Népszava, 2015. május (142. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-02 / 102. szám
Pótlékfaragás az MTVA-nál Évi egymilliárd forintot spórolna a hírügynökségi területen dolgozó munkatársak bérén az MTVA azzal, hogy 30 százalékkal csökkenti az újságírókszerkesztők egy részének fizetését - illetve részben megszüntetnék az eddig az éjszakai és hétvégi ügyeletért járó pótlékokat. Minderről a Népszabadság számolt be azzal, hogy többen a felmondásukat fontolgatják az új feltételek miatt, ugyanakkor van, aki jól jár a hírügynökségi dolgozók közül, mivel a pótlékok elvételével párhuzamosan az MTVA új szerkesztői és újságírói bérkategóriákat vezet be. A pótlékok elvételéről elsőként a Népszava számolt be: egy hónapja. A januári adatok szerint a csaknem 2200 főt foglalkoztató, bérekre 16 milliárdot költő MTVA szerint a megtakarítást műsorok készítésére fordíthatnák. A pótlékfaragás közben az MTVA előszeretettel költ a magyar bajnoki meccsek amúgy egyre kevésbé nézett közvetítéseire: a Figyelő szerint 2,5 milliárd ez az összeg, ami gyakorlatilag a labdarúgás állami támogatásának is tekinthető. A közmédiában közvetített mérkőzések átlagosan 200 ezer nézőt érdekeltek. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Nem Spéder a befutó? Cáfolta lapunk korábbi értesülését a részvényegyesítés alatt álló Népszabadság résztulajdonosa, a Mediaworks Kft. ügyvezetője, hogy a lap a folyamat végén Spéder Zoltán kezébe kerülhet - Mihók Attila szerint nem igaz, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnöke, egyben az Indexet is tulajdonló CEMP-csoport elnöke megveheti a lapot. Lapunkhoz eljuttatott közleményében maga Spéder, illetve az FHB is cáfolta „a Népszabadsággal kapcsolatosan szereplő, téves értesülést, feltételezést". Az Európai Unió felháborodással fogadta a miniszterelnök „napirendjét" Halálbüntetés: Orbán hintázik Nem csillapodik a vihar Orbán Viktor napirenden tartott kérdése, a halálbüntetés körül. Bár maga a kormányfő erősítette meg Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, hogy nem kívánja az európai joggal ellentétes halálbüntetést bevezetni Magyarországon, a jövő héten az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) valóban napirendre veszi Orbán javaslatát. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is „határozott kéréssel" fordult írásban Orbánhoz: vonja vissza javaslatát, egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni - tette hozzá. Nem csitul az a vihar, amit a kormányfő keddi, pécsi bejelentése kavart, amely szerint a kaposvári trafikos gyilkosság után napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. A kormányzati érvelést péntek reggel, az M1 csatornán megerősítette és tovább értelmezte Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal, hogy a politikának kötelessége beszélni arról, ami az embereket érdekli, mert ha nem hallgatja meg őket, elveszíti kapcsolatát a realitással. Muszáj beszélni arról is, „amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni”. A kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a vita elején tisztává és egyértelművé tették, hogy Magyarország minden olyan kötelezettséget betart, amelyet ezzel kapcsolatban vállalt. Kovács azok után nyilatkozott, hogy Orbán Viktor még csütörtök délután telefonon egyeztetett Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, és közölte vele, nem tervezi bevezetni a halálbüntetést, csak vita van róla Magyarországon. A telefonbeszélgetésről Lázár János számolt be, közvetlenül azután, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján több mint másfél órán át beszélt arról: Magyarországon igenis legitim vitát kell folytatni a halálbüntetés bevezetéséről, s meg kell hallgatni az emberek véleményét az ügyben. Lázár hangoztatta, kifejezetten híve a halálbüntetésnek, de ő a nyolcmillió magyar állampolgárból csak egy, meg kell hallgatni mindenki véleményét. Arra a felvetésre, hogy a KDNP ellenzi a halálbüntetést, azt felelte, a különbözőség is mutatja, hogy le kell folytatni egy párbeszédet, ami 30 éve elmaradt. Nem hiszi