Népszava, 2015. október (142. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-20 / 246. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2015. OKTÓBER 20., KEDD Az állami cégvezetők pofátlan béremeléséről kérdezte a kormányt a Házban az MSZP-s Lukács Zoltán Rogán esküjén Lázár ott sem volt Letette esküjét Rogán Antal, a propagandáért és a tájékoztatásért fe­lelős tárca vezetője, így immár tíz minisztere van az Orbán-kormány­­nak. A Ház tegnapi ülé­sén a szocialisták és az LMP a magyarok elsze­gényedését kérte szá­mon a kormányon. FAZEKAS ÁGNES M­iniszter lett Rogán An­talból. A Fidesz korábbi frakcióvezetője délelőtt a Sándor-palota Tükörtermében átvette kinevezését Áder János­tól, majd kora délután letette esküjét is az Országházban. A „szertartásról” Lázár János Mi­niszterelnökséget vezető mi­niszter igazoltan hiányzott, vi­déken volt, noha a szocialista Mesterházy Attila Facebook-ol­­dalán ironikusan megjegyezte, „még szerencse, hogy jóban vannak”. A képviselők a múlt héten szavazták meg a Minisz­terelnöki Kabinetirodát, mely a harmadik Orbán-kormány tize­dik tárcája. Az ellenzék tiltako­zott a propagandáért és a tájé­koztatásért felelős minisztéri­um létrehozatala ellen, főleg, mert míg az egészségügynek, az oktatásnak nincs önálló tár­cája, Orbán Viktort mostantól két miniszter is szolgálja. Eközben minden parlamenti párt megemlékezett a szegény­ség elleni küzdelem világnapjá­ról, a Fidesz viszont csak közle­ményekben reagált, a magya­rok elszegényedéséről nem volt mondanivalója. Erről még Ro­gán eskütétele előtt beszélt Ko­­rózs Lajos. Az MSZP-s képvise­lő szerint jelenleg a társadalom tagjainak 25 százalékának nem telik kétnaponként húsra, 67 százaléka nem mehet nya­ralni, és a kistelepüléseken élők legtöbbje képtelen nagyobb ös­­­szegű, váratlan kiadást finan­szírozni. Korózs szerint a kor­mány nem tud kormányozni, csak uszítani, a szegénység el­len azonban nem lehet drótke­rítéssel harcolni. A kabinet ne­vében Rétvári Bence, az Embe­ri Erőforrások Minisztériumá­nak parlamenti államtitkára erre válaszolva állította, pár éve 700 ezerrel többen nem enged­hették meg a nyaralást, s négy éve még az emberek harmada nem tudott kétnaponta húst enni. „A Fidesz, korábbi ígéretével szemben, nem az emberek pártjára állt, hanem összesze­relő üzemmé tette Magyaror­szágot.” Az LMP-s Schmuck Er­zsébet napirend előtt mini­mumjövedelmet, a többkulcsos adórendszer visszaállítását, a családi pótlék, az adókedvez­mények, a béremelések és élet­­pályamodellek kiterjesztését követelte az egyre növekvő dol­gozói szegénység miatt. Rétvári azzal vádolta az LMP-t, hogy adóemelésre készül, hiszen a többkulcsos adórendszer vis­­­szaállítása ezt eredményezné. A miniszterelnök csak ki Bálázott, érdemi válaszokat nem adott korrupció tekintetében a Fi­desz túlszárnyalja a szocialis­tákat. Amíg a korrupciót nem számolják fel, nem lesz tisztes­séges kormányzás - fogalma­zott szintén napirend előtt Vo­­na Gábor. A Jobbik elnökének vannak fideszes ismerősei, akik mindig azzal védekeznek, hogy Orbán Viktor biztosan nem tud ezekről az ügyekről. Ám a szov­jet rendszerben is azt gondolták a kivégzésre várók, ha „Sztálin elvtárs tudna róla”, biztosan nem történne meg. Pedig Sztá­lin nem csupán tudta, hanem