Népszava, 2015. december (142. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-01 / 281. szám
Giró-Szász magyarázza a céges trükköt Nem trükközni akart, amikor nem írta be államtitkári záró vagyonnyilatkozatába, hogy október végén visszavásárolta saját korábbi cégének, a Strategopolis Kft.-nek a 70 százalékos tulajdonrészét - állította az Indexnek Giró-Szász András. Orbán Viktor régi-új politikai főtanácsadója azt mondta, államtitkári posztjáról lemondva döntött úgy, hogy újra a vállalattal akar foglalkozni, utána kérte fel a kormányfő. Giró- Szász szerint azonban teljesen szabályosan járt el, mivel vagyonbevallását az október 22-i, tehát az államtitkári pozícióból való távozása idején érvényes állapot szerint írta meg. Egyébként a főtanácsadónak semmit nem kellett fizetnie a jól menő vállalat 600 millió forint értékű üzletrészéért, ugyanis az árat leírták abból az összegből, amivel üzlettársai tartoztak Giró- Szásznak tavaly november óta, amikor a korábbi államtitkár adta el nekik a céget. A kölcsön, illetve az osztalék 750 milliós kintlévőségként került be a főtanácsadó vagyonnyilatkozatába: a lemondásakor kiadott bevallásban még mindig 700 millió forintnyi követelést írt be a 280 milliós megtakarítása mellé. Miután fény derült a cégvásárlásra, az Együtt felszólította Orbánt, hogy azonnal menessze főtanácsadóját, a DK pedig közölte: a kormány közpénzből támogatja Giró-Szászt. A szocialista Gőgös Zoltán megjegyezte, „Giró-Szász egész biztosan nem szorul immár az állam segítségére, hiszen csak az utóbbi tíz hónap alatt több mint 170 millió forinttal nőttek a megtakarításai, miközben a miniszterelnök bizalmasaként ma is milliókat tesz zsebre”. Az MSZP elnökhelyettese hozzátette, ha a vállalat valóban sikeres a piacon is, akkor nincs szüksége olyan állami megrendelésekre, mint a nyári, 140 milliós uniós pénzből való megbízás volt. A Strategopolist Giró-Szász és Heim Péter alapította, a vállalat 2010 óta lett igazán nyereséges, azóta a bevétel a kilencszeresére emelkedett, a nyereség pedig több mint hússzorosára nőtt. Orbán főtanácsadójának a megállapodás szerint a 2016-2018-as évekre járó osztalékból 90 százalék jut. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Zsidók ellen uszított a fideszes polgármester A „zsidó állam”, illetve „bizonyos üzleti körök” állnak a párizsi terrorcselekmények mögött, s ezzel az iszlám ellen akarják hangolni a keresztény Európát - vázolta teóriáját Szentgotthárd fideszes polgármester. Huszár Gábor az önkormányzat egyik bizottsági ülésén osztotta meg nézeteit, ahol a településre tervezett menekülttábor volt a téma. A nyugat.hu által közzétett hangfelvételből kiderült, a városvezetés már a november 16-i rendkívüli ülés előtt eldöntötte: Szentgotthárd kész befogadni a konténertábort, ha kell. A polgármester azzal győzködte a képviselőket, ha nemet mondanak, akkor a város hátrányba kerül a kormánynál, ha viszont megszavazzák, komoly állami támogatások érkezhetnek. A polgármester szavait Kósa Lajos a parlamentben nem kommentálta, mert szerinte Huszár magánemberként beszélt. Az MSZP szerint viszont elfogadhatatlan a Fidesz frakcióvezetőjének mellébeszélése, hiszen a vélemény egy önkormányzati, nyílt ülésen hangzott el. A szocialisták felszólították a kormánypártot, tisztázzák Huszár kijelentéseit, és nyilatkozzanak, milyen következményei lesznek. Hasonló véleményen van az LMP is: a párt szerint ezzel a nyílt uszítással Huszár méltatlanná vált címére, ezért le kell mondania. A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után Izrael Állam budapesti nagykövetsége közölte: a polgármester szavai bizonyítják, hogy vannak, akik nem tanulnak a történelemből, és továbbra is a zsidó államra, Izraelre és a zsidókra vonatkozó összeesküvés-elméleteket és negatív nézeteket hangoztatnak. Sajnálatosnak nevezték, hogy egy közszereplő hamis és nevetséges állításokat tesz. Huszár később elnézést kért „a vita hevében szerencsétlenül megfogalmazott” mondataiért. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Kiszorítanák Simicskát Felülről jövő politikai nyomásra a BKV nem fogja meghosszabbítani a Simicska Lajos körének érdekeltségébe tartozó, Metropol című ingyenes lap aluljárókban terjesztéséről szóló szerződését - tudta meg a Népszabadság. A lapot kiadó MTG Metro Gratis Kft. havonta 8,7 millió forintot fizet a BKV- nak, hogy az ingyenes lapot terjeszthessék a metróaluljárókban. A kiadó a Tv2 megszerzéséért is harcban álló Megapolis Media Zrt. leányvállalata, ennek tulajdonosa Simicska üzlettársa, Fonyó Károly. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség adatai szerint a Metropolt 330 ezer példányban szórják. A lap az előző kormányciklus egyik nagy nyertese volt, a Kreatív összesítése szerint a napilapokban elhelyezett állami hirdetések 42 százalékát szerezte meg 2010 és 2014 között. Ugyanakkor az állami megrendelések mennyisége a tavalyihoz képest idén harmadával csökkent. Az MTG szerint bár a tíz évre szóló BKV-szerződés valóban lejár, a veszteséges közlekedési társaság aligha engedheti meg a szerződés megszűnéséből fakadó százmilliós bevételkiesést. Ha a BKV tendert ír ki a metróállomásokon történő ingyenes lapterjesztésre, azon a Metropol is indulni fog. A kiadó egyébként már július óta alternatív fővárosi terjesztési rendszert épített fel. Az új, több rikkanccsal működő rendszer állításuk szerint ugyanolyan elérést biztosít a metróállomások és a főbb tömegközlekedési útvonalak mentén, mint a régi. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ FORRÁS: KSH Létminimumpótlék A KSH tegnap két megoldási javaslatot adott közre az idén júniusban megszüntetett létminimum-számítás megújítására. Mindkettő kísérletet tesz az alapvető szükségletek meghatározására és annak felmérésére, mekkora jövedelem kell ezek biztosítására, de egyelőre nincs egységes álláspont a hazai kutatók és érdekvédelmi szervezetek között, hogy mit is vizsgáljanak. Még azt sem tudni, mi lesz az elnevezése a felmérésnek, amikor várhatóan először 2016 végén megjelenik, ám az biztos, hogy semmi szegénységre utaló nem jöhet szóba. A jólétüket igazoló statisztikák ellenére a fiatalok és az öregek nem érzik jól magukat Matekozás statisztikával Állítólag jobban élünk, csak éppen ezt a fiatalok és az idősek sem így érzik. A KSH életszínvonal-adataiból kimaradtak az oktatás és az egészségügy rossz mutatói, és senki nem tudja, valójában mi jöhet a létminimum-számítás helyett. A hivatal ma már mintha a politikai kedve szerint „mérne". GULYÁS ERIKA T avaly 5 százalékkal nőtt a magyarok reáljövedelme, mínusz 0,2 százalékos infláció mellett a havi nettó jövedelem 4,8 százalékkal, 91 666 forintra emelkedett. A hazai háztartások életszínvonalát mutató adatsorokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap hozta nyilvánosságra, kimutatva, hogy minden fontos adatban tetten érhető: jobban élünk. A hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy az egységes uniós felmérés első eredményét Magyarország hozta nyilvánosságra, ráadásul úgy, hogy közben a korábbi évek adatsorait is módosították, mert a 2011-es népszámlálás alapján egyes adatok más súllyal jelennek meg, mint a tíz évvel korábbi és mostanáig használt kimutatásokban. Ezzel magyarázta Németh Zsolt, hogy miért változtatták meg épp a tegnapi naptól a jövedelmi viszonyokat és az életkörülmények alakulását mutató oldal szinte valamennyi táblázatát. Lapunknak azonban a KSH egyik volt vezetője ugyan normálisnak nevezte az ehhez hasonló módszertani felülvizsgálatot, így azt is, hogy ennek alapján visszamenőleg is módosítsanak adatokat, ám Katona Tamás azt is hangsúlyozta, minden ilyen korrigálásnál fele arányban nőnek és csökkennek a mutatók, olyan elképzelhetetlen, hogy