Népszava, 2015. május (142. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-23 / 120. szám

A kormány aprópénzt oszt a szociális dolgozóknak, akik átfogó rendezést sürgetnek Másfél év türelem? Újabb 7,6 milliárd forintos nyugtatót oszt szét a kormány a szociális ágazatban: 65 ezer régi és kép­zett dolgozó kaphat júliustól a bérpótlék mellett már bérkiegészítést is, de az ágazat még így is a közszféra fizetési listájának végén kullog. GULYÁS ERIKA B­enne van a jövő évi költ­ségvetés terveiben a szo­ciális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület dolgo­zóinak tavaly 12 milliárdért be­vezetett bérpótléka és az egész évre 15 milliárd forintos ki­adással járó bérkiegészítés Ba­log Zoltán emberi erőforrás mi­niszter tegnapi bejelentése sze­rint. Czibere Károly államtitkár szintén tegnap egy sajtótájé­koztatón ehhez azt is hozzátet­te, hogy az újabb keretből a rég­óta a pályán lévő és szakképe­sítésekkel, diplomával rendel­kező hűséges munkatársakat akarják elismerni. A bérpótlék havi 7-17 ezer fo­rintos bruttó emelést hozott - alig érezték meg a munkatár­sak, szűkebb körben a mosta­ni kiegészítés a szociális állam­titkár szerint átlagosan 16 ezer, de egyeseknél akár 40-50 ezer bruttót adhat hozzá a jelenlegi bérekhez. A minimálbér koráb­bi emelése és a tavalyi bérpót­lék „összetolta” a béreket, vagy­is ma nem látszik a munkatár­sak jövedelmén, hogy hány évet húztak le a szociális területen és mennyit tanultak, ezen akarnak változtatni. Az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma­• Nem alapbéremelés • Szociális szerkezetváltás • Életpálya 2017-re nak (Emmi) vezetői igyekeznek sikerként beállítani, hogy a kormány elkaszálta a szociális szférában foglalkoztatottak számára a tisztességes jövedel­met kínáló bértábla és életpá­­lyamodell terveit, amikor az ágazat teljes átvilágításához, a pénzeket a mostaninál hatéko­nyabban felhasználó szerkezet kialakításához kötötte azok be­vezetését. Látva a szakmai köz­felháborodást, szerdán mégis úgy döntött a kabinet, hogy né­hány milliárddal is ki lehet fog­ni a szelet a jövő pénteken tün­tetésre készülő szervezetek vi­torlájából. A pénznek természe­tesen mindenki örül az ágazat­ban, annak viszont nem, hogy ezek a - lassan követhetetlen címeken adott - összegek nem épülnek be az alapbérbe, vagy­is a mostani ígéretek ellenére bármikor megvonhatók. Czibere Károly a pénteki tá­jékoztatón biodíszletként né­hány szakmai és civil szervezet vezetőjét is maga mellé ültette, ezzel demonstrálva, hogy folya­matosak a szakmai egyezteté­sek a szociális szektor szerke­zeti reformjáról. Kiszámítható és vonzó hivatás vízióját írta le, amelyben tiszta a feladatok rendszere és a finanszírozás, a normatívák pontosan oda men­nek, ahol a legnagyobb a rászo­rultság, egyértelmű, hogy ki kerülhet idősotthonba és kinek jár házi gondozás, milyen fel­adatokat lát el az állam és mit az egyházak, civil szervezetek. Az államtitkár szerint az idén szeptemberre elkészülnek több terület újraszabályozásával, például a gyermekjóléti szolgá­latok megerősítésének terveivel, jövő januártól sok változás már életbe is léphet. Ha ezek a rész­kérdések támogatásra találnak a kormányban, akkor egy év múlva lehet visszatérni a bér­tábla és az életpályamodell kér­désére, ami azt jelenti, hogy legkorábban 2016 második fél­évében, de nagy valószínűség­gel inkább csak 2017 januárjá­tól léphet életbe a szociális dol­gozók életpályamodellje. Kérdés persze, kitart-e addig a szociális munkások türelme vagy a mostani demonstrációk lendülete komolyabb ellenállá­sig viszi az ágazatot. Ma még csak az alacsony béreket be­mutató szociális szelek lepték el a netet, a május 29-re terve­zett utcai demonstrációra ezrek írják a miniszterelnöknek cím­zett „Szociális konzultációs” panaszleveleket, de nem tudni, mi lesz a folytatásban. Ha be­jön a kormányzati szándék, ak­kor júniustól megint összeszo­rított szájjal tűr az ágazat több mint 90 ezer dolgozója. Czibere Károly „nyugtatót" osztott, kérdés, hat-e fotó: molnár ádám Kibillentette a memoár az emlékezetet Továbbra sem világos, hogyan döntenek a középítkezési pályá­zatokról, mert szinte minden érintett mást mond. Legutóbb Lázár János azt közölte, a mi­niszterelnök a pályázatokat so­sem látja, a kormány nem bí­rálja el azokat, hanem a fejlesz­tések irányáról döntenek. A mi­niszter szerint a volt amerikai nagykövet könyvében „félreért­hette a dolgot”. Eleni Tsakopo­­ulos Kounalakis írásával a kor­mány is foglalkozott szerdai ülésén. A korábbi misszióveze­tő ugyanis a nemzeti fejlesztési miniszterrel folytatott beszélge­tésére hivatkozva arról ír, hogy Németh Lászlóné minden héten leült Orbán Viktorral, átnézték a középítkezési projektek listá­ját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pá­lyázatok nyerjenek. A Minisz­terelnökség vezetője szokásos csütörtöki tájékoztatóján kifej­tette: az akciótervek, pályáza­tok jóváhagyása a nemzeti fej­lesztési kormánybizottság fel­adata, ami az Európai Bizott­ság által jóváhagyott, kontrol­lált módon történik. A kor­mányban ő az egyetlen, aki rá­lát az összes uniós pályázatra, és vétójoga is van. Orbán vasárnap szintén transzparensnek nevezte a dön­téseket, a könyvben leírtakról pedig közölte, ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter szemé­lye változott. A különböző irá­nyító hatóságok megteszik ja­vaslataikat, és évek óta a kor­mány fejlesztési kabinetje hoz­za meg a döntéseket, amelyeket jóváhagyásért bevisznek a kor­mány elé. Némethné kedden a TV2 Mokka című műsorában cáfolta, hogy a miniszterelnök­kel hetente átnézték a középít­kezések listáját, és eldöntötték, hogy mely pályázatok nyerje­nek. A kormány négytagú fej­lesztési kabinetjében nem az uniós forrásból megvalósuló fej­lesztések kivitelezőiről, hanem az egyes projektek prioritásáról döntöttek. A volt nagykövet, aki Lázár szerint „keresetkiegészítés cél­jából” jelentette meg könyvét, ismert üzletasszonyként, a De­mokrata Párt egyik legjelentő­sebb kaliforniai adománygyűj­­tőjeként kapta jelölését a buda­pesti posztra. A volt nagykövet apja, Angelo K. Tsakopoulos ti­zenévesként emigrált Görögor­szágból az Egyesült Államokba, ő alapította meg az ART Deve­lopment Corporationt, az egyik legnagyobb kaliforniai ingatlan­­fejlesztő céget. Eleni 1993 óta dolgozott a családi vállalkozás­ban, nagyköveti kinevezésekor már évek óta ő vezette a céget. Tsakopoulos Kounalakis a Dart­mouth College-ban szerett dip­lomát, a Berkeleyn MBA-foko­­zatot. Az American College of Greece díszdoktora. A későbbi nagykövet két perióduson ke­resztül Kalifornia világkereske­delmi megbízottjaként szolgált, tíz évig dolgozott a Vallások a Békéért Világkonferencia szer­vezetében. Apjával együtt Hil­lary Clinton elnökválasztási kampányát támogatta 2008- ban, s hírek szerint a 2016-os kampányba is bekapcsolódik. Tsakopoulos Kounalakis férjé­vel, Markos Kounalakis újság­íróval és két vukkal San Fran­ciscóban él, jelenleg a kaliforni­ai Nemzetközi Kereskedelmi és Beruházási Tanács elnöke és az Albright Stonebridge Goup vezető tanácsadója. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Reklámadó Mégis benyújtotta tegnap a par­lamentnek a reklámadóról szó­ló törvény módosítását a kor­mány. A tervezet szerint 100 millió forintos értékhatárig nul­lakulcsos lenne az adó, efölött 5,3 százalékot kellene fizetni. A Ház rendkívüli eljárással már a jövő héten megszavazhatja a jogszabályt, bár Brüsszel to­vábbra is kifogásolja. Az Euró­pai Bizottságnak (EB) nem tet­szik a 100 millió forint alatti nullás kulcs, mert az elvben jogtalan előnyt biztosít egyes vállalkozásoknak. Az EB azt is kifogásolja, hogy a reklámadót az árbevételre és nem a nyerő­ a Ház előtt jégre akarja kivetni a magyar kormány. A vita miatt koráb­ban szakértők úgy számoltak, hogy a parlament ősznél előbb nem tudja módosítani a tör­vényt. Lázár János csütörtökön még azt mondta, addig nem tudják beadni a törvénymódo­sítást, amíg meg nem egyeznek az Unióval. A Miniszterelnök­ség vezetője korábban bejelen­tette, a reklámadóról az adó­csomagtól független külön tör­vényjavaslat készül, amit akkor nyújtanak be, ha „nem lesz utó­lag vitára okot adó része”. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Vajda: Farkas ügyei ráégnek a Fideszre „Jó lenne, ha a kormány elen­gedné végre Farkas Flórián ke­zét" - nyilatkozta az ATV-nek Vajda László, az ORÖ egyik kép­viselője, aki szerint az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ko­rábbi elnöke, jelenlegi minisz­terelnöki megbízott kínos ügyei ráéghetnek a Fideszre, amit nem kellene megvárni. A képviselő kiemelte, hogy igaz az állítás, mely szerint az ön­­kormányzat székházában nem­rég éjszaka semmisítettek meg hivatalos iratokat: tudomása szerint már december óta da­rálják le ezeket a papírokat, melyekből Fzegedűs István el­nök irodájában 5-6 zsáknyi is lehet. a népszava Újabb büntetés az RTL-nek Firbás korhatár-besorolás miatt 7,45 millió forint bírsággal sújtot­ta az RTL Klubot a Nemzeti Mé­dia- és­­ Hírközlési Hiatóság (NMFIFI) Médiatanácsa - közölte a testület. Emellett a Lánchíd Rá­diót és az M3 csatornát 150 ezer forint megfizetésére kötelezték, mert nem teljesítették a mű­sorkvótát és eltértek a vállalt műsorarányoktól. Az RTL-t azért szankcionálták, mert egy 16 éven aluliaknak nem ajánlott ka­tegóriájú filmet napközben su­gároztak, 12-es karikával: „a film­nek a szexualitás nyílt és komi­kus ábrázolása, a szélsőségek el­lenpontozás nélküli bemutatása, valamint a sok durva, trágár megszólalás miatt van ebben a kategóriában a helye" - indokolt az NMFIFI, majd emlékeztettek, hogy a csatorna az utóbbi egy évben többször is megsértette már a korhatár-besorolás szabá­lyait. A NÉPSZAVA Havi negyedmillióért posztolnak külön munkatárs foglalkozik Fa­zekas Sándor földművelésügyi miniszter Facebook-oldalának szerkesztésével, mert a tárcave­zető „közszereplőként egyértel­műnek tartja, hogy élete és munkája bizonyos eseményeibe betekintést nyújtson mások szá­mára" - írja a Bors. A lap szerint a szerkesztő mintegy 250 ezer fo­rintot keres havonta, de a be­jegyzések írása mellett más kommunikációs feladatokat is el­lát: például különféle esemé­nyekre kíséri el Fazekast, és fotó­kat készít a közösségi oldalra. A bulvárlap cikkére reagálva a tár­ca közölte, hogy a kommunikáci­ós munkatárs nemcsak a tárca­vezetőnek dolgozik, hanem hat államtitkár programjait is doku­mentálja - ezek mellett végzi a miniszter Facebook-oldalának szerkesztését. ►népszava Az ELTE sem ússza meg? A kormányzati cáfolat ellenére továbbra is napirenden van a Corvinus Egyetem átalakítása, és a kabinet az ELTE-t is átszervez­né - közölte egyetemi forrásokra hivatkozva Niedermüller Péter, a DK alelnöke. Hozzátette, a kor­mányzat azért tartja titokban terveit, hogy a nyári szünet előtt ne kezdődhessen tüntetéssoro­zat. A párt információi szerint ös­­­sze akarják vonni a pedagógiai, a pszichológiai és a társadalomtu­dományi karokat, a tanító- és óvónőképzőt, és az egész komp­lexumot a Múzeum körútra köl­töztetnék - az Állam- és Jogtudo­mányi Kar a könyvtárral együtt Lágymányosra kerülne. Eközben a Fidesz azt várja az ellenzéki pártoktól, hogy vonják vissza ha­mis vádjaikat, amelyeket a Corvinus Egyetemmel kapcsola­tos hamis levélre hivatkozva fo­galmaztak meg - mondta Gulyás Gergely kormánypárti képviselő. ► NÉPSZAVA Mégsem lesz nagykövet Csuday Az MTI értesüléseivel ellentét­ben mégsem lesz ecuadori nagykövet Csuday Balázs, sőt, még a külügyből is távozik - írja a Mandiner. Csuday kinevezésé­ről egyéb nagyköveti kinevezé­sek és portfolió-módosítások mellett csütörtök este adott hírt a Távirati Iroda, de a lap szerint a diplomata egy nemzetközi nagy­­vállalat igazgatói posztját válasz­totta Ecuador helyett. A nagykö­veti kinevezéssel kapcsolatban a tárca egyelőre nem közölt sem­mit. Csuday 2010 és 2015 között Magyarország bécsi ENSZ-nagy­­követe volt, korábban pedig szá­mos pozíciót töltött be a Külügy­minisztériumban. Az első Orbán­­kormány alatt Lőrincz Csaba munkatársaként részt vett a ked­vezménytörvény kidolgozásá­ban. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next