Népszava, 2016. augusztus (143. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
4 NÉPSZAVA GAZDASÁG 2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Ezermilliárdos közlekedési kötelezettségvállalástól szabadul a kormány Az átverés programja Becsapta az Orbán-kormány néhány megyei jogú város polgárait, a Mercedes-Benz autógyár dolgozóit és szállítóit, milliónyi autóst, és az sem kizárt, hogy azokat is, akik tényleg elhitték, hogy Magyarország megpályázza a 2024-es nyári olimpiai játékokat. A Portfolio vette észre, hogy - kihasználva a kánikulát, a hétvégét - a kabinet visszavonta egy sor ígéretét. BIHARI TAMÁS Mindössze kilenc napot élt az a kormányhatározat, amely arról szólt, hogy 2-szer 3 sávosra bővítik az M-es autópálya Budapest és Győr, illetve az M7-esnek a főváros és Balatonvilágos közötti szakaszát, pontosabban lemondanak az engedélyezési tervek elkészítéséről, ami gyakorlatilag a projekt ejtését jelenti. Ezzel persze még nincs vége a teljesen váratlanul a kormányra tört takarékossági láznak. Az autópálya-program lefújásával több százezer autós, kamionos csalódhat, de ebből az érzésből kijuthat némely megyei jogú város polgárainak is. Abban a múlt pénteki kormányhatározatban, amely arról szól, hogy „a kormány visszavonja az egyes kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítésének forrásigényéről szóló” korábbi döntését, ugyanis nemcsak az autópályáról esik szó, de arról is, hogy a tavalyi, Orbán Viktor kormányfő által lebonyolított országjáró roadshow ígéretei közül is több köddé válhat. Egyebek mellett Veszprémnek ígért egy olyan összeköttetést - a 8-as számú főút és a 82-es számú között -, amely a helyi sportlétesítmények megközelítését szolgálta volna. Egy tollvonással kihúzták az itteni Aranyosvölgy felett tervezett új völgyhíd és az ehhez kapcsolódó, a város belső elérhetőségét javító közútfejlesztést is. Ha valaki emögött olyan sanda politikai szándékot sejtene, amiért a királynék városa nem kért a fideszes országgyűlési képviselőjelöltből, és helyette az időközi választáson egy független indulót választott, az valószínűleg nem tévedne nagyot. De! Nem járt sokkal jobban a kormánypárti polgármester irányította Kecskemét sem, ahol nem volt időközi képviselő-választás. A kormány ugyanis visszavonja az 52. számú főút M5 autópálya és Bács-Kiskun megye székhelye-Nagykörút közötti szakasz négysávossá történő bővítésére tett korábbi határozatát is. (Erről nyilván már jóval előbb megszületett a döntés.) A tervezet lenullázását mégis aznapra időzítették, amikor a külgazdasági és külügyminiszter és a Mercedes-Benz egyik vezetője együtt jelentették be, hogy a világcég 1 milliárd euróért épít új gyárat Kecskeméten. A kormány 12,9 milliárd forintot ígért cserébe, majd hivatalosan is visszavonta a jobb közúti összeköttetésre tett felajánlását. A Modern Városok Programban beígért, Szombathelyt elkerülő körgyűrűnek is korán örültek a helyiek. Egyelőre kihúzta a kormány a listáról. A sor azonban még ezzel sem zárult le. Sokan ellenzik, sokan támogatják a 2024-es nyári olimpia budapesti megrendezését. A kormányzat már százmilliókat költött az adófizetők pénzéből egy ezeroldalas tanulmányra, az előkészítő munkákra, de nem kizárt, hogy mint annyiszor, csak „elégették” az adóforintokat. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a kormány már nem számol a XXXIII. olimpia Budapesti megrendezésével, legalábbis ezt sejteti az ezt szolgáló rásegítő utak törlése a kormányhatározatból. Kétségtelen, a miniszterelnöki ezermilliárdos ígérethalmaz nem minden eleméről mondott le a kormány, de azért elrejtett a sorok között egy újabb meglepetést is. Míg az eredeti kormányhatározatokban a Modern Városok Program és más fontos beruházás kezdő időpontja még 2017 volt, és a határidő többnyire az országgyűlési választások éve, vagyis 2018, illetve a helyhatósági választásoké, 2019 volt, most a ki nem töröltek megvalósítási határideje is eltolódott 2022-re, amikor az Európai Unió egy új gazdasági ciklust ír, így időben meg kell pályázni a támogatást, ha valóban közlekedésfejlesztésre szánja rá magát a kormány. • Nem lesz kétszer háromsávos az M 1 -es és az M 7-es autópálya • Megbukott a Modern Városok Program • Nélkülözi a távlatos gondolkodást a közlekedéspolitika RÖVIDEN Módosuló adók Több változást is hoznak a mától életbe lépő adószabályok, melyeket a Pénzcentrum gyűjtött össze. Augusztus 1-jétől kiküldetésnek minősül a hivatali és üzleti utazás. Ebbe nem tartozik bele a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás. Bevezetik a sportrendezvényt, mint új fogalmat. Ezzel egy időben az is változik, hogy csak sportszervezet vagy sportszövetség rendezhet adómentesen sportrendezvényt. Újraélesztik a Karrier Híd Programot, ennek keretében szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni, ha olyan személyeket alkalmaz a cég, akik alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a közszférában dolgoztak. A lakáscafeteria új szabálya 8 négyzetméteres helyiséget már egész szobának számít, az ennél kisebb helyiségeket egyáltalán nem kell számításba venni, és eltűnik a fél szoba fogalma is. ► NÉPSZAVA Külkereskedelmi és ipari adatok jönnek Fontos gazdasági adatok jelennek meg ezen a héten is. Holnap közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a májusi külkereskedelmi termékforgalom részletes adatait, pénteken pedig a júniusi külkereskedelmi forgalom első becslését. Az előzetes adatok szerint májusban 6,3 százalékkal nőtt a kivitel és 2,4 százalékkal a behozatal euróban számolt értéke az egy évvel korábbihoz képest. Szerdán publikálja a KSH első becslését a júniusi kiskereskedelmi forgalmi adatokra. Májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Pénteken adja közzé a statisztikai hivatal első becslését a júniusi ipari termelésre és külkereskedelmi termékforgalomra. Az ipari termelés volumene májusban 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,2 százalékkal emelkedett, miután az idén kettővel több volt a munkanapok száma, mint tavaly májusban. A népszava Féltik a postásokat a szocialisták Az MSZP szerint veszélybe kerülhetnek a Magyar Posta dolgozói. Szakács László, a párt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Lázár János kancelláriaminiszter kezéből „kicsavarták" a postát. A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy átalakul a postaügy és a nemzeti pénzügyi szolgáltatások területén a kormányzati munkamegosztás: július 30-tól a nemzeti fejlesztési miniszter felelős a kormányzati tevékenység összehangolásáért a vagyonpolitikában, ideértve a postaügyet és az MFB-t is. ► NÉPSZAVA Sok az üres álláshely Magyarországon mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt az idei első negyedévben, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki. A betöltetlen állások aránya az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásainál, száma pedig a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a KSH elemzése szerint. ► MTI www.nepszava.hu gazdasag@nepszava.hu Jól követte az inflációt a forint BONTA MIKLÓS Egyre kevesebben vannak olyanok, akiknek személyes emlékei vannak a hiperinflációról, amelyről annak idején azt mondták: világcsúcsot döntött. Éppen ezért volt indokolt a forint 1946. augusztus elsején történő bevezetése, az árdrágítás elkerülése végett, amikor rögzítették az árak legtöbbjét. Mivel még nem volt tapasztalat a forint váltópénze, a fillér értékét illetően, ezért a rendeletben megállapított árak között olyanokat találhattunk, mint hogy egy kiló kenyér 0,96 forintba kerül. (A páros számra végződő fillér nem volt irrealitás, ugyanis létezett a lyukas kétfilléres, és például a villamoson a gyerekjegy 34 fillérbe került.) Most egy kilogramm kenyérért mintegy 260 forintot kell fizetni, vagyis az árnövekedés mértéke hozzávetőleg 270-szeres. Mivel az átlagos elinflálódás az elmúlt hét évtized alatt 130-szoros volt (az elmúlt két és fél évben lényegében az infláció befagyott), így megállapítható, hogy a kenyér árnövekedése mintegy kétszerese volt az átlagosnak. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 96 filléres kenyér minősége jóval gyengébb volt a 2016-osnak. A dohányosok még rosszabbul jártak, ugyanis átlagosan 464-szeresét fizetik ki az egykori cigaretta árának. Itt a minőségi ugrás feltehetően még a kenyérét is meghaladta. Viszont a napjainkban drágának tartott cukor ára nem érte el még az átlagosat sem. Mai szemmel nézve a teljes mértékben elinflálódott pengőt felváltó forint „megalkotása” és beárazása sikeres volt, bár minden bizonnyal az 1940-es évek második és az 1950-es évek első felét jellemző súlyos élelmiszer- és tartós fogyasztási cikk hiánynak köszönhetően (a jegyrendszernek és a feketepiacnak) - most a gyenge minőségről nem beszélünk - az új pénz bevezetése nem sem volt képes megállítani az inflációt, bár ennek mértéke csak a töredéke volt a pengő utolsó időszakának. Ha az árstatisztikákat nézzük, szembeötlő, hogy 1952-ig 162 százalékos volt az átlagos infláció mértéke. Akkor azonban - köszönhetően azoknak a kiváló közgazdászoknak, akiknek érveit a korabeli párt- és állami vezetés el is fogadta - sikerült megállítani az áremelkedést, olyannyira, hogy a nagymértékben megváltozó piaci körülmények ellenére egészen 1970-ig az árstabilitás volt a jellemző Magyarországra, „köszönhetően” a mindent átható hatósági árrendszernek, az állami tulajdon teljes körű dominanciájának. Egyébként az 1950-es évek későbbi szakaszától az 1960-as évek végéig az árszabályozás olyan volt, hogy évente 3- 5 százalékkal emelkedtek az árak. Ezt oly módon tudták elérni, hogy az importárak begyűrűző hatását lefékezték. A belső árak így mintegy „szigetüzemként” alakultak ki. Érdekes módon az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően, 1969-ben, az újkori gazdaságtörténetben egyedülálló módon, negatív volt az infláció, ami napjainkban is egy-egy hónapban visszaköszön. Az 1980-as évekbe úgy léptünk át, hogy évente 10 százalékos volt a pénzromlás üteme, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a magyar gazdaság egyre nyitottabbá vált, és a külpiaci árak féken tartása már csak szűk korlátok között teljesült. Közvetlenül a rendszerváltás előtt már meg kellett barátkozni azzal, hogy a pénzromlás üteme elérte a 15 százalékot. Ezt követően évente átlagosan 20 százalékkal kúsztak felfelé az árak, a csúcs 35 százalék volt. Végeredményben így fizettünk meg a piacgazdaságra történő áttérésért. A helyzet azóta „normalizálódott”, a 3 százalékos inflációs cél azonban pillanatnyilag messze van, most 0 százalék körül járunk. A rezsicsökkentés hatása minimális volt, mert a világpiaci árak amúgy is mérséklődtek. Mindezeket a folyamatokat a forintnak követnie kellett, és az elmúlt hét évtizedet végeredményben úgy vészeltük át, hogy a megfelelő mennyiségű váltópénz mindig rendelkezésre állt. A 20 ezer forintosnál magasabb címletre éppúgy nincs szükség, mint az ötforintosnál kisebb éremre sem. A forint bevezetésének 70. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Bank időszaki kiállítással, 10 000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérme, valamint az 50 forintos érme emlékváltozatának kibocsátásával emlékezik meg ma, amely forgalomba is kerül. Hét évtizede fizethetünk forinttal fotó: népszava