Népszava, 2015. október (142. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-21 / 247. szám
Kényszertől mentesenMűsor Kilencvenöt évvel ezelőtt hozta meg a magyar Országgyűlés, minden külső kényszertől mentesen, az akkor már körülbelül ötven év óta virágzó jogegyenlőséget megtörő, sötét idők bekövetkeztét előrevetítő törvényét, a numerus clausust. A törvénnyel kapcsolatos kérdésekről sugárzott műsort a Magyar Rádió október 13-án (XXI. századi történelem, 15 óra 10 perckor). A műsor két szakértő véleményére épült, egyik a debreceni egyetem történésze, másikuk a budapesti Veritas Intézet kutatója volt. A történészek egybehangzóan elítélték a numerus clausust, érzékeltették ennek a törvénynek a rendkívül káros jellegét és bemutattak néhányat a súlyos következményei közül. Elmondták azt is, hogy a numerus clausust 1928-ban csak nemzetközi nyomásra vonták vissza, akkor is csak részlegesen, meghagyva a lehetőséget arra, hogy a törvény továbbra is alkalmas legyen a magyarországi egyetemi továbbtanulás rasszista alapú korlátozására. Természetes, hogy akik számára fontos történelmi kérdések tudományos megközelítése, nagy figyelemmel hallgatták a Veritas Intézet munkatársának véleményére is épülő műsort. Elgondolkodtató az a hír, hogy a kormány az egykori Kárpótlási Hivatal iratanyagát a Veritas Intézet birtokába akarja adni. Ez az iratanyag ugyanis egyebek mellett a holokauszt során üldözött zsidóság és leszármazottaik érzékeny személyes adatait tartalmazza. A műsor, amelyet a végkonklúziója alapján korrektnek nevezhetünk, tartalmazott néhány problematikus részletet. A műsor szakértői azt állították, hogy 1920-ra olyan heves antiszemitizmus alakult ki a lakosság körében, hogy a kormányzat tulajdonképpen csak ezt mintegy lecsitítandó, jogállami keretek közé terelendő hozta meg a zsidó származású fiatalok egyetemi továbbtanulását korlátozó törvényt. Hozzátették, hogy az antiszemitizmus kialakulásában nagy szerepet játszott az a tény, hogy az 1918. őszi polgári és az 1919. tavaszi szocialista forradalom vezetői között sok zsidó volt. A numerus clausus megítélését azzal próbálták árnyalni, hogy az nemcsak a zsidókra, hanem minden népfajra és nemzetiségre vonatkozott, továbbá hogy más országokban is, például Lengyelországban vagy az USA-ban is születtek hasonló rendelkezések. Csak néhány megjegyzést fűznék ehhez. Ha csak „nemzetiségre és népfajra” vonatkozott volna a numerus clausus, miképp sújthatta a zsidó fiatalokat? Hiszen a zsidóság az akkor érvényes törvények szerint nem képezett sem nemzetiséget, sem népfajt, hanem felekezetet alkotott, mint a reformátusok vagy a katolikusok. Ki másra vonatkozott volna az egyetemi továbbtanulás törvényi korlátozása, mint a zsidókra, hiszen az akkori, a „trianoni” Magyarországon csak két nagy etnikai ki gerjesztette, kiemelte az állami politika szintjére az antiszemitizmust? csoport volt, a németek és a zsidók, de a német fiatalok aránya az egyetemeken nem érte el a társadalmon belüli arányukat. Hogyan lehet a forradalmakat a zsidók nyakába varrni, amikor a kommunista vezetők a zsidóság ellen is felléptek? Egyházellenességük minden vallásra kiterjedt, öngyilkosságba kergettek olyan közismert zsidó személyiségeket, mint például Weiss Manfréd. Hogyan lehet a zsidókat felelőssé tenni a forradalmi erőszak (egyébként joggal elítélendő) olyan bűneiért, amit minden országban, ahol volt szocialista forradalom, elkövettek? Hogyan lehet elhallgatni azt, hogy a szegedi zsidók finanszírozták kezdetben még Horthy Miklóst is? És: igen, a lengyel kormányzat is antiszemita volt, és 1937-ben (tehát 17 évvel a magyar parlamenti döntés után!) meg is próbálkoztak egy ilyen törvénnyel, de az nem vált