnak bank­számlát az Egyesült Államok­ban. Havanna számára kulcs­­fontosságú lehet az is, hogy ha lekerül a feketelistáról, Kuba a Nemzetközi Valutaalaptól és más pénzügyi szervezetektől is kaphat támogatást. Bonyolít­hatja a helyzetet, hogy Kuba át­minősítését 45 napon belül a re­publikánus többségű kongres­­­szusnak is jóvá kell hagynia. Kuba és az Egyesült Államok között a háttérben több téren is zajlott együttműködés, így a kábítószer-csempészet elleni közös fellépésben partner az amerikai és a kubai parti őr­ség. Kuba közvetítő szerepet játszott a kolumbiai kormány és a FARC gerillái közötti béke­tárgyalásokban, Juan Manuel Santos kolumbiai elnök segített Kitérő Kingstonba Obama elnök már tegnap megkezdte tárgyalásait, Jamaicába érkezett, ahol a karibi térség vezetőivel vé­delmi és gazdasági kérdé­sekről, egyebek mellett a térség energiaellátásának diverzifikálásáról tárgyalt. Amerikai elnök 1982 óta nem járt Jamaicában. Oba­ma villámlátogatása során diákokkal is találkozott, s ar­ra is szakított időt, hogy a Bob Marley-múzeumot fel­keresse Kingstonban, a kubai-amerikai párbeszéd előmozdításában. Az amerikai államok csúcsá­ra a Washington és Caracas kö­zötti feszültség vethet árnyékot. Az Egyesült Államok a tavalyi ellenzéki tüntetésekkel szembe­ni erőszakos fellépés, az embe­ri jogok megsértése miatt szankciókat, utazási korlátozá­sokat léptetett életbe venezuelai kormánytisztviselők ellen. Hugo Chávez halálát követően ameri­kai részről próbálkoztak a kö­zeledéssel, de ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Nicolás Maduro venezuelai elnök pedig zokon vette, hogy Washington az Egyesült Államok nemzetbiz­tonságát fenyegető állammá mi­nősítette Venezuelát. E. E. • Mind a 35 állam a kontinentális találkozón • Kuba lekerülhet a feketelistáról Obama tovább normalizálná a kubai-amerikai viszonyt fotó europress/gettyimages/chipsomodevilla RÖVIDEN Fiát védi Zubeidat Carnajeva Zubeidat Carnajeva, a szerdán 30 vádpontban bűnösnek talált bostoni robbantó, Dzsohar Car­­najev anyja azt közölte, fia ártat­lan és csak becsapták. „Isten áld­jon mindenkit, aki segítette a fiamat. Az amerikaiak a terro­risták, ezt mindenki tudja" - írta egy közösségi oldalon. A 21 éves Carnajevet akár halálra is ítélhe­tik, erre 17 vádpont adhat alapot a 30-ból. Egy közvélemény-ku­tatás szerint a bostoniak többsé­ge nem kívánja az elítélt halálát. A büntetés mértéke a következő tárgyalás során derül ki. A me­rénylet két éve, április 15-én tör­tént a bostoni maraton során, melyet a csecsen származású amerikai állampolgár bátyjával, Tamerlannal együtt követett el. A házi készítésű robbanószerek detonációja során hárman meg­haltak, 264-en megsebesültek. Tamerlan végül a támadás utáni hajsza során meghalt egy rend­őrökkel folytatott tűzpárbajban. ► NÉPSZAVA Nem akadályozza Zemant a kormány A cseh kormány a hatalmas fel­háborodás ellenére sem akar akadályt gördíteni Milos Zeman moszkvai útja elé. A cseh köztár­sasági elnök bírálatokat váltott ki azzal, hogy bejelentette, részt vesz a győzelem napján meg­rendezendő megemlékezésen. Bohuslav Sobotka cseh kor­mányfő (képünkön) szerint Ze­man vizitjét „kontextusában" kell értékelni, s figyelembe kell venni, hogy a rendezvényen Csehszlovákia 70 évvel ezelőtti felszabadulására is