Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179–203. sz.)

2015-08-14 / 190. szám

KULTÚRA 5 2015. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK RÖVIDEN RÖVIDEN A n y omorultak S ze g eden A Madách Színház és a Sze g edi S za b a d téri Játé k o k h árom h óna­p os pró b ai d ősza k után, ma mu­t at j a be Victor Hugo – Alain B ou b l i l – C l au d e-Mic h e l Sc h ön­b erg A nyomoru l ta k című musi­c a l jét. De b reczeny Csa b a és Zö ld C saba mellett Sze g eden a főbb s zerepekben láthat j uk többe k k özt Tót h Atti l át, Vi k i d á l Gyu l át, V á g ó Bernadettet, Sáfár Mónikát é s Nag y Sándort. Az előadást S zirtes Tamás rendezi, a j elmez­t ervező Rom h ányi Nóra, a d ísz­lette rv e z ő K e n tau r . f‍ NÉP S ZAVA T e g nap elkezdődött É szak-Ma­gy arorszá g le g na gy obb kultu­r á l is eseménysorozata, a 24. Z emp léni Fesztivál, s au g usztus 2 3-ig tart To k aj-Hegya l ja és Zemplén legszebb helyszínein. K omo l yzenei és jazz k oncerte­ken , táncelőadásokon , kiállítá­s o k on, csa l á d i és gy erme k pro g­ram oko n v ehe tn ek r é szt az é r­d e kl ő d ő k . Fe ll ép tö bb e k k özött az izraeli Moran Sin g ers En­s em bl e, Gyöngyösi Ivett, a Ma­g yar Állami Népi Együttes, a Kozma Orsi Quin tet, a Sza k csi Kvartett, Borbél y Mihál y , a Ba­lo g h Kálmán & Lukács Miklós d uó , a Szent E f rém Fér fi k ar L ack fi János költővel , László A ttila és a Budapest Jazz Or­c h est ra, a Stu d io 11 né gy re­me k i f jú éne k esse l – Gájer Bá­l int, Kocsis Tibor, Lán y i Lala, Vastag Tamás –, és még so k an mások. A Toka j i Fesztiválkat­lanban a Csárdáskirálynő és a B u d a f o k i Do h ná n y i Zene k a r R etro Sym p h o nic Roc k e l őa d á­sa látható. A na gy sikerű „E gy n ap Má d on ” ren d ezvény me ll ett új program: az „Egy nap Tolcs­v án”. A rendezvényekhez kiváló b or­g asztronómia társu l . NÉP S ZAVA-INF O RMÁ C I Ó A Kossuth-dí j as alkotó ak­tuális tárlata a Szent Ist­ván körúton lévő Örkén y I stván Könyves b o l t eme l etén, a Cu l tiris Ga l ériá b an várja az irodalom és a képzőművészet ö tletdús összeka p csolódása iránt ér d e kl ő d ő l átogató k at. B ár az igazat megva ll va, nem kell na gy műértőnek lenni ah­hoz, hogy rá j ö jj ön a befogadó, h ogy amit l át, az b izony vegy­t iszta művészet, még h ozzá an­nak a könn y en befo g adható, é lettel teli, színes válfa j a. Sa j dik Fe r e n c tár l atán az ir od a lo m v e­z ető szerepet tö l t b e, ugyanis a k iállított ra j zok mindegyike egy-e gy irodalmi alkotást il­l usztrá l a művész sajátos ceru­zavonásaiva l . A l átogatót k ö­s zöntő felirat Vámos Tibor aka­d émikust idézi, aki ú gy véli, Saj d i k ot a l eg k önnye bb i ll uszt­r á l ni, h iszen i ll usztrá l ja ő ma­g át, egész életművével. Így igaz, a kárcsak Karinthy ismert ki j e­l entése a h umorró l , ame lyb en el mon d ja, h ogy h a h isszü k , h a nem, a nevettetés igenis komol y m űfa j . É ppúgy, mint a karika­túra, ame l yet Saj d i k mesteri szint e n űz. Arany János vélhetően nag y k edvence lehet Sa j dik Ferenc­ne k, h iszen az e l ső temati k us e gység b en Arany János tö bb