Népszava, 2016. április (143. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG Dl IY 26 451,02 2016. ÁPRILISI., PÉNTEK ______________________________________________________________________________________DUAW +0,52% 1 Az alkotmánybírák a Magyar Posta titkos privatizációját elősegítő döntést is hoztak Nem titkolózhat az MNB Nem titkolhatja el a jegybank az alapítványainak pénzügyeit - ugyanis az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek találta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény legutóbbi módosítását. Az Ab ugyanakkor a postatörvény-módosítás ügyében elutasította az államfői kifogást. BONTA MIKLÓS Alkotmányellenes az MNB- ről szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Ab Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérő indítványával összhangban. Az alkotmánybírák szerint az MNB alapítványai, illetve gazdasági társaságai adatainak megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései is alaptörvény-ellenesek, így elbukott a Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke által benyújtott és a Ház kormánypárti többsége által elfogadott törvény. A jogszabály célja nyilvánvaló volt: a közvélemény előtt titkosítani a 260 milliárd forintos jegybanki alapító tőkével létrehozott hat Pallas Athéné Alapítvány - a közvélemény által felettébb gyanúsnak tartott - gazdálkodását. Ezek azok az alapítványok, amelyek például luxusingatlanokat és műtárgyakat vesznek, és meg kívánják teremteni Budapesten és Kecskeméten Matolcsy György jegybankelnök unortodox közgazdasági tanai hirdetésének teljes infrastruktúráját. Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét, ugyanis a törvényjavaslat benyújtója, Matolcsy Györggyel egyetemben éppen ennek az ellenkezőjét állította. Az Ab szerint a módosított törvény az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna. Az Ab megállapította: a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes. Két alkotmánybíró az MNB társaságai esetében elfogadhatónak tartotta volna az adatok fokozottabb titkosítását. Elutasította ugyanakkor az Ab az államfőnek azt az indítványát, amely a Magyar Posta és vállalatai által kezelt adatok nyilvánosságával kapcsolatos törvénymódosítást támadta, így azt a jogszabályt Áder Jánosnak haladéktalanul ki kell hirdetnie. Az alkotmánybírák arra hivatkoztak, hogy a szabályozás a Magyar Posta és vállalkozása üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az infotörvény is megenged. A jegybanki törvény alaptörvény-ellenességének kimondásáért tevékenyen küzdő szocialista politikus, Tóth Bertalan lapunknak elmondta, hogy az Ab igazolta a Kúria szerdai döntését, így Matolcsy Györgynek 10 napja van arra, hogy elszámoljon az alapítványaiban rejtegetett 260 milliárd forint közvagyonnal. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hat pert indított az MNB közérdekű adatainak kiigényléséért. Ötöt jogerősen meg is nyert. A képviselő összesen 26 pert indított különböző állami cégek, intézmények közérdekű adatainak nyilvánosságra hozataláért. A Magyar Postával kapcsolatos döntésről Tóth Bertalan azt mondta, hogy mivel ez esetben az alkotmánybírák elfogadhatónak tartották a visszamenőleges hatályú jogalkotást, az Ab segédkezet nyújtott Orbán Viktor „lopásalapú kormányzásához” és a Magyar Posta titkos privatizálásához. A képviselő utalt arra, hogy a Fidesz-frakció közleményében úgy fogalmazott, hogy az „alkotmányellenességet kimondó Ab-határozat kijelöli azokat a kereteket, amelyekre a közérdekű adatok körének meghatározásakor az Országgyűlésnek tekintettel kell lennie. A frakció jövőbeni jogalkotói tevékenysége során ennek megfelelően fog eljárni.” Ez azt jelenti - érvelt Tóth Bertalan -, hogy a kormánypárt újabb titkosító törvények elfogadására készül. • Az MNB-nek ki kell adnia az adatokat • Perekkel bombázzák majd a Postát • Titkosítási hullám jöhet A Magyar Posta továbbra is eltitkolhatja közérdekű adatait fotó: szalmás Péter RÖVIDEN Mészáros Lőrincé lesz a Pápai Hús is? Az elmúlt napokban a felszámolás alatt álló pápai húsfeldolgozónál tárgyalt Mészáros Lőrinc - tudta meg húsipari forrásokból az agrárszektor.hu. Ágazati szakértők nem tartják kizártnak, hogy az egyre nagyobb agrárgazdasági befektetővé váló felcsúti polgármester a pápai húsipari eszközvagyonra ajánlatot tehet. Újabb húsipari kapacitások megvásárlása elvileg illeszkedhet Mészáros Lőrinc agrárstratégiájába, mivel az érdekeltségébe tartozó Búzakalász 66 Felcsút Kft. nagyüzemi sertéstartással is foglalkozik, illetve a Búzakalász a tulajdonosa a felcsúti Bakony Hús Kft.-nek is, amely a Veszprém-Szabadságpusztán fekvő húsfeldolgozót üzemelteti. A Pápai Hús felszámolását végző Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a cégcsoport valamennyi vagyonelemének egybeni értékesítésére idén írt ki 4,5 milliárd forintos pályázatot, amelynek határideje tegnap járt le. ► NÉPSZAVA Pozitív lett a folyó fizetési mérleg Tavaly tovább csökkent az ország külső sérülékenysége, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete a GDP csaknem 9 százalékára emelkedett, a nettó külső adósság a GDP 25 százalékára csökkent, amivel elérte a lengyelországi szintet - közölte az MNB. A folyó fizetési mérleg és az uniós források rekordméretű lehívása miatt a tőkemérleg többlete egyaránt a GDP 4,4 százalékára emelkedett. A rövid lejáratú külső adósság az év végére 21 milliárd euróra csökkent, így a devizatartalék 30 milliárd eurót meghaladó 2015. végi összege továbbra is jelentősen meghaladja a befektetők által elvárt szintet - tudatta a jegybank. ► NÉPSZAVA Csökkent az infláció az euróövezetben Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának első gyorsbecslése szerint az eurózóna tagállamaiban márciusban 0,1 százalékkal csökkent a tizenkét havi fogyasztói árindex, akárcsak tavaly márciusban. A vizsgált szegmensek közül csak az energiaárak mérséklődtek márciusban, 8,7 százalékkal, ami meghaladja a februári 8,1 százalékos esést. Érdekesség, hogy minden más kategóriában áremelkedést regisztráltak. ► MTI Indulnak a kártérítések Tegnap postázta a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap közel 32 ezer károsultnak a kárrendezési jogosultságról és a törvény alapján kifizethető összegről szóló értesítő levelet. A kifizetések a levél kézhezvételétől számított 30 napos határidő letelte után kezdődhetnek meg. A kárrendezési törvény az ellenérték meghatározásakor a kötvények vásárlásakor megfizetett összeget, de legfeljebb 30 millió forintot vesz alapul. Szintén tegnap meghosszabbították Tarsoly Csaba és M. Zsolt előzetes letartóztatását, valamint T.-né R. Erika házi őrizetét a Quaestor-ügyben csalás és más bűncselekmények miatt, a végzés azonban nem jogerős - közölte a Fővárosi Törvényszék. ► NÉPSZAVA gazdasag@nepszava.hu | Az MKB-n 17 milliárdot bukott az állam Többségében egyelőre nem ismert az MKB leendő új tulajdonosainak kiléte. Az MNB ugyanis tegnap bejelentette, kinek értékesíti az MKB Bankot, amely felett - a magyar állam nevében - a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Az MKB-t a legmagasabb vételárat, 37 milliárd forintot kínáló, a Blue Robin Investments S.C.A., a METIS Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG partnerség tagja által alkotott konzorcium veheti meg. Számos szakember kifogásolta, hogy a magyar bankvilág egyik fontos szereplőjének új tulajdonosai között egy átláthatatlan tulajdonú magántőkealap és befektetési társaság is megjelenik. A luxemburgi Blue Robin és a magyar Minerva által kezelt METIS befektetőinek kiléte ugyanis titkos. A METIS mögött többen az MNB Pallas Athéné alapítványait sejtik, de ezt a feltételezést a jegybank határozottan cáfolta. Ugyanakkor az Európai Bizottság szorosan felügyeli az értékesítési eljárást, amely a zárási feltételek teljesítését és a vételár kifizetését követően a tervek szerint június 30-ig lezárul. (Az MKB részvényeinek kötelező értékesítését az Európai Bizottság 2015. december 16-i határozata írta elő.) A nem kötelező ajánlattételi szakaszban hét pályázat érkezett, és valamennyi lehetséges vevőjelölt részt vehetett az értékesítési eljárásban, de végül csak a pénzintézetet ténylegesen megvásárló Blue Robin Investments S.C.A. 45, a METIS Magántőkealap ugyancsak 45, a Pannónia Nyugdíjpénztár pedig 10 százalék tulajdoni hányadot szerzett az MKB-ban. A kiválasztásról szóló döntésben - közölte az MNB - az Európai Bizottság versenyjogi gyakorlata szerint meghatározó súlyt kapott a vételár, de ezen túlmenően figyelembe vették a pénzügyi stabilitási érdekeket felsorakoztató szanálási keretrendszer elvárásait is. Az MKB piaci értéke a problémás kereskedelmi ingatlanportfolió 2015 decemberi leválasztása előtt nem érte el a nullát, amit az MNB által megbízott két független értékelő is megerősített. Az MKB 32,1 milliárd forint támogatásban részesült azzal, hogy a leválasztott „mérgező” portfoliót az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. az Európai Bizottság jóváhagyásával a piaci ár felett, tényleges gazdasági értéken vásárolta meg az MKB- tól. A leválasztott portfolió után az MKB tőkeigénye több mint 10 milliárd forinttal csökkent. Az MKB értékét tovább növelik a szanálási eljárás során megtett költségcsökkentő intézkedések. A Portfolió számításai szerint az állami költségvetés összességében 17 milliárdot bukott az MKB megvételén, átalakításán, majd eladásán. Tegnap Lázár János kancelláriaminiszter és Németh Lászlóné, az államtitkára egyaránt kijelentette: a korábban a GE-től megvásárolt Budapest Bankot az állam nem adja el. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Seszták vagy Lázár uralja majd Paks II.-t? Orbán Viktor miniszterei azon versengenek, kihez tartozzon az épülő Paks II. atomerőmű. A Figyelő úgy tudja, a miniszterelnöknek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Seszták Miklós fejlesztési miniszter a reaktor működtetésére vonatkozó koncepciói közül kell választania. A döntés egyben arra is irányul, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz (ENKSZ) vagy a Magyar Villamosművekhez (MVM) kerüljön majd 3,5-4 millió magyar háztartás energiaszolgáltatása. A döntés leginkább azon múlhat, hogy a miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) Paks II.-vel kapcsolatos álláspontjához idomítja stratégiáját, vagy a 2018-as választást szem előtt tartva mérlegel. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke ugyanis bár a Figyelő információi szerint rábólintott a paksi beruházásra, komoly versenyjogi előírásokat fogalmaz majd meg, amelyekhez a Seszták-féle javaslat alkalmazkodik inkább. A lázári koncepció ugyanakkor a Fidesz szempontjait helyezi előtérbe, nevezetesen azt, hogy 2018-as választási győzelemhez újabb 10-20 százalékos rezsicsökkentést tart elengedhetetlennek a kormánypárt. A Figyelő arról is ír, hogy vélhetően Lázár János tervezete kap majd zöld utat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel együtt a csütörtöki kormányinfón elmondta, a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy még az első félévben megszerezze az Európai Bizottság jóváhagyását az építkezés megkezdéséhez. Mindeközben az is napvilágra került a paksi beruházással kapcsolatban, hogy a blokkot építő orosz Roszatom - miután egyelőre nem talált nyugat-európai partnert eurókötvény kibocsátásához - kínai bankoktól venne fel hitelt. Szintén nem a magyar és az európai energiapolitika közeledését vetíti előre Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata, ami 18-20 százalékos rezsicsökkentés jöhetlyét washingtoni látogatása során tett. A külgazdasági és külügyminiszter szerint manapság Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz. Szijjártó sérelmezte, hogy a Déli Áramlat uniós nyomásra szűnt meg, valamint hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság kérdése Közép-Európában nem megoldott, s ennek hiánya a térségben komoly biztonsági kockázatokat rejt magában. A miniszter hozzátette: a legjobb megoldás a horvát cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG-terminál) megépítése lenne, amelyet Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében lát megvalósíthatónak. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