Népszava, 2015. július (142. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-24 / 172. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2015. JÚLIUS 24., PÉNTEK Nem csökkent az athéni kormánykoalíció többsége - Elkerülhetetlen a Sziriza szakadása Zöld út a reformoknak Nagy többséggel fogadta el a görög parlament az euróövezet vezetőivel megkötött hitelmegállapodás második részét. Bár a javaslat ezúttal is az ellenzék képviselőinek voksai révén ment át a törvényhozáson. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök számára kedvező hír, hogy a kormányzó többség egy hét alatt nem csökkent tovább. Maratoni, már-már gyötrelmes szavazási procedúra után magyar idő szerint hajnali háromkor mondtak véleményt a honatyák az előterjesztésről végül 230-an nyomták meg az igen gombot a 300 tagú törvényhozásban. A Sziriza 36 képviselője azonban nemmel voksolt, vagy tartózkodott, s görög hírmagyarázók úgy vélik, Ciprasz ennél kevesebb lázadóra számított, hiszen ez képviselőcsoportjának majdnem az egynegyede. Mindenesetre az egy héttel ezelőttinél mindenképpen jobb eredmény, amikor 39 kormánypárti honatya nem voksolt igennel. „Nehéz döntéseket kellett meghoznunk, nekem személy szerint is” - fogalmazott Ciprasz a parlamentben elhangzott beszédében, aki ezúttal is kiemelte, hogy kormányának nem volt más lehetősége, igent kellett mondania a hitelezők javaslataira, mert amennyiben ezt nem tette volna meg, akkor Athénnak ki kellett volna lépnie az euróövezetből. Ciprasz, csakúgy, mint egy hete, azt is elmondta, hogy ő személy szerint nem ért egyet a harmadik mentőcsomag feltételeivel. Elismerte ugyanakkor, hogy hibákat követtek el a kormányzás során. Beszédében ismét többször előkerült a „harc” szó. Azt is mondta, hogy hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az adósság átütemezéséről, s tovább folytatják a „harcot”. Euklid Cakalotosz miniszterelnök elmondta, hogy a parlament döntésének fényében már pénteken megkezdődhetnek a tárgyalások a hitelezőkkel a reformprogram részleteiről. Tegnap be is jelentették, hogy ma valóban tárgyalóasztalhoz ülnek, s a trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiegészül az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) képviselőjével. Az athéni kormány azt reméli, hogy a megbeszélések augusztus 20- án lezárulhatnak, így a kormány hozzájuthat a harmadik, valamivel több mint 80 milliárd eurós hitelcsomaghoz. Görögország eddig két hitelcsomag keretében 240 milliárd eurót kapott. A szavazás idején tüntetéseket tartottak Görögországban, több ezren tüntettek a törvényhozás épülete előtt, de nem voltak olyan erőszakos cselekmények, mint az egy héttel korábbi szavazás idején. • Ciprasz elhatárolódott az intézkedésektől • Ellentmondó állítások az előrehozott választásról • Néhány ezren tüntettek Athénban Ami a Sziriza sorsát illeti, ezúttal is sokan nem szavazták meg az előterjesztést, elkerülhetetlennek látszik a szakítás. A 36 rebellis képviselő közül 31-en szavaztak nemmel, öten pedig tartózkodtak. Bár a kabinet illetékesei rendszeresen tagadják, hogy a kormány előrehozott választásra készülne, a görög sajtó már két szeptemberi időpontot is megjelölt az esetleges idő előtti választás megtartására. A voksolás ellen szól, hogy a kormánynak aligha lenne pénze a megrendezésre, illetve a kampányra. Hogy milyen nehéz lesz keresztülvinni a reformokat, azt egy friss eset is mutatja. A kormánynak fel kellett függesztenie azokat az elképzeléseit, amelyek nyomán megvonták volna az adókönnyítéseket a gazdáktól. A vidéki képviselők ugyanis tömegesen lázadtak az előterjesztés ezen pontja ellen. Szintén augusztus elejére kellett halasztani a nyugdíjreform egyes részeiről szóló döntést. A kormány azzal érvelt, hogy ettől még megkezdődhetnek a tárgyalások a hitelezőkkel. Az Európai Központi Bank (EKB) még szerdán újabb 900 millió euróval emelte sürgősségi likviditási támogatását. Ez ugyan még mindig nem teszi lehetővé, hogy feloldják a készpénzfelvételre vonatkozó