Népszava, 2015. április (142. évfolyam, 77–101. sz.)

2015-04-29 / 100. szám

12 INTERJÚ www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu 2015. ÁPRILIS 29., SZERDA – Kezd j ük a mi szívünknek k edves témával; nemré g befe­j eződött a Népszava 141 év f o­l yamának digitalizálása. É ppen e g y éve beszéltünk, amikor azt m ondta, o p timista lenne, ha 2 016 végére si k erü l ne l ezárni e zt a mun k át, ame l y a kk or más­fé l-k ét é v e ta r tott. – Ezek szerint túl p esszimis­t a vo l tam. Min d ig e l sősor b an az anyag összegyűjtése je l ent problémát. A Népszava 141 éve esetében például hatalmas m e g ra k ott autó kk a l sza l a dg á l­t un k , amíg min d ent e l tu d tun k v inni. Egy éve nagy j ából 1948­ig , illetve a második vilá g hábo­rúi g vo l t k ész az an y a g , az az­óta k ia d ott számo k at pe d ig egy­s zerűbb volt összeszedni. Bár beszéltünk arról is korábban , h o gy ez sem min d i g i g az: gy a k­ran a l egúja bb számo k már k ét n ap után sincsenek meg. Főleg n apilapoknál. Azokat az ú j sá­g o k at, ame ly e k na gy o bb pé l­d ányszám b an je l enne k meg, az emberek valahogy nem őrzik m eg. De immár sa j tót ö rténeti p i ll anat k ént számo lh ato k b e r ó l a, h ogy a 141 éves újság te l­j es anyaga 1873-tól kereshető m ódon az interneten hozzá­f ér h etővé vá l t (az a d tp l us . arcanum. h u /h u / co ll ection / Nepszava oldalon ) . A lényeg, h o gy most lehetne me g írni a N é p szava történetét. Va l a k ine k v enni k e ll ene a f ára d ságot, h ogy a tel j es anyagot átnézi, m ert abból nagyon j ó dolog tud­n a összeá ll ni . – Mi a h e l yzet a h iányzó szá­m okkal? Annak ide j én kértü k o lvasóinkat, ha megtalál j ák a l appangó pé ld ányo k at, k ü ld jé k el . – Ezek a számok sa j nos tény­l e g eltűntek. Volt néhán y ked­v es b e k ü ld ő, d e azo k a p é ld á­nyo k sa j nos már megvo l ta k , az olvasók is a háború alatti hibás és zavaros számozás miatt ke­ve rt ék ö ssz e a szám ok at. A h i­ányzó számo k k eresése során amú gy is mindenféle furcsa­s á gg al találkoztunk, a lap min­d en f é l e l eá g azásáva l : vo l t i d ő­s za k , ami k or De b recen b en a d­t ák ki a Népszavát, ám a bo­ny olult számozás miatt nem t u d tu k , h o gy ez az ere d eti Nép­s zava vagy egy mási k . Hiszen a l ap Mun k ás-Heti-Króni k a né­v en indult 1873-ban , és amiko r 1877­b en a Népszava névre vá l­t ott, sokái g u gy anú gy kiadták a Króni k át is. E l einte h etente, ma j d hetente háromszor j elent m e g a Népszava, vo l t, h o gy visz­szaváltott, szóval kissé zavaros v o l t a megje l enés, d e min d ez m ost már dokumentálható. A mi miatt mé g na gy on ne h éz v o l t, h ogy az OCR, az opti k ai s zöveg f e l ismerés nem min d ig m űködött. Ez e gy ol y an techno­l ógia, ame l y l e h etővé teszi k é­pe k , sz k enne l t vagy d igitá l isan f otózott d o k umentumo k és P DF-fá j lok szerkeszthető, szö­v e g esen – nemcsak a címben, h an e m a c i kkek tarta l má b an is – k e r e sh e t ő f o rmába alakítását. T ehát