v e rs é h e z is k é szült karikatúra: A Három-pipa utca cím ű vers p araszto k at mutat b e, a Búcsú a f ür d őtő l pe d ig a vi l ág h írű c seh fürdővárost, Karlovy Va­ryt ( németül: Karlsbadot ) idézi, ah o l a To ld i szerzője a gyógyu­l ás reményé b en tö l tött e l né­h ány napot. „Isten ve l e d Kar l s­b ad szép tá j a! – / Ö rökké az ember nem állja. / Rothad ne­ki tüdeje-mája; – / Így végződik a f ö ld i pá l ya. / A l ás ’ szo l gá j a! ” – hirdeti a ra j z mellett az Arany­költemén y . Talán az ehhez ké­szü l t i ll usztráció a l egszíne­se bb , l egmozga l masa bb a lk otás a kiállításon. A mű részlet g az­d a g sá g a kitér a város híres é pü l eteire, s egy b en b emutatja a z Osztrá k –Magyar Monarc h ia századvé g i, békés pol g ári mi­liő j ét is. Az alapos látogató még azt is f e lf e d ez h eti a k é p b a l a l­só sar k á b an, h ogy Saj d i k a mű­vet e kk é pp en d e d i k á l ta: „I l­dimnek, 2013-ban, szeretettel P apa. ” I g azi iro d a l mi cseme g e Aran y János 1877­b ő l származó né p­d a l a, a nyomtatott k ia d ás b an az első sort címül kapó Ha j a, h aja, hagyma-haja, amely ki­s e bb és k evés b é je l entős művei k özé soro l an d ó. Saj d i k Ferenc a zonban valahonnan előásta a m űvet, amelyhez ötletes ra j zot k észített. Ki l enc f ej k en d ős, nép­vise l et b e b újtatott parasztasz­szon y áll ú gy e gy hófödte falusi tá j előtt, mintha fotózásra invi­t á l tá k vo l na ő k et. Néme ly i k ü k min k et néz, máso k k inézne k a képből. Legtöbb j ük éppen csa k m egállt a munkában, egyikő j ü k a Szentírást szorongatja, mí g t ársai k özü l van, a k i k osár k á­val, más egy nagy zsákkal ér­kezett. Zsörtölődő , zavarban lé­vő f a l usi asszon y o k é l et k épe, e l őtér b en k apirgá l ó tyú k o kk a l és egy négylábú kisállattal. Szintén el g ondolkodtató Sza­b ó Lőrinc N y itott szemme l című tragi k us, l emon d ó verse, ame l y a kiábrándultságról szól. A csa­l ódottsá g döbbenete ül a képen, ame ly en min d en f é l e szo b ora l a­k o k l át h ató k d icsőséges pozitú­r ákban, melyek csak tovább erősítik a kietlensé g érzését. „ Mostaná b an újra f e lf e d eztem m agamna k Sza b ó Lőrincet, a k i­t ő l é vtiz e d e k ó ta ö r ö mm e l o lva­s ok verseket. Elsősorban a vi­d áma bb műv ek á ll na k ho zzám k öze l e bb , d e l egyen szó b ármi­l y en alkotásról, a szépsé g et, az értéket na gy on becsülöm” – mon d ta e l l a p un k na k a 84 éves S a jd i k Ferenc. Az egyi k művön f eltűnik bizon y os „Virá g Bene­d ek , volt Döbrentei utcai lakos” , a Ra d n ó ti Mi kló s N e m tu dh a­to m c ímű kl asszi k usá ho z ké­s zült illusztráción pedi g e gy s zuperszonikus repülő g ép süvít e l a nyugo d t vi d é k i táj f e l ett, al u l pe d i g e gy f ér fi k eresi Vörös­marty h ázát. Saj d i k ironi k us ho zzász ó lása alá írva: n e m tud­j a, hogy rég lebontották a költő h ázát. Némi szar k azmus ér h e­t ő t e tt e n a Vasút o n c ím e t vis elő P etőfi-vershez készült ra j zon, a me ly en tá bl a h ir d eti a türe l­m et l enü l vára k ozó utaso k na k, h ogy a vonat e l őre l át h atóan száz percet