Népszava, 2016. szeptember (143. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-01 / 205. szám
2016.SZEPTEMBERI.,CSÜTÖRTÖK 1 VI/ X ~U/77 /O gazdasag@nepszava.hu4 NÉPSZAVA GAZDASÁG DI I I 27969,24 ill I ^ ^ r\ IrtO/ Uniós pénzek nélkül az állam csak korlátozott mértékben tud költeni Zuhantak a beruházások Régen közölt olyan elkeserítő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint szerdán: a beruházások volumene Magyarországon 20,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól az esztendő második negyedévében. Amint az uniós pénzek ismét csordogálni kezdenek, valamit javulhat a helyzet. BONTA MIKLÓS Az elmúlt hetek legfigyelemreméltóbb gazdasági híre az volt, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány kedvezőbben alakul a 2016. évi költségvetésben szereplőnél, ezért mód nyílhat arra, hogy a kormány terven felüli költekezésbe kezdjen. A KSH által az idei beruházások volumenéről közölt számokból kiderült, hogy ha a megtakarításokról szóló hírek igazak, akkor a kormány túlspórolta magát, ugyanis a második negyedévben 20,3 százalékkal kevesebb invesztíció valósult meg, mint egy évvel korábban, ami az első negyedévi 12,6 százaléknál is sokkal kedvezőtlenebb. Az első félévre számolt mínusz 17,3 százalékról nem lesz könnyű felkapaszkodni az év második felében. A zuhanás okaira nem nehéz rájönni: az előző, 2014-ben lezárult, gazdasági ciklus óta új uniós beruházás nem indult. Az állami beruházásoknál katasztrofális, 53 százalékot meghaladó a visszaesés mértéke, ugyanakkor a több mint egyharmados súlyt képviselő feldolgozóiparban 11,1 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző négy negyedévi csökkenés után. Folyik - a többi között - az Audi beruházása Győrben, az Apollo Tyres új gumibroncsgyárának építése Gyöngyöshalásziban és a Lego kapacitásbővítése. A KSH szerint az uniós pénzek elmaradása a költségvetési szervek beruházásait érintette a legnagyobb mértékben. A hulladékgazdálkodás és a víziközművek végiggondolatlan átszervezése is éreztette hatását, összességében 70,6 százalékkal csökkentek a beruházásaik, ami azért is feltűnő, mert tavaly a második félévben az ágazat még 40 százalékos növekedésre volt képes. Amíg - az előző negyedévhez hasonlóan - a gépberuházások gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinten stabilizálódtak, addig az építőipar mélyrepülése még a szakmát is meglepte. Az első negyedév 24,4 százalékos visszaesését követően a második negyedévben már 36,8 százalékos volt az elmaradás. A főként uniós pénzekből gyarapodó oktatásban 12,9, az egészségügyi-szociális ellátás területén 50,1 százalékos volt a visszaesés mértéke, de még ezt is meghaladja az útépítések és -felújítások 65 százalékos elmaradása. Az ismét nyereségesre fordult bankszektor bizakodásának csalhatatlan jele, hogy 15,6 százalékkal növelni tudta a be• Az első félévben 17,3 százalékos volt a visszaesés • A közműcégeknek nem tett jót az államosítás • Idén már nem lesz fellendülés ruházásait. Főleg fiókbezárásokról érkeznek hírek, azonban a számokból világosan kiderül, hogy megszaporodtak a felújítások és az új fiókok megnyitása is. Ahol viszont nincs változás: a sporttal kapcsolatos beruházások semmit se lanyhultak, sőt a tavalyit is meghaladó módon 25,9 százalékkal bővültek. (Ezek az adatok még nem tartalmazzák a riói olimpiára épült félresikerült Magyar Házat vagy a Telkiben egymilliárdért megépült műfüves pályát, amelyre azért van szükség, hogy a magyar labdarúgó-válogatott egyetlen, Feröer-szigeteken tartandó világbajnoki selejtező mérkőzésére megfelelően tudjon felkészülni.) Az idei visszaesés után jövőre már érdemben nőhetnek a beruházások az uniós források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, új autóipari beruházások, az állami beruházások növekvő volumene, és nem utolsósorban az idei alacsony bázis miatt - mondták a szakértők. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a brüsszeli pénzek mikor érkeznek meg. A legoptimistább elemzők úgy vélik, hogy a magyarországi beruházások 2017- ben állhatnak növekedési pályára. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint csupán átmeneti a beruházások mérséklődése, ezért a következő időszakban a terület jelentős erősödését várja a kormány. Mint írták, csak a nagyvállalatok közel 1000 milliárd forint értékben jelentettek be fejlesztéseket, amelyek összértéke nagyságrendileg az éves GDP 3 százalékát teszi ki. Az elemzők ebben kételkednek. Nemzetgazdasági beruházások Magyarországon (2002-2016. I. félév) RÖVIDEN Megállt az idő a Viharsarokban? Megállíthatatlan Békés megye leszakadása az ország más térségeitől - állítja az Együtt. A párt Békés megyei szervezetei által feltárt problémahalmazból közleményükben azt emelték ki, hogy a Viharsarok az országban egyedüliként nélkülözi az autópályát és a gyorsforgalmi autóutat, s hogy nyár elején a MÁV Zrt. vezetése megszüntette Budapest és Békéscsaba között az intercityjáratokat. Ez utóbbi kapcsán megjegyzik, minden modernizáció ellenére éppúgy mint 1976-ban, ma is 2 óra 31 perc alatt lehet eljutni a fővárosból Békéscsabára. Hiába fejlesztették több mint 100 milliárd forintnyi uniós pénzből a Budapest-Bukarest vasúti korridor Szolnok-Lökösháza részt, ha az új vágányokon az óránként megengedett 160 kilométeres sebességre is képes szerelvények helyett csak a lassabb régiek haladnak- írják. ► NÉPSZAVA Nyári fordulat az építőiparban Az építőiparban júniusban a termelés még csökkent, ám növekedni kezdett a szerződésállomány - közölte az Opten céginformációs szolgálat. Júliusban egy százalékkal bővült az ágazatban dolgozó alkalmazottak száma, elérte a 160 ezer főt. Mindez pozitív fordulatot jelez az iparágban. Ugyanakkor az adatok alapján még mindig több céget számoltak fel az ágazatban, mint amennyit alapítottak, ez pedig az építőipar folytatódó konszolidációjára mutat. ► MTI Alig gyarapodtak az MNB-alapítványok Az alapításuk óta eltelt két évben - az árfolyamváltozás nélkül - 2,25 milliárd forinttal, a június 30-i állapothoz viszonyítva pedig 530 millió forinttal növelték vagyonukat a Pallas Athéné Alapítványok - ismertették a kimutatás főbb adatait közleményben az MNB alapítványai. A forint június 30. és augusztus 31. közötti erősödése miatti 900 millió forintos árfolyamveszteséget is figyelembe véve az augusztus 30-i állapot szerint az alapítványoknak juttatott összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyonból a vagyon értéke 267,75 milliárd forintra nőtt. A hat alapítvány összességében 173,03 milliárd forintot magyar állampapírban, 5,16 milliárd forintot bankbetétben, 53,45 milliárd forintot ingatlanban tart, 36,11 milliárd forintot pedig cégrészesedésbe fektetett be. A megalakulásuk óta az alapítványok - a vagyonnövekedés mellett - 3,6 milliárd forint értékben több mint 800 oktatási, kutatási, tudományos pályázatot támogattak-írták. ► MTI Francia nem a szabad kereskedelemre Franciaország szeptemberben az Európai Unió és az Egyesült Államok között folyó szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) befejezésére szólítja fel az Európai Bizottságot, és nem nyújt további politikai támogatást - jelentette be kedden Matthias Fehl külkereskedelmi államtitkár. A hét végén Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, szövetségi alkancellár is egy tévéinterjúban közölte, hogy a TTIP tárgyalások megfogalmazása szerint - „de facto meghiúsultak". ► MTI www.nepszava.hu Nemnövekedés a fejlődés új útja? Tévútra vezet, ha a GDP-növekedést gondoljuk az általános jólét forrásának - állítják az úgynevezett nemnövekedési mozgalom követői. A téma szakértői ezúttal hazánk fővárosában tanácskoznak egy héten keresztül. A kedden kezdődött 5. Nemnövekedési Konferenciának a Budapesti Corvinus Egyetem ad otthont, ahol a szakemberek főként arról vitáznak, hogy lehet-e állandóan növekedni egy erőforrásaiban korlátos világban. A nemnövekedés (angolul degrowth) gondolata csaknem másfél évtizedes múltra tekint vissza. A környezetvédelmi irányzatokhoz szervesen kapcsolódó elképzelést először francia akadémiai közgazdászok vetették fel, szembehelyezkedve a főáramú neoliberális gazdaságfilozófiával. A fogalom azonban egyszerre jelent tudományos irányvonalat és civil mozgalmat is: a nemnövekedés gondolkodói a gazdaság átalakítása mellett az emberi