ezzel könnyen tudunk s zöveget e l őá ll ítani. Min d en j ó l i s h a l a d t a szöveg f e l ismerésse l , kivéve az ’50-es , ’60-as évek számait: egyszerűen nincs r á magyarázat, nem tud j uk m a sem, ho gy miért, de ezeket a pro g ram nem ismerte f e l . Pe d i g e z egy vi l ágszerte h aszná l t szo f tver, az 1870-es, az 1920­as, az 1980-as Népszaváknál is működött , de ezeknél nem. – I l yen k or semmit nem l át a g ép? – Az OCR első lépése, ho gy a h asá b o k at f e l ismeri. Egy na­gy on bon y olult oldalon – a na­p ilapoké pedi g annak számít – i s l átnia k e ll , h ogy van rajta öt h asá b , és k öz b en mon dj u k egy háromhasábos felcím. Nos, a hasábokat nem látta a pro g­ram; h a pe d ig már e l téve d t b ennü k , a kk or a szövegne k is ann y i. Ekkora menn y isé g nél – 3 87 ezer oldalról beszélünk – ez va l ami b orza l mas a k a d á ly . – É s a kk o r k é zz e l k e ll ett beá l­lí ta ni ? – Kézze l, manuá l isan k ere­tezgettü k a h asá b o k at, gya k or­l ati l ag o d a tere l tü k a gép fi gye l­m é t. – Pedi g mé g a tördelés is ha­son l ó, mint az e l őző évtize d e k­be n … – Ezért is ért h etet l en a d o l o g . Gondoltunk már mindenre, a papír minőségére, pró b á l tun k n a gy obb felbontásban szken­ne l ni, néztü k a f esté k et, h át ha gyengé bb minőségű vo l t a kk or. Ráa d ásu l min d ez a f o l yamat le g vé g én derült ki, mert a fel­d o l gozás b an „ k ét o ld a l ró l” h a­l a d tun k, a ’ 40-es , i ll etve a ’ 70­es éve k tő l k öze l ítettün k , te h át e lé g na gy me g lepetésként ért mink e t. D e k o rábban is v o lta k gi k szere k : pé ld áu l 1999 és 2005 között ol y an borzasztó n agy volt a Népszava, hogy gya­k or l ati l a g csa k az e gy méteres tér k é p sz k ennerün kb en f ért e l r endesen, amel y 36 centiméter­s zer 49 centiméteres , ami k e­z elhetetlen méret. Ez is nag y erőpróba volt. Ezekhez készítet­t ün k e gy na gy f e lb ontású, 36 p ixe l es f ény k épezőt is, ami a s z k ennerre l p ár h uzamosan tu­dott haladni, elég j ó ütemben. – Ha jó l értem, te l jes a 141 év, d e mégis mennyi az, ami most ne m e l é rh ető? – Valóban i g én y el mé g némi mun k át a d o l og, az uto l só h ó­napok mé g nincsenek fent, de közben más an y a g okat is készí­tünk. Összességében egytized s záza l é k ra tenném, ami va l ó­ban hiányzik a Népszava tel j es d igitalizálásából. Ez legfel j ebb 2-300 o ld a l , te h át nagyon k e­vé s . – A mi in te rn ete z ő o lv asó in k é s a történészek n y ilván meg­n ézi k maj d a gyűjteményt, d e é rdemes lenne valahog y nép­s z e r űs í te ni i s? – A b szo l út szü k sé g es l enne né p szerűsíteni. A l a p vetően k ét nagy a d at b ázisun k van, az A rcanum Di g itális Tudomán y­t ár (ADT) me ll ett szeptem b er ó ta működik a Hun g aricana is – h ungaricana. h u –, ami tö bb m int száz közgyű j temény állo­mán y a: múzeumo k , l evé l tára k , k önyvtárak, több mint száz in­t ézmény anyagai ta l á lh ató k itt. E zek e gy ütt több tízmillió ol­d a l t teszne k k i, f ontos an y a g o k . E dd ig egyé bk ént csa k amo l yan suttogó propagan d á b an terje d t a Hun g aricana híre, de április­b an Kövér Lász l ó h áze l nö k „ avatta f e l” az arc h ívumot, me ly m ár az Országgyű l ési Könyvtár á llomán y át is tartalmazza. Re­mél j ük, hogy népszerűvé válik, a Hungaricana amúgy is eg y na gy ern y ő: itt van 300 ezer ké­p eslap, ami talán a leglátoga­t otta bb gyű j temény, napi k ét­h áromezer em b erre l, és h a ma v alaki e gy képeslapot keres a Google-ban, akkor már a mi ol­dalunk az első találat. Képes­l ap b an gy a k or l ati l a g nincs k on­k ur e n c ián k . T o vá bb á vanna k t érképeink, ezeknek is kéteze r körül van a napi láto g atottsá­g a. É s léteznek ol y an száraz ad ato k , ame l ye k eze kk e l a nép­s z e rűbb tartalmakkal n e m v e­tekedhetnek. De vannak na gy­s zerű k éziratos tér k é p ein k az O rszágos Levé l tártó l , azo k on mindenki megtalálhat j a a sa j át falu j át. Nyilván szűkebb réteget ér d e k e l , d e me g ta l á lh ató az 1700 e l őtt k ia d ott magya r k önyve k a d at b ázisa is, és ne­k em na gy kedvenceim a Mária T erézia-féle úrbéri tabellák. Ez el s ő h a ll ásra bo rzaszt ó é r dek­t e l enne k tűn h et, pe d ig b enne van az összes j obbágy neve, va gy is nem más, mint a felme­nő in k e r ede t e . – Akkor elé g bő lehet az ADT an y aga is, ahová a Népszava is k erü l t… – Tö bb mint 250 f o l yóiratot t artalmaz, és azt mondhatom, h étről hétre bővül a bázis. A T o l nai Vi l ág l apja, a Bu d apesti H ír l a p , a Pesti Na pl ó, Pesti Hír­lap is hozzáférhető itt, az adat­bázis in gy enesen kereshető, csa k a d o k umentumo k me g te­k int é s eko r kell fi z e tni. Enn ek is n ő a híre, lén y e g ében ali g van j elentős folyóirat, amely ne len­n e itt me g ta l á lh ató. Most éppen h atáron tú l i anyago kk a l b ővít­j ü k az á ll ományt, a k o l ozsvári K orunkkal, a marosvásárhel y i L átóva l e gy eztün k me g , nemré g a me g szűnt Holmi is me g kere­s ett. Csupa o l yan, a ren d szer­váltás körn y ékén induló lap, m e ly mára me g szűnt. Nincs az j ól, hogy ezeket nem őrzi me g az ut óko r. – Eg y éve még szintén terv vo l t, h ogy egy Ha b s b urg­k ori tér k épet a Goog l e tér k épé b e i l­lesszenek , ami mára sikerült is. Hogyan l e h etett ezt e l érni? – Fo l yamatosan fi nomítottu k a tec h ni k át. Az a kk ori tér k épe­ket „ g eoreferáltuk”, va gy is a térképek minden e gy es pixelé­he z a mai GPS­koo r d inátá k at r endeltük hozzá. Ha ez me g­van, a térinformatikai progra­m o k se g ítsé g éve l már „ k ön y­nyen ” össze l e h et passzítani a Goo g le-lal. Szakmaila g ann y i a titok, hogy a Google-nak is van egy sa j át térképvetülete, h iszen a tér k épe k et min d i g va­l ami l yen vetü l et b en k észíti k : a mikor térképet készítünk, az e llipszoid alakú Földről e gy k ét d imenziós verziót csiná­l un k . Erre pe d ig a régi tér k ép t el j esen automatikus rákerül. E hhez az kell, ho gy az akkori t ér k ép sze l vén y ezve l e gy en; na­gyon rész l etes k ataszteri tér­k épet például úgy csinálnak, h ogy mond j uk a Gellért-hegyet b erácsozzá k , és tu d ju k , h og y ö sszesen 2850 méter szé l es és 1 700 méter magas. Te h át en­n ek a té g lalapnak a né gy sar­k át nézzük, és az alapján me g tu d ju k mon d ani a mai GPS­k oor d inátáit tízméteres vag y akár méteres pontossá gg al. A k ézi munka ebben, ho gy a négy sar k át b eje l ö l öm, meg­mondom, ho gy ez pontosan mel y ik koordináta. – Te h át a kk or eze k a régi tér­képek tel j esen pontosak? – Lukak persze vannak, de e gészen k ü l ön b öző o k o kb ó l . H a dd mesé lj em e l : nemrég vo l­tunk Bere g szászon, a külü gy i t árca támo g atásával sikerült a K árpátaljai Területi Á llami Le­vé l tár b an l évő – egy k ori magya r k irál y sá g korabeli – térképeket d i g italizálni. A levéltár bere g­szászi rész l e g e e gy h ata l mas, vo l t b örtöné p ü l et b en ta l á lh ató, b orzasztó k örü l ménye k k özött. I tt őrzik a ma gy arsá g és a ma­gyar történe l em szempontjá b ó l rendkívül fontos iratokat, 2012­b en pe d ig az épü l et egy része beázott, ma j d gombásodásna k i n d u l t. Aztán e gy év mú l va rá­s zakadt a mennyezet az értékes k ataszteri tér k épgyűjteményre. A tető ma g a alá temette az ira­t o k at, ú gy k e ll ett h osszú mun­k áva l k imenteni. Végü l az egé­s z e t n e m n ek ün k kelle tt r e n d­be hozni , a romokat takarítani , d e porszívózni és a sérü l t á ll o­mányt megmenteni, b esz k en­nelni igen… É s ahogy Bereg, Máramaros, U g ocsa me gy éket töltöttük fel , szomorúan lát­szott, me l y megyé k h iányoz­nak. És e z e k e t az o ttani k o ll é­gák még most is keresik az ép ü l et k ü l ön b öző szo b ái b an. A j ó h ír, h ogy már f o l yi k az épü­l et felú j ítása, így az egész táro­l ási rendszer is átalakul, de s okszor ezek a térképek már a h aszná l at miatt is t ö n k r e m e­h ette k . Aztán so k an mon d já k , h ogy a tanácselnök vagy pol­g ármester hazavitte, és feltette a f a l ra…, va gy is számun k ra so­s em l esz meg. I l yen k or k ü l ön­b öző forrásokhoz nyúlunk, má­solatokból próbálunk dol g ozni. F ára d sá g os mun k a. Már h árom éve gyűjtjü k Horvátország b ó l is az iratokat, kissé tragikomi­k us, ho gy én próbálom me g a h orvát l evé l tára k at össze h ozni: g yere k e k , nézzéte k már meg, n á l ato k mi van meg, mi nincs, m ert az lehet, ho gy a másiknak m e g van. Ho gy ez miért van? T u d ja, sza k mai d o l og: „ k i a jo bb l evé l táros ” . Szóva l ve l em gya k­r an j obban együttműködnek, m int e gy mással . – É s hogyan működik a G oogle-nál, hogy befogadna k e g y térképet? Van eg y térké­p em, beküldöm nekik, és f elte­s zi k ? Hogy megy ez ? – Valahogy így. Beküldöd a térképet, ho gy ezt szeretnéd, ha a Goog l e Mapsen megje l enne, azt l ee ll enőrzi k és enge d é l yezi k . A Google-térképek egyébként i n gy en használhatók, kevés k or l átozássa l : p é ld áu l , h a a na­p i 30 ezer l átogatót tú ll épi az adott portál, akkor már fizetni kell a szol g áltatásokért – mi né­h a e l értü