soha hivatalossá. Az USA néhány egyetemén léptettek életbe ilyen korlátozásokat egy rövid ideig, de soha nem hoztak erről törvényt. Ezek tehát további kutatásra, értékelésre váró adatok, de az ilyen felhasználásuk célja csak az önmentegetés. Horthy Miklós és kormányai csak „engedtek” az antiszemita közvélemény brutálisan erős nyomásának? Voltak talán komolyabb antiszemita kilengések Horthy különítményeseinek feltűnése előtt? Ki gerjesztette, ki emelte az állami politika szintjére az antiszemitizmust? A történelmi igazsággal való szembenézés nemcsak azt akadályozza meg, hogy téveszméket terjesszünk a múltról, hanem azt is, hogy ma előítéletesen gondolkozzunk. Emberileg persze érthető, hogy ehhez ragaszkodunk, ugyanis az előítéletes gondolkozás kényelmes, mert szimplifikál. De talán van némi kockázata is. SZUNYOGH SZABOLCS | újságíró Zsidó gyerekek vére Friss Róbert a Népszava csütörtöki számában kifogásolja, hogy az egyik újságnak adott nyilatkozatomban úgy véltem „amennyiben a muszlim bevándorlás Európába ilyen ütemben folytatódik, akkor az európai zsidóság túlnyomó része el fog tűnni”, mert a közel-keleti konfliktus ide exportálása veszélyezteti a zsidóság létét. Friss Róbert szerint elnagyolt narratíváról van szó, magyarul nincs veszély. Javaslom, mondja ezt Gavriel Sandlernek, a hároméves kisfiúnak, akit Toulouse-ban gyilkoltak meg hidegvérrel 2013-ban. Javaslom, mondja ezt Areth Sandlernek, a hatéves kisfiúnak, akit Toulouse-ban gyilkoltak meg hidegvérrel 2013-ban. Javaslom, mondja ezt édesapjuknak, Jonatán Sandler rabbinak, aki - mint minden rendes szülő a világon - a gyerekeit, Gavrielt és Arielt óvodába, iskolába vitte, és őt is hidegvérrel lelőtték, a kisfiúkkal együtt. Mondja ezt, ha meri, a gyermekek édesanyjának, a rabbi özvegyének. Javaslom, mondja ezt Miriam Monsonego nyolcéves kislánynak, akit ugyancsak Toulouse-ban lőttek le a zsidó iskola előtt, mondja ezt a szüleinek. Egyetlenegy dolog miatt ölték meg őket, mert zsidók voltak. Javaslom, mondja ezt Emanuel Rivának és feleségének, Miriam Rivának, akik Tel-Avivból mentek el megnézni a híres brüsszeli zsidó múzeumot, vagy Dominique Sabriernek, aki Franciaországból ment oda, vagy a belga fiatalembernek, Alexandre Strensnek, aki a múzeumban dolgozott. Mindannyiukat 2014. május 24-én lőtte le egy hidegvérű gyilkos, aki egyenesen Marseille-ből utazott oda, hogy zsidókat öljön. Javaslom, mondja ezt Georges Wolinskinek, akit ez év január 7-én lőttek agyon a Charlie Hebdo szerkesztőségében. Édesapja lengyel zsidó volt, akit 1936-ban meggyilkoltak, amikor ő kétéves volt, édesanyjával Tuniszban élt, majd Párizs felszabadítása után odaköltözött a biztonságos demokráciába, és még 80 éves korában is ott dolgozott, rajzolt a Charlie Hebdónak, amíg hidegvérrel le nem lőtték. Javaslom, magyarázza el a zsidó embereknek, hogy nincsenek veszélyben, nem fenyegeti őket az, hogy a közel-keleti háborút ide hozták át azok az emberek, akiknek immáron negyedik generációját nevelik úgy, hogy a legfontosabb a világon a zsidók államának, Izraelnek az elpusztítása, és mivel a zsidók ezt nem támogatják, bárhol megölhetők. Friss azt írja, hogy az egyre nagyobb muszlim tömegek nem veszélyeztetik az európai zsidóságot. Véleményszabadság van, így neki is lehet ez a véleménye, de egy tényt talán nem kellene elhallgatnia. A Nagy Francia Forradalom óta először fordult elő a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség földjén, hogy a zsidóság jogait törvényileg korlátozták (a 40-es években az ország német megszállás alatt állt). Nem oly régen törvényileg tiltották be, hogy a közintézményekben, így a közoktatási intézményekben kipát viseljenek a zsidó fiúk. Lehet erre legyinteni, de ez akkor is jogfosztás, amely egyenes összefüggésben áll a tömeges muszlim bevándorlással. Friss csak egyetlenegy szempontból képes nézni a világot! Számára csak egy dolog fontos, hogy Orbán Viktor hatalmon van-e vagy nincs. Ezzel azonos helyre került az elvakult fidesznyikokkal, akiknek csak ugyanez az egy szempont fontos a világon, más nem érdekes. Lelke rajta. Öt apró megjegyzés 1. Méltatlan retorikát űz Feldmájer Péter, amikor zsidó gyerekek meggyilkolását kéri számon a lelkiismeretemen. 