minden adatsorban javuljanak az értékek. „Ha tehát most csak annyi látszik, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a szegénység, emelkednek a jövedelmek, az torz mutató, ami miatt a szakembereknek szégyenkezniük kell” - fogalmazott. A közgazdász, aki egyben a Szegedi Tudományegyetem Statisztikai és Demográfiai Tanszékének a vezetője is, úgy értékelte, hogy az adatok reális elemzése alapján valóban nem romlott tavaly az életszínvonal, de nem lehet kijelenteni, hogy minden tekintetben javult volna a helyzet. A KSH ennek ellenére kimutatta, hogy a jövedelmek kétharmada munkából származott, 30 százaléka pedig szociális juttatásokból és nyugdíjból. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a közmunkáért kapott bért munkajövedelemnek tekintik, és ahogyan azt a Népszava kérdésére a hivatal elnökhelyettese is megerősítette, az életszínvonal vizsgálatakor nem különböztették meg a piaci és közmunkásbéreket, miközben utóbbi közelebb áll a szociális juttatásokhoz, mint a munkajövedelemhez. Németh Zsolt azzal „nyugtatott”, hogy ha más táblázatokban keresgélünk, megtaláljuk a közfoglalkoztatottakra vonatkozó adatokat is, s ezek mentén ki tudjuk számolni, milyen eredmények jönnének ki, ha őket nem adnánk hozzá a sikerlistához. A KSH adatai szerint 2014- ben Magyarországon a teljes lakosság 28,2 százalékát, vagyis 2 millió 738 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. 359 ezren viszont egy év alatt kikerültek ebből a körből. 2014-ben a szegénységi küszöb, vagyis 70 ezer forintos havi jövedelem alatt élt 1 millió 450 ezer ember, a teljes népesség majdnem 15 százaléka. A gazdasági válság éveiben ez az arány nőtt, de a választás évében már nem, bár nem is csökkent. A szegénység nemcsak a jövedelem alacsony szintjében érhető azonban tetten, hanem az anyagi nélkülözésben is, amit Európa-szerte azonos javakhoz való hozzáférésben mérnek. Sokan kifogásolták, köztük épp Katona Tamás is, hogy a KSH tavaly egyszerűen nem tette közzé saját oldalán az Európai Bizottság által a szegénység egységes európai mérésére 2001-ben, Laekenben elfogadott mutatók minden magyar adatát, mert azokkal nehéz lett volna sikerkampányt folytatni a kormánypártoknak. Most sem a teljes listát olvashatjuk a kiadványban, hanem csak egy részét (az anyagi nélkülözést jelző deprivációs mutatók adatait lásd a táblázatban). Ami pedig „véletlenül” kimaradt, azzal nehéz lenne dicsekedni, így meg kellene ugyanis mondani, hogy mekkora az egy évnél régebben munkanélküliek aránya, de már százezreket nem is tartanak nyilván. Meg kellene mondani azt is, hányan hagyják ott idő előtt az iskolát, mekkora a születéskor várható élettartam, és milyennek tartják az emberek saját egészségi állapotukat. Persze a közzétett adatok szerint is súlyos nélkülözésben él a magyarok 19,4 százaléka, 1 millió 880 ezer ember, de ez 4,6 százalékkal jobb eredmény, mint egy éve, és csökkent azok aránya is, akiknek a családjában nem dolgozik senki. Így aztán semmi meglepő nincs benne, hogy ha ilyen jól élünk, az megjelenik a fogyasztásban is, ami a KSH adatai szerint szintén nőtt, és a 908 ezer forintos fejenkénti éves költésünk már megközelítette a 2008-as válság kirobbanásakor mért szintet. Minden pozitív adat kevés azonban ahhoz, hogy a magyarok boldogabbak legyenek. A városokban élő fiatal felnőttek elégedettebbek, de a falvakban lakó fiatalok és idősebbek változatlanul pocsékul érzik magukat. Nyilván ők még nem olvasták a KSH jelentését. Még mindig sokan kihagyják a bevásárlókosárból a húst fotó:molnár Ádám Bérharc Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja - közölte Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke. A kormány várhatóan szerdai ülésén tárgyal a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) kezdeményezéséről, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.