Népszava, 2016. január (143. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-14 / 11. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Egyre több tantestület tiltakozik a kormány oktatáspolitikája ellen Iskola, távol a gyerektől Mind szélesebb az összefogás az iskolák körében az oktatási átalakításokkal elégedetlen miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelének nyilvá­nosságra kerülését követően. I­ JUHÁSZ DÁNIEL A­z oktatás-nevelés minden érintettje emberi erőfor­rás, a közös jövőnk. Ezt a forrást az oktatáspolitika ki­zsigereli. Tiltakozunk oktatási rendszerünk diktatórikus és egész pályás letámadása ellen! - olvasható a budapesti Teleki Blanka Gimnázium nevelőtes­tületének közleményében, amelyben az oktatás esztelen kormányzati átalakításai ellen szót emelő miskolci Herman Ottó Gimnáziumot is támoga­tásukról biztosítják. Nincsenek egyedül: a tanitanek.com oldal­ra is felkerült levélhez több mint 2500 támogató aláírás érkezett magánszemélyektől, szakmai szervezetektől. Or­szágszerte már húsz gimnázi­um vagy általános iskola tan­testülete jelezte, kiállnak mis­kolci kollégáik mellett. A nyílt levél - amely múlt hét szerdán vált nyilvánossá - az egész oktatási ágazatot meg­mozgatta, a felsorolt problé­mákkal még a kormány tanár­szervezete, a Nemzeti Pedagó­gus Kar is egyetért, sőt még egy helyi Klik-vezető is támogatja a kezdeményezést. A szülők is bekapcsolódtak: a Herman gimnázium szülői választmá­nya is állást foglalt a pedagógu­sok mellett, „hiszen a jövő a tét, a gyerekeink jövője”. Bár az egyetértés egyre nagyobb, van­nak pedagógusok, akik csak tantestületileg hajlandóak a til­takozók oldalára állni, egyéni­leg nem merik nyilvánosan vál­lalni a nevüket, mert félnek a megtorlástól. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyanakkor a nyílt levél aláírására biztat. Mendrey László, a PDSZ el­nöke lapunknak elmondta: a szakszervezet már évek óta hangoztatja az oktatási rend­szerben tapasztalható problé­mákat, ám a kormányzat eddig csak mint „agresszív kisebb­ségre” tekintett rájuk, észrevé­teleikre, javaslataikra érdem­ben nem válaszoltak. Ám most, hogy a szakszervezetek mellett egész tantestületek is hallatják a hangjukat, az oktatásirányí­tás nem hagyhatja figyelmen kívül a történteket. „Mindenki csatlakozzon bátran a nyílt le­vélhez, minél többen támogat­ják, annál jobb - ennyi embert nem lehet kirúgni. A félelmet persze megértem, de ha bárkit emiatt bármilyen sérelem ér, nyugodtan forduljon a szak­­szervezethez” - mondta Mend­rey. A másik nagy tanárszerve­zet, a Pedagógusok Szakszerve­zete (PSZ) is kiáll a miskolciak mellett. A PSZ miskolc városi szervezete szolidaritási akcióba kezdett, amelyhez várják a szü­lők és a többi szakszervezet tá­„A jövő a tét, a gyerekeink jövője" riogatását. Felvetették egy Or­szágos Oktatási Kerekasztal megalakításának tervét is. Cél­juk, hogy a közoktatás döntés­hozói azonnal kezdjenek tár­gyalásokat a közalkalmazotti tanácsok, szakszervezetek és szakmai szervezetek képviselő­ivel. Csabalik Zsuzsanna, a PSZ miskolci szervezetének tit­kárhelyettese lapunknak el­mondta: a hetmanos nyílt levél megjelenése után Miskolcon fel­bátorodtak a pedagógusok, a tanárikban tettrekészség vette át az apátia helyét. „A problé­mák megtárgyalására miha­marabb sort kell keríteni. A je­lenlegi rendszertől nemcsak a pedagógusok, hanem a gyere­kek is kikészültek. Ami most van, az biztos, hogy nem a gye­rekek érdekében történik, nem róluk szól. A folyamatos admi­nisztráció, portfóliókészítés nem pedagógusmunka” - hang­súlyozta lapunknak Csabalik Zsuzsanna, hozzátéve: nagy a sztrájkkészültség a pedagógu­sok körében, s ha a kormán­­nyal nem sikerül közös nevező­re jutni, országos demonstrá­cióra is sor kerülhet. „Ha az sem ér célt, jöhet a sztrájk” - mondta. A PSZ januárban tárgyal az Emberi Erőforrások Minisztéri­umával (Emmi), legutóbb ked­den egyeztettek, a következő tárgyalás pedig jövő kedden lesz. Galló