korlátozásokat, de arra mindenképpen jó, hogy tovább normalizálódjon az ország pénzügyi helyzete. A kormány a jövő héten dönt arról, hogy mikor nyithatja meg kapuit a görög tőzsde. R.T. Csütörtök hajnalra ért véget a szavazási procedúra fotó: europress/getty images/milos Kicanski RÖVIDEN Bombamerénylet Egyiptomban Egy tiszt és két katona vesztette életét, amikor felrobbant egy bomba Egyiptomban, Rafah városánál. A merénylet a Gázai övezet határának közelében történt, a robbanóeszközt feltehetőleg iszlamista szélsőségesek helyezték el. A Sínai-félszigeten egyre drámaibb a helyzet, már több száz katona és rendőr halt meg az iszlamisták támadásai nyomán, mióta 2013-ban megdöntötték Mohamed Morszi elnök hatalmát. A csütörtöki támadásért egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget. Az Iszlám Állam (IS) helyi szövetségese, a Sinai Tartomány egyre gyakrabban hajt végre hasonló akciókat a területen. Nemrégiben ismerték el, hogy ők álltak egy korábbi robbantás mögött is, ami komoly károkat okozott a kairói olasz konzulátus épületében. Az északi területeken több katonai támaszpontra is rátámadtak, az elmúlt években ezek voltak a leghevesebb összecsapások a régióban. A népszava Új abortusztörvény Portugáliában Módosították az abortusztörvényt Portugáliában. Mostantól a nőknek, akik művi terhességmegszakítást akarnak, fizetniük is kell a beavatkozásért, és előzetesen kötelező tanácsadáson kell részt venniük. A többségében katolikus országban egy 2007-es határozat a terhesség tizedik hetéig ingyen abortuszt tett lehetővé, mostantól 50 euró körüli pénzösszegre lehet számítani. A voksolást a jobboldali koalíciós kormánytöbbsége döntötte el. A baloldal tiltakozott a változtatások ellen. Többen tüntettek Lisszabonban. A törvény életbe lépéséhez Anibal Cavaco Silva elnök (képünkön) jóváhagyására van szükség. ► népszava Kiűzték a húszikat Adenből A jemeni hadsereg bejelentése szerint a helyi fegyveresek támogatásával sikeresen visszanyerték Aden teljes irányítását. Az elmúlt napokban egyre több területről űzték el végleg a lázadókat, most utolsó bástyájuk, az elnök rezidenciája is elesett. A hatóságok csütörtökön új ellenőrző pontokat állítottak a város körül, és most további, rejtőzködő csapatok után kutatnak. A szaúdi légicsapások ezután is folytatódnak Adentől északra, és a szárazföldi egységek is tovább nyomulnak előre. ► NÉPSZAVA Fekete rendőrfőnök Fergusonban Egy évvel azután, hogy a Missouri állambeli Fergusonban a rendőrök megölték a fiatal fekete fiút, Michael Brownt, a városban afroamerikai rendőrfőnököt neveznek ki. Az 50 éves Andre Andersont egyelőre ideiglenes jelleggel nevezték ki a jórészt fehérek alkotta rendőrőrs élére. Anderson feladata az lesz, hogy helyreállítsa a bizalmat a rendőrség és az afroamerikai közösség között. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Rekordon Putyin elnök népszerűsége Rekordmagasságokba emelkedett a nyári hónapokban Vlagyimir Putyin népszerűsége. A Levada Center felmérése szerint minden 10 emberből kilenc elégedett az orosz elnök ténykedésével: júniusban 89, júliusban pedig 87 százalékos volt népszerűségi mutatója. 2012- ben és 2013-ban még a korábbi évekhez képest mélyponton volt az orosz elnök megítélése, de ez is azt jelentette, hogy „csak” 60 százalék volt elégedett munkájával. Az ukrán válság, a Krím-félsziget elfoglalása, majd a keletukrajnai szakadárok Kreml általi támogatása után azonban gyökeres fordulat történt. S úgy tűnik, az állami propaganda nagyon is hatékony. A megkérdezettek 66 százaléka ugyanis úgy foglalt állást, hogy az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések Moszkva „megalázását és gyengítését” szolgálják. Mindössze öt százalék véli úgy, hogy a szankciókkal elérhetik az ukrajnai válság lezárását. Az oroszok 70 százaléka szerint a Kremlnek jelenlegi stratégiáját kell követnie az ukrán válságban, s csak minden ötödik megkérdezett vélte úgy, hogy Oroszországnak engedményeket kellene tennie. 