emlékeznek. Hangsúlyozta, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy hetven évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg szabadította fel az ország nagy részét. Mint mondta, az ország felszabadítá­sáért 100 ezer orosz katona adta életét, s ilyenkor rájuk is emlé­keznek. Sobotka kifejtette, Ze­man moszkvai vizitje még nem jelenti azt, hogy Prága egyet­értene Oroszországnak a kelet­ukrajnai válságban játszott sze­repével. Jirí Ovcácek elnöki szó­vivő azt közölte, egyelőre nem tudni, hogy Zeman részt vesz-e a katonai parádén is. ► NÉPSZAVA Hasszán Rohani tűzszünetet követel Hasszán Rohani iráni elnök éle­sen bírálta a Jemen elleni légi­csapásokat, amelyek „ártatlan gyermekéleteket" követelnek. Elmondta, óriási hiba, hogy Szaúd-Arábia támadást intézett az ország ellen, mert mint fogal­mazott „Jemen jövőjéről az ott élőknek kell dönteniük". Rijád öbölbeli szövetségeseivel két hete támadja az Abed Manszúr Hadi elnökkel szemben álló síita húszi lázadókat. A nemzetközi koalíció azt állítja, hogy Irán fegyverekkel is támogatja a fel­kelőket, Teherán azonban tagad­ja ezt. Rohani azt is kijelentette, hogy nem írja alá a múlt héten Svájcban az ország nukleáris programját rendezni hivatott megállapodást, ha nem oldják fel a Teherán ellen elrendelt ös­­­szes szankciót. ►népszava FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Megbénította az IS a francia Tv5-öt Egy időre fel kellett függesztenie a sugárzást a világszerte fogha­tó francia csatornának, a Tv5- nek, mivel az Iszlám Állam (IS) hackertámadást indított vele szemben. Yves Bigot, a csator­na vezetője csütörtök hajnal­ban azt közölte, „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mű­sort szolgáltassunk”. Az IS hackerei a csatorna in­ternetes oldala felett is átvették az irányítást, és saját tartal­maikkal töltötték fel a honla­pot. Facebook-oldalára pedig olyan dokumentumokat töltöt­tek fel, amelyeken a francia hadsereg tagjainak személyes okmányai, valamint életútjuk volt olvasható. Legalábbis azo­­ké, akik a dzsihadisták elleni hadműveletekben vettek részt. A kibertámadás szerda este 10 órakor kezdődött, s néhány órán keresztül tartott. Manuel Valls a Twitteren fejezte ki együttér­zését a csatornával, mint írta, megengedhetetlen, hogy szélső­ségesek támadást intézzenek a szólásszabadság ellen. Franciaország a Charlie Heb­­do szerkesztősége elleni januá­ri támadás után szigorította a terrorellenes intézkedéseket. Márciusban blokkolták azokat az internetes oldalakat, ame­lyek a terrorcselekményeket méltatták. Az intézkedés öt honlapot érintett, köztük az Al- Hayat Media Centerét, amely az Iszlám Állam számára végzett propagandatevékenységet. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Szlovénia háborús kártérítést akar Már nemcsak Németországgal, hanem Magyarországgal és Olaszországgal kapcsolatban is felmerül a második világhábo­rús kártérítés ügye. A szlové­niai háborús veteránok közös­sége azt követelte Miro Cerar miniszterelnöktől, hogy dolgoz­zon ki törvényt, amely a hábo­rús jóvátételt lenne hivatott rendezni. A jogszabályba sze­rintük bele kell foglalni, hogy a három országnak kártérí­tést kell fizetnie a volt jugo­szláv tagköztársaság számára. A SUBNOR nevű szervezet a miniszterelnöknek írott levelé­ben azt állította, hogy más or­szágok már rég rendezték Né­metországgal a kérdést. Szerin­tük ezen országok kötelessége a háborús jóvátétel megfizeté­se, függetlenül attól, hogyan alakulnak a bilaterális kapcso­latok. A levélben emlékeztetnek arra, hogy a görög kormány há­borús jóvátételt követel Német­országtól, majdnem 280 mil­liárd euró értékben. Cerar a német kártérítéssel kapcsolatban a múlt héten azt is közölte, nem ez a legmegfele­lőbb idő arra, hogy a kérdést is­mételten napirendre tűzzék. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Átutalta Athén az IMF hitelrészletét Közös görög-orosz vegyes vál­lalatok létrehozásáról tárgyalt tegnap Alekszisz Ciprasz gö­rög kormányfő orosz vendég­látóival. Az orosz cégeket egye­bek mellett a thesszaloniki ki­kötő érdekelné, illetve bevásá­rolnák magukat a görög ál­­lamvasutakba. Reformokat akar látni Görög­országtól Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Meg­fogalmazása szerint a görög mi­niszterelnök moszkvai látogatá­sa aligha segíti az Athén és a hitelezők közötti tárgyalásokat. „Oroszország jelenleg nem lehet komoly tárgyalópartner Görög­ország számára” - hangoztatta Weber. Hozzátette: Athénnak végre eredményeket kell felmu­tatnia. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a ZDF-ben úgy foglalt állást, hogy Ciprasz Moszkvában nem tért el az Európai Unió által képviselt irányvonaltól. Ez pedig meg­nyugtatta őt - tette hozzá. A Bundestag gazdasági bi­zottságának elnöke, a keresz­tényszocialista Peter Ramsauer ezzel szemben keményen bírál­ta a görög kormányfő moszkvai útját. „A pénzügyi hazárdjáték után most a külpolitikai nyo­másgyakorlás következik” - je­lentette ki. A német bírálatokkal szem­ben a görög média pozitív hang­nemben számolt be Ciprasz út­járól. Az Etnosz című lap inter­netes kiadásában „új fejezetről” tett említést a két állam kap­csolatában. A lap szerint a vi­szony „drámai javulása” euró­pai körökben „felháborodást” váltott ki. A Ta Nea a látogatás stratégiai és geopolitikai jelen­tőségével foglalkozott, s azt ál­lapította meg, hogy az orosz fő­városban „nehéz sakkjátszma kezdődött”. A lap szerint felér­tékelődhet Athén külpolitikai szerepe, amely „a Sziriza-kor­­mány agresszívebb fellépésének köszönhető”. A Kathimerini úgy fogalmazott, hogy Alekszisz Ciprasz moszkvai útja csak „egy sakkhúzása volt a sok kö­zül”. A lap utalt arra, hogy Ja­­nisz Dragaszakisz kormányfő­helyettes Pekingben járt, s Gö­rögország az Egyesült Államok­kal is intenzíven tárgyalt. (Wa­shington kerek perec ki is je­lentette, nem kíván hitellel se­gíteni Görögországnak.) A kedvező görögországi fo­gadtatás nem hatja meg Athén hitelezőit, akik már nagyon tü­relmetlenek a görögök nem túl együttműködő politikája miatt. A Helsingin Sanomat jelentése szerint a finn kormány már úgy véli, ha nem sikerül közös nevezőre jutni a reformokról, Athént ki kellene tessékelni az euróövezetből. A görögök tegnap átutalták az IMF-nek esedékes újabb, 448 millió eurós hitelrészletet. Ugyanakkor az emberek to­vábbra is menekítik ki vagyo­nukat a pénzintézetekből. Az eltelt néhány hónapban 134,8 milliárd eurót vontak ki, már­cius 30. és április 8. között 1,18 milliárdot. Ha ez az ütem foly­tatódik, nagyon hamar likvidi­tási problémák jelentkeznek a pénzintézeteknél. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next