Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-16 / 165. szám

Legnagyobb trófeája megszerzésére készül a román Korrupcióellenes Ügyészség Karaktergyilkosság Bukarestben Minden valószínűség szerint végnapjait éli a román kormány. Victor Pontának egyelőre megvan a par­lamenti támogatottsága, az utóbbi évek tapaszta­lata azonban azt sugallja, nem sokáig. Az ellene in­dított korrupciós eljárás mind az ő, mind kabinetje jövőjét bizonytalanná tette, és rendkívül kényes helyzetbe hozta a miniszterelnököt nemzetközi szinten. Ponta a Korrupcióellenes Hivatal legérté­kesebb trófeája, hivatalban lévő kormányfő ellen még soha nem indítottak eljárást Bukarestben. GÁL MÁRIA K­ét ügyben gyanúsította meg Victor Ponta román miniszterelnököt a Kor­rupcióellenes Ügyészség (DNA), de csak az egyikben indult elle­ne eljárás. A DNA június 5-én gyanúsítottként idézte be Pon­­tát, akit 2007-2008-as ügyvé­di tevékenységével kapcsolat­ban okirat-hamisítással, pénz­mosással és adócsalásban való bűnsegédlettel gyanúsít. Mivel ezekre a vádpontokra nem vo­natkozik a parlamenti mentes­sége, hiszen akkoriban „civil” volt, az ügyvédi iroda pedig ma­gáncég, az eljárás elindulha­tott. A két ügy szervesen össze­függ, hiszen a második esetben az a vád, hogy Ponta miniszter­­elnökként az összeférhetetlen­ségi szabályokat megsértette, amikor korábbi üzlettársát, Dan Sova szenátort miniszteri tisztségekbe juttatta. Sova volt annak az ügyvédi irodának a tulajdonosa, amelynél a vád szerint Ponta tényleges munka­végzés nélkül jutott javadalma­záshoz. Az összeférhetetlenség miatt azért nem indulhat eljá­rás, mert a kormányfő egyben parlamenti mandátummal is rendelkezik, így mentessége van, az eljárás megindításához a törvényhozás jóváhagyása kellene. A parlament kormány­­párti többsége pedig június 9- én nemet mondott a vádható­ság kérésére, így ebben az ügy­ben nem folytatható le a bűn­vádi eljárás, és Ponta hivatal­ban maradhat. Igaz ugyan, hogy Romániá­ban senki sem lepődik meg, ha nagy bal kerül a DNA hálójába, a Ponta-ügy mégis szenzáció. A korrupcióellenes harcnak neve­zett, de sokak által inkább csak politikai boszorkányüldözés­nek, célzott tisztogatásnak tar­tott folyamat eredményeként már felállítható egy működő kormány a börtönökben, annyi miniszter került rács mögé, sőt az előzetes letartóztatásban lé­vők vagy olyanok közül, akik ellen folyamatban van az eljá­rás, még egy pótkormány is összejöhet, de kétségtelenül Victor Ponta a legnagyobb fo­gás, a legszebben csillogó trófea a DNA kirakatában. Romániában már ítéltek le­töltendő börtönbüntetésre mi­niszterelnököt, történetesen ő is egyben szociáldemokrata (PSD) pártelnök is volt, de csak hivatali ideje lejárta után. Ad­rian Nastasét kétszer ítélték börtönbüntetésre korrupciós váddal. Politikai karrierjének természetesen vége lett, hiába hangoztatta azt, hogy politikai bosszú áldozata lett. A lakos­ság sem hitt a politikusnak, a PSD-hívők kemény magján kí­vüliek számára Nastase a kor­rupció megtestesítője Romániá­ban. És nagyjából így viszo­nyulnak a PSD-hez is. Vagy valóban igaza van a többségnek és a vádhatóság­nak, amely mindeddig legin­kább a baloldalon találta meg a korruptakat (néhány kivételtől eltekintve), vagy minden idők legprofibb és legsikeresebb kom­munikációs manipulációjának eredménye ez az általánosnak tűnő vélekedés. Úgy is mond­ható, hogy Traian Basescu volt államfő, a baloldalról a jobbol­dalra átnyergelő és pártját át­irányító elnök legnagyobb sike­re a PSD hiteltelenítése. Nem kevesen vannak Romániában, akik erre szavaznak, mert hi­szen az ő két cikluson át tartó államelnöksége alatt kezdett dübörögni a korrupcióellenes harc, őt nevezték a dossziék urának, mert állítólag ellenfele­ket és partnereket egyaránt zsarolt a bármikor előrángat­ható bűnügyi dossziékkal. Ez persze nem bizonyított, de a baloldalon kétségtelenül Basescut tartják e véget érni nem akaró tisztogatás értelmi szerzőjének. Azonban már az is megfogalmazódott, hogy a ta­nítvány kezdte túlszárnyalni mesterét, hiszen Basescu ta­valy decemberi távozása után szabadult el igazán a pokol, ami azt jelzi, hogy a vádható­ság immár megszabadult a hát­térből kemény kézzel irányító volt államfőtől, és most saját függetlenségét, pártatlanságát igyekszik bizonyítani. Megle­het, de tény, hogy az idei nagy politikai korrupciós esetek zö­me ugyancsak a baloldalhoz köthető, de a DNA ügyészei maszkos fegyveres kommandó­sokkal megtámogatva már mű­velődési intézményeket, polgár­­mesteri hivatalokat is többször megszálltak, sportklubok szám­láit is zárolták. A miniszterelnök június ele­jén kirobbant ügye radikálisan átrendezheti a román politikai palettát. Egyelőre gyanúról van szó, és nem Ponta lenne az első politikus, akit alaptalanul hur­col meg a DNA, ennek ellenére jogos elvárás vele szemben, hogy mondjon le. „Jobb helyeken” ez nem kérdés, de Romániában épp a vádhatóság pártosnak tű­nő eljárásának, televíziós szap­panoperaként zajló, mindenna­pi látványosságot szolgáltató, maszkos, fegyveres rajtaütései­nek, kiszivárogtatásainak kö­szönhetően e téren is megosz­lanak a vélemények. Azok, akik úgy gondolják, hogy a kormány­zó PSD elleni boszorkányüldö­zés, vezető politikusainak cél­­zatos kilövése folyik, azon az állásponton vannak, hogy Pon­tának harcolnia kell, és be kell bizonyítania igazát. Ő maga hétfőn este egy televíziós inter­júban azt mondta, korábban fontolgatta lemondását a bűn­vádi eljárás miatt, de elállt ettől a szándékától, mert nem akar­ta elárulni a szavazóit. Vissza­lépése esetén ugyanis azokra bízná az országot, akik koráb­ban tönkretették, fogalmazott. Régi nagy ellenfele, Basescu azonnal jelezte, Romániában pártokra, nem miniszterelnök­jelöltekre szavaznak, különben is az USL választási koalíció, amelynek élén több mint két­harmados többséggel nyertek Pontáék, már feloszlott. „Kér­lek, árulj el nyugodtan engem, hiszen én, nem pedig a nép ne­vezett ki miniszterelnöknek” mondta a rá jellemző, cinikus humorral a volt államfő. Ponta a pártelnökségről le­mondott, a kormány élén ma­radna. De nem tudni, meddig teheti meg. A bűnvádi eljárás el fog húzódni, 2016-ban parla­menti választás lesz. Különö­sebb kockázat nélkül megelőle­gezhető, hogy kisebb koalíciós partnerei egy része kihátrál ma­guk, és pártjából is megkezdőd­hetnek az átülések. A pártvál­tás ugyanis a román politika rákfenéje, az utóbbi idők min­den kormányválsága (Emil Boc­­nak két kabinetje bukott így, maga Ponta is először az Ungu­­reanu-kormány bizalmatlansá­gi indítvánnyal való megbuktatá­sával került kormányfői szék­be, és szerezte meg Ungureanu korábbi támogatóinak tetemes részét­. A szociáldemokrata párt októ­berben tart tisztújító kongres­­­szust. Legkésőbb akkor eldől a nemrég még a román baloldal ifjú reménységének tartott, 42 éves miniszterelnök politikai jö­vője, de kisebb csoda lenne, ha Pontával vágnának neki a jövő évi választásnak. • Victor Ponta nem mond le • Erdélyben a többség menesztené • A szocialisták még mindig a legnépszerűbbek A fiatal miniszterelnök nemrég még a román baloldal reménysége volt fotó: europress/getty images Mennyből a pokolba Nemrég még Victor Ponta volt a legnépszerűbb román vezető politikus, mára kölönc lett pártja, a PSD nyakán. Tavaly decem­berben az államfőválasztáson azért indult Ponta, mert a szocia­listák nem tudtak az ő népszerűségéhez mérhető politikust elő­állítani. Akkor 40 százalék körül mozgott támogatottsága, ma 24 százalék. Helyzete azt követően ingott meg először, amikor be­­hozhatatlannak tűnő előnyből veszített az elnökválasztáson Klaus Johannisszal szemben. Pártja is megszenvedte azt a vá­lasztási bukást, de főképp elnöke és „arca" korrupciós ügyét. Az államfőválasztás után fokozatosan kezdett visszakapasz­kodni a PSD, a botrány kirobbanása előtt, májusban újból szocia­lista előnyt mértek a közvélemény-kutatók. A korrupciós ügy miatt 47 százalék menesztené Pontát, 45 százalék viszont azt gondolja, nem kell lemondania. E kérdésben érezhető különb­ség van a történelmi régiók között is, míg Erdélyben és a Bán­ságban a többség Ponta lemondását sürgeti, a Kárpátokon kívül megtartanák őt tisztségében. A PDS támogatottsága egyelőre tartja magát, egyetlen százalékkal ugyan, de még mindig maga­sabb, mint a liberális párté (38-37). Nem h­indtnnesí? (Kunto Au­sa) VILÁG NÉPSZAVA 9 2015. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK I .ehetne cinikus Es'.J (Szahú LJs/Eú) NI a­­ száz milliós hazugság,? (MÉsitáns Tamás} Mi v görög lecke íanuteiígs? (Lukasz Cukalisz) Vsm esély eálluxní? (V'jjJii Mihály) Nem tartanak senkitűi? Mégsem doktor? (Kerüli: Judit) Segíteni a men i kulié ken? (Pikó András) (Buikn ULszKí) f! M ti a pe Men priitellit Válaszok a 168 Órában

Next