késik. Petőfi e gy m ásik alkotása, A hel y sé g kala­p ácsa is megérintette Saj d i k ot, a zon b an önmagá b an ez az e gyetlen ra j z nem nyú j t akkora é lmén y t, mint a humoros hős­k ö l temény h ez k észü l t, öná ll ó k ötet b en meg j e l ent te lj es i ll uszt­ráció. Különálló csokorban kap­t ak hel y et a Prá g át idéző képek, a me l ye k en Hase k és h őse, Svej k is f e l tűni k . „ Ha min d en k i csa k jót a k arna a mási k na k , már rég agyonverték volna egymást az emberek” – idézi a g rafikus Svej k h íressé vá l t sorát. Saj d i k el m o n d ása sz e rint a c s eh de r ék k at o na t ö rt é n e t e v o lt az e ls ő k o­mol y irodalmi élmén y e, amel y et t izenné gy évesen o l vasott e l ő­s zör. Késő bb is a h umoros regé­n yek felé kacsintgatott, a világ­h áború ide j én nagyon szerette a b rit P. G. Wo d e h ouse tré f ás t ö rt é n e t e it is . A B o rúra de rűs ir od a lo m tár­l aton érződik a g roteszk humor, amely meghatározó Sajdik mű­vészeté b en. Az igazán nevettető a lk otáso k azon b an még csa k m ost következnek. A barok k d ráma kiemelkedő alakja, Lope d e Vega spanyo l k ö l tő Kapu d elő tt c ímű a lko tását éle tr e kel t ő k épen e gy szerelembe bolondult f érfi ácsingózik egy nő a j ta ja e l őtt, míg a Janus Panno nius Szi l viár ól c ímű a lko tásá ho z ké­s zült illusztráción az indulatos k öltő von j a felelősségre egykori s zexpartnerét, a k i h ez í gy szó l : „Szi l via, f urcsa e vá d s jogta l an i s, k icsi k ém. ” Az a lk otás k i d o l­g ozottságát mutat j a, hogy a pár fölött terpeszkedő madár me g­vetően p iszo k na k nevezi a b o­nyo l u l t szere l mi é l etet é l ő k ö l tőt. R e ndkívül ö tl e t e s az a karika­túra, amel y Shakespeare hal­h atat l an szere l mespárját mu­tatja b e a kk or, ami k or Rómeó még csak hat éves, Júlia vala­mivel kevesebb volt. A veronai gy ere k e k et szü l ei k vezeti k a f ő­téren, ami k or Rómeó nye l vet ö l t a k is pisisne k , Jú l ia pe d ig d ur­c ásan da g adt bunkónak nevezi k ésőbbi választottját. Az igazi h umor b om b a az a s zínes ta bl ó, ame l y a f e l ü l nézet­b ől ábrázolt, kacskarin g ós Bu­d apestet mutatja be, egy híd­na k támasz k o d va A d y En d ré­ve l . A b ús k ö l tő é pp en rázen d ít a Gó g és Ma g ó g fia va gy ok én... c ímű versére, amikor e gy mér­ges öregasszony l ép e l é. „Ejnye, B an d i k a, szegény anyá d e l sü l y­lyed szégyenébe!” – korhol j a a szerzőt. Sa j dik Ferenc művein é rző d i k , h o gy k épes tiszte l ette l k i fi g urázni az iro d a l om me gk e­r ü lh etet l en a l a k jait, s o l yan vi­lágot tár elénk, amelyben szíve­sen lennénk akár mi is szerep­l ő k . A h umor pe d i g , h a né h a k i­számít h ató is, mégis k épes min­dig megmosolyogtatni azt, aki a kép előtt áll . A minte gy ötven a lk otást rep­r ezentá l ó tár l aton más tája k m ellett a kölni dóm, a dániai F rederiksber g-palota, Dévén y k apuja és az a Bam b erg is f e l­tűni k, a h o l az a lk otó szű k sza­v ú, ám anná l l ényegre törő bb k özlése szerint Szent István is j árt leánynézőben. Megeleve­n e d ne k a Saj d i k nevé h ez k öt h e­t ő ra j z fi l m fi gurá k is, A nagy h o-ho-hor g ász, a Madárvédő G ol y ókapkodó és Pom Pom is. Saj d i k Ferenc, a k i je l en l eg a né­h ai Donászy Mag d a egyi k mű­v ét illusztrál j a, azt mond j a, tu­catn y i kön y vet szeretne mé g r ajzo kk a l színesíteni. Ta l án l esz l e h etősége régi vágyát, Step h en L eacock Humoreszkek című írását is illusztrációival g azda­g ítani. Saj d i k Ferenc imá d ja a nevettető története k et, e l sősor b an a vi d áma bb műve k á ll na k k öze l h ozzá Görbülő irodalmi t é rk ép B orúra derűs irodalom címmel szeptember 5-ig te­k inthető meg Sa j dik Ferenc Kossuth-dí j as gra  kus, k arikaturista kiállítása a budapesti Örkény István K önyves b o l t Cu l tiris Ga l ériájá b an. Gör b ü l ne k , d ő l­n e k , h u ll ámozna k a vi d ámságot árasztó ra j zo k , a mel y ek jól válogatott irodalmi alkotásokra re ek­tál n ak. MÉSZÁROS MÁRTON Meg h atározó a h umor R ómeó és Júlia eg y másnak esik K lasszikus mese gurák is j elen vannak z‍ z‍ z‍ Sajdik Ferenc tárlatán az irodalom vezető szerepet tölt be FO T Ó: M O LNÁR ÁDÁM Zempléni Fesztivál A Ba l o gh Ká l mán & Lu k ács Mi kl ós d uó F O RRÁ S: ZEMPLÉNI FE S ZTIVÁL K o l o zsv á ri M ag y ar Napo k Kiállításmegn y itókkal kezdődi k szombaton Erdél y legnag y obb magyar kulturális f esztiválja, a Ko l ozsvári Magyar Napo k . Amint a szervezők csütörtöki sa j­tótá j ékoztató j ukon elmondták, augusztus 23-ig tö bb mint öt­száz programma l várjá k a k o l ozs­vári mag y arokat, a városból el­származotta k at, és min d en k it, a k i ér d e kl ő d i k a magyar k u l túra és a k íná l at b an szerep l ő progra­mok iránt. A „Minden ( t ) rend­b en!” mottóva l , h ato d i k a lk a l om­ma l megren d ezett magyar na­pok az i  úságot és Kárpátal j át ál­lítja a rendezvén y ek középpont­jába. Kolozsvár ug y anis idén Európa i  úsági f ővárosa, és a ren­dezvén y ekkel empátiát szeret­nének ébreszteni az ukra j nai há­b orú miatt ne h éz h e l yzet b e ju­tott kárpátaljai népek iránt. A  ­g y elemfelkeltést hivatott szol­gálni az is, hog y a hétfői n y itógá­lán a Mag y ar Állami Népi Eg y üt­tes Megi d ézett Kárpáta l ja című műsorát mutatják be, mel y a kár­p átaljai népek tánchag y omán y ai­ból építkezik. A Kolozsvár f őte­rén, a Mátyás-szo b orcsoport k ö­zelében felállítandó nag y színpa­don idén ol y an eg y üttesek, elő­adók lépnek f el, mint a Night­l oosers, a Magna Cum Lau d e, az Os sian, a Republic, La j kó Félix és ze ne k ara, a Bu d apest K l ezmer Ban d , Fenyő Mi kl ós, a Magas h e­gyi Un d ergroun d , a Bi k ini, a Ka­l á k a és K o n c z Z su z sa. I dé n i s l e­hetősé g et teremtettek szinte va l amennyi k o l ozsvári magyar intézmén y nek, szervezetnek, hog y programokat ajánljanak fel. Ol y an kolozsvári román in­tézménye k et is si k erü l t b evonni, m int a Történeti Múzeum, a Né p­r a j zi Múzeum és a Szépművé­s zeti Múzeum. A Sapientia Er d é­l yi Magyar Tu d ományegyete­me n h ét f ő n a z MTI f otó i bó l v á­l ogatott Mag y ar szemmel a Kár­p át-medencében című kiállítást n yitjá k meg. f‍ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék