Népszava, 2016. április (143. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG Dl IY 26 451,02 2016. ÁPRILISI., PÉNTEK ______________________________________________________________________________________DUAW +0,52% 1 Az alkotmánybírák a Magyar Posta titkos privatizációját elősegítő döntést is hoztak Nem titkolózhat az MNB Nem titkolhatja el a jegybank az alapítványainak pénzügyeit - ugyanis az Al­kotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek találta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény legutóbbi módosítását. Az Ab ugyanakkor a postatörvény-mó­dosítás ügyében elutasította az államfői kifogást. BONTA MIKLÓS A­lkotmányellenes az MNB- ről szóló törvény adatnyil­vánossággal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Ab Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérő indítványával összhangban. Az alkotmánybírák szerint az MNB alapítványai, illetve gaz­dasági társaságai adatainak megismerését korlátozó törvé­nyi szabályozás, és visszame­nőleges hatályba léptető rendel­kezései is alaptörvény-ellene­sek, így elbukott a Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke által benyújtott és a Ház kormánypárti többsége által el­fogadott törvény. A jogszabály célja nyilvánva­ló volt: a közvélemény előtt tit­kosítani a 260 milliárd forintos jegybanki alapító tőkével létre­hozott hat Pallas Athéné Alapít­vány - a közvélemény által fe­lettébb gyanúsnak tartott - gazdálkodását. Ezek azok az alapítványok, amelyek például luxusingatlanokat és műtár­gyakat vesznek, és meg kíván­ják teremteni Budapesten és Kecskeméten Matolcsy György jegybankelnök unortodox köz­gazdasági tanai hirdetésének teljes infrastruktúráját. Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvá­nosság előtt elszámolással tar­tozik. Továbbá csak feladatai­val összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapít­ványt, így az általa nyújtott va­gyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét, ugyanis a törvényjavaslat benyújtója, Matolcsy Györggyel egyetemben éppen ennek az ellenkezőjét ál­lította. Az Ab szerint a módosí­tott törvény az MNB kizáróla­gos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létreho­zott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátoz­ta volna. Az Ab megállapította: a vizsgált törvényben az infor­mációszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes. Két alkot­mánybíró az MNB­ társaságai esetében elfogadhatónak tartot­ta volna az adatok fokozottabb titkosítását. Elutasította ugyanakkor az Ab az államfőnek azt az indít­ványát, amely a Magyar Posta és vállalatai által kezelt adatok nyilvánosságával kapcsolatos törvénymódosítást támadta, így azt a jogszabályt Áder János­nak haladéktalanul ki kell hir­detnie. Az alkotmánybírák ar­ra hivatkoztak, hogy a szabá­lyozás a Magyar Posta és vál­lalkozása üzleti titkainak vé­delmében olyan nyilvánosság­korlátozást tesz lehetővé, amit az infotörvény is megenged. A jegybanki törvény alaptör­­vény-ellenességének kimondá­sáért tevékenyen küzdő szocia­lista politikus, Tóth Bertalan lapunknak elmondta, hogy az Ab igazolta a Kúria szerdai döntését, így Matolcsy György­nek 10 napja van arra, hogy el­számoljon az alapítványaiban rejtegetett 260 milliárd forint közvagyonnal. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hat pert indított az MNB közérdekű adatainak kiigényléséért. Ötöt jogerősen meg is nyert. A kép­viselő összesen 26 pert indított különböző állami cégek, intéz­mények közérdekű adatainak nyilvánosságra hozataláért. A Magyar Postával kapcsola­tos döntésről Tóth Bertalan azt mondta, hogy mivel ez esetben az alkotmánybírák elfogadha­tónak tartották a visszamenő­­leges hatályú jogalkotást, az Ab segédkezet nyújtott Orbán Vik­tor „lopásalapú kormányzásá­hoz” és a Magyar Posta titkos privatizálásához. A képviselő utalt arra, hogy a Fidesz-frak­­ció közleményében úgy fogal­mazott, hogy az „alkotmányel­lenességet kimondó Ab-határo­­zat kijelöli azokat a kereteket, amelyekre a közérdekű adatok körének meghatározásakor az Országgyűlésnek tekintettel kell lennie. A frakció jövőbeni jogalkotói tevékenysége során ennek megfelelően fog eljárni.” Ez azt jelenti - érvelt Tóth Ber­talan -, hogy a kormánypárt újabb titkosító törvények elfo­gadására készül. • Az MNB-nek ki kell adnia az adatokat • Perekkel bombázzák majd a Postát • Titkosítási hullám jöhet A Magyar Posta továbbra is eltitkolhatja közérdekű adatait fotó: szalmás Péter RÖVIDEN Mészáros Lőrincé lesz a Pápai Hús is? Az elmúlt napokban a felszámo­lás alatt álló pápai húsfeldolgo­zónál tárgyalt Mészáros Lőrinc - tudta meg húsipari forrásokból az agrárszektor.hu. Ágazati szak­értők nem tartják kizártnak, hogy az egyre nagyobb agrár­­gazdasági befektetővé váló felcsúti polgármester a pápai húsipari eszközvagyonra ajánla­tot tehet. Újabb húsipari kapaci­tások megvásárlása elvileg illesz­kedhet Mészáros Lőrinc agrár­­stratégiájába, mivel az érdekelt­ségébe tartozó Búzakalász 66 Felcsút Kft. nagyüzemi sertéstar­tással is foglalkozik, illetve a Bú­zakalász a tulajdonosa a felcsúti Bakony Hús Kft.-nek is, amely a Veszprém-Szabadságpusztán fekvő húsfeldolgozót üzemelte­ti. A Pápai Hús felszámolását végző Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a cégcsoport vala­mennyi vagyonelemének egybeni értékesítésére idén írt ki 4,5 milliárd forintos pályázatot, amelynek határideje tegnap járt le. ► NÉPSZAVA Pozitív lett a folyó fizetési mérleg Tavaly tovább csökkent az or­szág külső sérülékenysége, a fo­lyó fizetési mérleg és a tőkemér­leg együttes többlete a GDP csaknem 9 százalékára emelke­dett, a nettó külső adósság a GDP 25 százalékára csökkent, amivel elérte a lengyelországi szintet - közölte az MNB. A folyó fizetési mérleg és az uniós forrá­sok rekordméretű lehívása miatt a tőkemérleg többlete egyaránt a GDP 4,4 százalékára emelke­dett. A rövid lejáratú külső adós­ság az év végére 21 milliárd eu­­róra csökkent, így a devizatarta­lék 30 milliárd eurót meghaladó 2015. végi összege továbbra is jelentősen meghaladja a befek­tetők által elvárt szintet - tudat­ta a jegybank. ► NÉPSZAVA Csökkent az infláció az euróövezetben Az Eurostat, az EU statisztikai hi­vatalának első gyorsbecslése szerint az eurózóna tagállamai­ban márciusban 0,1 százalékkal csökkent a tizenkét havi fogyasz­tói árindex, akárcsak tavaly már­ciusban. A vizsgált szegmensek közül csak az energiaárak mér­séklődtek márciusban, 8,7 száza­lékkal, ami meghaladja a februá­ri 8,1 százalékos esést. Érdekes­ség, hogy minden más kategóri­ában áremelkedést regisztráltak. ► MTI Indulnak a kártérítések Tegnap postázta a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrende­zését végző Kárrendezési Alap közel 32 ezer károsultnak a kár­­rendezési jogosultságról és a törvény alapján kifizethető ös­­­szegről szóló értesítő levelet. A kifizetések a levél kézhezvételé­től számított 30 napos határidő letelte után kezdődhetnek meg. A kárrendezési törvény az ellen­érték meghatározásakor a kötvé­nyek vásárlásakor megfizetett összeget, de legfeljebb 30 millió forintot vesz alapul. Szintén teg­nap meghosszabbították Tarsoly Csaba és M. Zsolt előzetes letar­tóztatását, valamint T.-né R. Erika házi őrizetét a Quaestor-ügyben csalás és más bűncselekmények miatt, a végzés azonban nem jogerős - közölte a Fővárosi Tör­vényszék. ► NÉPSZAVA gazdasag@nepszava.hu | Az MKB-n 17 milliárdot bukott az állam Többségében egyelőre nem is­mert az MKB leendő új tulajdo­nosainak kiléte. Az MNB ugyan­is tegnap bejelentette, kinek ér­tékesíti az MKB Bankot, amely felett - a magyar állam nevé­ben - a tulajdonosi jogokat gya­korolja. Az MKB-t a legmaga­sabb vételárat, 37 milliárd fo­rintot kínáló, a Blue Robin Investments S.C.A., a METIS Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG partner­ség tagja által alkotott konzor­cium veheti meg. Számos szak­ember kifogásolta, hogy a ma­gyar bankvilág egyik fontos szereplőjének új tulajdonosai között egy átláthatatlan tulaj­donú magántőkealap és befek­tetési társaság is megjelenik. A luxemburgi Blue Robin és a magyar Minerva által kezelt METIS befektetőinek kiléte ugyanis titkos. A METIS mö­gött többen az MNB Pallas Athéné alapítványait sejtik, de ezt a feltételezést a jegybank határozottan cáfolta. Ugyanakkor az Európai Bi­zottság szorosan felügyeli az értékesítési eljárást, amely a zárási feltételek teljesítését és a vételár kifizetését követően a tervek szerint június 30-ig le­zárul. (Az MKB részvényeinek kötelező értékesítését az Euró­pai Bizottság 2015. december 16-i határozata írta elő.) A nem kötelező ajánlattételi szakaszban hét pályázat érke­zett, és valamennyi lehetséges vevőjelölt részt vehetett az érté­kesítési eljárásban, de végül csak a pénzintézetet ténylege­sen megvásárló Blue Robin Investments S.C.A. 45, a METIS Magántőkealap ugyan­csak 45, a Pannónia Nyugdíj­­pénztár pedig 10 százalék tu­lajdoni hányadot szerzett az MKB-ban. A kiválasztásról szó­ló döntésben - közölte az MNB - az Európai Bizottság verseny­jogi gyakorlata szerint megha­tározó súlyt kapott a vételár, de ezen túlmenően figyelembe vették a pénzügyi stabilitási ér­dekeket felsorakoztató szaná­lási keretrendszer elvárásait is. Az MKB piaci értéke a prob­lémás kereskedelmi ingatlan­­portfolió 2015 decemberi levá­lasztása előtt nem érte el a nul­lát, amit az MNB által megbí­zott két független értékelő is megerősített. Az MKB 32,1 mil­liárd forint támogatásban ré­szesült azzal, hogy a leválasz­tott „mérgező” portfoliót az MSZVK Magyar Szanálási Va­gyonkezelő Zrt. az Európai Bi­zottság jóváhagyásával a piaci ár felett, tényleges gazdasági értéken vásárolta meg az MKB- tól. A leválasztott portfolió után az MKB tőkeigénye több mint 10 milliárd forinttal csökkent. Az MKB értékét tovább növelik a szanálási eljárás során meg­tett költségcsökkentő intézke­dések. A Portfolió számításai szerint az állami költségvetés összességében 17 milliárdot bukott az MKB megvételén, át­alakításán, majd eladásán. Tegnap Lázár János kancel­láriaminiszter és Németh Lászlóné, az államtitkára egy­aránt kijelentette: a korábban a GE-től megvásárolt Budapest Bankot az állam nem adja el. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Seszták vagy Lázár uralja majd Paks II.-t? Orbán Viktor miniszterei azon versengenek, kihez tartozzon az épülő Paks II. atomerőmű. A Figyelő úgy tudja, a miniszter­­elnöknek Lázár János Minisz­terelnökséget vezető miniszter, illetve Seszták Miklós fejleszté­si miniszter a reaktor működ­tetésére vonatkozó koncepciói közül kell választania. A dön­tés egyben arra is irányul, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó Első Nemzeti Közmű­szolgáltatóhoz (ENKSZ) vagy a Magyar Villamosművekhez (MVM) kerüljön majd 3,5-4 millió magyar háztartás ener­giaszolgáltatása. A döntés leginkább azon múlhat, hogy a miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) Paks II.-vel kapcsolatos álláspontjá­hoz idomítja stratégiáját, vagy a 2018-as választást szem előtt tartva mérlegel. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke ugyan­is bár a Figyelő információi szerint rábólintott a paksi be­ruházásra, komoly versenyjogi előírásokat fogalmaz majd meg, amelyekhez a Seszták-féle ja­vaslat alkalmazkodik inkább. A lázári koncepció ugyanakkor a Fidesz szempontjait helyezi előtérbe, nevezetesen azt, hogy 2018-as választási győzelem­hez újabb 10-20 százalékos re­zsicsökkentést tart elengedhe­tetlennek a kormánypárt. A Fi­gyelő arról is ír, hogy vélhetően Lázár János tervezete kap majd zöld utat. A Miniszterelnöksé­get vezető miniszter ezzel együtt a csütörtöki kormány­­infón elmondta, a kormány leg­fontosabb célkitűzése, hogy még az első félévben megsze­rezze az Európai Bizottság jó­váhagyását az építkezés meg­kezdéséhez. Mindeközben az is napvilág­ra került a paksi beruházással kapcsolatban, hogy a blokkot építő orosz Roszatom - miután egyelőre nem talált nyugat-eu­rópai partnert eurókötvény ki­bocsátásához - kínai bankok­tól venne fel hitelt. Szintén nem a magyar és az európai energiapolitika közele­dését vetíti előre Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata, ami­ 18-20 százalékos rezsicsökkentés jöhet­lyét washingtoni látogatása so­rán tett. A külgazdasági és kül­ügyminiszter szerint manap­ság Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonala­kat a gázszállításhoz. Szijjártó sérelmezte, hogy a Déli Áram­lat uniós nyomásra szűnt meg, valamint hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság kérdése Közép-Európában nem megol­dott, s ennek hiánya a térség­ben komoly biztonsági kocká­zatokat rejt magában. A mi­niszter hozzátette: a legjobb megoldás a horvát cseppfolyó­­sítottgáz-terminál (LNG-termi­­nál) megépítése lenne, amelyet Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Eu­rópai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében lát megvalósíthatónak. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next