2. Feldmájer nem „az egyik újságnak” nyilatkozott, hanem a Magyar Időknek, amely a kormánypropagandát is felülmúlva uszít a bevándorlók ellen. 3. Ez a hangulatkeltés csak arra jó, hogy felkorbácsolja az idegenellenes érzelmeket, a félelmet - nem csak a zsidókban -, amihez éppen egy zsidó vezető személyiségnek a kormánypropaganda eszközeként nem volna szabad hozzájárulnia. A félelem és a veszélyérzet nem ugyanaz. 4. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség földjén (Európa) egy szekularizált állam (Franciaország) két dolgot tehet: a közintézményeiben (hangsúly a közön): engedélyezi a kipát és a burkát is, vagy nem engedélyezi egyiket sem. 5. „Frissnek” nem az a fontos, hogy személyesen Orbán Viktor hatalmon van-e vagy nincs, hanem hogy tekintélyelvű rendszer gyakorolja-e a hatalmat. Csak annyit állítok: a zsidóság nagyobb biztonságban van a felvilágosult Európában, mint a Szabadság téri német megszállási emlékmű árnyékában. Friss Róbert FELDMAJER PÉTER a MAZSIHISZ volt elnöke VÉLEMÉNY NÉPSZAVA 7 2015. OKTÓBER 21., SZERDA A gazdasági miniszter újra bizonyította, hogy jó pártkatona, megbízható káder. Nem megy szembe a főnökével, sőt erősíti annak mondandóját. A kedves vezető nemrég arról beszélt, hogy „az új pártfinanszírozási törvény szerint a pártok már nem szorulnak rá befolyásos gazdasági »érdekcsoportokra«”. S valóban, Orbán Viktor rendszerében már megfordult a dolog: a hatalom szippantja be a gazdasági vállalkozásokat, az ő oligarchái osztozhatnak a jusson (akár megérdemelt, akár nem). Így aztán joggal állítja Varga Mihály, hogy Magyarországon nincs olyan gazdasági érdekcsoport vagy tulajdonos, amely és aki beleszólna a politikai döntésekbe. Mindezt a TV2 körül kitört harc kapcsán mondja a miniszter. S most morfondírozhatnánk azon is, hogy végtelenül naiv-e, amikor arról beszél, a nézőknek drukkol, hogy jó műsort kapjanak. Mert persze teljesen igaza van, csak ebben az országban ez már nem szokott szempont lenni. Hozhatnánk erre példaképpen a közszolgálatinak régóta már csak csúfolt médiát, amelynek jelentős részéből - a kedves vezető nagyobb dicsőségére - a kormánypropaganda szócsöve lett. Tekintet nélkül arra, hogy a nézőnek jó műsor kell. Viszont igenis tekintettel arra, hogy a közönségbe bele kell sulykolni, amit a hatalom fontosnak tart. Sajnálattal kell felvilágosítanunk Varga minisztert, hogy - hiába nem látja ilyen feketén a világot - Magyarországon a médiát már rég felosztották kormánypárti és ellenzéki részre. És az előbbi sokkal nagyobb és hangsúlyosabb, nem mellesleg pénzzel jobban ellátott, mint az utóbbi. Mert például a hirdetéseket az kapja, akit kormánypártinak tekintenek, és egyáltalán nem számít, hányan nézik a műsorát vagy mennyien olvassák a lapját. Az interjú eme részének slusszpoénja persze megint ül. A gazdasági tárca vezetője ugyanis - összhangban főnökével - azt mondja, Simicska Lajosnak azért volt konfliktusa Orbán Viktorral, mert bele akart szólni politikai döntésekbe. „Ez Magyarországon nem megy” - teszi hozzá. Nem bizony. Magyarországon ugyanis a politika határoz meg mindent. Mármint az orbáni politika. Gazdaságot, érdekeket, törvényeket. Még azt is, mi és milyen legyen