Népszava, 2015. április (142. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-25 / 97. szám

Több száz elesett katona DNS-vizsgálatát ígéri a Pentagon - 61 érckoporsót hantolnák ki - Öt évbe is telhet, mire végeznek a feladattal Azonosítják Pearl Harbor áldozatait Régi adósságát törleszti az amerikai védelmi mi­nisztérium: Hawaii szigetén pár héten belül elkez­dik több száz tömegsírba temetett amerikai kato­na földi maradványainak DNS-vizsgálatát. A Pearl Harbor kikötője ellen végrehajtott 1941-es japán támadás áldozatainak egy részét ugyanis soha nem azonosították: az elsüllyesztett USS Oklaho­ma csatahajón elesett 388 tengerész és tengerész­­gyalogos földi maradványait 61 érckoporsóban a csendes-óceáni nemzeti katonai temetőben, Ho­noluluban hantolták el. ELEKES ÉVA A Pentagon múlt héten je­lentette be, hogy az azo­­nosítatlan tetemeket, test­részeket tartalmazó koporsókat kihantolják, és egy hawaii la­boratóriumban DNS-vizsgálat­nak vetik alá az elesett kato­nák földi maradványait. „A tör­vényszéki orvosszakértői tudo­mány és technológia hatalmas fejlődésen ment keresztül, s a családok által szolgáltatott in­formációk alapján ma már le­hetőség van a név nélkül elte­metett katonák azonosítására” - közölte Robert Work helyettes védelmi miniszter. A Pentagon második embere világossá tet­te azt is, ilyen hosszú idő eltel­tével nem ígérhetik, hogy vala­mennyi áldozatot teljes bizo­nyossággal azonosítják, de sze­retnék, ha minél több tengerész és tengerészgyalogos földi ma­radványait vissza tudnák jut­tatni a még élő leszármazottak­nak, hogy ők megadhassák ne­kik az évtizedekkel korábban elmaradt végtisztességet. Pearl Harbor máig feldolgo­zatlan sokk az amerikai fegy­veres erők s az egész Egyesült Államok számára. Több mint 2400 amerikai katona esett el, majdnem 1200-an megsebesül­tek, amikor 1941. december 7- én a japán hadiflotta és légierő rajtaütésszerű támadást hajtott végre a csendes-óceáni kikötő­ben állomásozó amerikai erők ellen. Az amerikai haditengeré­szet öt csatahajót (USS Arizo­na, USS California, USS Neva­da, USS West Virginia, USS Oklahoma) veszített el, három súlyosan megrongálódott, há­rom cirkáló és három romboló is komoly sérüléseket szenve­dett. Ezen felül a japán táma­dásban az amerikaiak 188 re­pülőgépét megsemmisítették, 155-öt megrongáltak. Bár két előzetes figyelmezte­tés is jelezhette volna, hogy va­lami készül, de végül az ameri­kai erőket mégis készületlenül érte a japán támadás. Egyes el­méletek szerint a washingtoni kormányzat hírszerzési értesü­lések alapján ugyan pontosan tudta a várható japán agresszió időpontját, de szándékosan nem riadóztattak. A Fehér Ház­nak - így e teória - a Pearl Har­­bor-i katasztrófára volt szüksé­ge ahhoz, hogy az amerikai közvéleménnyel elfogadtassa az Egyesült Államok belépését a második világháborúba. Fel­jegyzések szerint a japán nagy­követ az offenzíva előtt át akar­ta nyújtani a hadüzenetet Wa­shingtonban, de erre végül csak a Pearl Harbor-i csapást követően került sor. Tokiót az­zal vádolták, hogy hadüzenet nélkül intézett támadást az Egyesült Államok ellen. A most bejelentett vizsgálat az egyik 1941-ben elsüllyesztett csatahajó, a USS Oklahoma le­génységének azonosítását kí­sérli meg. Az Oklahomát szá­mos csapás érte, bombák és torpedók egyaránt eltalálták. 429 tengerészgyalogos veszítet­te életét a támadásban, közü­lük 35-öt rögtön azonosítottak és eltemettek. A hajóroncs ki­emelésekor talált többi tetemet a honolului nemzeti katonai te­metőben hantolták el. A marad­ványokat a második világhábo­rút követően, 1947-ben exhu­málták, de akkor végül a roko­nok kérése ellenére sem enge­délyezték, hogy a fogászati ada­tok alapján azonosítsák az el­hunytakat. 1950-ben a tetemek többségét újra eltemették Hono­luluban. A több áldozat tetemét tartalmazó érckoporsók közül egyet 2003-ban kiástak, s meg­vizsgálták - öt tengerész földi maradványait sikerült azonosí­tani. Most megkezdik az Oklahoma legénységének tete­meit rejtő valamennyi koporsó tartalmának vizsgálatát a tör­vényszéki orvostani szakértők. A családok ennyi évtized el­teltével is figyelemmel kísérik eltűnt hozzátartozóik sorsát, s számos beadványban sürgették az amerikai védelmi miniszté­riumot, hogy adjon engedélyt az azonosítás lebonyolítására. A PBS közszolgálati csatorna felidézte a USS Oklahoma egyik elesett katonájának történetét. Edwin Hopkins egyike volt a 429 katonának, aki a csataha­jó elleni támadásban veszítette életét. Hopkins második uno­katestvére, Tom Gray szerint a védelmi minisztérium a „helyes döntést” hozta meg, amikor en­gedélyezte a tetemek azonosítá­sát. Gray családja 2008-ban tudta meg, hogy Edwin Hopkins tetemét 1943-ban azonosítot­ták 26 másik katona holttesté­vel együtt, de később ezeket az eredményeket megkérdőjelez­ték. Erről egy Pearl Harbor-i túlélőtől, Ray Emorytól szerez­tek tudomást. Hopkins hozzá­tartozói azóta huzakodtak a Pentagonnal, hogy engedélyez­zék a már egyszer elvégzett azonosítás megismétlését, mi­vel az elesett katona holttestét a New Hampshire állambeli Keene-be, a családi temetőbe szeretnék hazavinni, s ott vég­ső nyugalomra helyezni. A Pentagon az elhunytak 84 százaléka esetében összegyűj­tötte a családi DNS-mintákat, s ugyancsak rendelkezésükre állnak az elesett tengerészek 90 százalékának egészségügyi vizsgálatairól készült feljegyzé­sek is. A szabályzat alapján csak akkor láthatnak neki a munkához, ha legalább 60 szá­zalékos az esély, hogy az egy koporsóban található maradvá­nyokat pozitívan azonosítani tudják. Akár öt évbe telhet, mi­re a DNS-vizsgálati technológi­ák alapján azonosítják a USS Oklahoma egykori legénységé­nek földi maradványait. • Több mint 2400 katona esett el Pearl Harbornál • Egy hawaii laboratórium végez DNS-vizsgálatokat • 2003-ban öt áldozatot már azonosítottak Túlélők a USS Arizona legénységéből - évről évre kevesebben a decemberi megemlékezésen fotó: europress/getty Images/ken n shimura Sok még­ az „ismeretlen katona” A Pearl Harbor-i áldozatok mellett a második világháborúban el­esettek közül 73 515 amerikai katonát máig „eltűntként" tarta­nak nyilván, holttestüket nem sikerült fellelni, a koreai háború­ban elesettek közül 7853-at nem találtak meg, a vietnami hábo­rúban harcolt amerikai katonák közül pedig még 1629-nek a föl­di maradványai nem kerültek elő. Az eltűntek azonosításában il­letékes Pentagon-iroda adatai alapján évente 70 veterán adatait sikerül azonosítani. Számos alkalommal nem is az a probléma, hogy nem tudják, hol találhatók a holttestek, hanem a túl sok bürokratikus akadály lassítja le a munkát. Az amerikai főváros, Washington DC mellett, az arlingtoni nemzeti katonai temetőben több koporsót tartalmazó emlék­művel tisztelegnek az Ismeretlen Katona előtt. Az emlékművet 1921-ben állították fel: négy, az első világháborúban, Franciaor­szágban elesett amerikai katona koporsóját exhumálták, s közü­­lük egyet szállítottak az Egyesült Államokba. 