87 százalék támogatja a Krím bekebelezését, s 4 százalék gondolja azt, hogy Donyeck és Luhanszk státusát a háború előttire kell visszaállítani. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Százmilliárdok áramlanak ki Kínából Kína állandó küzdelme a tőkekiáramlással egy újabb mélypontot ért el, az állam ismét beavatkozásra kényszerült. Idén csak március és június közt a jegybank 48 milliárd dollár értékben adott el államkötvényeket, az elmúlt év eddigi tőkekiáramlását 800 milliárd dollár körülire taksálják. A kínai központi bank ismét kénytelen volt a devizatartalékokhoz nyúlni, hogy megvédje a jüan értékét. Szakértők szerint mindez az ipar stagnálására vezethető vissza. Az elmúlt évben visszaesett az áramfogyasztás, és rohamosan csökken a vasúti áruszállítás is. A visszaesést a tőzsdeválság is előidézhette. Ennek alapja az volt, hogy az állam korábban mesterségesen kreált egyfajta tőzsdei robbanást. Mindezt egészen különös technikákkal intézte. A Caixin magazin beszámolója szerint az ország legjobb brókereit zárták össze egy szobába, és arra utasították őket, hogy egy felülről irányított kötvényvásárlási hullám keretében adják át a pénzüket. Emellett felfüggesztették a kötvények eladását is, így garantálva a hazai tőke gyarapodását. Az ilyen manipuláció, bár papíron jól mutat, nem jelent megoldást a valós problémákra. Az Állami Külkereskedelmi Igazgatóság (SAFE) szóvivője, Vang Csun-jing szerint nincs baj, s a kormány nem látja egyértelmű jelét a nagy tőkekiáramlásnak. Vang arról is beszámolt, hogy a jövőben jobban felügyelik a határokon átívelő tőkeáramlást, de pusztán a „világpiac és a gazdaság kiszámíthatatlansága” miatt. VÁNYAI ISTVÁN ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Tűzpárbaj a török határnál Tegnap tűzpárbaj alakult ki a török-szíriai határon, miután átlőttek Szíria felől, s lelőttek egy török rendőrt, egyet pedig megsebesítettek. A török hadsereg ugyanis visszalőtt az eset után. Egy teaházban tartottak agymosást annak a 20 éves török fiatalnak, aki hétfőn hajtott végre vérfürdőt, s ölt meg 32 embert a dél-anatóliai, a Szíriai határhoz közel eső Suruc városában - értesült a Hürriyet. A rendőrség most a fiatalember testvérét keresi, aki szintén pusztító merényletre készülhet. A hétfői terrorakció elkövetőjét a DNS-mintája alapján is azonosítani tudták. A fiatalember, bizonyos Seyh Abdurrahman Alagöz, egyetemen tanult, Adiyaman tartományból származik. Annak a minibusznak a vezetője, aki a férfit Surucba szállította, azt közölte, hogy a tettes egy nő társaságában volt. Alagöz családja 2014. november 22-én jelentette be fiuk eltűnését. A szülők szerint két fiukat is agymosásnak vetette alá az Iszlám Állam (IS) dzsihadista szervezet az eltűnésük alatti nyolc hónap alatt. A merénylő testvére, Yunus 2013-ban azt mondta a családnak, hogy egyetemre fog járni. Ezután hónapokig nem hallottak róla, mígnem felhívta őket, s azt közölte, Szaúd- Arábiában tartózkodik. 2014- ben tért vissza szülőfalujába, s pénzt kért a családtól arra, hogy teaházat nyithasson. Ez az „Iszlám” nevű hely vált az IS helyi központjává. Később be is zárták, mert engedély nélkül nyitott ki. Ahmet Davutoglu miniszterelnök élesen kikelt a kurd HDP párt ellen, amely szerint a kormányzat segíti az iszlám államot. „Elég abból, hogy a politikát vérrel szennyezik be” - fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, szó sincs semmiféle együttműködésről, s az AKP történetében ilyenre soha nem is volt példa. Előzőleg Selahattin Demirtas, a júniusi parlamenti választás során a törvényhozásba bejutott HDP elnöke találta gyanúsnak, hogy a rendőrség senkit sem tartóztatott le a hétfői merénylet után, s nem is indított razziát iszlamisták ellen. Recep Tayyip Erdogan elnök is nekiment Demirtasnak, mondván: nem határolódott el a kurdok által elkövetett merényletektől. Ennek előzménye, hogy a Kurd Munkáspárt, a PKK vállalta a szerdai merényletet, két török rendőr meggyilkolását. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