Istvánná, a PSZ el­nöke lapunknak korábban azt mondta: a tárgyalások január végéig lezárulnak, azt követően összeül a sztrájkbizottság, és az eredményektől függően dön­tenek arról, utcára mennek-e. A tantestületek megmozdulásá­ra azonban a kormány egyelő­re nem hajlandó érdemben re­agálni, pedig az Emmi az Info­­rádió szerint szerdára ígért tá­jékoztatást, aminek lapzárta­kor se híre, se hamva. Csikorog a kréta a táblán fotó:europress/thinkstock www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Háromból két diák elhagyná az országot A magyar diákok 67 százaléka tervezi a kivándorlást - derült ki a Tárki felméréséből. Azok között, akik fontolgatják az or­szág elhagyását, a tanulók cso­portjában a legmagasabb a ki­vándorlást tervezők aránya. A teljes lakosság körében ez az arány 15 százalékos. A kutatók emlékeztetnek: tavaly április­ban a kivándorlást tervezők aránya már a korábbi kétszere­se volt, júliusra kismértékben csökkent, és októberre összes­ségében változatlan maradt - de a kivándorlásra gondolók száma még soha nem volt olyan magas, mint 2015-ben. A mun­kanélküliek 27 százaléka szá­mol azzal, hogy elhagyja az or­szágot, de az érettségivel (16 százalék) és a diplomával (21 százalék) rendelkezők is na­gyobb arányban terveznek ki­vándorlást, mint az országos átlag. Pártpreferencia alapján je­lentős különbségek vannak: a Fidesz-KDNP, illetve az MSZP szavazói körében alacsony, a bizonytalanok és különösen a Jobbik-szimpatizánsok körében magasabb a migrációs hajlan­dóság. Ám emögött feltehetően más tényezők, például a kor hatása húzódik meg - teszik hozzá az elemzők. Azok köré­ben, akik nem tudják eldönte­ni, hogy elmennének-e szavaz­ni, jelentősen magasabb a mig­rációt tervezők aránya az átlag­nál, 29 százalék. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ ORÖ-ellentmondások A Híd a munka világába foglal­koztatási szövetkezet szerint a szervezettel összefüggésben ha­mis, a jó hírnév csorbítására alkalmas állításokat fogalma­zott meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) három képviselője hétfőn. A foglalkoz­tatási szövetkezet leszögezte: soha nem voltak a birtokában az ORÖ tulajdonában álló in­gatlanok, azok kulcsaival nem rendelkezett, ezért azokat tőle „csellel visszaszerezni” nem le­hetett. Az ORÖ képviselői arról be­széltek, hogy még mindig nem folyik érdemi munka a Híd a munka világába program kere­tében megvásárolt irodákban, pedig mintegy 2,1 milliárd fo­rintot elköltötték a programra. MTI-INFORMÁCIÓ Vita a Sámándobról Néhány héten belül dönthet a kormány arról, hogy Olaszor­szágban marad-e a „Sámán­dob”, amellyel Magyarország képviseltette magát a milánói világkiállításon. Szőcs Géza kormánybiztos az ATV-ben azt mondta: javasolja a kabinetnek, az építmény ne kerüljön Kar­cagra. Pedig a kormány tavaly év végén úgy döntött, 500 mil­liót szán a pavilon hazahozata­lára. Erre hivatkozott a karca­gi Fazekas Sándor miniszter is, aki Szőcsre úgy reagált, most az a döntés, hogy 500 millióért a településen állítják fel az egy­kori Sámándobot. MTI-INFORMÁCIÓ EP: Újhelyi vs. Deutsch Az év képviselője címért küzde­nek az Európai Parlament kép­viselői a következő hetekben. A kéthetente megjelenő brüssze­li politikai lap, a Parliament Magazine 2005 óta minden év­ben megtartja versenyét. Az ajánlások alapján a döntőbe két magyar politikus is bejutott: az MSZP-s Újhelyi Istvánt a tu­rizmusban jelölték, a fideszes Deutsch Tamást a regionális politika területén. Bárki jelöl­het egy-egy képviselőt valame­lyik kategória díjára, a lényeg, hogy az illető az adott évben ki­emelkedő munkát végezzen a szakterületén. A szerkesztőség választ ki 3-3 képviselőt kategóriánként. A döntőben a jelöltekre már csak a 751 EP-képviselő sza­vazhat a hivatalos oldalon, mindenki egyszer. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ RÖVIDEN Andrassew Ivánra emlékezünk Ma egy éve nincs köztünk a Nép­szava örökös publicisztikai rovat­vezetője, Andrassew Iván. Az író, költő, újságíró, polgárjogi akti­vista halálának első évfordulójá­ra estet szervezett a barátai által létrehozott Andrassew-társaság. A Spinoza Házban ma este 7-kor tartandó összejövetelen adják át a Ki volt Andrassew Iván? pályá­zat győzteseinek járó díjakat, mutatják be a legjobb pályamű­­veket, majd vezető publicisták vitáznak a műfaj lehetőségeiről, jövőjéről. ► népszava Feljelentik a hírhamisító köztévét A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordul a közmédia „tévedése" miatt az Együtt, miután kedden az M1 hír­adójában és a híradó.hu-n is be­mutattak egy felvételt, amelyről azt állították, hogy szilveszterkor készült Kölnben, holott a videót eredetileg a 2013-as kairói zavar­gások idején vették fel. A párt szerint elfogadhatatlan, hogy a köztévében a fideszes kormány­propaganda megtámogatásá­­nak érdekében hároméves egyiptomi képsorokat állítanak be friss képanyagnak. Hozzátet­ték, az állami propagandamédiá­vá alacsonyított közmédiánál a hírszerkesztés alapelve lett a ha­misítás és a valóság „fidesze­­sítése". Eközben az évi 80 milli­árd forint közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a Népszabadság kérdésére közöl­te, azért nem adnak fizetéseme­lést a dolgozóknak, mert „a meg­növekedett csatornaportfólió, a magyar részvétellel zajló kiemelt sporteseményekkel kapcsolatos költségek" miatt a közmédia 2016-os éve „gazdasági kihívá­sokkal teli". ► NÉPSZAVA Bíróság: Portikékkal üzletelt Rogán A Fővárosi Ítélőtábla szerint a Népszabadság nem állított va­lótlan tényt, amikor megírta, hogy a Prisztás-gyilkosság miatt elítélt Portik Tamás élettársának adott el ingatlanokat a még Rogán Antal vezette V. kerület. Rogán polgármestersége idején a Pápa Marianne-hoz köthető Classic Immo Kft. 30 százalék kedvezménnyel, 52 millió forin­tért vásárolt meg a Károly kör­úton egy lakást, egy évvel ké­sőbb pedig dupla áron adta to­vább. A cég tulajdonosa a szer­ződés aláírásakor a Komondor Zrt. volt, aminek részvényese Pá­pa volt. Kocsis Máté Vili. kerületi fideszes polgármester azt állítot­ta, a Komondor által üzemelte­tett józsefvárosi piac Portik érde­keltsége volt. Portik azt vallotta, Pápával szereztek ingatlanokat a Belvárosban, ► népszava Eljárás indul­t Simon ellen Vagyonnyilatkozati eljárás indul L. Simon László ellen felesége 280 millió forintos földvásárlása miatt - írta a Blikk, amely az ügyet feltárta. Amennyiben a mentelmi bizottság nem szólít fel hiánypótlásra, akkor felhívja az államtitkárt, öt napon belül igazolja vagyongyarapodását, honnan volt családjának 280 mil­liója földekre. „Ha a képviselő magyarázatot ad a kérdésekre, akkor megszüntetem az eljárást. Ha nem, akkor összehívom a mentelmi bizottságot, ahol meg­hallgathatjuk a politikust"-vá­zolta az ügymenetet Vejkey Im­re, a bizottság KDNP-s elnöke. Korábban a Blikk derítette ki, hogy L. Simon felesége, Vass Esz­ter egy 34,4 hektáros természet­­védelmi területet nyert el a föld­árverésén. A területért csupán 21,2 milliót fizetett, ami jóval a piaci ár alatt van. ► népszava Január 26-án ítélnek a Hagyó-perben Ártatlanságukat hangoztatták az utolsó szó jogán a vádlottak a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és tár­sai ellen a Kecskeméti Törvény­széken folyó per tárgyalásán. Ha­gyó beszédében közölte, az el­múlt hat évben minden tőle tel­hetőt megtett az ügy tisztázásá­ért. Ártatlan, a bűncselekménye­ket nem követte el, felmentését kérte. Antal Attila elmondta: 2007 januárjától volt a BKV ve­zérigazgatója, minden döntése a BKV hasznára vált és válik ma is, semmilyen bűnt nem követett el. Hagyót és 14 társát folytatóla­gosan, bűnszervezetben elköve­tett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselek­ményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó vezetésével mű­ködő bűnszervezet 2008 au­gusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. ítélethirde­tés: január 26-án. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA

Next