irányította a rendszert. A lopá­sokról maga a miniszterelnök tehet, ugyanis „nincs olyan, hogy vannak rossz tanácsadók és egy jó király” - fogalmazott Vona, emlékeztetve arra: ma Andy Vajna, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád adnak tanácsot a miniszterelnöknek. Van olyan fideszes képviselő, aki ezekért az emberekért tűzbe tenné a kezét? - kérdezte Vona. (Ami­kor az azonnali kérdések órájá­ban ugyanezt tudakolta Orbán­tól, a miniszterelnök csak „KGBélázott”). „Egyszer legyen bátor”, és tegyen feljelentést - szólította fel indulatos válaszá­ban L. Simon László is a párt­elnököt. A Miniszterelnökség államtitkára szerint azért vá­daskodnak, mert a Fidesz meg­védi az embereket, így a Job­biknak nincs témája. Amikor viszont­­ a többedszer is „bajba” került­­ L. Simon arról beszélt, a Fidesz az, amelyik a politikát függetlenítette a gazdasági ér­dekcsoportoktól, hangosan zú­golódott az ellenzék. Az állam­titkár válaszadás helyett a Job­bikra mutogatott. Vajon milyen ügyei vannak Kovács Bélának, milyen üzleteket és burkolt párt­támogatásokat hozott a jobbi­­kos EP-képviselő? - tette fel a költőinek szánt kérdést. Mivel indokolja az állami cég­vezetők 150 százalékban pofát­lan béremelését? Az MSZP-s Lukács Zoltán erről kívánta in­terpellálni a miniszterelnököt, végül azonban L. Simon vála­szával kellett beérnie. A „pofát­lan” szó a Fidesztől származik, amelyik ilyennek ítélte a 2 mil­lió forint feletti állami fizetése­ket, később mégis eltörölték ezt a bérplafont. Most pedig 5 mil­lió forintra emelkedik az állami cégek vezetőinek bérplafonja, amelyet akár még 20 százalé­kos egyéb juttatás is növelhet. Terveznek-e hasonló béremelést a közszféra más területén, pél­dául az oktatásban? - kérdezte a képviselő, mire L. Simon csak annyit mondott, a kétmillió fo­rintos plafon mostanáig műkö­dött, de többen felvetették, hogy nem érdemes fenntartani. Többször is kérdezték a Ház­ban a kormányfőt az állami föl­dek eladásával kapcsolatban. Az azonnali kérdések órájában Harangozó Gábor például kö­zölte: a földek eladásával a nemzeti függetlenséget árusít­ják ki. A szocialista képviselő szerint az állami földeket nem kötelező értékesíteni, így az sem igaz, hogy azok külföldiek kezébe kerülhetnek. A földet bérbe lehetne adni, de a Fidesz számára fontosabb a klientúra, mint a gazdálkodók - állította. Minderre Orbán érdemben nem reagált, viszont kiderült, a kor­mányfő kevesli, hogy csak az állami földek 20 százalékát ér­tékesítik. Orbán megérti, hogy az MSZP állami gazdaságok­ban gondolkodik, de ők gazdál­kodóknak szánják a földet - ál­lította. L. Simon Lászlónak kínos kérdésekre kellett válaszolnia, még a miniszterelnök helyett is fotó:molnár Ádám Hivatalosan államtitkárok Áder tegnap államtitkárokat is kinevezett. Eszerint a Miniszterel­nökség államtitkára Csepreghy Nándor, bár tegnap még L. Si­mon helyettesítette Lázárt. Az igazságügyben Völner Pál váltot­ta Répássy Róbertet, a nemzetgazdasági tárcánál pedig, miután megszűnt Czomba Sándor és Glattfelder Béla megbízatása, az államfő Hornung Ágnest, Cseresnyés Pétert és Lepsényi Istvánt államtitkárrá nevezte ki. Az is hivatalossá vált, hogy Zombor Gá­bor volt egészségügyi államtitkárt Ónodi-Szűcs Zoltán váltja. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Uniós vizsgálat indulhat L. Simon ellen? Arra kéri az Európai Csalás El­leni Hivatalt (OLAF) a Párbe­széd Magyarországért (PM), hogy vizsgálják ki az L. Simon László családi vállalkozásainak adott állami támogatásokat, mert azok sértik a magyar ös­­­szeférhetetlenségi szabályokat, illetve az EU-s jogszabályokkal is ellentétesek - mondta Szabó Tímea, a párt társelnöke, mi­után kiderült, hogy a Minisz­terelnökség államtitkárának érdekeltségei az elmúlt évben 80 millió forint állami és uniós támogatást kaptak 80 hektár­nyi föld után. A Blikk szerint az összeg kimagasló, hiszen egy átlagos gazdaság hektáron­ként 100-200 ezer forintra szá­míthat. Az államtitkár a lap megkeresésére azt írta, hogy „egy cég támogatása nem jelen­ti a tulajdonos támogatását is, különösen, ha az nem tagja a vállalat menedzsmentjének”, a pénzeket pedig - szerinte - jog­szerűen használták fel. L. Simonékhoz csak 2010 után kezdett áramlani a köz­pénz, addig évente legfeljebb 2 millió forintot kaptak. Ezt kö­vetően azonban több mint 160 millió forint agrártámogatást zsebeltek be négy év alatt - idézte fel a Blikk. A fideszes po­litikusnak és feleségének jelen­leg három agrárcége van, ezek közül a Simon és Simon Kft. 21 milliós támogatást kapott. Ez az a cég, melyről a nyáron kide­rült, szabálytalanul, rákellenes hatásúként árult barackmagot, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal (Nébih) vizsgá­latot is indított az ügyben. A botrány kirobbanásakor az ál­lamtitkár letagadta, hogy köze lenne a vállalathoz, az állítása szerint a feleségéé. Ezzel szem­ben a céginformáció és saját vagyonbevallása szerint is több mint felerészben tulajdonosa volt a vállalkozásnak. A bot­rányt követően Lázár János kancelláriaminiszter arra szó­lította fel az államtitkárait, sza­baduljanak meg gazdasági ér­dekeltségeiktől, hogy az össze­férhetetlenség gyanúja se me­rülhessen fel. Emellett L. Si­monnak azt üzente: tegyen ren­det maga körül. Ezután Agárdi Aratrum Kft. lett a többségi tu­lajdonosa a cégnek, amely az államtitkár feleségéé, Vass Esz­teré. Ez a vállalat 20 millió fo­rintot kapott 2014-ben. A har­madik cégük, a Velencei-tavi Borászati Kft. év elején került az Aratrum Kft. és Vass birto­kába, idén eddig 39 millió fo­rint támogatást kapott. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS RÖVIDEN Alig marad ingatlana az MTVA-nak Mintegy 15 milliárd forint értékű ingatlanvagyon kerülhet a Mé­­diaszolgáltatás-támogató és Va­gyonkezelő Alaptól (MTVA) az ál­lamhoz, amennyiben az Ország­­gyűlés novemberben elfogadja a hitelátvállalásról szóló jogsza­­bályt - értesült a Világgazdaság (VG). Ezek közt olyanok is van­nak, mint a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai volt épületegyütte­se és a Duna Televízió volt szék­háza. A lap szerint ezekkel együtt összesen 15 ingatlan ke­rül az MTVA-tól állami kézbe a hi­telkiváltásért cserébe, így a köz­médiánál csak a Kunigunda úti székház, illetve két kisebb épület marad. Megírtuk, az állam az MTVA 35,57 milliárd forint tőke­összegű ingatlanfinanszírozási és 11,57 milliárd forint összegű forgóeszközhitelét vállalja át. Ezek éves szinten több mint 9 milliárd forint terhet jelentenek az idén 80 milliárdból gazdálko­dó közmédiának. ► népszava Az MSZP panaszt tesz az MTI ellen A médiahatósághoz fordul az MSZP, mert a Magyar Távirati Iro­da (MTI) megtagadta egy közle­ményük kiadását - közölte Bá­­rándy Gergely. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke elmondta, ha a hatóság visszautasítja panaszu­kat, akkor az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságához fordulnak. Hoz­zátette: azt szeretnék elérni, a magyar kormány olyan szabá­lyozást alakítson ki, hogy a köz­pénzből fizetett hírszolgáltatók ne lehessenek monopolhelyzet­ben, és a jogszabályok kénysze­rítsék őket az objektív tájékozta­tásra. Az MSZP korábban szóvá tette, hogy az MTI megtagadja azoknak a közleményeknek a közlését, amelyek a Médiaszol­­gáltatás-támogató és Vagyonke­zelő Alap gazdálkodását vagy tá­jékoztatási gyakorlatát kritizál­ják. „Hasonlóan cenzúráz az MTI, amikor Orbán Viktor barátainak, rokonainak korrupciógyanús ügyeiről van szó" -tette hozzá Bárándy. ► MTI Strasbourgtól vár segítséget a PDSZ A strasbourgi bírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a nemzeti pedagóguskari tagság ügyében. Mendrey László közöl­te: a pedagóguskari tagság köte­lezettsége sérti az egyéni dönté­si szabadságot és szemben áll az alaptörvénnyel, amely szerint a magyar állampolgárok egyéni döntésükkel bármilyen szervezet tagjai lehetnek, és értelemszerű­en ki is léphetnek belőlük. Az el­nök azért fordul Strasbourghoz, hogy megtudja, ki lehet-e lépni a pedagóguskarból. ► MTI Zalai István búcsúztatása Október 22-én, csütörtökön dél­előtt 9 órától búcsúztatják a 68 éves korában, hosszan tartó, sú­lyos betegség után elhunyt Zalai István újságírót, szerkesztőt a Kozma utcai zsidó temetőben. ► NÉPSZAVA Felszámolták a Vitézy-céget Egyszerűsített felszámolással szűnt meg az Orbán-családdal távoli rokonságban álló üzletem­ber, Vitézy Tamás érdekeltségé­be tartozó - formálisan a zágrábi Adriatiq Islands Group Plc. tulaj­donában álló­­ Adriatiq Islands Group Hungary Kft. - tudta meg az Átlátszó.hu. A portál felidézte, a cég ügyvezetője 2008-2010- ben Habony Árpád, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmas tanács­adója volt. Az Adriatiq utolsó, 2013 márciusában készített mér­lege mínusz 221,5 millió forintos saját tőkét és 280,3 milliós adós­ságot mutatott. Egyszerűsített felszámolás akkor esedékes, ha a cég vagyona még a felszámolás költségeit sem fedezi s ha a könyvelés hiányosságai miatt a „normál" procedúra technikailag lebonyolíthatatlan is. ► népszava Bocsánatkérés Fidesz módra „Helyreigazítást" tett közzé hon­lapján és apróhirdetésként több lapban a Fidesz, melyben elné­zést kértek a Helsinki Bizottság­tól. Korábban ugyanis egyik volt szóvivőjük azzal vádolta őket, hogy Soros György segítségével le akarják járatni a magyar kor­mányt. Hoppál Péter 2013 au­gusztusában azt mondta: a civil szervezetek, köztük a Magyar Helsinki Bizottság amerikai meg­rendelésre támadják a magyar kormányt, a Fideszt és a minisz­terelnököt. A Helsinki Bizottság beperelte a Fideszt és a szóvivőt, a Fővárosi Ítélőtábla pedig jog­erős ítéletben arra kötelezte a pártot, hogy a Népszabadság­ban és a Magyar Nemzetben, va­lamint a www.fidesz.hu portálon kérjen elnézést. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA

Next