a műsor. SEBES GYÖRGY sebesgy@nepszava.hu Harrach, a megmentő ZOLTAI ÁKOS zoltaia@nepszava.hu Nyugat-Európát végérvényesen megkaparintotta az iszlám. Legalábbis a KDNP frakcióvezetője szerint, aki úgy fogalmazott, hogy a Nyugat „bekebelezése” már befejezett tény, de legalább Közép-Európát mentsük meg. Harrach Pétert nem kérdezte a Nyugat, de azért szokásához híven megint nagyot akart mondani. Tulajdonképpen nem lehet hibáztatni Harrachot, hiszen egy statisztikailag mérhetetlen - ha reálisan nézzük, egyedül a parlament közelébe se jutó - pártnak néha meg kell mutatnia magát, hogy látszódjon. Még akkor is, ha valami teljes blődséggel akarja felhívni magára a figyelmet. A realitás viszont sajnos az, ami ebből az országból nagyon hiányzik: a KNDP-s honatya ugyanis egy bizonyos Orbán Viktornak mond ellent. Magyarország miniszterelnöke nem is olyan régen még úgy fogalmazott: „Európa határait meg kell védeni”. Most akkor Nyugat-Európa már „elveszett”? Nyilván, ha hiszünk a KDNP-s eszmefuttatásnak. Kétségkívül olyan országban élünk, ahol egy nullaszázalékos párt tagját is nevezhetjük kormánypárti politikusnak. De ők nem emiatt aggódnak, hanem azért, hogy Európa „eliszlámosodik”. Nem teljesen értem az okfejtést. Az iszlám megerősödése nem a keresztények vagy bármilyen más, Európában megtalálható vallás számára „veszélyes”, hanem az ateistákra, akik esetleg felvehetik ezt a hitet. Azt csak félve kérdezem: vajon Harrachot csak az iszlám zavarja? De egy bizonyos: az „eliszlámosodott” Nyugattól kapott sokmilliárdos források nem. Volt szerencsém Londonban járni, hagyjuk a szokásos lózungokat, hogy mennyire jó ott az élet, mennyivel könnyebb. Sok minden tetszett az ottani tartózkodásom alatt, de legjobban az fogott meg, hogy egymásra tudtak mosolyogni láthatóan két különböző felekezethez tartozó emberek. Nem tűnt úgy, hogy mindenáron azt szeretnék, hogy valaki védje meg őket. Nem gondolom, hogy ha egy országban békésen tud együtt élni két különböző világnézetű, vallású ember, azt jelentené, valaki bekebelezte a kereszténységet. Sokkal inkább azt, hogy az elvtelen gyűlölet semmire sem megoldás. Még akkor sem, ha Harrach Péter és pártja képviseli. NÉPSZAVA FEJTŐ FERENC 1909-2008 Főszerkesztő: NÉMETH PÉTER Főszerkesztő-helyettes: SEBES GYÖRGY, SIMON ZOLTÁN ANDRASSEW IVÁN 1952-2015 :Vezető szerkesztő: BÍRÓ MARIANNA, RÓNAY TAMÁS • Lapszerkesztők: MUZSLAI KATALIN, PODHORÁNYI ZSOLT, TÓTH JENŐ • Vezetőszerkesztő-helyettes: FRISS RÓBERT Szerkesztők: BALOGH GYULA, BONTA MIKLÓS,TÖRŐ ANDRÁS, OLASZ ANDREA (online) • Parlamenti stábvezető: FAZEKAS ÁGNES • Képszerkesztő: SZALMÁS PÉTER • Publicisztika: SOMFAI PÉTER Főmunkatársak: BÁRSONY ÉVA, ELEKES ÉVA, VERESS JENŐ •Vezető tördelőszerkesztő: GASZT DÓRA, ZSIGOVICS ZSOLT Kiadja a NÉPSZAVA Lapkiadó Kft. • Ügyvezető igazgató: LÁPOSI ELZA •Terjesztés: FODRÓCZY ELVIRA • Hirdetés és marketing: SIMON ZSUZSA • Szerkesztőség: 1146 Budapest, Thököly út 127. • Telefon: 477-9000, központi telefax: 477-9020 • Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu • Hirdetés, telefon: 477-9030, telefax: 477-9033 • Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu «Terjeszti árusításban a LAPKER. Zrt., előfizetésben a Magyar Posta Zrt. Megrendelés és reklamáció: 06/80-444-444 • Kiadói megrendelés, reklamáció: 477-9008, 477-9000/130,118, telefax: 477-9025. • Előfizetési díj egy hónapra 3500 Ft, negyedévre 9900 Ft, fél évre 19 800 Ft, egy évre 39 600 Ft. Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft. • Felelős vezető: BERTALAN LÁSZLÓ nyomdaigazgató • www.mediaworks.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN Vidék 0237-3785 • A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti