Népszava, 2016. október (143. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-18 / 245. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. OKTÓBER 18., KEDD Mellár Tamás: „Senki ne gondolja, hogy a tudomány semleges vagy érték nélküli" Az MTA nem politizál A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) testülete politikai kérdésben nem alakít ki véleményt - nyilatkozta a Magyar Időknek Lovász László, az MTA elnöke. Mellár Tamás lapunknak elmondta: nincs is szükség direkt politizálásra, de a tudománynak feladata, hogy foglalkozzon fontos társadalmi ügyekkel is. ZOLTAI ÁKOS Hiába írt nyílt levelet az országban végbement antidemokratikus folyamatok és a sajtószabadság veszélyeztetése miatt 28 kutató is. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kormánypárti Magyar Időknek mégis azt mondta: az Akadémia politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt. „Ismerem a levélírók aggodalmait, de erről közösen kell gondolkozni és tárgyalni. ígérem, tanulmányozom a levélben foglaltakat. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az Akadémia nem egy politikai szervezet, az MTA egyetlen vezetőjét sem politikai platform alapján választották. A tagság véleménye politikai kérdésekben megosztott, de én sem a bal-, sem a jobboldalt nem képviselem, én a tudomány, az oktatás, a kultúra ügyeinek képviseletére vállalkoztam. Véleményem szerint az MTA-nak ilyen kérdésekkel kell foglalkoznia és nem politikával.” Lovász László hozzátette, hogy természetesen minden akadémikusnak lehet véleménye arról, mi zajlik az országban, csak világossá kell tennie, hogy magán- és nem testületi véleményről van szó. Nincs szükség arra, hogy az Akadémia direkt politizálásban vegyen részt, ugyanakkor senki ne gondolja, hogy a tudomány semleges vagy érték nélküli - mutatott rá Mellár Tamás. Az MTA doktora a nyílt levél egyik aláírója - a Népszavának kifejtette: a levelet nem azért írták, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki az MTA vezetésével, a cél a figyelemfelhívás volt. Örülök, hogy az elnök úr tanulmányozza az írásunkat, így remélhetőleg az MTA foglalkozni fog a Magyarországon zajló antidemokratikus folyamatokkal és a sajtószabadság veszélyeztetésével - fogalmazott Mellár. Arról, hogy korábban az MTA közgazdászai állást foglaltak Matolcsy Györggyel és az MNB- vel szemben, az elnök azt mondta, elfogadta, a közgazdászoktatás tervezett átalakításával kapcsolatban a közgazdaság-tudományi osztály által kiadott egy állásfoglalást, amelyben bírálták a koncepciót, mert az valóban az MTA-ra is tartozik, hogy mit tanítanak a felsőoktatásban. „Azt is kritizálnánk, ha valahol azt oktatnák, hogy a Föld lapos. Minden ilyen tudománytalanság ellen fel kell lépni” - tette hozzá. De arról, hogy például mi történt a Népszabadsággal, lehet magánvéleményük az akadémikusoknak, bár szerinte ettől még nem lesz akadémiai téma. Ennek ellenére Lovász László elképzelhetőnek tart olyan helyzetet, amikor mégis megszólalnának, de nagyon reméli, hogy erre nem kerül sor. Arra, hogy ellenzéki vélemények szerint a kormány a folyamatos fejlesztésekkel megvette az MTA lojalitását, kifejtette: szó sincs erről, amikor kell és tudományosan megalapozott, akkor tiltakoznak. A Hóman Bálint-üggyel kapcsolatban kifejtette: nem azt mondta, hogy Hóman nyilas elveket képviselt - ezért perelték -, hanem azt, hogy elfogadhatatlan elveket. „Általánosságban az a véleményem, hogy utólag ne változtassunk valakinek a tagságán. Minden intézménynek megvan a maga története, amelyben lehetnek nem túl dicsőséges fejezetek. Ha előfordultak is hibák, azok döntően politikai nyomásra következtek be. A keresetet formális okokból elutasító bíróság majd eldönti, hogy a történész kizárása megfelelt-e az akkori törvényeknek” - mondta az MTA elnöke. Csaknem tízezren írták alá a Lukács György Archívum felszámolása elleni petíciót, és nagy volt a nemzetközi tiltakozás is. Erről szólva Lovász azt mondta: a világhírű marxista filozófus egykori lakása felújításra szorul, emiatt az archívumot véges időn belül el kell költöztetni. Többen támogatják egy emlékhely létesítését - folytatta Lovász -, de ez profilidegen az Akadémiától. Ha valaki megfelelő hasznosítási ötlettel áll elő, nem zárkózunk el a tárgyalások elől. Ám ha nem érkezik észszerű javaslat, a lakást visszaadjuk az önkormányzatnak - fogalmazott az elnök. Az interjúban bejelentette azt is, hogy májusban újra indul az elnöki pozícióért. Széchenyi István Akadémiája fotó:népszava Elegük lett Vállalhatatlannak tartja az Orbán-kormány politikáját, intézkedéseit, ezért visszaadja a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagságát Thomas Jovin biológus, biofizikus emeritus. Ugyanilyen okból mondott le külső tagságáról Hernád István Róbert magyar származású pszichológiaprofesszor - derült ki a hvg.hu birtokába került dokumentumokból. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Tanárok kirúgásával járhat Lázárék terve JUHÁSZ DÁNIEL Lázár János miniszter úr bejelentése vagy tájékozatlanságról tanúskodik, vagy más politikai szándék rejlik mögötte. Én inkább az utóbbira gondolok. A központi felvételi rendszere már hosszú ideje létezik, ezt minden év januárjában meg kell írniuk az általános iskolák végzőseinek - reagált a kancelláriaminiszter szavaira Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy véli, semmiféle újdonságról nincs szó, csak „politikai sandaságról”. Lázár a múlt heti kormányinfón beszélt a gimnáziumi rendszer átalakításának szükségességéről, amihez megkerülhetetlen a kötelező középiskolai felvételi bevezetése. Mendrey elfogadhatatlannak nevezte, hogy az újabb módosítási törekvés megint csak a politika oldaláról érkezett, a szakmának a sajtóból kellett értesülnie a tervekről. Amikről nem tudni sokat, csak annyit, hogy a rendszer átalakítása az új Nemzeti alaptanterv bevezetésétől, 2018-2019-től lehet esedékes. Mendrey szerint valójában a központi felvételi rendszer szigorításáról van szó. A kormány korábban sem rejtette véka alá szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba kerülő tanulók számát, a szakképzés irányába terelve őket. Egy nehezebb központi feladatsorral egyértelműen csökkenteni lehet azok számát, akik gimnáziumi felvételt nyerhetnek. Nyilvánvaló, hogy az általános iskolai képzés sem tud minden nehézségi szintre felkészíteni, azoknak a szülőknek a gyerekei lesznek előnyösebb helyzetben, akik megtehetik, hogy különórákat, korrepetálásokat fizessenek. Sok gyerek óhatatlanul kiesne a rendszerből, ezt nem lehet vállalni. Egy ilyen szelektálás nagyon káros lehet - fogalmazott a PDSZ elnöke. Hasonlóan vélekedett Szüdi János is. A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza rámutatott, ha átalakítják a kötelező középiskolai felvételi rendszerét, nem tudni, az a szakképzésben milyen hatásokkal jár majd, az újonnan létrehozott szakközépiskolákra és szakgimnáziumokra ugyanúgy érvényes lesz-e. - Akiket pedig ide sem vesznek fel, a Híd-programban kell teljesíteniük tankötelezettségüket - mondta, hozzátéve: a politikai szándék egyértelmű, de homályos, a kormány megoldásába „bármi beleférhet”. Akár az is, hogy nemcsak a diákok, hanem a gimnáziumi osztályok, sőt a gimnáziumok száma is csökkenni fog - figyelmeztetett Mendrey, hozzátéve: ezek miatt nagyarányú elbocsátásokra lehet majd számítani. A PDSZ elnöke egyébként nem lát kivetnivalót abban, ha kezdeményezik a középiskolai felvételi rendszerének átalakítását, de az úgy nem működik, hogy a szakmát csak utólag vonják be - ha egyáltalán kikérik a véleményét. A felvételi rendszer átalakítását a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar nem tartja rossz ötletnek. Ám Horváth Péter, a kar elnöke a Magyar Hírlapban szintén figyelmeztetett: azt csak akkor lehet támogatni, ha nem a férőhelycsökkentés szándéka húzódik mögötte. Horváth észszerűnek tartja, hogy a „gyengébb képességű” gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak. Ezzel Mendrey nem értett egyet. Ebben a korban, 13-14 évesen semmit nem lehet előre tudni. A legtöbb gyerek abban sem biztos, milyen szakmát szeretne művelni, de azt sem lehet tudni, „miből lesz a cserebogár”. Az a diák, aki most „butuska”, később lehet okos, de egy kitűnő tanuló általános iskolásból is lehet kiváló autószerelő. A gimnázium a most gyengébben teljesítő gyerekeknek újabb lehetőséget teremt, hogy fejlődjenek, kibontakozhassanak. Akik viszont ilyen erőltetett módon bekerülnek a szakképzésbe, kilépési, változtatási lehetőségeik korlátozottak. A jelenlegi rendszerben előre meg van határozva az irány, átjárás szinte nincs - mondta a PDSZ elnöke, hozzátéve: az elsietve átalakított szakképzési rendszerről már most látszik, hogy „nem lesz sikertörténet”. Ifj. Mendrey László fotó: népszava Szüdi János fotó: népszava RÖVIDEN Bekeményítettek az osztrákok Az osztrák hatóságok döntése alapján 2016. január 1-jétől csak akkor kapnak családi pótlékot az Ausztriában élő magyar állampolgárok, ha az anya és a gyerek is bizonyítottan életvitelszerűen Ausztriában él, állandó lakcímre bejelentkezik. Viszont az osztrák hatóságok ellenőrzik, nehogy valaki duplán vegye fel a juttatást, azaz itthon és kint is. Ezért egyenként megkeresik a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron megyei kirendeltségét, és ellenőrzik, hogy az adott család az adott gyermekre felvesz-e valamilyen juttatást Magyarországon is - jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter képviselői kérdésre válaszolva. A népszava Szegényekért demonstrált a PM Négyszáz, a fővárosi Kossuth téren lerakott kanállal emlékezett meg a nélkülözőkről a szegénység elleni küzdelem világnapján a Párbeszéd Magyarországért (PM). „Magyarországon több mint négymillióan élnek havi kilencvenezer forintnál kevesebből. A szegénység veszélyének leginkább a gyermekek vannak kitéve, a szegénységben élő gyermekek aránya 2010-2014 között 38 százalékról 42-re nőtt" - mondta Szabó Tímea, aki szerint nő a dolgozói szegénység is. A párt társelnöke kiemelte, több mint félmillió ember él olyan lakásban, ahol nincs WC vagy lyukas a fal. Hozzátette, nem fogadják el, hogy eközben „Rogán Antalok, Lázár Jánosok, Andy Vajnák és Matolcsy Györgyök tolvaj országa vagyunk". ► MTI Pesti srác Washingtonban A budapesti Corvin köz után immár az amerikai fővárosban is áll az '56-os forradalomban harcoló Pesti srác szobor. Az alkotást a washingtoni magyar nagykövetség új épülete előtt avatták fel. Avatóbeszédet mondott Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni és Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki magyarul köszöntötte a vendégeket. ► MTI Indiai segítség magyar iskoláknak Tizenötezer dollárt, csaknem négymillió forintot adományozott a Magyarországon tartózkodó Mohammad Hamid Anszari, az Indiai Köztársaság alelnöke két magyar iskolának. A Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola és a Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola a roma gyerekek társadalmi felzárkózásának elősegítésében végzett évtizedes munkájáért kapta a támogatást, amelyet jelképesen Szalma Anszari, az alelnök felesége adott át hétfőn az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központban. ► MTI MSZP: a kormánnyal nem lehet ünnepelni A Fidesz, a Jobbik, a KDNP és az LMP aláírta, az MSZP viszont nem azt a Kövér László házelnök által kezdeményezett nyilatkozatot, amelyben közös ünneplésre kérik a magyarokat 1956 60. évfordulóján. Az MSZP döntését azzal indokolta, hogy ilyen kormánnyal, különösen 1956 évfordulóján, nem lehet együtt ünnepelni. A tervezett szövegben a szocialisták nem találtak kivetnivalót, sőt „szeretnének is egy olyan országban élni, ahol egy ilyen közös nyilatkozat aláírását senkinek nem kellene meggondolnia - csak éppen a realitás ma nem ez." ► MTI Ezek a plakátok már nem azok Az október 2-i eredménytelen népszavazás óta újabb kormányzati óriásplakátok lepték el az utcákat, amelyek azt hirdetik, hogy „Megüzentük Brüsszelnek: 98 százalék nem a kényszerbetelepítésre". Az Index érdeklődött a kormánynál, hogy ez része-e a 14 milliárdos propaganda-hadjáratnak. A kabinet válasza: az összeg nem része a népszavazási kampány költségvetésének, mert ezt nem a kvótakampány részének tekintik, hanem „egy aktuális kormányzati intézkedések bemutatására szolgáló szerződés terhére történik, és várhatóan a hónap végéig tart". A pontos költségeket a „tájékoztatás" végével teszik közzé - ígérték. ► NÉPSZAVA Szőcs szerint minden rendben Terjedelmes levélben mentegette a kormányt a magyar PEN Club elnöke a németek előtt. Szőcs Géza szerint a magyar sajtót nem éri erőszak a hatalom részéről, írót vagy újságírót hosszú ideje nem bántottak a véleményéért Magyarországon. A magyar PEN Club idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, amelyre meghívták a német társszervezetet is. De a németek nemet mondtak Szőcsnek, a magyar demokrácia hanyatlására hivatkozva. ► népszava