Népszava, 2015. április (142. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
Leállt az M4-es autópálya egy szakaszának építése - Mit csinál a kormány a pénzzel? Kartell vagy 150 milliárd Nem épül tovább az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza, miután az NIF Zrt. a kormány utasítására tegnap leállította. Az Európai Bizottság (EB) kartellgyanújára hivatkoztak a Közgép, a Strabag és az A-Híd beruházásának felfüggesztésénél, ám könnyen elképzelhető, más indokok állnak a lépés mögött. Egyrészt Simicska Lajosnak „üzen" a kabinet, másrészt a megspórolt 150 milliárdra szükség lehet a Quaestor-botrány befektetőinek kártalanításánál. Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy azonnali hatállyal állítsák le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését - jelentette be tegnap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az uniós források felhasználásáért és a közlekedésért felelős tárcavezetők azért döntöttek így, mert az EB felvetette annak gyanúját, hogy a kivitelezésben részt vevő cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal. A kormány nem ért egyet az EB-vel, s amíg nem bizonyosodik be a gyanú, nem tör pálcát senki fölött, de mert közpénzből finanszírozott projektről van szó, teljes körűen ki akarja vizsgálni az ügyet. Eddig a kincstári magyarázat. A múlt héten vált ismertté, hogy az EB elutasította a kormány támogatási igényét a két település közötti, 30 kilométeres szakasz finanszírozására, mert az építési költségre előterjesztett, 110 milliárdos kérelmet túlzónak találta. A három kivitelező, a Közgép Zrt., az AHíd Zrt. és a Strabag Kft. közleményben reagált: szabályszerűen, közbeszerzésen nyerték el a munkákat, a költségekben pedig benne vannak a speciális műtárgyak, köztük például egy új Tisza-híd is. A tegnapi bejelentés az egész szakmát megdöbbentette - mondta egy nagy projektek kivitelezésében jártas forrásunk. A derült égből villámcsapásként érkező intézkedés a konzorciumot vezető cégek mellett rengeteg más vállalkozást sújt, nem beszélve a nagyszámú alkalmazottról, beszállítóról. A Népszava forrása érthetetlennek tartja a projekt teljes leállítását, ugyanis mi értelme van egy torzónak, különösen, hogy az EB a finanszírozást elutasító válaszában nem beszél kartellezésről. A leállítás „erőszakoltsága” azon is látszik, hogy az M4 ezen szakaszának építésében nincs uniós forrás, így az elutasítással ilyen nem veszhet el. Az pedig végképp érthetetlen, amit Lázár János tett hozzá, hogy az M4 helyett Szolnok és az M5 összeköttetése felé fordulnak, ugyanis az szintén már betervezett útépítés. Forrásunk hozzátette még, nem elképzelhetetlen, hogy a leállítás időleges, és a jelenlegi cégek levonulása után a kormány valamelyik „kedvence” folytatja az autópálya építését. Piaci szereplők további furcsa összefüggésre hívták fel a figyelmet. Ha leáll az építkezés, akkor 100-150 milliárd forint megmarad a költségvetésben. Ez az összeg pedig gyanúsan megegyezik azzal a mintegy 150 milliárddal, amely a hírek szerint a Quaestorból hiányzik. Ha nem fizetik ki a kisbefektetőket, a Quaestor-botrány maga alá temetheti a kormányt, így könnyen elképzelhető, hogy a kabinet ezt az összeget valamilyen kreatív módon a kártalanításra fordítja. Csepreghy bejelentette azt is, hogy a 2007-2013-as pénzügyi időszak 50 magyar, uniós finanszírozású beruházását vizsgálja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), ezek összértéke mintegy 500 milliárd forint. Az eljárások a kormány tudtával és együttműködésével zajlanak - mondta. A nol.hu pedig arról írt, hogy a Miniszterelnökség összeállította azoknak a Közgép részvételével megvalósult beruházásoknak a listáját, amelyek ügyében az OLAF vizsgálódik. Zömmel 2011-2012-es ügyekről van szó. E projektekre a közbeszerzési pályázatokat többségben már az Orbán-kormány írta ki, és bírálta is el. