Népszava, 2015. október (142. évfolyam, 230–255. sz.)

2015-10-12 / 239. szám

– Mi é r t ír v a l a ki a s z e r e l e m­r ől, a vág y akozásról? – Drámai v ol t a ke z de t: el s ő l átásra b e l eszerettem egy f ér fi ­b a. Tudtam, ho gy nem kapha­t om me g ezt a férfit, s ez arra inspirá l t, h ogy megírjam A vá­g ya k ozás enci kl opé d iáját. Csakúgy, mint ahogyan Beat­r ice Portinari arra ösztökélte Dantét, h ogy megírja h ata l mas m űvét, az Isteni színjáté k ot. – É s mi é r t v á l as z totta a betű­r endes enciklo p édikus szerke­z etet a h agyományos regény­f ormula helyett? – A hősnőm beszélt hel y et­t em, azt mon d ta, írja k enci kl o­p é d iát. Nyi l ván van egy mé­l yebb j elentése is a dolognak, m indi g is imádtam az enciklo­p édiákat! Úgy g ondolom, az en­c i kl o p é d ia szomorú k ísér l et ar­r a, hogy az egész világot egy könyvbe sűrítsük. A fe j e tete j é­r e a k artam á ll ítani az e n c i klo­pé d ia mű f aját, pró b á l tam az e n y émet ú gy me g alkotni, ho gy á tszűrőd j ön ra j ta a világom. H a a z em b er szere l mes , a kk or A­tó l Z-ig megtapaszta l ja a l ü k­tető, valódi vilá g ot; az érzései m e g határozzák a létét. A szere­l em e gy g ran d iózus cso d a ! – Vé g zett bármiféle kutatást ? – Történész va gy ok, eszme­történet b ő l d o k torá l tam , so k k utatást végeztem. Az a lk i­mistákról szóló történetem a S hakespeare-kutatásaimon a l apszi k , amin h árom évi g d o l­goztam. Más története k ere d eti vonatkozásaira az interneten b ukkantam rá. Ren g ete g kuta­tást i g én y e l t az a történet is, a h o l a l a bd arúgás a meg h atá­r o z ó . Amik o r a sz e rk e szt ő m e l­o lvasta ezt a fe j ezetet, nagyon h úzta a száját, mon d ván, az, a mit l eírtam, nem egészen úgy van a fociban, mint ahogyan ír­tam. Vé g ül kén y telen voltam még tö bb sportci kk et o l vasni, v ilágba j nokságokat is vissza­néztem, hogy tisztába jöjjek a játé kk a l , d e még min d ig nem igazán értem a sza b á l yait. A l é­n y e g az: sokat kell tudni ahhoz, hogy j ó hazudozóvá vál j! – Tu d atosan l ett a k önyve m e g botránkoztató, stílusát te­k intve pedi g szarkasztikus? – Nem ér d e k e l , h o gy mit g on­dol na k az e m be r ek . Azt kelle tt í rnom, amit leírtam. Azért ír­tam, mert me g akartam érteni, h ogy mi va l ójá b an a szere l em é s a szex. Gya k ran szere l em­nek interpretál j uk a szex irán­ti vá gy unkat, holott az sokkal sp irituá l isa bb , sze ll emi érzés anná l . Dante A l ig h ieri eseté b en p éldául valódi szerelmi pezs­g ésről beszélhetünk. Természe­tesen mi, a 21. száza d l án y ai és fi ai már c ivi l izá l t e m be r ek va­g yunk, de mond j uk ki nyíltan: az e g ész történelmük során az e m b ere k szerette k, szeret k ez­t e k , masztur b á l ta k és f áj d a l­mat é r e zt e k. Kulturáltak va­gy unk, de emellett bennünk van az á ll ati ösztön is. Megpró­báltam elképzelni, mi történt volna , ha én lettem volna Beat­r i ce . Sz e r el m e s le tt e m v ol na a fi c k ó b a, ő meg csa k írná azt a rohadt kön y vét, ahel y ett, ho gy m e g kett y intene. – Ki f ejezetten ellenséges a könyve a vallásokkal. Ez nem váltott ki megütközést eg y o ly an k ato l i k us ország b an, mint ami l yen Norvégia? – Nagyon csalódott vagyok, h o gy nem provokáltam a k ön y vve l sen k it Norvé g iá b an. O tt o l yan egy h ázun k van, a mely csak három hete fogadta el a mele g házassá g ot. Jézust m e l eg k ént je l enítettem meg, d e a ho m o sz e xua l itást tarta l maz ó t örténeteimmel azt akartam bi­z on y ítani, ho gy a mele g szere­l em e gy enérté k ű a „ h a gy omá­n yos ” szere l