ugyanakkor, hogy a dialógus bármivel veszélyeztetné az európai alapértékeket - jelentette ki, többször is kikérte magának, hogy az EU bármely intézménye, illetve a sajtó bármely képviselője megkérdőjelezze a „demokrácia alapértékét, a vitát”. Lázár közölte azt is, a kormány jövő szerdán áttekinti, hogy a bíróságok eddig hogyan alkalmazták a három csapás törvényét, hogyan érvényesült a tényleges életfogytiglani büntetés a gyakorlatban. A jövő héten az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) meg fogja vitatni Orbán javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban - közölte csütörtökön Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője. Martin Schulz szóvivője, Armin Machmer az MTI-nek megerősítette az erről szóló döntést. Újhelyi szerint a frakcióvezetők fontosnak tartják, hogy az európai közösség vizsgálja meg, mit jelentene a halálbüntetés esetleges bevezetése egy uniós tagállamban. „Nem kizárt, hogy ennek eredménye nyomán a májusi plenáris ülésen parlamenti vitát is lefolytat majd az Európai Parlament a magyar kormányfő elképesztő politikusi vadhajtásairól” - tette hozzá az EP-képviselő. Megfogalmazása szerint az EP-ben képviselt pártcsaládok vezetőitől már ezt megelőzően is „karcos és érdemi kritikákat kapott Orbán Viktor amiatt, hogy az európai értékrenddel teljesen ellentétes módon napirendre vette a halálbüntetés bevezetésének kérdését”. Az EP szociáldemokrata elnöke és a liberális vezetők mellett még a néppárti konzervatív politikusok is válaszokat várnak Orbán kijelentései miatt - jegyezte meg Újhelyi. Csütörtökön egyébként Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke élesen elítélte Orbán „javaslatát”. A PES felszólítja a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppártot (EPP), hogy „foglaljon határozottan állást Orbán Fideszével szemben, amely az EPP-család tagja”. „ Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is írásban fordult „határozott kéréssel” Orbánhoz csütörtökön, amelyben azt kéri, azonnal vonja vissza a halálbüntetés esetleges visszaállításáról szóló felvetését, különben harcra számíthat - írja a Reuters. Az EB-elnök kiemelte, hogy az EU Alapjogi Chartája tiltja a halálbüntetést, majd hozzátette: Orbán úrnak azonnal világossá kell tennie, hogy nem áll szándékában ilyesmit tenni. Ha mégis lenne, akkor ebből harc lesz. Egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni - jelentette ki csütörtökön, a horvát elnökkel tartott brüsszeli sajtótájékoztatón. Natasha Bertaud, a bizottság egyik szóvivője emlékeztetett, a halálbüntetés ellentétes az Európai Unió alapértékeivel. Arra a kérdésre, ez azt jelenti-e, hogy a bizottság életbe lépteti az uniós szerződés 7. cikkében leírt eljárást, amely akár Magyarország kizárásával is járhat az uniós döntéshozatalból, ha Budapest visszaállítja a halálbüntetést, Bertaud azt mondta, hogy Brüsszel nem óhajt hipotetikus forgatókönyvek alapján spekulációkba bonyolódni. Emlékeztetett, hogy a bizottság tavaly elfogadott egy keretrendszert a 28 uniós tagállamban a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyek kezelésére, ez pedig lehetőséget teremt a bizottságnak, hogy párbeszédet kezdeményezzen az érintett tagállammal a helyzet súlyosbodásának megakadályozása érdekében. „Ha ebben a keretben nem sikerül megoldást találni, legutolsó eszközként továbbra is rendelkezésre áll a hetedik cikk a válságok megoldása és az Európai Unió értékeinek betartatása érdekében” - mondta Natasha Bertaud. A halálbüntetés „napirenden tartása” mind többeket kényszerít megszólalásra itthon is. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke után az egyházak közül a Magyarországi Evangélikus Egyház közölte: elfogadhatatlan a halálbüntetés. A Jobbik viszont parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről. Ezt Vona Gábor pártelnök jelentette be pénteken. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Jean-Claude Juncker: Egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni Borgőzös vágyálmok „Valaki valahol, valamilyen borgőzös éjszaka elhatározta, hogy megpróbál éket verni közém és a miniszterelnök közé" - reagált Lázár arra a kérdésünkre, hogy igaz-e, hogy személyesen ő lépett közbe egy, az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. által elnyert közbeszerzési eljárásba. Ezt a sztorit péntek délelőtt írta meg a Direkt36, ám Lázár lapunknak cáfolta, állította nem igaz, hogy közbeavatkozott volna, s nem lehet ilyen híresztelésekkel „bekavarni" az ő és Orbán viszonyába. Szerinte a jászberényi közbeszerzés ügyében csak annyi történt, hogy minden kiírást megvizsgáltak, és mivel minden kiírás más, most másmilyen döntést hoztak. De ebben a Miniszterelnökségnek amúgy sem az Elios Zrt.-vel van ügye, hanem Jászberény városával zárta szavait. Menekült és „menekült” Kérdésünkre Lázár János nem tudott beszámolni egyetlen, a hódmezővásárhelyi menekültszállás nyomán kialakult, konkrét problémáról sem, noha korábban azt állította: naponta kapja a jelzéseket a menekült státuszért folyamodók megnövekedett érkezésével összefüggő problémákról a választókörzetében. „A társadalmi együttélés szabályainak nem tudnak megfelelni" - ismételgette a Miniszterelnökséget vezető miniszter, de nem volt hajlandó példát mondani erre, csupán arra invitálta munkatársunkat, hogy menjen el vele Hódmezővásárhelyre, s hallgassa meg a helyieket, vagy forduljon a Csongrád megyei Rendőr-főkapitánysághoz. Nevenincs iskolarendszer Pénzügyi és szakmai botrányok kísérik a magyar oktatási rendszer működését. A látszólag erős kijelentést ezen a héten is példák tömege támasztja alá. A 28 hazai állami egyetemből 22-nél talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék, 13 esetben büntetőeljárás is indult - jelentette be az Állami Számvevőszék elnöke, miután befejeződött az intézmények átvilágítása. Domokos László olyan felsőoktatási intézményről is beszélt, amely teljes két év gazdálkodási adatait nem volt képes bemutatni az ellenőröknek. Sok helyen vannak gondok a közbeszerzések körül, a 2013 óta működő szenátusok pedig csak elvétve végeztek ellenőrzést az egyetemen belül. A hírek szerint a központi pénzelosztásoknál is bajok vannak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kénytelen volt a felsőoktatási államtitkárhoz fordulni, mert a Klebelsberg-ösztöndíjas tanár szakos hallgatók kifizetése hetek óta késik. A diákok megélhetési gondokkal küszködnek. Közben a hvg.hu megkeresésére az Európai Bizottság oktatási biztosa, vagyis Navracsics Tibor osztályvezetőjén keresztül mondott véleményt a magyar felsőoktatásban zajló folyamatokról. Bár a bizottság ezen a téren csak ajánlásokat fogalmazhat meg, minden tagállamnak szabad mozgástere van, a válaszlevél nem véletlenül emeli ki a felsőoktatási autonómia és sokszínűség jelentőségét. Egyetemi vezetők szerint az oktatási kormányzat legújabb terve, hogy konzisztóriumnak becézett öttagú állami bizottság telepedne az intézmények nyakára, amelynek vétójoga lenne a pedagógiai és gazdasági döntések meghozatalakor, súlyosan sérti az autonómiát. A sokszínűségnek pedig a képzések számának 20 százalékos csökkentése mond ellent. A közoktatás háza táján ismét iskolabezárások, átnevezések borzolják a kedélyeket. Alig jutott nyugvópontra a Wallenberg Szakközépiskola megmaradásának kérdése (új helyre kell költöznie az intézménynek, de egyben maradhat a képzés), máris kitört a botrány a főváros XV. kerületében. Itt április elején jelentette be a Klik, hogy megszünteti a Neptun utcai általános iskolát, mert az épületben a kínai-magyar két tannyelvű iskola gimnáziumi részlege működik ősztől. A tiltakozó szülők döbbenten hallgatták végig a kerület képviselő-testületének ülését, ahol a korábban őket támogató szocialista és DK-s helyi politikusok csendben, titkos szavazással jóváhagyták a tervet. A helyiek szerint a korábbi polgármester, a fideszes László Tamás akarata érvényesült, akit nem választottak újra tavaly. A felkínált iskolába nem akarják átvinni a gyerekeket, sokan inkább másik kerületben keresnek megfelelő intézményt. G. E. A XV. kerületi testület nagykoalícióban döntött: megszűnik a Neptun utcai iskola fotó:tóth gergő