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ • A leállítás mögött hátsó szándék is lehet • Nem tudni, torzó marad-e az M4 autópálya • A kormány a Közgépre utazik? Csepreghy Nándor bejelentésével mától határozatlan ideig áll az autópálya-szakasz építése - a kormány vizsgálódik fotó:mti/koszticsák Szilárd RÖVIDEN Matolcsy „felvette" a fiát az MKB-ba A jegybank felügyelte reorganizáció alatt álló MKB Bankban kapott állást Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Máté - értesült a HVG.hu. A kiválasztásban kizárólag szakmai szempontok érvényesültek: a szakembert mind végzettsége, mind pedig korábbi pályafutása messzemenően alkalmassá teszi az állás betöltésére - nyilatkozta a lapnak az MKB. Matolcsy Máté a stratégiai és üzletpolitikai terület elemzőjeként áll a bank alkalmazásában. Az MKB másfél hete, március 20-án jelentette be, hogy folytatódik a reorganizáció, december óta pedig a vezetői pozíciók 30 százalékát megszüntették. ► NÉPSZAVA A Lombard Lízing körmére néznek Ráküldené a jegybankot a Lombard Lízing Zrt.-re Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, mert szerinte nem tartják be a bankok elszámoltatásával kapcsolatos törvényt, és több adós autóhitelével sem hajlandók elszámolni. Rogán Antal kérte az MNB-t az ezzel kapcsolatos sürgős vizsgálat lefolytatására, és arra, hogy utasítsa a törvénysértés felfüggesztésére a Lombard Lízinget, a fennmaradó vitás esetekben pedig bírálja el az ügyfelek panaszait. A Lombard a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy természetes személyek hiteleiről és nem cégek szerződéseiről van szó, de ezeket a járműveket gazdasági célokra használják, és jogi értelmezés szerint ilyen esetben fizetniük sem kell. ► népszava A távközlési különadó mérséklését várják A távközlési szektor különadóinak felülvizsgálatát, a terhek csökkentését szorgalmazza a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT). A szervezet közleményében üdvözölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését, amelyben kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálják a távközlési szektorra kivetett különadókat. A HÉT a közművezetékek hossza után fizetendő közműadó esetében is fontosnak tartja az adózási kérdések felülvizsgálatát, ugyanis a szolgáltatóknak annál több közműadót kellene fizetniük, minél inkább fejlesztik hálózataikat. A HÉT azt is szeretné elérni, hogy a szupergyors internethálózatok mentesüljenek a közműadó alól. Emlékeztetnek, hogy az iparág évente közel 70 milliárd forint távközlési különadót és közműadót fizet, nem számítva az egyéb adónemeket. ► NÉPSZAVA Csökkent az államadósság Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 76,9 százaléka volt a múlt év végén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - erősítette meg a pénzügyi számlák adatai alapján kedden a Magyar Nemzeti Bank. Az adósság 24 525 milliárd forintos év végi összege 578 milliárddal kevesebb, mint negyedévvel korábban, miután a nettó hiteltörlesztés 721 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 142 milliárddal növelte az összeget. Tavaly, év közben folyamatosan 80 százalék felett volt az államadósság. ► MTI Családtámogatás: házastársak előnyben A házastársakkal szemben az élettársi kapcsolatban élőket csupán a jövő évtől illeti meg az Alkotmánybíróság 2014-es döntése alapján megítélt családtámogatás. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis élettársaknál a nem közös gyermek nem vehető figyelembe eltartottként a családi pótléknál és a családi adókedvezménynél, házastársaknál viszont igen. Emiatt kisebb családi pótlék és csekélyebb családi adókedvezmény jár nekik. Az Alkotmánybíróság döntése szerint az élettársak ilyen szintű megkülönböztetése alkotmányellenes. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a probléma felvetésére válaszul leszögezte: az általuk összeállított, 2014-re vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás, valamint a kitöltési útmutató teljes körűen megfelel a hatályos jogszabályoknak - írja a Hír24. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2014. december 31-éig tegyen eleget, azonban az Országgyűlés csak 2016. január 1-jei hatállyal módosította a családok támogatásáról szóló törvényt. Emiatt - magyarázza a NAV -, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény szabályainak alkalmazása során a családok támogatásáról szóló törvénynek a családi pótlékra vonatkozó szabályaira kell figyelemmel lenniük. Mivel a módosított rendelkezés majd 2016. január 1-jével lép hatályba, így a 2014-re vonatkozó 1453-as bevallás kitöltési útmutatójában sem szerepelhet a hatályos törvényi előírásokat felülíró magyarázat. Az élettársaknak első körben haladéktalanul közjegyzőhöz kell fordulniuk, és kérniük kell felvételüket az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Ha ez megtörtént, akkor egy év után az élettárs jogosult lesz a családi pótlékra a közös háztartásban nevelt, nem saját gyermek után is. Tehát kedvezményezett eltartottnak fog minősülni élettársak esetében a nem saját gyermek is - írja Angyal József okleveles adószakértő. Eddig éves szinten összesen 828 ezer forintot spórolt meg az állam az élettársi kapcsolatban 3, nem saját gyermeket nevelő párokon. Lehet esély a visszamenőleges számonkérésre is - írja Angyal. A Kúria egy 2014-es ítélete indoklásában megerősítette, hogy az alaptörvény-ellenesség önellenőrzéssel korrigálható: „Az önellenőrzés akkor felel meg céljának, rendeltetésének, ha alkalmas azoknak a bevallásoknak a korrigálására is, amelyek beadása alaptörvénybe, nemzetközi szerződésbe ütközik.” Emellett a 2014-es évről készítendő bevallásnál a magánszemélyeket nem köti az adóelőleg-levonáshoz tett nyilatkozatuk az eltartottak számáról, tehát a 2014. évi bevallásban is már a 3 gyerekesnek járó kedvezményt vehetik igénybe az élettársak. Ez 828 ezer forintot jelenthet a családnak, és ehhez még önellenőrzés sem kell. A 2015-ös évre tett adóelőleg-nyilatkozatnál is érvényesíteni lehet az Ab és a Kúria döntését, függetlenül attól, hogy a jogalkotó semmibe vette az Alkotmánybíróság határozatát - olvasható az angyalado.hu oldalon. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Félig teli plázák A vasárnapi zárva tartást elrendelő törvény március 15-ei életbelépése óta erősödött ugyan a pénteki, szombati forgalom a plázákban, de még nem kompenzálja a vasárnapot - nyilatkozta Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSz) főtitkára. A kereskedőktől és látogatóktól kapott eddigi visszajelzésekből az szűrhető le, hogy a bevásárlóközpontok bérlői mind a nyitva tartható, mind a bezárni kényszerülő üzletekben nehezményezik a nyitva tartás korlátozását, a vásárlók számára pedig nem egyértelmű, hogy melyik üzlet tart nyitva. A látogatók emellett a felháborodásukat az üzletekben szóvá is teszik, a külföldieket pedig teljesen váratlanul érte a zárva tartás - fejtette ki Balatoni Judit. A főtitkár véleménye szerint még hosszabb időnek kell eltelnie, hogy a bevásárlóközpontok esetleg változtassanak a nyitvatartási renden. A hosszabb nyitva tartás a hét többi napján egyelőre még nem hozza a várt eredményt, de ehhez is még idő kell. A zárva tartással érintett első „igazi” vasárnapon, március 22-én a mozival nem rendelkező bevásárlóközpontokban nagyon kevesen voltak, a mozival rendelkezőkben pedig egy szokásos, átlagos vasárnapi látogatottság 40-45 százalékát érte el a látogatók száma. Tegnap elsőként Tokaj polgármestere, a független Posta György tiltakozott a parlament előtt lévő, a boltzárat a világörökségi területekre is kiterjesztő törvényjavaslat ellen. A városba hétvégenként látogató turisták elsősorban eddig a vasárnap is nyitva tartó boltokban vásároltak, ez a lehetőségük most megszűnt - írta Varga Mihálynak címzett levelében a tokaji polgármester. „Nem hiszem, hogy Tokaj imázsát növelné” a mellékutcákban található kisboltok előtt a vásárlók kígyózó sora - tette hozzá. „Én a vasárnapi zárva tartást is a jó intézkedések közé sorolom” - mondta hétfőn Kövér László Tapolcán, ahol a fideszes jelölt mellett kampányolt. A házelnök magyarázatából kiderült, nem annyira az emberek templomba terelése volt a cél. „Nyertünk százmilliárd forintot a magyar családi vállalkozásoknak” - mondta Kövér, aki szerint csak az a baj, hogy ezt nem tudták elmagyarázni a mai napig, ami viszont már az ő hibájuk. Hiú ábránd, hogy a vasárnapra eső, évi 300-350 milliárd forintnyi pénzmozgásnak mintegy harmada a magyar kisvállalkozásokhoz vándorol majd, vélekednek a kereskedelmi szakemberek. A multik üzleteinek vasárnapi bezáratása éppen, hogy a kisebbek forgalmát is csökkenti, hiszen a megváltozott vásárlási szokások miatt aki megszokta, ragaszkodik a nagybevásárláshoz - még ha azt szombaton vagy a hét másnapján is kell megcsinálnia. A bevásárlóközpontok kisboltjainak tulajdonosai - mint Balatoni Judit is utalt rá -, már megtapasztalták a vásárlói kör vasárnapi hiányát. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