emme l. – „Norvégiában nem könn y ű eg y szerre keresztén y nek és l esz b i k usna k l enni”, írja. Vá l to­zott azóta a h e l yzet, h ogy k ét éve p a p írra vetette ezt? – Nem i gazán, a ma i nap ig sok homoszexuális lesz ön gy il­kos. Mele g nek lenni e gy keresz­tény társa d a l om b an nagyon ne h éz, erre e lk eserítő p é lda O roszorszá g . E g ész életemben k ultúrákról és történelemről tanu l tam, nagyon tiszte l em a Bi bl iát és Jézust is, a k it a sze­relem pap j ának tartok. Az én interpretációmban Krisztus h atározottan a me l e g szere l em me ll é á ll na, a k önyvem b en is szerepelnie kellett, hiszen szá­momra ő valóban a szerelem követe. É s ezt ú gy tudtam le g­jo bb an megmutatni, h ogy h o­moszexuálissá tettem. Úgy ír­tam a kön y vet, ho gy különböző m ó d on érte l meztem a tén y e k et. E l végre so k min d ent magun k mögött hagyunk, miután meg­h alunk , de a belső érzelmein k s zinte a l e g tö bb eset b en l át h a­tat l an ok mara d na k . T eh át n e m tud j uk, mi volt az emberek szí­vében. – Regényének legtöbb f eje­zete b e nem te l jesü l t szere l­mekről szól. Valóban il y en le­h angoló az ön értelmezésében a s z e r e l e m ? – Tu d né k írni a b o ld o g szere­l emrő l is, d e h a l á l una l mas l en­ne, ha azt írnám le, milyen eg y békés vasárnap a barátommal. Másr é szt azt a k artam k i de rít e­ni, h ogy mi történi k a kk or, h a i gazán vágysz valamire, de nem j utsz hozzá. Olyan társadalom­b an é l ün k, a h o l a szóra k ozás , a vásár l ás és a p ornó á ll a k öz­p ontban. Sa j nos abban a pilla­natban, amikor akarsz valamit, m ár me g is k apo d . De szerin­t em van a bb an va l ami jó, ami­kor nem kapod meg azt, amire v á gy sz. En g em na gy ban befo­ly áso l Bret Easton E ll is – a k önyvei b en az em b ere k min­dent megkapnak, amit csak a karnak, és emiatt rémes dol­go k történne k . A vágy h ajtóerő. Képze l jen e l egy ősem b ert táv­i rányítóva l és ren d e l t k ajáva l a b arlang j ában. Nem lennénk se­h ol! Minden , ami körülöttünk v an, a vágy á l ta l l ett. Egyé b­k ént so k an úgy érte l mezi k , h o gy a hősnőm számára nincs j ó vége a történetnek, de ez nem igaz. Megpró b á l ja megö l ni ma­g át, d e k isétá l a víz b ő l , és új­j ászületik. Legtöbbünk nem Ophélia, aki beleöli ma g át a tenger b e. Ha e l veszítjü k a sze­r e l met, végü l tová bb tu d un k l épni . – Nem tűnik annak a ti p ikus l ányna k , a k i o d a van a kl asszi­kus r o m á n co k é r t… – Nem szeretem Brid g et J onest! Az l enne a h app y en d , h ogy a nő meg k apja a pasit, és k ész? Ez lealacsonyít minket, nőket! – Ha ennyit f oglalkozott a s zere l emme l , ta l án tu d vá l a­s z o lni a z uto l só k é r dése mr e: m il y en a szerelem illata ? – A szere l em i ll ata egyet je­lent a fér j em bőrének, a kisba­bám ha j acská j ának illatával! A vágyakozás enciklopédiáját, Hilde Ø stby r egén y ét először mag y ar n y elvre ültették á t Hazudoz ó v á v á lni j ó A norvég Hilde Ø stb y első regén y e, A vág y akozás enci kl opé d iája a k öze l mú l t b an je l ent meg magya­rul. A kötet bemutatójára Budapestre látogató szerző k ön y vé b en a vi l ágtörténe l em l egnag y o bb szere l meit né h ány k evés b é ismert, d e jó l csengő szerelemi históriával e g észíti ki. A szócikkek alter­natív va l ósá g ró l mesé l ne k : érte l mezésé b en Beatrice a masztur b á l ás b a h a l t b e l e, Rómeó megerősza k o l­ta Júliát, Jézust pedig melegként ábrázolja . MÉSZÁROS MÁRTON – 1970­b en virtuóz cim b a l­m os nag y bát y ja hatására kez­d ett komol y abban foglalkozni a h angszerre l , maj d 1980­b an