Népszava, 2015. június (142. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-01 / 126. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Még az is előfordulhat, hogy rövidzárlatot kap a cégvásárlási ajánlat az áralku során Megrázó állami áramüzlet Szándéknyilatkozat már van, de az üzlet még koránt sincs megkötve az állam és az Elmű-Émász német tulajdonosai között. Az anyacégek szívesen megszabadulnának a veszteséges lakossági üzletágtól, viszont a profitábilis ágazatokat megtartanák. Természetesen csak akkor, ha egyáltalán létrejön a megállapodás. Az sem mellékes, hogy a becslések szerint több százmilliárd forintos kiadásnak egyelőre nem látni a költségvetési forrását. BIHARI TAMÁS Tovább hizlalná a kormány az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. portfólióját a lakossági áramszolgáltatással, megvásárolná a német RWE és az EnBW magyarországi leányainak, az Elmű Nyrt.-nek és az Émász Nyrt.-nek bizonyos egységeit, illetve növelné tulajdonrészét a Mátrai Erőmű Zrt.-ben is. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte: akár már a második fél évben elkezdheti az állami közszolgáltató a lakossági áramellátást. Az elmúlt héten hivatalosan is bejelentették: a magyar és a német fél szándéknyilatkozatot írt alá az Elmű-Émász több üzletágának megvételéről. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a két áramszolgáltató négy megyei, valamint a budapesti áramhálózatának 49 százalékos tulajdonrészét vásárolná meg. A társaságok lakossági szolgáltatói üzletága és az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft. két lépcsőben kerülne az ENKSZ tulajdonába. Emellett a szándéknyilatkozat értelmében az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 23 százalékról 49 százalékra növelné részesedését a Mátrai Erőmű Zrt.-ben. Egy a Népszavának nyilatkozó iparági szakértő azonban óvatosságra intett, mert a szándéknyilatkozat még nem adásvételi szerződés! A német tulajdonosok, illetve a leányvállalatok minden bizonnyal szívesen megszabadulnának a veszteséges lakossági szegmenstől, de a nyereséges hálózat, illetve erőmű esetében kemény ártárgyalások várhatók, s arra semmi biztosíték nincs, hogy mindenben meg is tudnak majd egyezni a felek. A nyereséges szabadpiaci üzletágától, vagyis az ipari ügyfelektől az Elmű-Émász nem kíván megválni. Ha nyélbe ütik a lakossági üzletág eladását, akkor a 2,1 millió ügyfelével az ENKSZ - az E.ON magyarországi 2,4 milliós tábora után - a második legnagyobb hazai szolgáltató lehet. Iparági szakértőnk szerint az MFB Zrt. a hálózatba pénzügyi befektetőként kívánna belépni, mert a rezsicsökkentéssel és a közműadóval durván veszteségessé tett lakossági szolgáltatással szemben a hálózat szerény nyereséget termel. Ugyanez mondható az MVM Zrt. által tervezett Mátrai Erőmű-tulajdonrész növeléséről is. A csökkenő alapkamat mellett jó befektetésnek tűnik a nyereséges ágazatokba fektetni a pénzt. Az Elmű-Émász csoportnak több mint 46 ezer kilométer hosszú kis- és középfeszültségű villamosenergia-hálózata van. Amióta a német tulajdonosok lettek a gazdák, több mint 400 kilométer hosszú kábelt, 1600 kilométernyi légvezetéket, valamint 464 transzformátort cseréltek ki, illetve újítottak fel az Elmű-Émász szakemberei. Most egyebek mellett fel kell becsülni a hálózat értékét, az eddigi beruházásokat, és ennek a végeredményeként alakulhat majd ki a vételár, ami magasabb is lehet a szakértők által becsült, legalább 100-200 milliárd forintos összegnél. Viszont a teljes Elmű-Émász-üzlet több százmilliárd forintra is rúghat. A finanszírozáshoz az MFB kibocsáthat kötvényeket, és ebből nyújthat hitelt az ENKSZ- nek a lakossági üzletág megvásárlásához, de ha azt nem sikerül nyereségessé tenni, például úgy, hogy az állami MVM olcsóbban adja az áramot az ugyancsak állami közszolgáltatónak, akkor végül az adófizetők állják a számlát. Az is nagy kérdés persze, hogy az ENKSZ-nek lesz-e elegendő forrása a korszerűsítésre, karbantartásra vagy visszatérnek-e az áramszünetek? Van azonban egy tágabb értelmezési lehetőség is. Iparági szakértőnk emlékeztetett arra, hogy a 2008-as vagyongazdálkodási törvény még úgy rendelkezett, hogy azokat a kisebbségi állami tulajdonrészeket, amelyeknél az államnak nincs lényegi beleszólása a vállalati döntésekbe, el kell adni. Ez a helyzet a Mátrai Erőműben is, ahol a tulajdonrész növelése után is kisebbségi tulajdonos marad az állam. Ez az erőmű a 950 megawattos teljesítményével az egyik legjelentősebb hazai energiatermelő, ezért tulajdonosi szerkezetének alakulása összefügghet a Paks II. beruházással. Atomerőművet ugyanis csak megfelelő biztosítékokkal lehet építeni. Az egyik ilyen biztosíték az, hogy ha egy ország energiaellátásának meghatározott százalékát atomerőmű adja, akkor kell lennie egy „B” tervnek is, arra az esetre, hogyha a teljes nukleáris erőműnek vagy csak egyes blokkjainak le kell állnia, akkor se okozzon jelentős kiesést a hiányzó árammennyiség, így az alternatív energiaszolgáltató a Mátrai Erőmű lehet. Iparági szakemberünk arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett erőművi bevásárlás több gondot is felvet. Nem lehet tudni, hogy valóban elkészül-e a beruházás, és ha igen, mennyibe kerül majd Paks II. Márpedig számolni kell az infrastrukturális fejlesztések költségeivel is. Ha nem, vagy a tervektől eltérően valósul meg Paks bővítése, akkor az erőművi bevásárlások - és nem csak a Mátrai Erőműről van szó - fölösleges többletkapacitást jelenthetnek, vagyis milliárdokat dob ki az állam az adófizetők pénzén. Ezért is szükség lenne arra, hogy végül is mekkora alternatív erőművi teljesítményre lesz szükség és ebbe hogyan illeszkedik majd bele a mostani, tervezett erőművi állami tulajdonnövelés - hangsúlyozta a szakértő. Ha túlkapacitás alakul ki, indokolatlan lesz a költekezés, akkor adót kell kivetni vagy az áram árából szükséges „kigazdálkodni” ezt a pénzt is. • A szándéknyilatkozat még nem adásvételi szerződés • Százmilliárdokba kerülhet az állam áramétvágya • A kormány adófizetői pénzből megszabadíthatja a veszteségeitől az Elmű-Émászt Az Elmű-Émász lakossági üzletága veszteséges lett a rezsicsökkentés és a közműadó miatt fotó:szalmás Péter RÖVIDEN Diszkriminál a német autópályadíj? Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen a külföldieket terhelő autópályadíj miatt - írta a Die Welt című német lap a hétvégi számában. A lap a brüsszeli bizottság egy magas beosztású képviselőjét idézi: a testület meggyőződése szerint a 2016-ban bevezetni tervezett németországi szabályozás ellentétes az uniós joggal, mert hátrányosan megkülönbözteti a külföldi autósokat. A német lap szerint az Európai Bizottság még az augusztus elején kezdődő nyári szünet előtt megindítja a kötelezettségszegési eljárást Németország ellen. A közlekedési minisztérium szóvivője a beszámolóra reagálva közölte, hogy a tárca nem kapott tájékoztatást a bizottságtól, a törvényhozás alsó- és felsőháza, a Bundestag és a Bundesrat pedig az uniós előírásoknak megfelelő törvényt fogadott el. A jogszabály szerint az autópályák használatáért minden autósnak fizetnie kell, de a Németországban üzemben tartott kocsik tulajdonosai a díjnak megfelelő összegű kedvezményt kapnak a gépjárműadóból. ► népszava Mobiltelefonos orasfúzió Egyesül az Alcatel-Lucent és a Nokia. A tervek szerint 2016 első felében lezárulhat a tranzakció, ha megérkezik az állami szervek jóváhagyása. Tavaly az Ericsson is ajánlatot tett az Alcatel-Lucentre, de végül visszavonták az ajánlatukat, mert nem találták volna elég költséghatékonynak a fúziót. A svédek most azon gondolkodnak, hogy miképpen ellensúlyozhatják globális szinten a létrejövő fúziót. Az Alcatel egyébként az elmúlt héten egy olyan okostelefont mutatott be, amely megfordítva is használható, mert alkalmazkodik tulajdonosához. ► NÉPSZAVA Lázár nem számol Paks megtérülésével FOTÓ: NÉPSZAVA Lázár János kancelláriaminisztert Paks II. és a mecseki atomtemető kapcsán „Atomtemető: pávatánc vagy pálfordulás?"című levelében kérdezte Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője. A miniszteri válaszból kiderül, hogy, a kormány nem kalkulál Paks II. megtérülésénél a hulladékkezelés költségeivel, mondván: „sem az alapba történő befizetések, sem a kiadások nem egy összegben, egy időben jelentkeznek!" ► népszava Sallai R. Benedek Fazekassal vitázna Nyilvános vitára hívja a földművelésügyi minisztert Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője. Mint mondta, nem fogják hagyni, hogy a minisztérium „alaptalan és hazug vádaskodása" elterelje a figyelmet a lényegről, a kormány „elhibázott és káros agrárpolitikájáról". Az LMP szerint a miniszter „hazug vádakkal támadta meg Sallai R. Benedeket". A Földművelésügyi Minisztérium azt állítja, hogy Sallai R. Benedeknek azért nincs joga kritizálni a kormányzati birtokpolitikát, mert ő maga is haszonélvezője földbérlőként. A párt vitatja, hogy a kisbirtokosok erősödnének. Azt írták: az agrártámogatások többsége milliárdosokhoz és alacsony foglalkoztatási hatású üzemekhez kerül, de azoknak szerintük a „fideszes haveri kör is fontos haszonélvezője". ► NÉPSZAVA Belefulladunk az olajba? Piaci szakértők szerint évekig eláraszthatja olajjal a világot a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amennyiben a júniusi következő ülésükön nem változtatnak a kitermelési kvótákon. Ez egyébként jelenleg a legvalószínűbb kimenetel. A kartell már most is több olajat termel, www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Aranytartalékot visz haza Ausztria Az osztrák központi bank azt tervezi, hogy hazaszállíttatja aranytartalékának egy részét Londonból, miután számos bírálatot kapott amiatt, hogy a nemesfémtartalék túl nagy része van a határon kívül. Az osztrák jegybank aranytartaléka 280 tonna. Tervek szerint 2020-ra az aranymennyiség 50 százaléka lesz Ausztriában, 30 százaléka Londonban, további 20 százaléka pedig Svájcban. A 2007 óta változatlan mennyiségű osztrák aranytartalék 80 százaléka van jelenleg Londonban, 17 százaléka Ausztriában és 3 százaléka Svájcban. Ewald Nowotny osztrák jegybanki elnök a hírrel kapcsolatban elutasította azokat a feltételezéseket, hogy az aranykivonás valójában azzal a lehetőséggel függ össze, hogy Nagy- Britannia kilépne az Európai Unióból. Mint mondta, az aranytartalék egy részének hazahozatala egyfajta trend most a jegybankoknál. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ GDP-adatra várva Több fontos hazai makrogazdasági adat is megjelenik a jövő héten, ezek közül az első negyedéves részletes GDP-adat lesz pénteken a befektetők figyelmének fókuszában. A május 13-án közzétett előzetes adatok szerint 3,4 százalékkal - az elemzők várakozásával csaknem megegyezően nőtt Magyarország bruttó hazai terméke az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptárhatástól és egyszeri rendkívüli tényezőktől megtisztított adatok szerint 3,1 százalékos volt a GDP éves növekedése, míg az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva 0,6 százalékos volt a gazdasági növekedés. A KSH értékelése szerint a növekedést alapvetően az ipar teljesítményének javulása okozta. Az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők várakozása szerint az idén a GDP 2,5 és 3,3 százalék között bővülhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozása szerint 3 százalék feletti gazdasági növekedés várható az idén. Pénteken az áprilisi előzetes ipari termelési adatot is közzéteszi a KSH. MTI-INFORMÁCIÓ mint amennyit korábban jeleztek, áprilisban a napi kitermelés közel 31 millió hordó volt - írja a Marketwatch. ►népszava HIRDETMÉNY A FÖLDBER Kft. „cs.a." (cg: 01-09- 364275, székhelye: 1133 Budapest, Váci út 76.) („Társaság") hivatkozva a Társaságnak a Fővárosi Törvényszék 39.Cspk.01-15-000019/3. számú végzésével 2015. május 19. kezdőidőponttal elrendelt csődeljárására, a Társaság a Cstv. 17. § alapján ezúton is értesíti a hitelezőit, hogy 2015. július 3. napján, 9.30 órakor csődegyezségi tárgyalást tart a Társaság 1133 Budapest, Váci út 76. (Capital Square irodaház 1. torony II. emelet) szám alatti székhelyén. A Cstv. 8. § (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalást megelőzően a Társaság székhelyén tekinthetik meg.