életvitelt is meg szeretnék újítani. Érvelésük középpontjában az áll, hogy a végtelen gazdasági növekedés nem valósítható meg egy nagyon is véges erőforrásokkal rendelkező bolygón. Az országok vezetőinek így nem a bruttó nemzeti termék (GDP) mindenáron történő növelését kéne célként kitűzniük, hanem egy olyan berendezkedést kellene kialakítaniuk, amelyben az emberi jólét és boldogság más úton érhető el. Az utóbbi évek válságai ugyanakkor ismét megmutatták, hogy a gazdasági növekedés visszaesése súlyos életszínvonal-csökkenéssel jár, így azt még a nemnövekedés vezető alakjai is belátják, hogy a koncepció jelenleg nem megvalósítható. Szerintük ehelyett azon kell munkálkodni, hogy a növekedésre épülő gazdaság új alapokra kerüljön. A közgazdászszakma megosztott a mozgalom megítélésében. A fő kritikusok azt emelik ki a nemnövekedés leggyengébb pontjaként, hogy alig vannak gyakorlati elképzelései az irányzatnak. Egyetlen nagyobb lépésnek a Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) bevezetésének támogatása látszik. Ennek lényege abban áll, hogy minden polgár azonos összegű juttatást kapna az államtól, amely az alapvető szükségletek fedezésére lenne elég. A nemnövekedés hívei szerint ezzel nem kényszerítenék felesleges vagy természetkárosító munkák elvégzésére a társadalmat, hisz az önfenntartás megoldható lenne az FNA-ból, az embereknek pedig több idejük lenne emberi kapcsolataikra és kreativitásuk fejlesztésére. Azonban az FNA támogatása sem egyértelmű a növekedésellenzők körében. Ugyanígy kérdéses a mozgalom fenntartható fejlődéshez való viszonya, nem tisztázott például, hogy ellentmond-e céljaiknak a természeti korlátokhoz igazított gazdasági növekedés elképzelése. O.B. Titok maradhat a Kúria devizahiteles döntése Nincs abban semmi szokatlan vagy rendkívüli, hogy a legfelsőbb bírói fórum saját ügyéről is maga dönt - írta közleményében a Kúria, válaszul arra, hogy a sajtó pikánsnak tartja a most felszínre került esetet. Történt ugyanis, hogy a Kúriát alperesként jogerős ítélet kötelezte közérdekű adat kiadására, ám a napokban kiderült, mégis maga döntheti el, végrehajtja-e az ítéletet. Mint ismeretes, a Kúria 2013-ban és 2014-ben a devizahitel-szerződések érvényességéről szóló jogegységi határozatának meghozatala előtt véleményeket kért be többek között a Magyar Nemzeti Banktól, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a Magyar Bankszövetségtől és civil szervezetektől. A felperes Transparency International Magyarország a véleményeket szerette volna megismerni, ám ezt a Kúria megtagadta. A felperes kérésének előbb helyt adott az adatvédelmi és információszabadság hatóság, ám az elsőfokú bíróság már a Kúriának adott igazat, aztán másodfokon újra fordult a kocka, a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen úgy döntött, hogy a Kúria küldje meg a kért információkat a felperesnek - írta a Népszabadság. Ezt a döntést támadta meg a Kúria felülvizsgálati kérelmével, ám a Polgári perrendtartásról szóló törvény kizárólag a Kúriát jogosítja fel ennek elbírálására. Az elmúlt években is tucatnyi hasonló eset volt, ahol a Kúria felülvizsgálati bíróságként döntött olyan perekben, amelyben maga a Kúria volt az alperes - áll a legfelsőbb bírói fórum közleményében. „Különbséget kell ugyanis tenni a Kúria mint peres fél és a Kúria mint felülvizsgálati jogkörben eljáró bírósági fórum között” - tették hozzá. A devizahitelekkel kapcsolatos vélemények nyilvánossága ügyében várhatóan néhány hónapon belül születik döntés - közölték a Kúrián. Abban bízunk, hogy a Kúria kiemelten csak a jogi érvekre fog figyelni - mondta el a lapnak Karsai Dániel, a felperes ügyvédje. Ha nem így lesz, az Alkotmánybíróságig is hajlandóak elvinni az ügyet - tette hozzá. NÉPSZAVA-MTI-INFORMÁCIÓ A BAN IF PLUS BANK ZRT. ezúton értesíti Tisztelt Ügyfeleit, hogy 2016. szeptember 16-án bankszünnapot tart. Ezen a napon telefonos és személyes ügyfélszolgálatunk nem lesz elérhető, ezért társaságunk nem tudja fogadni ügyfeleit és ügyfelei hívásait. A későbbiekben továbbra is várjuk ügyfeleinket illetve ügyfeleink hívását a szokásos nyitvatartási időben. Megértésüket köszönjük!