s zerzett d ip l omát a Liszt Ferenc Ze n e m ű v és z et i F ő i s k o l á n . N e m é rtem pontosan, hog y mil y en e semén y nek is ünnepli most a n égy évtize d es ju b i l eumát. – A táncházi-népzenészi mű­ködésemnek, amit e g ész pá­l yám szempontjá b ó l meg h atá­r ozóna k érze k . Mis k o l con, a h o l f e l nőttem, 1975­b en vo l t az e l­s ő táncház , akkor ismertem m e g a Kárpát-me d encei népze­n ét, bekerülve az Avas és a S zinvavö l gyi táncegyüttes mu­z sikusainak körébe. Né p ze­nész k ént Vavrinecz An d rás prí­más , zenekarvezető – ma a Ha­gyományo k Háza mun k atársa – volt az első mesterem: szala­g os ma g nón, k azettán mutatta m eg a gyű j téseit. A napo kb an r e n de z e tt z e n e a k a dé miai ko n­cert a népzenét hel y ezte a kö­z éppont b a, ezért nem h ívtam p é ld áu l saját zene k aromat, a Gipsy Cim b a l om Ban d et, i ll et­v e ol y an produkciókat, amel y e k k ívü l esne k a népzenén. – É s kik et hív ott? – Vavrinecz mellett fellépett H erczku Á g nes énekesnő, Be­r ec z An d rás é n eke s-m e s e m o n­dó s barátom , Lukács Miklós c im b a l m o s. K é t fi ata l muzsi­k ussal, a brácsás Papp Endré­vel és a na gy bő g ős Bo g ná r An d rássa l magyarországi és e r d é l yi népzenét j átszottun k . S a j át zenekaraim közül a C imbalo g h Triót – va gy is Laka­tos Ró b ert h e g e d űs­b rácsást és N ová k Csa b a nagy b őgőst – h ív­tam, akikkel időnként elkalan­d oztunk a balkáni vagy a j azz­z ene irán y á b a is. – Vo l ta k i d ősza k o k , ami k or a hag y omán y os népzene háttér­be szorult a pál y áján. – I g en, mert na gy on sok fel­k érést k aptam más mű f ajo kb ó l – Brahms Ma gy ar táncaitól a k ortárs zenén át a jazzig és k ü­lönböző világzenei produkció­k ig –, ame l ye kk e l b eutaztam a világot. Idősebb fe jj el j öttem rá, h ogy nagyon jó visszatérni az a k tív né p zené l és h ez, és b enne ak artam mara d ni a népzené­szek közössé g ében. Ezért is s zerete k pé ld áu l a Do b ro d a ze­n e k ar b an játszani, ott egysze­r ű cim b a l mos vagyo k , nem én határozom me g a repertoárt . – Em l ítette tizennyo l c évve l  atalabb kollégá j át, Lukács Miklóst, akivel a közelmúltban kapták meg a Mag y ar Örökség Díjat. Duójuk egy f ajta mester­tanítván y viszon y ra épül? – Nem, mert a g enerációs kü­l ön b sé g e gy á l ta l án nem l átszi k a gon d o lk o d ásun kb an, muzsi­k á l ásun kb an. Do l goztun k már egy ütt korábban, és éreztük, ho gy e gy hullámhosszon va­gyun k , d e e lf og l a l tságain k so­k áig nem enge d té k , h ogy k özös p rodukciót hozzunk létre. Az­t án 2 009-ben elkészítettük a N é gyk ezes cim b a l omra című d uó l emezt. Anna k e ll enére, h o gy két külön stúdióhel y isé g­b en vettük fel a szólamunkat , é s nem is l áttu k e gy mást, pi ll a­n at ok a l att ráta l á l tun k a kö z ö s han g ra, s improvizálni is tud­t unk e gy ütt. Amikor elérkezett az utómun k a, mi is me gl epő d­tün k , h ogy egyá l ta l án nem k e l­l ett j avítani a f e l véte l en. Mi kl ós­sal j átszani igazán különleges l e h etőség. I d én je l ent meg a má­sodik duólemezünk, Összehan­g o l va címme l . – N y olc éve tanít a Zeneaka­d émia népzene tanszé k én. Mi m indenre kell f elkészülnie egy  ata l c im ba lm os n a k ? – E bb en a k épzés b en a f ő c sapásirány az autenti k us nép­zene, d e egy mai fi ata l na k , h a tén y le g a pál y án akar maradni, tö bb mű f aj b an h e l yt k e ll á ll ni. A z nem e l ég, h ogy va l a k i k ivá­l ó tánc h ázi muzsi k us: a Hár y J ános-szvitet va gy a Kállai ket­tőst éppúgy e l k e ll tu d ni játsza­ni, mint a mo d erne bb f e