k ezt a számot – , d e a múgy nem kell. És lehet mon­dani nekik, hogy az ettől eddig t artó GPS-koordinátákat ké­r em, azo k at ő k szo l gá l tatjá k , i nnentő l te l jesen sza b a d on rá­tehetem az én térképemet. So­kan nem tud j ák, a Google-nak h ata l mas k ész l ete van , amit in­gyen l e h et h aszná l ni, ami e l ső­s orban a fe j lesztőknek fontos, é s ők ismerik is ezeket a lehető­s é g e k et. A Goo gl e-na k van e gy o l yan h on l apja is, amire ráte­szik az általuk leg j obbnak ítélt i l y en kezdemén y ezéseket: ame­r i k ai né p szám l á l ási a d ato k at, f rancia régi tér k épe k et, és a mi­e in k et is o l yan színvona l asna k t alálták, ho gy csinálhattunk egy k ü l ön Arcanum-o ld a l t ne­k i k , a Goog l e Maps Generato­ro n. Amin ek számun k ra t o vá b­b i na gy előn y e, ho gy ezzel nö­v elik a kapacitást, amenn y it h aszná lh atun k , amin terjesz­kedhe tün k. – Az MTI a r c hív u m át i s a z A rcanum k észítette , b iztosan n em vo l t k is mun k a… – Ez e gy viszon y la g ré g ebbi dolo g , 2010 körn y ékén kezdtük. A z MTI te l jes arc h ív anyaga az Országos Levé l tár b an vo l t meg­t alálható papíron, ez ma j dnem e gy millió oldal, 1920 és 1950 k özötti na p i h íre k . A távirati i ro d ána k a kk ori b an nagyon s o k rovata vo l t, és min d e l ér h e­t ő volt p a p íron a levéltárban. 19 2 0 e l őtt nem mara d t f enn szinte semmi, az akkori an y a­g o k megsemmisü l te k . Kü l ön­b en ez e gy na gy on szép munka v o l t, a ne h ézsé g e k et itt is a b or­z almas állapotú gépiratok okoz­t á k . Kü lö n be n é v e nt e 5-6 mi l­l ió oldalt di g italizálunk, n y il­v án nem min d e gy , menn y ire r ossz minőségű va l ami vagy m ennyire b onyo l u l t megcsiná l­ni . – Lesz-e f olytatása a Népsza­v a arc h ivá l ásána k ? Fe lk erü l ne k a z i de i és a k ésőbb i s z á m o k i s? – Most egy kicsit kipihen j ünk m agun k at Népszava-ügyi l eg, de azt mondhatom, ho gy lesz. N egyedévente ránézünk ma j d, és h a ma jd ú j ra erőt veszün k magun k on, a kk or f o l ytatju k a to vábbi szám o kkal. A zokat az újságokat, amelyek nagyobb példányszámban jelennek meg, az emberek valahogy nem őrzik me g É vente 5-6 millió oldalt di g italizálun k S ajtótörténeti pillanatnak nevezi Biszak Sándor, hog y a 141 éves Népszava t e l jes an y aga – 1873-tó l 2014-ig – d igita l izá l va, k eres h ető mó d on az i nterneten hozzá f érhetővé vált. A hatalmas, több évig tartó munkát végző A rcanum Adatbázis Kft. vezetője szerint problémát elsősorban az an y ag ösz­s zegyűjtése je l entett, d e a d igita l izáció során azért a k a d ta k tec h ni k ai ne­h ézségeik is. Nemcsak lapunk, de például az MTI, az Országgyűlési Könyv­t ár és számos közg y űjtemén y is az Arcanumnak köszönheti, hog y ma már d i g itális formában is elérhető az interneten. BARNA L. NORBERT B iszak Sándor és munkatársai most kicsit rápihennek a Népszava 141 évn y i an y agának digitalizálására FOTÓ: VAJDA JÓZSE F

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék