Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179–203. sz.)

2015-08-24 / 197. szám

KULTÚRA 5 2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ A  lm mint moz g ás A fi l m mint mozgás címme l – je l entős terje d e l em b en: 450 oldalon – könyvet írt Bokor Pál. (Újságíróként tudósí­t ott Moszkvából és Washingtonból is. Ez utóbbinak is k öszönhető, ho gy két kitűnő kön y vet írhatott Holl y woodról. Í rt két forgatókönyvet, amelyekből film készült.) Ezen a mos­t ani nagy művén tíz éven át d o l gozott. Végigmegy a film történetén, és a legapróbb részletekig fel­idézi, mil y en eszközökkel képes a film esztétikai értékeit lét­r e h ozni. Köz b en a fi l miro d a l om e l mú l t évszáza d á b an is a l a­posan pásztázott Ba l ázs Bé l átó l Kovács An d rás Bá l intig. E lőfordul azonban, hogy bizonytalan vagy többértelmű fo­g almakat használ. Mint például a „kinematikus moz g ás”, a „te l e k ineti k us ” , a „ k inetovizuá l is, a „moz g ásn y e l vi a l ap ” , és így tová bb . Min d enne k az az o k a, h ogy a k önyv – címéne k megfelelően – azt akar j a bizonyítani, hogy a film esztétikai értékeinek létrehozó j a elsőrendűen a mozgás. Mint ír j a: „ a fi l m l e gb e l ső l én y e g e a l át h ató moz d u l at vo l t és mara d t. ” Ami azon b an nagyon vitat h ató meg h atározás. Kétségte l en, moz­gás né lk ü l a fi l m csa k á ll ó k épe k sorozata l enne. De h át a film moz g óképek sora, és sokak szerint ezek a képek a le g­f ontosabb me g határozó elemei. Me g a vá g ás, mint a film idő­é s térteremtéséne k sajátos esz k öze. Persze mozog h at a k a­mera, mozog h at a színész, a maga mó d ján mozog a cse l e k­m ény a j átékfilmben, de – mint nagyon j ól leír j a Bokor – a színek és a hangok mozgása is létezik. Ha a mozgást tart j u k e l sőren d ű e l emne k , az o l yan, mint h a a regény l egje ll emző bb vonásána k a tárgya k l eírását tartanán k , a h ogy a f rancia „új re g én y ” hívei ezt gy akorolták. Á m ho gy mikor mel y ik elem, mel y ik pillanatban va gy rész­l et b en a me gh atározó művészi esz k öz, az az a lk otó e lk épze­l ésein mú l i k . ( Bo k or tú l so k at i d őzi k a fi l m k észítő k magya­rázó elméleteinél, pedig ezek csak a maguk módszereit iga­zolhatják és nem általánosíthatóak. ) Mindennek ellenére a m a gy ar fi l me l mé l et e gy i k na gy on f ontos műve A fi l m mint mozgás.  B ERNÁTH LÁ S ZL Ó KÖZELKÉP H a az ember borral fo g lal­k ozi k, a k arva-a k arat l a­nu l egyre k öze l e bb k erü l a kultúrához is – vall j a Bacsó A ndrás, a Toka j Oremus bir­t o k igazgatója. Szerinte a b or­b an van va l ami irracioná l is , v alami misztikus. „Engem a b orkészítés mellett mindi g is f o gl a lk oztatott, h o gy azo k at a terü l ete k et k öze l h ozzam , ame­l ye k össze f üggne k va l ami l yen f ormában a borral. Le gy en az a g asztronómia va gy a m ű vészet v a l ame l yi k ága, pé ld áu l a ze­n e . ” A t olc svai Or e mus-sza lo n­ban évek óta tartanak koncer­teket a Zem p léni Fesztivál ke­r e t ébe n. Pé nt ek dél után La Si e sta c ímmel Cserekl y ei Andrea és Me gy esi Schwartz Lúcia adott d a l estet a reme k íz l ésse l f e l újí­t ott, XVIII. száza db an é p ü l t egy kori kúriában. Az Oremus ha gy omán y osan évek óta ki­nyitja a f esztivá l i d ejére ezt a h e l yszínt, és egy sza l on k on­c ertre vendégül lát j a a közön­sé g et. Példamutató, aho gy Ba­c s ó An d rás é s mun k atársai fel­ké szü l t ek e rr e az a lk a lo mra. A v ázá kb an f rissen sze d ett, im­p ozáns virá g csokrok, az aszta­l o k on a b or h oz k öt h ető k ön y­ve k é s album o k várták a n é z ő­k et, a k i k k özött visszatérő és m o st d e bütál ó is b ő v e n akadt. A k ön y vespo l con so k csá b ító, izgalmas csemege várta, hog y b e l e l apozzun k . Ta l á l omra Pap M iklós A toka j i című kötetét v ettem l e a po l cró l , meg is je­gyezte az egyi k me ll ettem ü l ő ú r, a k i csa l á d jáva l , k amasz l á­n y ával és felesé g ével érkezett a k oncertre, h ogy reme k k ötet, ne k i, a h ogy f oga l mazott, Mi k­l ós b ácsi á l ta l d e d i k á l t pé ld á­n y a van otthon. N emcsak a körn y ezet, de a műsor is igényes vo l t. Be ll ini, D ebuss y , Delibes, Fauré, Gou­nod, Rossini és Saint-Saëns műv e i ből é n ekel t ek d u e tt eke t a művésze k , a d ara b o k at magu k v álasztották, és Biz j ák Dóra kí­s érte ő k et zongorán. A b ő egy­órás koncert után megnyílt a s zalon kapu j a, és a kertben u gy ancsa k i g én y es, csá b ító gasztronómiai fi nomságo k k ö­z ül választhattak a k o n ce rtlá­t ogatók. Persze j árt hozzá az Oremus Pincészet b or k ósto l ó­ja is. M inél több dologgal foglalko­zik az ember, annál g azda g abb – jegyezte meg Bacsó An d rás m ár a k ert b en. „ Nem szeretem a zo k at a k oncerte k et, ame l ye k­n ek a vé g én az emberek gy or­s an h azamenne k , ezért mi e gy k icsit e hh ez szeretnén k még h ozzátenni, k inyit j u k a sza l on a j ta j át, ki j övünk a teraszra, e gy-két falatkát kóstolunk, azo kk a l a b oro kk a l , ame ly e k et k észítün k” – magyarázta a b ir­to k igazgató. „Fontos a szintézis­teremtés, ho gy különböző dol­g o k eggyé vá l jana k , gaz d agít­s ák az e mb e rt” – t e tt e h o zzá. És eze k et a gon d o l ato k at jó l h ang­z ó szlo g enként is felfo g hat­n án k , d e a k i e gy i ly en sza l on­koncerten részt vesz, könnyen m egtapaszta lh atja, h ogy ezút­t al nem reklámszöve g ről van szó. To l csván áté lh etővé vá l na k Bacsó An d rás szavai, a k i egyé b­k ént még arra is fi gye l , h ogy a h öl gy vendé g ek e gy-e gy szál vi­r ágga l távozzana k . A d zsesszprogramo k k ieme l t h e l yet k apta k i d én is a f eszti­válon. A hel y szín is bevált, hi­s zen a sáros p ataki művelődési h áz elő tti Ma ko v ec z t é r e n a d­tak k o n ce rt e t a kül ö nb ö z ő f o r­m ációk. Ha az előadók névso­rát vé g i gb ön g ésszü k , k önn y en m egá ll apít h ató, h ogy a szerve­z ők minősé g i pro g ramokat kí­n á l ta k a mű f aj k e d ve l őine k . S zerepelt ugyanis mások mel­l ett Balo g h Kálmán és Lukács Mi kl ós cim b a l om d uója, Vörös Janka és a Swing Á La Djangó. Augusztus 20-án a tizennyolc ta g ú Budapest Jazz Orchestr a l é p ett f e l Lász l ó Atti l áva l , a k i, mint e l mon d ta, maj d nem min d­egyik zenésztársát tanította az egy etemen. A Budapest Jazz Orc h estra tagjai b ig b an d gya­k or l atra járta k h ozzá. Most e l­s ősor b an a mester sa j át szerze­ményeit j átszották. Volt közöt­tü k o ly an, ame ly