Népszava, 2015. április (142. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-29 / 100. szám
Az újabb, ezúttal „menekültügyi" nemzeti konzultáció nemcsak drága, de az uniós joggal is ellentétes lehet Hatmilliárdos gyűlöletkeltés Nevére vette az újabb nemzeti konzultációt Orbán Viktor, ám a kormányfő által „megfogalmazott" levél és kérdéssor Unió-ellenes állásfoglalások sorát tartalmazza, ráadásul a felvetett „megoldási" javaslatok miatt is aggályos. A menekültek, azaz fideszes szóhasználatban a „megélhetési bevándorlók" elleni uszításnak nemcsak a kormányzati tervek megvalósítása esetén várható nemzetközi jogi eljárások miatt lehet magas ára, hanem az újabb levelezéssel hatmilliárd forintra rúgó miniszterelnöki konzultációs költségek okán is. A megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a határt, és miközben menekültnek állítják be magukat, valójában szociális juttatásokért és munkalehetőségért jönnek. Csak az elmúlt néhány hónapban mintegy hússzorosára nőtt a megélhetési bevándorlók száma Magyarországon. Ez egy új típusú fenyegetést jelent, amit meg kell állítanunk” - állítja Orbán Viktor legújabb levelében, amelyben arról „tájékoztat” mintegy nyolcmillió állampolgárt, hogy „mivel Brüsszel kudarcot vallott a bevándorlás kezelésében, Magyarországnak a saját útját kell járnia”. A kormányfőtől már-már megszokott királyi többest használva (az nem derül ki, hogy a „mi” ebben az esetben kikre vonatkozik), azt is kijelenti, hogy „nem fogjuk hagyni, hogy a megélhetési bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését”. Orbán szerint éppen ezért „döntést kell hoznunk” arról, hogyan „védekezzen” Magyarország a törvénytelen határátlépésekkel szemben, s hogy „korlátozzuk” a megélhetési bevándorlást. Magyarán nem arról kell dönteni, hogy kell-e bármilyen módon védekezni a menekültek országba érkezése ellen, vagy hogy kell-e egyáltalán korlátozni a „robbanásszerűen növekvő megélhetési bevándorlást”, ezek ugyanis az Orbán-levél tanúságai szerint egyértelműek. Mindezt a kormányfő érthetetlen módon azzal támasztja alá: „Európát az év elején példátlan terrorcselekmény rázta meg. Párizsban ártatlan emberek életét oltották ki kegyetlen hidegvérrel és ijesztő brutalitással. Mindannyiunkat megdöbbentette mindaz, ami történt. Ez az emberi ésszel felfoghatatlan szörnyűség ugyanakkor azt is megmutatta, hogy Brüsszel és az Európai Unió nem képes megfelelő módon kezelni a bevándorlás kérdését”. Kérdéses ugyanakkor, hogy a miniszterelnök itt mire gondolhatott, hiszen egyfelől a párizsi, Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége elleni valóban brutális terrortámadás elkövetői franciaországi születésű francia állampolgárok voltak, másfelől a bevándorlás kérdéséről hetek óta tárgyal az Európai Unió, s tegnap épp a Fidesz-frakció hívta fel a figyelmet erre. A kormánypárt arra emlékeztetett: „A múlt heti EU-csúcson Európa vezetői közösen keresték a megoldást a tömeges bevándorlásra.” Épp ezért érthetetlen, miért állítja a kormányfő, hogy az EU „nem képes megfelelő módon kezelni a bevándorlás kérdését”, illetve miért szerepel a kérdések között is az: „Brüsszel politikája a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében megbukott.” Nemzetközijog-sértést terveznek? A kérdések ráadásul nemcsak az Unió-ellenes állásfoglalások, hanem a felvetett „megoldási” javaslatok miatt is aggályokat vetnek fel. Ennek ellenére Orbán határozottan a nevére vette a kérdéssort, hiszen tegnap Pécsen arra a kérdésre, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó áll-e a konzultáció mögött, azt mondta: a kérdések megfogalmazása „az én felelősségem, ha bárgyúak, akkor is, ha értelmesek, akkor is. Az én nevemmel és az én kísérőlevelemmel mennek ki, mint eddig is” - tette hozzá. Mindezek nyomán Orbán nemcsak hangulatkeltéssel vádolható, de nemzetközijog-sértéssel is. Az uniós joggal és az alaptörvénnyel is összeegyeztethetetlenek a bevándorlókkal kapcsolatos konzultációs kérdőíven feltett kérdések - mondta az ATV-ben a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. Gyulai Gábor szerint a kérdések eleve úgy vannak megfogalmazva, hogy csak egyféle választ lehet rájuk adni, ráadásul sok szempontból hamis koncepción alapulnak. A kormány ma is illegális bevándorlókat és megélhetési bevándorlókat emleget, holott február óta a statisztikák azt mutatják, hogy ma már elsősorban tényleges háborús menekültek érkeznek hazánkba olyan országokból, ahol borzalmas állapotok uralkodnak - mutatott rá a jogvédő, megjegyezve, hogy a hazánkba érkező menekülteknek most már több, mint kétharmada afgán, szír, illetve iraki állampolgár. Gyulai szerint ami a menekültek azonnali őrizetbe vételére irányuló kérdést illeti, erre az uniós jogszabályok is lehetőséget adnak, és jelenleg is több százan tartózkodnak idegenrendészeti fogdákban. Ugyanakkor az összes menekült azonnali őrizetbe vétele évente akár 60-70 ezer ember fogva tartását jelentené, erre pedig Magyarországnak nincs kapacitása, és az uniós jogszabályok sem teszik lehetővé - fogalmazott. Ráadásul a kormánynak a tömeges jogsértések miatt brüsszeli perek ezreivel kellene szembenéznie, és az alaptörvényen is változtatnia kellene - vélte a jogvédő, aki elképesztően felelőtlennek tartja azt az elképzelést is, miszerint a menekülteknek itt-tartózkodásuk ideje alatt dolgozniuk kellene, hogy kitermeljék a költségeiket. Gyulai azt is elmondta, a magyar közvélemény európai összehasonlításban ugyan rendkívül idegenellenesnek számít, mégis bízik abban, hogy nem lesz túl nagy fogadókészség erre a „rendkívül alantas és félrevezető propagandára” a magyar társadalomban. Újabb 960 millió forintot költenek A gyűlöletkeltés újabb eszköze mintegy egymilliárd forintjába kerül az adófizetőknek, noha a pontos költségeket a kormányfő stábja egyelőre nem tette közzé, de a nyolcmillió levél postázása legalább 960 millió forintba kerül majd. Ezzel márpedig hatmilliárdra rúg majd az az összeg, amelyet Orbán Viktor és az általa vezetett kormányok ilyen típusú „konzultációkra”, illetve levelezésekre fordítottak. Legutóbb 2013 őszén jött Orbán-posta, akkor - mint kiderült - évek óta halott, vagy éppen huzamosabb ideje külföldön tartózkodó embereknek köszönte meg a kormányfő, hogy részt vettek a rezsicsökkentés megvédését célzó aláírásgyűjtő kampányban. Az addigi 13 levelezés összegét nehéz becsülni, mert nem minden esetben álltak rendelkezésre hivatalos információk, illetve előfordult, hogy azok ellentmondtak egymásnak. A Népszava számításai szerint mindenesetre a 13 akció összköltsége mintegy 4,4 milliárd forint volt, ám a levelezések összes költsége ennél lényegesen több lehet, hiszen nem minden tételnél tudtuk belekalkulálni a több esetben „bevetett” népszerűsítő reklámkampányok sokszor százmilliós pluszköltségeit. Ezekkel együtt meghaladhatja a hatmilliárd forintot is a kormányzati propagandára elköltött közpénzek összege. Összehasonlításul: ebből 900 új mentőautót lehetne vásárolni, 325 ezer közmunkást lehetne foglalkoztatni egy hónapon át, de kitelne a pénzből 10 ezer munkanélküli éves bruttó álláskeresési járadéka, 9500 pedagógus éves átlagos nettó jövedelme, vagy esetleg 8500 vonulós tűzoltó éves átlagbére is. Beleillik a levelezési sorba a téma Orbán alig néhány hónappal 2010-es hatalomra kerülése után küldte az első konzultációs levelet: az az év őszén postázott küldemény 1,7 millió öregségi nyugdíjasnak szólt, és arra kért választ benne a miniszterelnök, hogy milyen intézkedéseket várnak el az idősek az új kabinettől. Alig néhány hónappal később újabb levél ment immár az összes, mintegy hárommillió nyugdíjasnak: ebben Orbán arról tájékoztatta őket, hogy a kormány „biztonságba helyezte” a nyugdíjakat, illetve mindenkit megnyugtatott, hogy a kisfogyasztású háztartások számára nem emelkedik a gáz ára. Még az év vége előtt levelet kaptak a nyugdíjpénztári tagok a „szabad nyugdíjválasztásról” - valójában a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások „einstandolásáról”. Nem sokkal később, 2011 tavaszán indult az első széles körű nemzeti konzultáció: akkor a mintegy nyolcmillió felnőtt, választókorú lakos kapott kérdőívet az új alaptörvényről. A csaknem egymilliárd forintba került akció sokban nem befolyásolta a Szájer József fideszes EP-képviselő iPadján írt „húsvéti alkotmány” szövegét, pedig akkor még 920 ezren küldték vissza válaszukat a miniszterelnöknek. Olcsón „megúszták” az adófizetők a 33 ezer rendőrnek kiküldött, a semmisségi törvény miatt felkorbácsolt indulatokat hűteni hivatott tájékoztatót, mert a Belügyminisztérium erőforrásait használva eljuttatott levelek állítólag mindössze 194 ezer forintba kerültek. A 2011 májusában indított szociális konzultáció már jóval többet, mintegy egymilliárd forintot emésztett fel. Reklámköltésekkel együtt még ennél is többe került egy évvel később a gazdasági konzultáció, de a kettő között kaptak levelet a végtörlesztés előnyeiről a közalkalmazottak, illetve a nyugdíjasok az ellátásuk reálértékének megőrzéséről. 2012 őszén a kormány munkahelyvédelmi akcióterve alig félmilliárd forintból jutott el az emberekhez - igaz, további több száz millióért hirdette is a kormány az intézkedéscsomagot. A „visszacsatolásra” is nagy hangsúlyt fordítottak: a gazdasági konzultáció eredményeiről például újra tájékoztatta az arra kíváncsiakat a miniszterelnök - potom 45 millióért. Nagyságrendileg ekkora összeget vitt el 2013 elején a határon túli magyaroknak címzett tájékoztató a választáson való részvételre buzdítás céljából. Ez után írt levelet a kormányfő a kistelepülések lakóinak, hogy az állami adósságátvállalás előnyeit ecsetelje. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szóltak az EU-nak A Demokratikus Koalíció az Európai Parlament vezetőihez fordult, mert álláspontja szerint Orbán konzultációs levele és annak kérdései nemcsak az Unió értékrendjével, de jogával is ellentétes lehet - közölte Niedermüller Péter, a párt alelnöke. Eközben írásbeli kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, valamint a tagállamok kormányainak képviselőiből álló miniszterek tanácsához az uniós liberális frakciói is. A Liberálisok és Demokraták Európai Szövetségének (ALDE) frakciója arra kéri az uniós intézményeket, győződjenek meg arról, hogy a magyar kormány „idegengyűlölő levelezése" összhangban áll-e az Európai Unió értékeivel, elveivel és jogszabályaival. Befekszenek a propagandának Beláthatatlan migrációs hullámok alakulhatnak ki a klímaváltozás következtében - mondta Áder János köztársasági elnök tegnap Szarvason, a Szent István Egyetem Tessedik Campusán. A nemzetgazdasági miniszter az idén július 1-jéig, azt követően pedig minden év február 1-jéig a Hivatalos Értesítőben teszi közzé a tartózkodási engedéllyel vagy munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát - az erről szóló rendelet tervezete tegnap jelent meg a kormány honlapján. Eszerint a jövőben az Európai Unión kívüli harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. HÁTTÉR NÉPSZAVA 13 2015.ÁPRILIS 29., SZERDA