Népszava, 2015. június (142. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Még az is előfordulhat, hogy rövidzárlatot kap a cégvásárlási ajánlat az áralku során Megrázó állami áramüzlet Szándéknyilatkozat már van, de az üzlet még ko­ránt sincs megkötve az állam és az Elmű-Émász német tulajdonosai kö­zött. Az anyacégek szí­vesen megszabadulná­nak a veszteséges la­kossági üzletágtól, vi­szont a profitábilis ága­zatokat megtartanák. Természetesen csak ak­kor, ha egyáltalán létre­jön a megállapodás. Az sem mellékes, hogy a becslések szerint több százmilliárd forintos ki­adásnak egyelőre nem látni a költségvetési for­rását. BIHARI TAMÁS T­ovább hizlalná a kormány az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. portfóliój­át a lakossági áram­szolgáltatással, megvásárolná a német RWE és az EnBW ma­gyarországi leányainak, az Elmű Nyrt.-nek és az Émász Nyrt.-nek bizonyos egységeit, illetve növelné tulajdonrészét a Mátrai Erőmű Zrt.-ben is. Lá­zár János, a Miniszterelnöksé­get vezető miniszter jelezte: akár már a második fél évben elkezdheti az állami közszol­gáltató a lakossági áramellá­tást. Az elmúlt héten hivatalo­san is bejelentették: a magyar és a német fél szándéknyilatko­zatot írt alá az Elmű-Émász több üzletágának megvételéről. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a két áramszolgálta­tó négy megyei, valamint a bu­dapesti áramhálózatának 49 százalékos tulajdonrészét vá­sárolná meg. A társaságok la­kossági szolgáltatói üzletága és az Elmű-Émász Ügyfélszolgá­lati Kft. két lépcsőben kerülne az ENKSZ tulajdonába. Emel­lett a szándéknyilatkozat értel­mében az MVM Magyar Villa­mos Művek Zrt. 23 százalékról 49 százalékra növelné részese­dését a Mátrai Erőmű Zrt.-ben. Egy a Népszavának nyilatko­zó iparági szakértő azonban óvatosságra intett, mert a szán­déknyilatkozat még nem adás­vételi szerződés! A német tulaj­donosok, illetve a leányvállala­tok minden bizonnyal szívesen megszabadulnának a vesztesé­ges lakossági szegmenstől, de a nyereséges hálózat, illetve erő­mű esetében kemény ártárgya­lások várhatók, s arra semmi biztosíték nincs, hogy minden­ben meg is tudnak majd egyez­ni a felek. A nyereséges szabad­piaci üzletágától, vagyis az ipa­ri ügyfelektől az Elmű-Émász nem kíván megválni. Ha nyél­be ütik a lakossági üzletág el­adását, akkor a 2,1 millió ügy­felével az ENKSZ - az E.ON ma­gyarországi 2,4 milliós tábora után - a második legnagyobb hazai szolgáltató lehet. Iparági szakértőnk szerint az MFB Zrt. a hálózatba pénzügyi befektetőként kívánna belépni, mert a rezsicsökkentéssel és a közműadóval durván vesztesé­gessé tett lakossági szolgálta­tással szemben a hálózat sze­rény nyereséget termel. Ugyan­ez mondható az MVM Zrt. által tervezett Mátrai Erőmű-tulaj­donrész növeléséről is. A csök­kenő alapkamat mellett jó be­fektetésnek tűnik a nyereséges ágazatokba fektetni a pénzt. Az Elmű-Émász csoportnak több mint 46 ezer kilométer hosszú kis- és középfeszültsé­gű villamosenergia-hálózata van. Amióta a német tulajdono­sok lettek a gazdák, több mint 400 kilométer hosszú kábelt, 1600 kilométernyi légvezetéket, valamint 464 transzformátort cseréltek ki, illetve újítottak fel az Elmű-Émász szakemberei. Most egyebek mellett fel kell becsülni a hálózat értékét, az eddigi beruházásokat, és en­nek a végeredményeként ala­kulhat majd ki a vételár, ami magasabb is lehet a szakértők által becsült, legalább 100-200 milliárd forintos összegnél. Vi­szont a teljes Elmű-Émász-üz­­let több százmilliárd forintra is rúghat. A finanszírozáshoz az MFB kibocsáthat kötvényeket, és eb­ből nyújthat hitelt az ENKSZ- nek a lakossági üzletág megvá­sárlásához, de ha azt nem si­kerül nyereségessé tenni, pél­dául úgy, hogy az állami MVM olcsóbban adja az áramot az ugyancsak állami közszolgál­tatónak, akkor végül az adófi­zetők állják a számlát. Az is nagy kérdés persze, hogy az ENKSZ-nek lesz-e elegendő for­rása a korszerűsítésre, karban­tartásra vagy visszatérnek-e az áramszünetek? Van azonban egy tágabb ér­telmezési lehetőség is. Iparági szakértőnk emlékeztetett arra, hogy a 2008-as vagyongazdál­kodási törvény még úgy rendel­kezett, hogy azokat a kisebb­ségi állami tulajdonrészeket, amelyeknél az államnak nincs lényegi beleszólása a vállalati döntésekbe, el kell adni. Ez a helyzet a Mátrai Erőműben is, ahol a tulajdonrész növelése után is kisebbségi tulajdonos marad az állam. Ez az erőmű a 950 megawattos teljesítményé­vel az egyik legjelentősebb ha­zai energiatermelő, ezért tulaj­donosi szerkezetének alakulá­sa összefügghet a Paks II. be­ruházással. Atomerőművet ugyanis csak megfelelő biztosí­tékokkal lehet építeni. Az egyik ilyen biztosíték az, hogy ha egy ország energiaellátásának meghatározott százalékát atomerőmű adja, akkor kell lennie egy „B” tervnek is, arra az esetre, hogyha a teljes nuk­leáris erőműnek vagy csak egyes blokkjainak le kell áll­nia, akkor se okozzon jelentős kiesést a hiányzó árammen­­­nyiség, így az alternatív ener­giaszolgáltató a Mátrai Erőmű lehet. Iparági szakemberünk arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett erőművi bevásárlás több gondot is felvet. Nem lehet tudni, hogy valóban elkészül-e a beruházás, és ha igen, men­­nyibe kerül majd Paks II. Már­pedig számolni kell az infra­strukturális fejlesztések költ­ségeivel is. Ha nem, vagy a ter­vektől eltérően valósul meg Paks bővítése, akkor az erő­művi bevásárlások - és nem csak a Mátrai Erőműről van szó - fölösleges többletkapaci­tást jelenthetnek, vagyis milli­­árdokat dob ki az állam az adófizetők pénzén. Ezért is szükség lenne arra, hogy végül is mekkora alterna­tív erőművi teljesítményre lesz szükség és ebbe hogyan illesz­kedik majd bele a mostani, ter­vezett erőművi állami tulajdon­növelés - hangsúlyozta a szak­értő­. Ha túlkapacitás alakul ki, indokolatlan lesz a költeke­zés, akkor adót kell kivetni vagy az áram árából szükséges „kigazdálkodni” ezt a pénzt is. • A szándéknyilatkozat még nem adásvételi szerződés • Százmilliárdokba kerülhet az állam áramétvágya • A kormány adófizetői pénzből megszabadíthatja a veszteségeitől az Elmű-Émászt Az Elmű-Émász lakossági üzletága veszteséges lett a rezsicsökkentés és a közműadó miatt fotó:szalmás Péter RÖVIDEN Diszkriminál a német autópályadíj? Az Európai Bizottság kötelezett­­ségszegési eljárást indít Német­ország ellen a külföldieket terhe­lő autópályadíj miatt - írta a Die Welt című német lap a hétvégi számában. A lap a brüsszeli bi­zottság egy magas beosztású képviselőjét idézi: a testület meg­győződése szerint a 2016-ban bevezetni tervezett németorszá­gi szabályozás ellentétes az uni­ós joggal, mert hátrányosan meg­különbözteti a külföldi autóso­kat. A német lap szerint az Euró­pai Bizottság még az augusztus elején kezdődő nyári szünet előtt megindítja a kötelezettség­­szegési eljárást Németország el­len. A közlekedési minisztérium szóvivője a beszámolóra reagál­va közölte, hogy a tárca nem ka­pott tájékoztatást a bizottságtól, a törvényhozás alsó- és felsőhá­za, a Bundestag és a Bundesrat pedig az uniós előírásoknak megfelelő törvényt fogadott el. A jogszabály szerint az autópá­lyák használatáért minden autós­nak fizetnie kell, de a Németor­szágban üzemben tartott kocsik tulajdonosai a díjnak megfelelő összegű kedvezményt kapnak a gépjárműadóból. ► népszava Mobiltelefonos or­asfúzió Egyesül az Alcatel-Lucent és a Nokia. A tervek szerint 2016 első felében lezárulhat a tranzakció, ha megérkezik az állami szervek jóváhagyása. Tavaly az Ericsson is ajánlatot tett az Alcatel-Lucent­­re, de végül visszavonták az aján­latukat, mert nem találták volna elég költséghatékonynak a fúzi­ót. A svédek most azon gondol­kodnak, hogy miképpen ellensú­lyozhatják globális szinten a lét­rejövő fúziót. Az Alcatel egyéb­ként az elmúlt héten egy olyan okostelefont mutatott be, amely megfordítva is használható, mert alkalmazkodik tulajdonosához. ► NÉPSZAVA Lázár nem számol Paks megtérülésével FOTÓ: NÉPSZAVA Lázár János kancelláriaminisztert Paks II. és a mecseki atomtemető kapcsán „Atomtemető: pávatánc vagy pálfordulás?"című levelé­ben kérdezte Szelényi Zsuzsan­na, az Együtt országgyűlési kép­viselője. A miniszteri válaszból kiderül, hogy, a kormány nem kalkulál Paks II. megtérülésénél a hulladékkezelés költségeivel, mondván: „sem az alapba törté­nő befizetések, sem a kiadások nem egy összegben, egy időben jelentkeznek!" ► népszava Sallai R. Benedek Fazekassal vitázna Nyilvános vitára hívja a földmű­velésügyi minisztert Sallai R. Be­nedek, az LMP országgyűlési képviselője. Mint mondta, nem fogják hagyni, hogy a minisztéri­um „alaptalan és hazug vádasko­dása" elterelje a figyelmet a lé­nyegről, a kormány „elhibázott és káros agrárpolitikájáról". Az LMP szerint a miniszter „hazug vádakkal támadta meg Sallai R. Benedeket". A Földművelésügyi Minisztérium azt állítja, hogy Sal­lai R. Benedeknek azért nincs jo­ga kritizálni a kormányzati bir­tokpolitikát, mert ő maga is ha­szonélvezője földbérlőként. A párt vitatja, hogy a kisbirtokosok erősödnének. Azt írták: az agrár­­támogatások többsége milliár­dosokhoz és alacsony foglalkoz­tatási hatású üzemekhez kerül, de azoknak szerintük a „fideszes haveri kör is fontos haszonélve­zője". ► NÉPSZAVA Belefulladunk az olajba? Piaci szakértők szerint évekig eláraszthatja olajjal a világot a Kőolaj-exportáló Országok Szer­vezete (OPEC), amennyiben a jú­niusi következő ülésükön nem változtatnak a kitermelési kvótá­kon. Ez egyébként jelenleg a leg­valószínűbb kimenetel. A kartell már most is több olajat termel, www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Aranytartalékot visz haza Ausztria Az osztrák központi bank azt tervezi, hogy hazaszállíttatja aranytartalékának egy részét Londonból, miután számos bí­rálatot kapott amiatt, hogy a nemesfémtartalék túl nagy ré­sze van a határon kívül. Az osztrák jegybank aranytartalé­ka 280 tonna. Tervek szerint 2020-ra az aranymennyiség 50 százaléka lesz Ausztriában, 30 százaléka Londonban, további 20 százaléka pedig Svájcban. A 2007 óta változatlan mennyisé­gű osztrák aranytartalék 80 százaléka van jelenleg London­ban, 17 százaléka Ausztriában és 3 százaléka Svájcban. Ewald Nowotny osztrák jegy­banki elnök a hírrel kapcsolat­ban elutasította azokat a felté­telezéseket, hogy az aranykivo­nás valójában azzal a lehető­séggel függ össze, hogy Nagy- Britannia kilépne az Európai Unióból. Mint mondta, az aranytartalék egy részének ha­zahozatala egyfajta trend most a jegybankoknál. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ GDP-adatra várva Több fontos hazai makrogazda­sági adat is megjelenik a jövő héten, ezek közül az első ne­gyedéves részletes GDP-adat lesz pénteken a befektetők fi­gyelmének fókuszában. A május 13-án közzétett elő­zetes adatok szerint 3,4 száza­lékkal - az elemzők várakozá­sával csaknem megegyezően­­ nőtt Magyarország bruttó hazai terméke az idei első negyedév­ben az előző év azonos idősza­kához viszonyítva. A naptárha­tástól és egyszeri rendkívüli té­nyezőktől megtisztított adatok szerint 3,1 százalékos volt a GDP éves növekedése, míg az előző negyedévhez képest sze­zonálisan kiigazítva 0,6 száza­lékos volt a gazdasági növeke­dés. A KSH értékelése szerint a növekedést alapvetően az ipar teljesítményének javulása okoz­ta. Az MTI-nek nyilatkozó mak­rogazdasági elemzők várakozá­sa szerint az idén a GDP 2,5 és 3,3 százalék között bővülhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozása szerint 3 százalék feletti gazdasági növe­kedés várható az idén. Pénte­ken az áprilisi előzetes ipari termelési adatot is közzéteszi a KSH. MTI-INFORMÁCIÓ mint amennyit korábban jelez­tek, áprilisban a napi kitermelés közel 31 millió hordó volt - írja a Marketwatch. ►népszava HIRDETMÉNY A FÖLDBER Kft. „cs.a." (cg: 01-09- 364275, székhelye: 1133 Budapest, Váci út 76.) („Társaság") hivatkoz­va a Társaságnak a Fővárosi Tör­vényszék 39.Cspk.01-15-000019/3. számú végzésével 2015. május 19. kezdőidőponttal elrendelt csőd­eljárására, a Társaság a Cstv. 17. § alapján ezúton is értesíti a hitele­zőit, hogy 2015. július 3. napján, 9.30 órakor csődegyezségi tár­gyalást tart a Társaság 1133 Bu­dapest, Váci út 76. (Capital Square irodaház 1. torony II. emelet) szám alatti székhelyén. A Cstv. 8. § (2) be­kezdésében és a 14. § (1) bekezdé­sében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalást megelőzően a Társa­ság székhelyén tekinthetik meg.

Next