1956-ban Eisenho­wer elnök döntött úgy, hogy a második világháború és a koreai háború elesettjeiről is emlékezzenek meg. 1984-ben pedig a vi­etnami háborúban elesett, ismeretlen katona tetemét is elhe­lyezték az arlingtoni temetőben. Furcsa fordulat, de ez utóbbi katonát 1998-ban DNS-vizsgálat alapján mégis sikerült azonosí­tani: Michael Joseph Blassie a légierő főhadnagya volt, akit gé­pével 1972-ben a vietnami An Loc fölött lőttek le. Akkor úgy döntöttek, hogy a kriptáját üresen hagyják, a következő felirat­tal: „Az 1958 és 1975 között eltűnt amerikai katonák tiszteletére". Megemlékezések Jerevánban és Gallipolinál Világszerte megemlékeztek tegnap az örmények elleni népir­tás századik évfordulójáról. A jereváni hivatalos ceremónián Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett. Örményország álláspontja szerint legalább másfél­­millió ember halt meg. Törökország vitatja az adatokat, s to­vábbra sem hajlandó a „népirtás” kifejezést használni. Anka­ra tegnap 40 ország képviselőinek részvételével a gallipoli csata 100. évfordulójára emlékezett. Szerzs Szarkszjan örmény el­nök és felesége koszorúzott teg­nap Jereván mellett, a hegyte­tőn álló emlékműnél. A külföl­di delegációk is fejet hajtottak az áldozatok előtt, Francois Hollande hangsúlyozta, Fran­ciaország soha nem felejti el az örményeket ért tragédiát. Vla­gyimir Putyin aláhúzta, semmi nem igazolhatja a tömegmé­szárlásokat. Előző este az ecs­­miardini katedrálisban, az ör­mény apostoli egyház feje, II. Karekin pátriárka tartott meg­emlékezést. Szarkszjan örmény elnök a CNN Turk csatornának adott interjújában hangsúlyoz­ta, a török és az örmény nép megbékéléséhez a népirtás elis­merésén keresztül vezet az út. Törökország tegnap a gallipo­li csata évfordulója alkalmából rendezett nagy ünnepséget, de az örmény tragédiáról is meg­emlékeztek. Recep Tayyip Er­­dogan török államfő közle­ményben hangsúlyozta, Török­ország osztozik az örmények fájdalmában. Ahmet Davutoglu kormányfő megismételte a hi­vatalos török álláspontot, amely nem tekinti népirtásnak a száz évvel ezelőtt történteket. Az ör­mény elnök nehezményezte, hogy a török kormány erre a napra időzítette az egyébként április 25-én zajlott gallipoli csata évfordulós ünnepségeit, azzal vádolva Ankarát, hogy el akarta terelni a figyelmet az ör­mény tragédiáról. Már 22 állam (Magyarország nincs közöttük) hivatalosan is elismerte, hogy az oszmán tö­rökök fellépése az örmények el­len népirtásnak minősíthető. Franciaország és Oroszország is osztja ezt az álláspontot. A tegnapi évforduló alkalmából Joachim Gauck német államfő első alkalommal nevezte geno­cídiumnak a történteket egy Berlinben rendezett vallási megemlékezésen. A lépést heve­sen bírálták a török lapok. Tö­rökország előző nap visszaren­delte Bécsből nagykövetét, mi­vel az osztrák törvényhozás hi­vatalosan népirtássá minősítet­te az örmények lemészárlását. Barack Obama amerikai elnök csütörtökön „szörnyű mészár­lásként” említette a tragédiát. II. Erzsébet brit uralkodó képviseletében Károly walesi herceg, a trónörökös és kiseb­bik fia, Harry herceg vett részt az első világháború egyik neve­zetes hadművelete, a gallipoli csata kezdetének 100. évfordu­lója alkalmából Törökország­ban rendezett ünnepségen Ká­roly herceg a megemlékezésen mondott beszédében hangsú­lyozta, a gallipoli csata jól jelzi, hogy az első nagy világégés va­lóban világháború volt. Az 1915-16-ban zajlott hadműve­letekben 25 ezer brit, 10 ezer francia katona, 86 ezer török katona esett el. Ausztrália és Új-Zéland együttesen tízezer katonát veszített ezen a fron­ton. Károly és Harry herceg tegnap az egykori veteránok hozzátartozóival találkozott a HMS Bulwark hadihajó fedélze­tén. A Gallipoli-félszigeten zaj­lott szövetséges partraszállás kudarcot vallott. A szombaton folytatódó megemlékezésre több mint 40 ország képviselői ér­keztek Törökországba, köztük Tony Abbott ausztrál és John Key új-zélandi kormányfő. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Iványi Gábor rektor a koszorúzáson a Wesley János Lelkészképző Fő­iskola udvarán álló emléktáblánál. A Magyarországi Evangéliumi Test­vérközösség konferenciát rendezett az évfordulón fotó: tóth Gergő

Next