Népszava, 2016. június (143. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám

Szögre akasztja a politikát Schiffer Lemond minden tisztségéről és kiszáll a politikából Schiffer András, az LMP frakcióvezetője és társelnöke. A zöldpárt alapítója nem indul a következő választásokon, Brüsszelbe sem vágyik, de alkotmánybíró és köztársasági elnök sem lenne, hanem visszatér az ügyvédi pályára, és az LMP körüli szellemi erőtér építésével akar foglalkozni. Utóbbira a napi darálóban ugyanis nincs ideje. Döntését hétfő este közölte hivatalosan a párt elnökségével, illetve az Indexen keresztül a nyilvánossággal. Az interjú hétfőn éjfél után jelent meg a hírportálon, Schiffer pedig - rutinos politikushoz illően - azóta elérhetetlen. Az interjúban bejelentette, a társelnöki posztról június 1-jével, a parlamenti mandátumról augusztus 31-ével mond le. Párttagságát viszont megtartja, és várhatóan egy alapítványon keresztül szervezi majd az LMP „szellemi erőterét”. Miután döntéséről elsőként Róna Pétert, a párthoz közel álló üzletembert tájékoztatta, vélhetően lesz pénz az alapítványra. A parlamenti ringben túl sok „szart szippantott be”, ami megmérgezte. De zavarta az is, hogy a környező országokban nemcsak a rendszerkritikus, hanem egyáltalán a társadalmi mozgalmak jóval erősebb lábazatokon állnak, mint Magyarországon. „Ebben az országban egy nyüves általános sztrájk nem volt a rendszerváltozás óta” - fogalmazott. Sikernek nevezte, hogy „megtörték azt a vastörvényt”, miszerint nincs új pártnak helye a magyar politikában. Hozzátette, számos kérdés egyáltalán nem vagy sokkal kisebb hatásfokkal került volna be a közbeszédbe az LMP nélkül. Arra a kérdésre, miért éppen most távozik, azt válaszolta: ciklusfelezőn vagyunk. Amikor friss mandátuma van az embernek, nem illik visszaadni. Viszont ha egy párt legismertebb arca már a kampányhoz közeledve jelentené be, hogy köszöni szépen, de nem kéri, az meg már merénylet lenne a párt ellen. Úgyhogy „márciusban kezdtem el, kezdhettem el a hátralépést komolyan átgondolni, és mostanra futott ez ki”. Schiffer azért bevallotta, az LMP-ben kialakult egy olyan szervezeti kultúra, „ahol még az informális befolyás is szitokszó: az van, hogy ha bármilyen személyi döntésnél Dettivel (Szél Bernadett társelnök - a szerk.) kinyilvánítjuk, ki mellett tesszük le a voksunkat, akkor az alkalmasint még kontraproduktív is”. A politikus távozását sokan azért furcsállják, mert a pártban mostanáig azzal gúnyolták, hogy már az óvodában is napirend előtti felszólalás volt a jele. Korábban már belengette távozását, ám akkor helyén maradt. Az LMP elnöksége és frakciója ma együttes ülést tart, majd ezt követően tájékoztatja a nyilvánosságot a következő időszak lépéseiről. Gál József szóvivő szerkesztőségünknek küldött közleményében úgy fogalmazott, a párt „nem marad ugyanaz Schiffer András nélkül, de ugyanazért dolgozik, mint eddig vele közösen”. Vágó Gábor, az LMP volt képviselője Facebook-oldalán így reagált a bejelentésre: „Sokat vesztett a közélet.” A Liberális Fodor Gábor azt írta: „András mindig keményen harcolt elveiért, és sosem kételkedtem benne, hogy őszintén képviseli politikáját.” Vona Gábor pedig azt posztolta: „Az az igazság, hogy sajnálom...” Tamás Gáspár Miklós szomorúnak tartja a történteket. „Mindenesetre kösz, András, te legalább megpróbáltad” - fogalmazott. A Politics4U viszont úgy látja, Schiffer elhagyja a süllyedő hajót. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Botrányos I Lemondta részvételét a török nagykövet és több diplomata a Tatai Patara Török kori Történelmi Fesztiválon, miután vasárnap a kulturális örökségvédelemért felelős államtitkár vallási háborúnak, megszállásnak nevezte a török uralmat - írta a Kisalföld. A háromnapos fesztiválon ezerötszáz közreműködő elevenítette fel a XVI. századi hadviselést és életmódot. L. Simon László a nyitóbeszédét gróf Pálffy Miklós hadvezér katonai emléktáblájánál tartotta. „A közönség számára egyértelművé kell tenni, hogy Idrisz Baba olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását hirdette, aki vallási alapon akarta felszámolni a kereszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát” - mondta az államtitkár. (Egy facebookos komment szerint ez olyan, mintha ma egy török államtitkár arról beszélne, hogy mondjuk Szent Ferenc egy utolsó senkiházi volt, mert a kereszténységet hirdette.) A fesztivál főszervezője szerint mindenki döbbenten hallgatta L. Simon előadását, és a török hagyományőröket csak nehezen lehetett visszatartani attól, hogy hangosan kinyilvánítsák nemtetszésüket. „Ez az emléktábla vallási és nemzeti hovatartozás nélkül minden harcoló katona emlékét őrzi, mi ezt vállaltuk föl. Miután az államtitkár nyitó gondolatai ki . Simán kerültek a világhálóra, a diplomáciai képviseletek egy része lemondta a látogatást, így például a török nagykövet is” - fogalmazott Zombori Mihály. L. Simonnak nem ez volt az első hatalmas diplomáciai bakija, márciusban egy vállaltan zsidóbarát elnököt hozott példaként az amerikai antiszemitizmusra. „És azt vajon tudják a tengerentúlon, hogy Hóman kortársa, az ő egykori elnökük, Thomas Woodrow Wilson vállaltan antiszemita volt, mégis szobra áll az Egyesült Államokban? Ami persze nem mentség, de árnyalja a képet. Ezt a hazai zsidó vezetők is tudják, akikkel kiváló kapcsolatot ápolok és akik számára nem kérdéses a demokratikus elkötelezettségem.” L. Simon ezzel az elhibázott okfejtéssel arra a felvetésre próbált mentséget találni, miért gondolta a magyar állam jó ötletnek, hogy szobrot emel egy vállaltan antiszemita történész, Hóman Bálint emlékére. Azt nemcsak a hazai zsidó vezetők, hanem az amerikai történelmet ismerők többsége is tudja, hogy Thomas Woodrow Wilson species egyike volt az Egyesült Államok kimondottan filoszemita elnökeinek. Tény, hogy Wilson rasszista volt - előfordulhat, hogy L. Simon csak eddig jutott a Wikipédián -, de pártolta a zsidóságot. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Kövér nem alkalmatlan A PM szerint Kövér László méltatlanná és alkalmatlanná vált a házelnöki posztra, ezért az ellenzéki párt a visszahívását kezdeményezte. Az igazságügyi bizottság azonban tegnapi ülésén nem támogatta az indítványt. Szabó Tímea, a PM társelnöke az ülés után emlékeztetett, a házelnök áprilisban több újságírót határozatlan időre kitiltott a Parlamentből. A bizottság kormánypárti tagjai azzal érveltek, hogy a házelnök a hatályos szabályok alapján kitilthat újságírókat az épületből. Az ellenzéki politikus viszont „nonszensz szabályozásról" beszélt. Kövér „pedellusként folyamatosan a saját játszótereként (...) és homokozójaként kezeli" a Parlament épületét, és úgy tilt ki „kedvére" embereket, hogy nincs világosan szabályozva, meddig tart a kitiltás - érvelt a politikus. Később a fideszes Répássy Róbert azzal védte Kövért, nemhogy jogszabályt sértett volna, hanem ellenkezőleg, betartotta és betartatta az országgyűlési törvényt. A házelnök feladata ugyanis, hogy a belépés és benntartózkodás rendje ellen vétőket „akár távol is tartsa". A belügyminiszter szerint Andy Vajna nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra „Bárkit le lehet hallgatni” Célzottan senkit nem figyeltek meg, de Magyarországon törvényesen bárki lehallgatható. Erről tegnap, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén beszélt Pintér Sándor, akit több ellenzéki képviselő is a civilek állítólagos megfigyeléséről kérdezett. Andy Vajna nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra - ismertette a kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményét a testület előtt a belügyminiszter. FAZEKAS ÁGNES Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni. Arra viszont az utóbbi időben egyetlen panasz sem érkezett, hogy a rendőri vagy titkosszolgálati szervek törvényt sértettek volna. Mindezt tegnap, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén mondta Pintér Sándor, akit éves beszámolóját követően több ellenzéki képviselő a civilek megfigyeléséről kérdezett. Lázár János kancelláriaminiszter a múlt héten közölte, léteznek nem nyilvános, titkosszolgálati jelentések azokról a magyar civil szervezetekről, amelyekről a kormány úgy gondolja, hogy Soros György befolyása alatt állnak. Azóta érdekli a közvéleményt, léteznek-e ilyen jelentések, illetve milyen alapon figyelték meg a civileket. A belügyminiszter a testület ülésén először azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, majd közölte, a titkosszolgálatok célzottan nem hallgattak le civil szervezeteket, alapítványokat. Szelényi Zsuzsannát, az Együtt politikusát azonban nem nyugtatta meg a belügyminiszter válasza, ezért az ügyben további tájékoztatást fog kérni a Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Kiderült az is, Pintér vagy nem tud a Blikk bűnügyi tudósítójának ügyéről, vagy nem mondhatja el, mi történt. Csikós Klaudiát hónapokon át lehallgatták, hogy megtudják, milyen rendőrségi informátorai vannak. A hangfelvételek alapján meg is gyanúsítottak egy magas rangú rendőrt, hogy titkos információkat adott ki. Csakhogy a rendőr ügyvédje szerint a lehallgatás jogszerűtlen volt, és három hónapig engedély nélkül történt. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke már a múlt héten bejelentette, a belügyminisztert az újságíró ügyéről, illetve a sorosozás jegyében meglebegtetett titkosszolgálati jelentésekről is kérdezni fogják az ülésen. Pintér beszámolójában egyébként a rendőrök fizetéséről és lakástámogatásáról, a menekültválságról és arról beszélt, hogy a közúti ellenőrzéseknél szinte már teljesen kizárható a korrupció lehetősége. Magyarország nem lehet a leggyengébb láncszem a terrorelhárításban, ha ugyanis ilyen, veszélyben van. Ezért biztosítottak több mint 2 milliárd forintos többletforrást a Terrorelhárítási Központ fejlesztésére, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is. Beszélt arról, hogy délkelet felől nem csökken a migrációs nyomás, és Észak- Afrika felől is egyre többen indulnak hajóval Olaszországba. A TIBEK létrehozása körüli kavarásról annyit mondott, a tervezetet a kormány elfogadta, és az parlamenti végszavazásra vár. Lázárhoz hasonlóan Pintér is tagadta, hogy bármilyen rivalizálás lenne köztük az új titkosszolgálati központ irányításáért, azt már nem volt hajlandó elárulni, hogy végül a Miniszterelnökséghez vagy a Belügyminisztériumhoz fog-e tartozni az új szuper titkosszolgálat. A parlamenthez benyújtott törvény ötpárti munka eredménye - fogalmazott, de arra nem tudott magyarázatot adni, hogy a parlament törvényalkotási bizottsága végül miért döntött úgy az utolsó pillanatban, hogy mégsem tárgyalja meg a BM javaslatát. Azt viszont megígérte, a csomagban csak az ellenzék támogatását is bíró esetleges változtatásokat támogat. A Miniszterelnökség vezetője múlt csütörtökön a Népszava kérdésére utasította vissza a felvetést, hogy a TIBEK az ő és a belügyminiszter hatalmi harcának áldozata lehet. Andy Vajna a jelenlegi információk szerint nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra - ismertette a kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményét a testület előtt a belügyminiszter. Amennyiben az Európai Néppárt (EPP) nem látja be, hogy Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar kormányfő nézetei összeegyeztethetők egymással, és a kettő csak együttesen tud teljes körűen választ adni a kihívásokra, akkor a választók más, radikális és brutális válaszokat fognak keresni a válságok megoldására. Erre még hétfő késő este figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Luxembourgban, ahol az EPP megalakulásának évfordulóját ünnepelték. Tusk úgy vélte, hogy a különbözőségeknek nem feltétlenül kell konfliktusokat gerjeszteniük. Hangsúlyozta, azt kell keresni, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt egymástól. Az ET elnöke rendkívül büszke rá, hogy egy pártcsaládba tartozik Joseph Daullal, az EPP elnökével, Angela Merkellel, Orbán Viktorral, Manfred Weberrel, a néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjével, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Bojko Boriszov bolgár kormányfővel. Orbán a migrációs ügy, a terrorizmus és a lassuló európai gazdaság problémáival kapcsolatban azt ajánlotta, „bátrabban, nagy ívűen és megújító módon kell gondolkozni a jövőről”. A szocialista Újhelyi István viszont luxembourgi kijelentései kapcsán távozásra szólította fel Tuskot. Az MSZP alelnöke, EP-képviselő kifogásolja, amiért a lengyel politikus büszke arra, hogy egy pártcsaládba tartozik Orbánnal, valamint a magyar kormányfő és Angela Merkel nézeteinek összeegyeztethetőségét is hangoztatta. Újhelyi szerint mindezzel alkalmatlanná vált az európai állam- és kormányfők tanácsának vezetésére. A belügyminiszter, a megfigyelők megfigyelője fotóuöthgergö Szijjártó megint kvótázott Nem fordulhat elő még egyszer az, ami 2015-ben történt, hogy emberek százezrei lepjék el a kontinenst ellenőrizetlenül - mondta tegnap Szijjártó Péter Koppenhágából telefonon az MTI-nek. A külgazdasági és külügyminiszter szerint dán kollégájával, Kristian Jensennel egyetértettek, hogy az európai határvédelem elengedhetetlenül fontos része az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek. A megbeszélésen Szijjártó ismét elmondta, Magyarország számára elfogadhatatlan a kötelező kvótarendszer, és a kormány zsarolásnak tartja az Európai Bizottság pénzbüntetésre vonatkozó javaslatát.