Népszava, 2016. május (143. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-02 / 102. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2016. MÁJUS 2., HÉTFŐ A lánctartozások összege alig csökken - A vállalkozók más utat választanának Nem tisztul az építőipar Enyhült a lánctartozás okozta nyomás az építőiparon, de korántsem szűnt meg. Egyelőre még az elfogadható szintre csökkentése is csak távoli vágyálom, jelenleg ennek 3-4-szeresével tartoznak egymásnak a cégek. BIHARI TAMÁS Négyszázmilliárd forintról 250 milliárdra mérséklődött az építőiparban a lánctartozások összege néhány év alatt. Ebben kétségtelenül szerepet játszott a 2013-ban alkotott teljesítésigazolási jogszabály is, amely szoros határidőkhöz kötötte az elszámolási viták rendezését. Emellett a 2007-2013 közötti uniós pénzügyi ciklus forrásainak gyorsított lehívása és kifizetése is enyhített az építőipari cégek likviditási gondjain. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy a cégek nem kényszerültek irreálisan alacsony árakon vállalni a munkákat, mint az előző években. Erre a kedvező beruházási környezetre azonban idén nemigen lehet számítani, így a lánctartozás csökkenése is megállhat. A cégek egymásnak tartozása látványos zuhanása kedvező trendet tükröz, de még a jelenlegi mérték is túlságosan nagy - nyilatkozta a Népszavának Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint az lenne a szerencsés, ha a teljes éves forgalom legfeljebb 4 százalékát nem lépné túl a cégek kifizetetlen számláinak mértéke. Az éves szinten 2000 milliárd forintos teljesítményt nyújtó ágazatban tehát 20-80 milliárd forintos kifizetetlen vagy vitatott tartozás még nem okozna súlyos gondokat - véli az elnök. Ezzel szemben a most kimutatott 250 milliárd is jelzi a helyzet súlyosságát. Ráadásul a cégmegszűnések miatt a kimutatott összeg fele a felszámolt cégekkel együtt eltűnik, így a kényszerhitelező sokszor hiába vár a pénzére. Tavaly összesen 6509 társaság szűnt meg az ágazatban, 17 százalékkal több, mint 2014-ben, az ágazat jövedelmezősége pedig alig javult. Az építőipari cégek egymás közötti elszámolási vitáiban rendszeresen döntő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) adatai szerint az elmúlt három évben 542 esetben fordultak építőipari vállalkozók ki nem fizetett számlák miatt az iparkamara mellett működő független szervhez - tájékoztatta lapunkat Csermely Gábor, a szakértői szervezet vezetőhelyettese. A TSZSZ szakmai tanácsa a vitatott követelések 70- 80 százalékát tartotta jogosnak, így mintegy 18 milliárd forintot fizettek ki a pénzükre váró vállalkozóknak. A legkisebb vitatott összeg 200 ezer, a legnagyobb pedig 1,5 milliárd forint volt - jegyezte meg a vezetőhelyettes. A lánctartozás megfékezésére kidolgozott jogszabályok hatályba lépése előtt az építési vállalkozások 90 százaléka, 75-80 ezer vállalkozás volt érintett • A cégek fele érintett • A követelések nagy része jogos • Az előlegre várnak a vállalkozók valamelyik oldalon. A javulás ellenére a cégeknek még mindig nagyjából a fele érintett. Az ÉVOSZ elnöke hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások jogos követelésének átlagosan a 10 százaléka nem érkezik meg határidőre a vállalkozó számlájára. Az ideiben még nem, de a 2017-es költségvetésben jelentős összegek szerepelnek építési beruházásokra. Az ágazat szereplői arra számítanak, hogy a kormány és az önkormányzatok az év közepétől ismét megjelennek megrendelőként a piacon ajánlatkérésekkel, megrendelésekkel, szerződésekkel. Ez azért fontos, mert ilyenkor már többnyire előleget is fizetnek. Ha ez a várakozás hiábavaló lesz, akkor ismét növekedhet a lánctartozás, mert a cégek kénytelenek lesznek áron alul is vállalni megbízásokat az életben maradás érdekében, de a túlélésnek nem legális eszközeivel is kénytelenek élni az építési vállalkozók - figyelmeztetett Koji László. A kormány a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításakor a lánctartozások leggyakoribb áldozatai, az alvállalkozók védelmét helyezte előtérbe. Az építőipari vállalkozások szerint az intézkedésekkel azonban túllőtt a célon, mert ezekkel inkább fékezi, mintsem elősegíti a megoldást. Az alvállalkozókat az új szabályok szerint a közbeszerzés kiírója fizeti ki, míg korábban a generálkivitelező akkor jutott pénzéhez, ha igazolta, hogy az alatta levőknek átutalta járandóságukat. A másik vitatott pont, hogy kivitelezéskor csak a projekt értékének legfeljebb 50 százalékát lehet alvállalkozásba adni. A vállalkozók szerint elegendő lenne az egyharmados korlát, mert így éppen a kis- és közepes cégeket hozza hátrányos helyzetbe a kormány. A sor végén álló alvállalkozók jutnak legnehezebben pénzükhöz fotóeuropress/gettyimages/thinkstock RÖVIDEN Emelkedhetnek az üzemanyagárak Az üzemanyag-, valamint devizapiacokon uralkodó tendenciák a hazai üzemanyagárak emelkedése irányába hatnak - derül ki a GKI Energiakutató Kft. előrejelzéséből. A Reuters adatközlése alapján a múlt héten a benzin ára a mediterrán piacon, heti átlagban 4,7 százalékkal lett drágább, a gázolajé 5,3 százalékkal emelkedett. A forint árfolyama ugyanezen időszak alatt, heti átlagban 0,2 százalékkal gyengült a dollárhoz viszonyítva. Az üzemanyagpiacokon a benzin ára a hét első napján csökkent, a többi napokon emelkedett. A gázolaj ára a hét első és utolsó napján csökkent, majd a többi napokon emelkedett. A heti átlagos piaci ár- és árfolyamváltozások alapján a benzin ára várhatóan 2-3 forinttal, míg a dízel ára 2- 4 forinttal is nőhet a hazai kutakon a hét elején, figyelembe véve az április 29-i 2-2 forintos emelést is. ► népszava Drágultak a távközlési szolgáltatások A hírközlési szolgáltatások (telefon- és internethasználat) lakossági árai 2009 óta fokozatosan emelkednek, 2015-ben 0,5 százalékkal kerültek többe az előző évhez képest, a tv-előfizetés pedig átlagosan 0,9 százalékkal volt drágább, mindeközben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Magyarország című kiadványából. Folyamatosan nő a kábeltelevízió-szolgáltatás előfizetőinek száma, azonban a piacon jelen lévő 183 vállalkozás ellenére a piac erősen koncentrált, 5 céghez tartozott az ügyfelek és a díjbevétel több mint háromnegyede. Az internetszolgáltatói piac koncentrációja is magas, 2015 végén az előfizetések 96 százaléka 10 céghez tartozott a mintegy 400 internetszolgáltatással foglalkozó cég közül. Az internet-előfizetések száma 2015 végén 8,1 millió volt, ami 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál és csaknem két és félszerese a 2010-ben jegyzett előfizetéseknek. Az összes internet-előfizetés 66,9 százaléka, 5,428 millió előfizetés mobilinternetre vonatkozott. Mobiltelefonnal szinte minden háztartás rendelkezett 2015-ben: száz háztartásra 186 készülék jutott, ebből 177 saját, 9 céges tulajdonú volt. Ezzel szemben vezetékes telefonból 2015-ben átlagosan csak 47 jutott száz háztartásra. ► MTI A nyers tej áfáját csökkenti a kormány A kiskereskedelemben elérhető ultrahőkezelt (UHT) tejek helyett az alapanyag, vagyis a nyers tej forgalmi adója csökkenhet a jövő évtől öt százalékra - tudta meg a Magyar Idők. A lap úgy tudja, a döntés megszületett, a kormány már csak a technikai részletek kidolgozásán munkálkodik. Lázár János egy múlt heti fórumon vont párhuzamot a sertéshús forgalmiadó-csökkentése és a tejáfa között. A termelők a hús esetében a pozitív irányú intézkedésből szinte semmit sem éreztek, mert a kereskedelem az értékesítési ár mellett a beszerzési árat is csökkentette. A tejáfánál a kormány a termelők számára előnyös megoldáson dolgozik, miután a tejfelvásárlási árak mára a kritikus 70 forint alá estek. ► NÉPSZAVA www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Lassul a gazdaság, és ez csak a kezdet Az év eleji növekedési adatok a magyar gazdaság lassulását jelzik. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, s kissé romlottak a gazdasági várakozások is. A GKI GDP-előrejelzése változatlan, a 2014. évi 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban csak 2,3 százalék körüli bővülés valószínű, mindenekelőtt a beruházások csökkenése miatt. Az ipari termelés 2016 első két hónapjában 3 százalékkal bővült, de az előző hónaphoz képest már negyedik hónapja csökken. Az év egészében 5,5 százalék körüli növekedés valószínű. Az építőipari termelés januárban és februárban is 20 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerződések alacsony állománya is, ez február végén 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Furcsa kettősség jellemzi az építőipart, mert míg az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 40 százalékkal lett magasabb, az egyéb építményeké 60 százalékkal alacsonyabb volt. Az építőiparban számára kedvező hírek - az EU-források kifizetésének gyorsítása, a „csok-hatás”, azaz a lakásépítés bővülése - valósággá válása inkább csak a második félévben várható, így 2016-ban 5 százalék körüli termeléscsökkenés valószínű - véli a GKI prognózisában. A múlt évihez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult, de így is dinamikus maradt, köszönhetően a vásárlóerő erőteljes bővülésének, a minimális inflációnak. A napi cikkek forgalma azonban az átlagosnál lényegesen kisebb (4,4 százalékkal szemben csak 1,7 százalék) mértékben bővült. A GKI szerint a vasárnapi nyitvatartás újraengedélyezése gyorsítóan, a pénztárgépek NAV-hoz kötése kiváltotta fehéredési hatás kifutása viszont fékezően hathat a forgalomra. Az export növekedési ütemének lassulása követte a termelését, az import dinamikája viszont nem csökkent, így meghaladta a kivitelét. Ebben azonban az év során változás várható - vélik a kutatók. A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése. Ez utóbbit az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága magyarázza. A fogyasztói árak az idei első negyedévben 0,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül márciusban 0,2 százalékos csökkenés, februárhoz képest 0,1 százalékos növekedés volt tapasztalható. Márciusban az egy évvel korábbihoz képest főleg az élvezeti és tartós fogyasztási cikkek drágultak, az üzemanyagok ára viszont csaknem 15 százalékkal csökkent (bár februárhoz képest 1,2 százalékkal emelkedett). Éves átlagban idén 0,8 százalék körüli infláció várható. A bruttó átlagkereset az első két hónapban 5,9 százalékkal, a nettó 7,5 százalékkal bővült, a költségvetési szektorban az átlagosnál sokkal gyorsabban nőttek a bérek. A reálkeresetek 2016-ban várhatóan 5 százalék feletti, a reáljövedelmek 3 százalék feletti ütemben növekednek. Ez élénkítheti a fogyasztást, amely a tavalyi 2,6 százalék után idén legalább 3 százalékkal bővül. Az Európai Központi Bank döntéseinek hatására az MNB márciusban kamatcsökkentési periódusba kezdett, az alapkamat április végén 1,05 százalék volt. A Monetáris Tanács az alapkamat további enyhe mérséklését is kilátásba helyezte, a GKI várakozása szerint ez 0,9 százalékon áll meg az alapkamatvágással. A magyar kormány március végén 762 milliárdról 1063 milliárd forintra emelte idei pénzforgalmi szemléletű hiányát, feltehetőleg elsősorban azért, hogy főként hazai forrásból kell megelőlegezni az EU- tól érkező támogatásokat. Ez nem érinti az EU által figyelt, úgynevezett eredményszemléletű hiányt, a GDP-arányos államadósság viszont csak minimálisan javulhat. A 2017-re előirányzott deficit a korábban ígértnél 0,7 százalékponttal magasabb, 2,5 százalékos aránya, az MNB alapítványai körüli botrányok nem hozzák közelebb Magyarország befektetői kategóriába való átsorolását - véli a GKI. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Az IMF is borúlátó Az IMF úgy véli, hogy néhány olyan tényező, amely az elmúlt években segítette a növekedést - például az EU-források ciklusvégi felhasználásának gyorsulása a következő időszakban már csak visszafogottabban járul hozzá a gazdaság bővüléséhez. Emiatt idén 2,3 százalékos növekedést vár, és jövőre is csak 2,5 százalékra gyorsul a GDP-növekedés üteme, szemben a kormány 3,1 százalékos előrejelzésével. Az IMF még 2018-ban is csak 2,4 százalékos ütemmel számol, ami arra vall, hogy Magyarország potenciális növekedési képessége továbbra is gyenge, elmarad a régiós versenytársakétól. A kormány optimizmusa ezzel szemben töretlen: a választások évében már 3,4 százalékos növekedést jelez előre a konvergenciaprogramban.