ld o l go­z ásokat, s rö g tönözni is tudni k ell. Ö nkritikus látásmódra nevelem a tanítván y aimat. Ma­g amma l szem b en is i l yen va­gy ok. – A c im ba lm ot so k a n a k á v é­házi cigán y zenével azonosítják, ami viszont már k orántsem o l yan d ivatos, mint né h ány év­t iz ede. – Ez sajnos így van – külö­n ösen, h a végigte k intün k a h angszer so k évszáza d os tör­ténetén. A barokk korban a c imbalom az arisztokraták kö­r é b en és a tem pl omi zené l és­b en is né p szerű vo l t. Az 1800­as években a ma gy ar verbun­koszenében és a ci g án y zené­b en nagy f ej l ő d ésne k in d u l t a j áté k mó dj a, f ő l eg azután, h ogy 1 874-ben Schunda Vencel Jó­z sef létrehozta a pedálos cim­b a l mot, ami me gh ó d ította a vi­l ágot. Liszt Ferenc is párto l ta a h angszert, amit „magyar zon­g orának” is neveztek. Aztán a 2 0. száza db an jött Rácz A l a­d ár, aki a klasszikus zenében nagyon magas rangra eme l te a cimbalmot , de a halála után e nne k sajnos nem l ett f o l ytatá­sa. A városi cigányzenei hagyo­m ány h i h etet l enü l gaz d ag, d e m ára odáig j utottunk, hogy a fi ata l a bb nemze d é k nem isme­r i , nem ér d e kl ő d i k iránta , ezért r eme k muzsi k uso k na k , régi ci­gányzenész-dinasztiák tag j ai­na k a l ig van mun k áju k . Fé l e k , h ogy ez az érté k es tra d íció – h acsa k nem l esz va l ami l yen divathullám – hamarosan el­tűni k . – Más műfa j okban több a le­hetőség? – Én az é rt n e m l e tt e m c i­g ányzenész, mert fi ata l on meg­érintett a né p zene. Biztos va­gy ok benne, ho gy a ma gy a r folkló r k in c s elő a d ásá b an he­l y e van a cimbalomnak. Lu­k ács Mi kl ósra pe d i g azért l e h e­tünk különösen büszkék, mert Ch ar l es L ll oy d zene k arána k t ag j aként a legmagasabb j azz­k örö kb e vitte e l a h an g szert. H a a k öze lj övő b en l étre j ön az e l e k t­r oni k us a l apú cim b a l om (ami­r e látok esélyt ) , az új távlatokat n yit h at, mert a kk or b asszusgi­t árra l , d o bb a l együtt is meg tu d szó l a l ni, b e k erü lh et az érté k e­sebb popzenébe. – Mire k észü l a zenea k a d émi­a i k o n ce r t utá n ? – Október 22-én, a Müpában Lu k ács Mi kl óssa l d uó b an j át­szun k a b u d apesti Womex nyi­tó gálaműsorában. Ez ú j abb le­h etősé g a ma gy ar cimbalom s zámára, h iszen a Womex a népzenei-vilá g zenei szakma l egje l entőse bb eseménye. No­v ember 13-án, a Nemzeti Szín­h áz b an mutat k ozi k b e új zene­k arunk, az Esszencia, amel y­b en Csí k Jánossa l , Dresc h Mi­h á ll ya l , va l amint Kacsó Hanga éne k esnőve l , Bognár An d rás­sal , Kunos Tamással , Lakatos R ó b ertte l játszun k együtt. A Gipsy Cim b a l om Ban d mosta­n á b an nem vo l t annyira a k tív, de j övőre tervezünk egy ú j le­m ezt. A ci g án y zenének a vilá g­b an e lf og l a l t h e l yét szeretné k be mutatni – Indiát ó l Andalú­z i á i g. RETKE S ATTILA Í R ÁS A A NÉP S ZAVÁNAK Balogh Kálmán cimbalomművész pál y ájáról és hangszerének új lehetőségeiről T öbb műfajban helyt kell álln i A z 56 éves nemzetközi hírű cimbalomművész, Balo g h Kál­mán nég y évtizede megszakítás nélkül színpadon van. Zene­a kadémiai j ubileumi koncert j én a Kárpát-medencei népzenét h elyezte a középpontba. Továbbra i s ny i tott a kortárs zene, a j azz, a world mus i c felé, novemberben ped i g bemutatkoz i k ú j z enekara , az Esszencia. B alogh Kálmánt  atalon megérintette a népzene F OTÓ: RAFFAY ZSÓFI A A szere l em és a szex természete ér d e k e l te FOT Ó : T Ó TH GERG Ő 12 HÁTTÉR www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu 2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék