Népszava, 2016. szeptember (143. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-16 / 218. szám

Nem vizsgálják a beszervezési ügyet A kormánypárti többség lesza­vazta, így nem indul tényfeltá­ró vizsgálat a sajtóban megje­lent hír alapján, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai zsarolással próbáltak beszervezni egy új­ságírót - nyilatkozta a testület szocialista elnöke a bizottság csütörtöki zárt ülése után a sajtónak. Molnár Zsolt azt mondta: az AH vezetője lehető­vé tette volna, az MSZP, a Job­bik és az LMP képviselői is tá­mogatták volna, a kormány­pártok azonban politikai dön­téssel megakadályozták a tény­feltáró vizsgálatot. Németh Szi­lárd, a testület fideszes alelnö­­ke ezt tagadta. Folyamatban lé­vő ügyről van szó, de ha a tit­kosszolgálatot érintő vizsgálat lezárul, további tájékoztatást kaphat a bizottság. A 444.hu múlt szerdán írt arról, hogy ta­valy decemberben egy újságírót zsarolással akartak „titkos együttműködésre” rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai. Tasnádi László, a Belügymi­nisztérium (BM) rendészeti ál­lamtitkára az ülés előtt nyilat­kozva megerősítette, hogy az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek során megvizsgálják, hogy törvényes volt-e a tevé­kenység vagy sem. Úgy fogal­mazott: „valami történt, az biz­tos”. Molnár Zsolt kiemelte: a demokrácia „akkor lesz beteg”, ha a sajtószabadságot korlátoz­zák. Ezért választ vártak volna arra, hogy történt-e zsarolás, kompromittálás, bármi olyan, ami a hatalommal való vissza­élésre, jogellenes cselekedetre utalna. A kormánypártok vi­szont ügyrendi döntéssel meg­akadályozták a részletek meg­ismerését, tényfeltáró vizsgálat indítását. Ez alapján az feltéte­lezhető, hogy valami titkolniva­­ló van az ügyben. Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azzal kezdte, hogy amióta a nemzetbiztonsá­gi bizottság tagja, ilyen részle­tes tájékoztatást még nem kap­tak. Példaként említette: örült volna, ha a kémkedéssel meg­vádolt jobbikos Európa parla­menti képviselő, Kovács Béla ügyében is ennyi információt adtak volna a szolgálatok. Úgy vélekedett: „hatalmas politikai hibát” követett el a Fidesz- KDNP, mert a tényfeltáró bi­zottság megalakításának aka­dályozásával „azt a látszatot keltik, hogy van titkolnivaló”. Pedig Mirkóczki az ülésen el­hangzott tájékoztatás alapján azt mondta: nem érzi, hogy az AH „gigantikus hibát követett volna el” vagy politikai megren­delés történt volna. Hozzátette: Molnár Zsolttal egyetért, mind­ezt csak akkor lehetne teljes bi­zonyossággal állítani, ha az ügyet részletesen feltárják. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja kiemelte, a nemzetbizton­sági bizottság nem tekinti le­zártnak az ügyet. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke azt mondta: a BM és AH „a Soros György által pénzelt 444.hu-n megjelent cikkben” szereplő sugalmazást a BM és az AH is teljes egészé­ben cáfolta, nem hallgattak el, másítottak meg információkat. Semmilyen törvénytelenség nem történt. A bizottságnak sem árulták el, hogy ki az érin­tett újságíró, de „akinek marék sütnivalója van, sejtheti, kiről van szó”. Németh „oltári nagy mocskos hazugságnak” nevez­te, hogy a kormánypártok aka­dályozták volna az ügy részle­teinek megismerését. MTI-INFORMÁCIÓ A BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Kiadták az ukázt A fideszes népszavazási fórumokon és a Kormányinfón is hall­hatjuk a kormányzó pártszövetség központi álláspontját a me­nekültekről, amelyeknek a Népszabadság szerint minden párt­rendezvényen el kell hangozniuk. A fideszesek sorvezetőnek kapták, hogy a legkülönfélébb választói csoportok - a kormány­propaganda által több mint egy éve építgetett - félelmeire kell játszaniuk, hogy a lehető legmagasabb szintre tornásszák fel az október 2-i részvételt. A fórumokon a „migránsveszély" minden toposzát előhúzzák: bűnözés, erőszak, no go zónák, iszlám fun­damentalisták, terrorakciók. Magyar álláspont Pozsonyban: az Unió maradjon a nemzetek Európája Lázár határtalan agymosása Meglehetősen kiéleződött kelet-nyugati uniós ellentétek árnyékában ismer­tette a mai pozsonyi uniós csúcstalálkozón képviselt magyar álláspontot a tegnapi Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter, amely egyetlen mon­datban összegezhető: az Unió maradjon a nemzetek Európája. A tárgyszerű­ség azonban nem tartotta vissza attól, hogy utána példátlan agymosásba kezdjen, mi lesz a „kényszerbetelepítés" következménye. z Unió maradjon a nemze­tek Európája - ezt fogja képviselni a magyar mi­niszterelnök a visegrádi orszá­gokkal együtt a pénteki, pozso­nyi uniós csúcstalálkozón a Mi­niszterelnökséget vezető minisz­ter szerint. Lázár János csütör­töki sajtótájékoztatóján hozzá­tette: kezdeményezni fogják azt is, hogy a hatáskörén túlterjesz­kedő Európai Bizottság térjen vissza végrehajtó funkciójához. A Brexit utáni közösségről tár­gyaló találkozón a közép-euró­pai térség országai a legfonto­sabb feladatként szólnak majd a bolgár határvédelem támoga­tásáról, hiszen „Európa jövője most a bolgár-török határon dől el”. A térség országai hangsú­lyosan szólnak majd a közép­európai együttműködésről és közös piacuk megerősítéséről, az uniós hadsereg szükségessé­géről és a Frontex megerősítésé­ről - hangsúlyozta Lázár. A pozsonyi magyar álláspont ismertetése mellett nem marad­hatott el a riogatás sem. „A be­telepítés azzal jár, hogy a ma­gyar adófizetőknek kell állniuk anyagilag ennek a terhét” - mondta Lázár. Ismert, a jászbe­rényi népszavazási Fidesz-fóru­­mon a település polgármestere jelezte a romáknak, hogy keve­sebb lesz a segély, ha migrán­­sokat telepítenek be. A Minisz­terelnökséget vezető miniszter szerint nem is lehet másként. „Ha 100 egységnyi segélyt 150 egységre kell elosztani, akkor értelemszerűen csökkenni fog a segély összege” - mondta a mi­niszter, aki szerint ha a rászo­rulók nem 100-an, 200-an lesz­nek, hanem többen, nyilván ke­vesebb jut egy emberre, hisz nem fog a település több adót beszedni. Mindenkit arra kér a kormány, hogy vegyen részt az október 2-i kvótanépszavazá­son, amely „nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy”, a tét az, akarunk-e bevándorlókat Ma­gyarországon vagy sem­­ ismé­telte meg a már unásig kom­munikált kormánypropagan­dát. A kancelláriaminiszter az új kormányfői szlogent hangoz­tatva megjegyezte, hogy a tá­volmaradásra való buzdítás „a nihilizmus egyik formája”. A kormány mérlegeli annak a közjogi következményeit, ha ér­vényes lesz a népszavazás, a miniszterelnök felkérte az igaz­ságügyi minisztert, hogy dol­gozzon ki erre javaslatot. Hogy ez mit tartalmaz majd, arról nem beszélt. Lázár szerint ha a kormány nem tud többséget szervezni az álláspontja mellé, és szét kell osztani menekülte­ket, lesz olyan „számsor”, hogy a településeknek, a megyei jo­gú városoknak hány főt kell be­fogadniuk. Ezért is fontos, me­lyik településen hogyan szavaz­ Kérdés, mit akar a kormány tenni a referendum után­nak, tehát mind a 3200 telepü­lésen helyi népszavazást tarta­nak - mondta, amivel azt su­gallta, nagyobb eséllyel kapnak migránsokat azok a települé­sek, ahol kisebb a nemek ará­nya. A miniszter ugyanakkor később tisztázta, nem azt ter­vezi a kormány, hogy megnézi a szavazás pontos eredményét, és ahol kevés a nem, oda kül­denek migránsokat. Az MSZP szerint Somogy me­gyében már elkezdték összeírni azokat az ingatlanokat, ahová a polgármestereikkel bevándorló­kat akarnak betelepíteni - mondta Harangozó Gábor. A szocialista párt somogyi elnöke szerint erre utal egy fórummeg­hívó, amely szerint az összejö­vetel témája: „a kötelező betele­pítési kvóta érvényesülése ese­tén migránsok elhelyezése tele­püléseink üresen álló ingatlan­jaiban”. Harangozó szerint mi­vel szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, nincs és nem is lesz kötelező betelepítési kvóta, a Fidesz a letelepedési kötvényt vásárlókat akarja el­helyezni ezekben az ingatlanok­ban. „Vagyis azokat az embere­ket, akik 300 ezer eurót, vagyis közel 100 millió forintot tudnak költeni a magyar állampolgár­ságra.” Az MSZP tehát életsze­rűnek tartja, hogy ezek az em­berek rá lesznek szorulva, hogy Somogy megyei önkormányzati lakásokban helyezzék el őket. Demeter Márta azt mondta, hogy már 16 ezer bevándorlót hoztak a letelepedési kötvény révén Magyarországra, köztük elítélt bűnözőket is. Az MSZP-s képviselő szerint az ingatlanok összeíratása azt bizonyítja, a Fidesz további kötvényvásárló­kat szeretne, akiknek további kedvezményeket akar adni. Móring József Attila szerint viszont szó sincs az üres ingat­lanok összeírásáról. A somogyi kereszténydemokrata ország­­gyűlési képviselő a Sonline megkeresésére állította, azért hívja össze péntek délutánra Somogyvárra a körzet polgár­­mestereit, hogy pártállástól függetlenül mindenki elmond­hassa a véleményét a menekül­tek esetleges betelepítésének veszélyeivel kapcsolatban. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Navracsics vitába száll Egyszerre három tekintélyes európai napilapban is megjelente­tett egy cikket csütörtökön Navracsics Tibor uniós biztos. A né­met Frankfurter Allgemeine Zeitungban, az olasz La Stampában és a lengyel Gazeta Wyborczában is arról ír, hogy az európai és a nemzeti identitás simán megfér egymás mellett, kiegészítik és erősítik egymást. Sem Magyarországot, sem a népszavazást, sem a kvótát nem említi, de utalásai világosak: az európai és a nemzeti érdekek szembeállítása szerinte nem jó irány. Békés környezetben súlyos kormánypropaganda fotó: mti/soós lajos Megijedt a kormány az orvoslobbitól Farkas Flórián kezét azt köve­tően sem engedi el a kormány, hogy a Fidesz-frakció visszahív­ta a romaügyi politikust a par­lament európai ügyekkel foglal­kozó bizottságából. A minisz­terelnöki megbízott kormányza­ti feladatait eddig kiválóan el­látta - jelentette ki a Népszava kérdésére Lázár János a tegna­pi Kormányinfón, tehát szerin­te semmi nem indokolna ilyen lépést a kabinet részéről. Azt is hozzátette, hogy a miniszterel­nök szolnoki barátja „hamaro­san a sajtó rendelkezésére áll”, így próbálta elterelni a szót a nyilvánosság elől több hete buj­káló Fidesz-képviselő jövőjére vonatkozó újságírói kérdésekre reagálva a miniszter. Szerelmi és számmisztikai kérdésekkel pedig nem foglal­kozik -jelentette ki, amikor töb­ben is a véleményét firtatták a jegybankelnök szeretőjének ki­fizetett hatalmas összegekről és az India-kutató hölgy befolyá­sáról, aminek eredményeként még a Nemzeti Bank postai cí­méből is törölték a nyolcas szá­mot. Minden egyéb - Matolcsy Györgyre vonatkozó - kritikai megjegyzés és kérdés elől is ha­sonlóan siklott el Lázár. A hé­ten a kabinet meghallgatta Mo­­csai Lajos rektort, akivel átte­kintették a Testnevelési Egye­tem fejlesztési terveit. Elfogad­ták, hogy összesen 44 milliárd forintot adnak részben a Sport­kórháztól megörökölt régi épü­leteinek felújítására, majd az Alkotás és a Csörsz utca térsé­gében tervezett új egyetemi épü­letek felhúzására. Balog Zoltán humán miniszter felhatalma­zást kapott az építészek megbí­zására, hogy a tervek minél ha­marabb elkészüljenek. Az egye­temi fejlesztések harmadik sza­kasza már csak a következő ciklusban kezdődik meg, ami­kor a Déli pályaudvar haszná­laton kívüli területein is edzési lehetőségeket teremtenek. A kancelláriaminiszter meg­említette, hogy az utóbbi hóna­pokban már sokadszor, így ezen a héten is foglalkoztak a fővárosi egészségügyi fejleszté­sekkel, de később lapunk kér­désére sem árult el új informá­ciókat arról, hogy hol lehet a Kelenföld térségébe tervezett szuperkórház végleges helye. Húzódik a kórházi kancellária­rendszer bevezetéséről is a vég­leges döntés. Látszólag azért, mert nem tud megegyezni a Mi­niszterelnökség és az egészség­­ügyi államtitkárság, hogy me­gyénként vagy nagyobb régión­ként hozzák létre az ellátás­­szervezés új központjait. La­punk kérdésére reagálva azon­ban Lázár végül elismerte, hogy a kormány valójában nem sze­retne konfliktusba keveredni a kórházigazgatókkal és az orvo­sokkal, próbálnak olyan meg­oldást találni az egyébként va­lóban sürgető ellátásszervezési gondokra, hogy az elfogadható legyen az orvoslobbinak is. Ezért most a megyénkénti fel­adatmegosztás 1-2 éves kipró­bálását javasolják (mert ezt kérte a Magyar Kórházszövet­ség is) és azt, hogy az eredeti terveknél több jogkör marad­hasson a kórházigazgatóknál. Nem tart-e attól a kormány, hogy a súlyos korrupciós vá­dak miatt mentelmi jogától megfosztott Mengyi menekült­ellenes fórumai sokat rontanak a kvótanépszavazás hitelén? - kérdeztük a kancelláriaminisz­tert, aki szerint nem tartanak ettől, sőt kifejezetten hasznos­nak találják, ha a képviselőt személyesen faggathatják vá­lasztói az ellene felhozott vá­dakról. Mindenkit arra bizta­tok , hogy menjen el a fórumai­ra és szembesítse ezzel a kér­déssel Mengyi Rolandot. G. E.

Next