Népszava, 2016. július (143. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
Az új állások teremtése mellett a hatékonyság növelése is elkerülhetetlenné vált Kritikus munkaerőhiány A munkavállalók hiánya egyre kritikusabbá válik Magyarországon. A munkaerő jelentős mértékben öregszik, szinte már minden szakmát érint a tömeges kivándorlás, a külföldi munkavállalás. A kormány nem a migráción keresztül akarja a munkaerő-problémákat megoldani - vélekedett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A hazai gyáriparosok gyors megoldást sürgetnek. A magyar kormány, bár tisztában van azzal, hogy súlyos gondot okoz az úgynevezett „skill gap” (a készség hiánya), vagyis amikor a rendelkezésre álló szabad munkaerő-állomány képzettsége nem megfelelő a felajánlott álláshelyekhez képest, mégis csak a nehéz helyzet felismeréséig jutottak. Varga Mihály, aki tegnap Norvégiában részt vett az OECD és a helyi kormány által szervezett konferencián, így • Kimerülőfélben a munkaerőtartalékok • A kormány a fiatalokra fókuszál nyilatkozott: „a munkavállalókat képzetté, alkalmazkodásra képessé kell tenni, hogy élni tudjanak a digitális átalakulás nyomán létrejövő új munkalehetőségekkel.” A nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a magyar kormány főleg a fiatalok munkanélküliségének csökkentésében látja a munkaerőhiány megoldását. (A legfiatalabb munkaképes korosztály 13,4 százalékának nincs állása!) Figyelemre méltó, hogy Magyarország olyan rendszert - a német modellt - tudott átvenni a duális szakképzéssel, amelyre a részt vevő országok is mint referenciára hivatkoztak, és amely a leghatékonyabb képzési rendszer a gazdaság szempontjából - tette hozzá Varga, aki már ismerhette az MGYOSZ javaslatait a kritikussá váló magyarországi munkaerőhiány kezelésére. Ebben a levélben, mint azt Rolek Ferenc a munkaadói érdekvédelmi szervezet alelnöke a Népszavának elmondta, kifejtették, hogy a demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők. Ez természetesen érthető is, ugyanis a születésszám 1953-ban még 206 ezer volt, viszont 1998-ban már csak 124 ezer. Ugyanakkor a munkavállalási célú elvándorlás az elmúlt években felgyorsult, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. Rolek Ferenc emlékeztetett arra, hogy korábban csak egyes szakmákban, például speciális hegesztőkben volt hiány, ma már nincs olyan terület, ahol minden munkakört be lehetne tölteni. A közelmúltban 1700 fővel bővült magyarországi Bosch HR-vezetője a napokban azt nyilatkozta, hogy már a legkeresettebb internetes oldalakat is igénybe veszik, hogy a megfelelő munkavállalókat megtalálják. Annyiban új helyzet állt elő, hogy érdemes a cégeknek elgondolkodni, csak a létszámbővítésre, új munkahelyek megteremtésére koncentráljanak-e, vagy a hatékonyságot, a termelékenység növelését helyezzék a középpontba - érvelt Rolek Ferenc, és ez vonatkozik a kis- és közepes vállalkozásokra is. Az MGYOSZ jelentése is megemlíti, hogy a hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt a munkaerőigényük túlzott. Ugyanis érdemes számot vetni azzal a ténnyel, hogy az álláskeresők több mint 40 százaléka képzettséggel nem rendelkező állástalan. Szakértők szerint alaptalan a kormány félelme a migrációtól, ugyanis Magyarország nem célországa a harmadik országból érkező munkavállalási célú migrációnak, a nekik kiadott, úgynevezett kék kártyák száma évente nem éri el átlagosan a tíz darabot. A munkaerőhiányra kínált megoldások sokrétűek - mondta Rolek Ferenc. A többi között az MGYOSZ javasolja a munkáltatói terhek csökkentését annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre. Bíznak abban is, hogy a közmunka programban foglalkoztatottak egy része - mintegy 10 százaléka - átsegíthető a versenyszférába, meg lehet próbálkozni a közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelésével is. A munkaadók régi javaslata: a költségvetési szférában dolgozók részarányát csökkenteni kell. Az így felszabaduló emberek egy részét át lehetne képezni a versenyszféra számára. Az ideális munkahely: az idősebb szakik tanítják a fiatalt fotó: népszava Zavar az agrárkamara tagdíjai körül Még egyes kereskedelmi és iparkamarai körökben is riadalmat keltett, hogy az agrárkamara tömegesen „sorolta be” tagjai közé az ipari, kereskedelmi és szolgáltató cégeket az úgynevezett 7490-es TEÁOR- szám alapján. Azok a vállalkozások, amelyek az ebbe a besorolásba tartozó tevékenységet is felvettek az alapító okiratukba, egyszer jó lesz valamire elgondolással, az elmúlt hetekben felszólítást kaptak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK), hogy kötelezően tagok lettek és legkevesebb 2000 forintot fizessenek be a szervezet számlájára. Ez akár több ezer vállalkozást is érinthet, olyanokat, amelyek valójában vagy soha nem foglalkoztak semmilyen mezőgazdasági tevékenységgel, vagy már régen felhagytak vele. A riadalmat fokozta, hogy elterjedt, csak hiteles könyvvizsgálóval ellenjegyzett okirattal lehet „kijelentkezni” az agrárkamarából. A pécsi iparkamara még közleményt is kiadott arról, hogy nem fogadja el az agrárkamara egyoldalú fellépését, és jogi segítséget nyújt az átsorolások elszenvedőinek. A Népszava információi szerint azonban kodifikációs zavar, és így részben vaklárma volt a kötelező átsorolással együtt járó tagság és díjfizetési kötelezettség. A NAK közhiteles adatbázisokból gyűjtötte be az információkat, hogy megállapíthassák, kik azok, akik a jogszabály értelmében agrárkamarai tagságra kötelezettek. Ezekben az adatbázisokban azonban a kamarai törvénnyel ellentétben nincsenek kigyűjtve azok a tevékenységek, amelyek kamarai tagságra kötelezik a vállalkozót. E hiányosság miatt valamennyi, az ominózus 7490-es TEÁOR-számot használó cég kapott tagsági értesítőt és díjfizetési felszólítást. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nincs szükség a drága könyvvizsgálói hitelesítésre, elegendő, ha az érintett jogi felelőssége tudatában arról nyilatkozik, hogy nem végez semmilyen mezőgazdasági tevékenységet - tájékoztatta lapunkat az agrárkamara egyik munkatársa. Őket nem veszik fel a NAK nyilvántartásába és természetesen tagdíjat sem kell fizetniük. A NAK egyébként a befizetés tegnapi határidejét meghosszabbította július 15-ig-NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Új eljárás a jegybank alapítványainál Tovább vizsgálják a Pallas Athéné (PA) alapítványokat az elmaradt közbeszerzéseik miatt. A Fővárosi Főügyészség ugyanis tegnap kiadott közleményében arról számolt be, hogy az általa lefolytatott vizsgálat nyomán a Magyar Nemzeti Bank hat alapítványa ügyében - hatósági eljárásokat kezdeményezett a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságánál. A kezdeményezés oka az volt, hogy az ügyészség álláspontja szerint az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást, holott az alapítványok ajánlatkérőknek minősülnek. (A jelenleg hatályos szabályok szerint szolgáltatások és áruk beszerzése esetén 8 millió, építési munkák esetén pedig 15 millió forint felett kötelező közbeszerzést kiírni.) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból jár el, és az ügyészség hatósági eljárás kezdeményezése alapján saját hatáskörben fog dönteni. Az ügyészség hatásköre tehát kizárólag az eljárás kezdeményezésére terjed ki. Mint a Népszava is beszámolt róla, a Közbeszerzési Döntőbizottság a héten közzétett döntésében azért marasztalta el az alapítványokat, mert nem jelentkeztek be ajánlatkérőként a közbeszerzési törvény hatálya alá. A hibáért enyhe, alapítványonként 200-200 ezer forintos büntetést szabott ki. A mostani ügyészi hatósági eljárás kezdeményezés az alapítványoknak a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött egyes szerződéseire vonatkozik - írta közleményében az ügyészség. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Az EBRD is MKB tulajdonos lehet Miután szerdán kifizették a vételárat, az MKB Banknak már új tulajdonosai vannak, akik a pénzintézet értékesítésének lezárását bejelentő csütörtöki sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy a bank alaptőkéjének mintegy 15 százalékát érintő dolgozói részvényprogramot indítanak a jövőben, és tárgyalásokat kezdeményeztek az EBRD-vel egy esetleges tulajdonszerzésről. Az MKB Bank új tulajdonosai a Blue Robin Investments S.C.A., a Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár által alkotott konzorcium résztvevői 45- 45-10 százalékos arányban, a vételár 37 milliárd forint volt. Az új tulajdonosok az Európai Bizottság felé vállalt kötelezettségük alapján az MKB-t 2019 végéig tőzsdére kívánják vinni. Az új tulajdonosok már megkeresték az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot is, hogy esetleg szálljon be a pénzintézetbe - jelezte Jaksa János, a Metis Magántőkealapot kezelő Minerva Tőkealapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Az MSZP-s Szakács László képviselő közleményben tette fel kérdést: Igaz-e, hogy az MKB vásárlói azért nem kívánják nyilvánosságra hozni kilétüket, mert akkor kiderülne, hogy a pénzintézet megvásárlása is a Matolcsy-rokonságnak juttatott közpénzből történt? Gyanúját többek között arra alapozza, hogy Jaksa János kapcsolatban állt az MNB elnökének, Matolcsy Györgynek a tágabb családjával és a Pallas Athéné alapítványokat, valamint a Minerva Tőkealap-kezelőt ugyanarról a görög, illetve római istennőről nevezték el. ►mti Mától adóváltozások, ingyen kéményseprés Az Országgyűlés júniusban több adótörvényt módosított, amelyek közül egyes változások már július 1-jén hatályba lépnek. Több mint félmillió olyan magánszemély élhet mától az egyszerűsített részletfizetés lehetőségével, akinek legfeljebb 200 ezer forint adótartozása van. Július elsejétől építési engedély nélkül, az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével lehet bejelenteni az építési tevékenységet, ez a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületekre vonatkozik. Mától az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű, és az Unió egész területén elfogadott lesz az új szabályozás szerint. Július 1-jétől ingyenessé válik a kéményseprés a lakosság számára. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az ország 15 megyéjének 1835 településén veszi át ma a kéményseprő-szolgáltatások végzését. ► NÉPSZAVA Kormányközelieket pénzel a kereskedőház Matolcsy-fokon, a volt kormányszóvivő bizalmasa, jelenlegi és volt fideszes képviselők is többmilliós összegekhez jutottak a külügyminisztérium felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKFI) Zrt.-től - írja a Magyar Nemzet. Az MNKH honlapján közzétett szerződésekből kiderült, hogy a jegybankelnöki rokon, Matolcsy Mátyás 2013-tól, miután megszűnt minisztériumi állása, két és fél éven át adott tanácsokat az MNKFI-nak, negyedévente közel egymillió forintért. Lengyel Zoltán volt fideszes képviselővel idén januárban kötött tanácsadói szerződést az MNKFI Zrt., amiért havonta 800 ezer forintot kap. Lengyelt 2009-ben jogerősen nyolc hónap felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság, miután rendőrök igazoltatták Budapesten, de nem voltak nála iratok, és dulakodott is velük. Flajdu Petrának, a Kormányzati Információs Központ volt sajtófőnökének az állami cég havonta egymillió forintot fizet, amiért az Egyesült Államokban, Coloradóban folytat kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Az MNKH havonta 400 ezer forintért alkalmazza szakértőként Lánszki Regőt is, aki a fővárosi II. kerület fideszes képviselője. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő pedig félmillió forintért ad szakmai tanácsokat a cégnek. ►népszava A Fővárosi Főügyészség a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 219. § (6) bekezdése, továbbá a 67. § (3) bekezdése alapján, mint sértetteket értesíti mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik 2012- 2014. években a Fortress név alatt kínált befektetési szolgáltatásokra megbízási keretszerződést, illetve határidős számlaszerződést kötöttek, valamint befektetés céljából pénzt fizettek be, hogy a különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Sz-F. Zs. S. ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán 01000-382/2014.bü. szám alatt indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség KÜO. 19.530/2013/240-1. szám alatt a Fővárosi Törvényszéken vádat emelt. Az ügyben további tájékoztatást a Fővárosi Törvényszék adhat.