tö bb mint h arminc éve szü l etett, és egé­szen ú j a k is a k a d ta k az a lk a l­mi repertoárban. Mint elhan g­zott, e gy bi g band tud na gy on h an g os is l enni, h a min d en h angszeres „ b etáma d” a h ang­szeréve l , d e a zene k ar tag j ai e zúttal vi gy áztak a fülünkre, é s nem mutattá k meg a te l jes han g erőt. Azt viszont i g en, h ogy mi k ént l e h et egymásra fi ­gy elve, érzéken y en zenélni, ú gy, h ogy k öz b en maj d nem m indenki szólóban is me g csil­l ogtatja a tu d ását. A ráa d ás szám é rt k ü lö n ö s e n h á l ás v ol t a p ublikum, mert Horváth Char­l ie népszerű slá g ere, az E gy s zippantás a jó b ó l b ig b an d v á l tozatát szó l a l tattá k meg. A színpad közelében működött a borterasz, í gy aki e gy finom ne­d űv el a ke z ébe n sz e r e t e tt v ol na d zsesszt h a ll gatni, anna k ez m ost megadatott. László Attila é s kollé g ái pontban este kilenc­k or b e f ejezté k a műsort, így a k i a tűzijáté k ot is szerette vo l na é lvezni, az ezt is megtehette. A z Est i Jazz sorozat záró k oncertjét szom b at este a Sza k­c si Quartet a d ta, a h űvös és e sős i d ő miatt a program b e­költözött a szabadtérről a mű­v e l ő d ési h áz b a, és n y u g o d tan áll ít h ató, h ogy a Pocsai Krisz­t ina ( éne k) , Sza k csi La k atos Béla ( zongora ) , Orbán Györg y (nagybőgő), Pecek Lakatos An d rás ( d o b ) a lk otta f ormáció a sorozat egyi k l eg j o bb k on­c ert j ét adta. A műsor alap j át a néhán y évvel ezelőtt készített „ But Beauti f u l” című l emez k é­p ezte, d e végü l enné l j óva l szé­lesebb repertoárból adtak ízelí­t őt a zenészek. Szakcsi Laka­t os Bé l a ú gy e gy óra mú l tán meg k ér d ezte, mennyi az i d ő, P ocsai Kriszta válaszolt rá, hogy ő képben van, de j átsza­n a k csa k n y u g o d tan. I g en, ez a k oncert b e b izonyította, h og y h a j ó a csi ll agá ll ás – és szom­b aton este ez í gy volt –, a d zsessz, az improvizáció e gy üt­t es öröme ké p es kizökkenteni az i d őt, és enne k mi, néző k h á­l ás n y ertesei lehettünk a sá­rospata k i éjsza k á b an. Bacsó András birtoki g az g ató szerint a Zempléni Fesztiválon f ontos a szintézisteremtés E gy szippant á s a jó b ó l I d én is gaz d ag k íná l atta l és tö bb ing y enes programma l je l ent k ezett a 24. Zempléni Fesztivál, amely tegnap zárult. A kamara- és szalonkoncertek mellett k irándulókoncerteket és dzsesszesteket is tartottak a zempléni kistelepülése­k en és a nag y o bb városo kb an, Sárospata k on, To k aj b an és Sátora l jaúj h e ly en. BALOGH GYULA A meg é rthet ő zene Azok a nézők, íg y jó magam is, akik eg y kissé nehezteltek Hol­l erung Gáborra, a Buda f oki Dohnányi Zenekar zeneigazgatójá­r a, k armesterére, mert b evá ll a l ta nagyzene k arra l , k órussa l , é nekesekkel a Retro S y mphonic Rock című produkciót, mel y­n ek keretében popzenét adtak elő szim f onikus változatban, a zonna l meg b ocsátotta k ne k i, h a részt vette k a sárospata k i m űve l ő d ési h áz b an. A megért h ető zene című csa l á d i progra­m on Hollerung ug y anis szintén nag y zenekar, kórus, énekes s z ó li stá k k ö zr e m ű k ödésé v e l R oss ini Stabat M ate r c ím ű da r ab­j át d irigá l ta, úgy, h ogy k öz b en b eszé l t a műrő l , a szerzőrő l és m ég nag y on sok mindenről. Valóban érthetővé tette a zenét, u g y anakkor szórakoztató, könn y ed, de mégis mél y és  lozo ­k us is tudott lenni. Tén y leg mesterien. Ezt a sorozatot csak a ján l ani tu d om min d en k ine k ! A bo r ba n v a n v a l a mi mi s z t ik us Minél több dolo gg al fo g lalkozik az ember, anná l gaz d aga bb Az improvizáció eg y üttes öröme képes k iz ökke n te ni a z i dőt    C serekl y ei Andrea és Meg y esi Schwartz Lúcia a tolcsvai Oremus-szalonban tartott dalestet F O T Ó: NAGY KÁR O LY Z SO LT Kettős magyar si k erre l záru l t a u g usztus 22-én este a 21. al­k a l omma l me g ren d ezett szara­j evói fi l m f esztivá l . A b a lk áni t érség l eg f ontosa bb nemzet k özi filmes eseményén a j átékfilmek és dokumentumfilmek verse­n yé b en is magyar fi l me k et d í­j azta k a zsűri k . Nemes Jeles László Saul fia című első j átékfilm j e a j átékfil­m es zsűri k ü l ön d íját nyerte e l S zara j evó b an. A rangos e l isme­r ést a rendező Clara Ro y er társ­for g atókön y víróval e gy ütt sze­m é l yesen vette át a szarajevói ne mz e ti szín h áz b an. A dok u­m entumfilmes mezőn y ben Al­m ási Tamás legú j abb alkotása, a Tititá n y erte a nemzet k özi z sűri k ü l ön d íját. A l mási l eg­új a bb fi l m j é b en Anti, a tizen­ny olc éves, fanatikus g itáros történetén k eresztü l vizs g á l o l yan k ér d ése k et, h ogy mi k e ll á l main k megva l ósítás h oz, é l ni tudunk-e lehetősé g einkkel és hogy mi is tesz valakit jó zenész­s zé. Anti egy b orso d i romate l e­p en é l , nem ismeri a k ottát, nem szokott hozzá a rendszeres gy akorláshoz, í gy amikor felvé­te l t nyer a Snét b erger Zenei Te­h etség Központ b a, h amar rá­j ön, hogy csoda helyett élete e gy ik le g na gy obb kihívása vá r rá. Na gy szerű zenei b etéte k és em l é k ezetes „tá b ori p i ll anato k” színezik az e g ész estés doku­mentumfilmet. NÉP S ZAVA-INF O RMÁ C I Ó Ma gy ar sikerek Hetven h árom éves k orá b an e l­hunyt Sudlik Mária operaéne­k esnő, a Magyar Állami Opera­h áz örökös tag j a. A művészt h osszan tartó, sú ly os b ete g sé g után szom b at h a j na lb an érte a h a l á l . Su dl i k Mária 1942. má­j us 25-én született Budapes­t en. É nektanulmányait a Bar­tók B él a Z e n e műv é sz e ti Sza k­k özépis k o l á b an, maj d a Zene­akadémián vé g ezte, ahol Sipos J enő növendékeként di p lomá­zott. 1967­b en Montever d i Po p­pea me g koronázása című mű­v ének címszerepében debütált a Ma gy ar Állami Operaházban. B e mutat ko zását kö v e t őe n ho sz­szú éveki g az intézmén y vezető éne k esnője vo l t, szoprán f ősze­repek egész sorát formálta me g h ite l esen, magas művészi szín­vonalon. Verdi hősnőinek – Ai­d a, Erzsé b et (Don Car l os), Des­d emona, Leonora ( A tru b a d úr, A végzet h ata l ma) – meg f ormá­l ásával j elentős színpadi sike­re k et aratott, d e em l é k ezetes al a k ításai kö z ö tt v ol t a T o s ca c ímszerepe és a Figaro Gró f­n é j a i s. Szakmai pál y afutását 1974­b en Liszt Ferenc­d íjja l , 1984­ben Székel y Mihál y-plakettel és érdemes művész címmel ismer­t ék el . N ÉP S ZAVA-INF O RMÁ C I Ó E lhunyt Sudlik M á ria A Saul  a rendező j e, Nemes Jeles László F OTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék