Népszava, 2016. október (143. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-18 / 245. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. OKTÓBER 18., KEDD Mellár Tamás: „Senki ne gondolja, hogy a tudomány semleges vagy érték nélküli" Az MTA nem politizál A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) testülete politikai kérdésben nem alakít ki véleményt - nyilatkozta a Magyar Időknek Lovász László, az MTA el­nöke. Mellár Tamás lapunknak elmondta: nincs is szükség direkt politizálásra, de a tudománynak feladata, hogy foglalkozzon fontos társadalmi ügyekkel is. ZOLTAI ÁKOS H­iába írt nyílt levelet az or­szágban végbement anti­demokratikus folyamatok és a sajtószabadság veszélyez­tetése miatt 28 kutató is. Lo­vász László, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke a kor­mánypárti Magyar Időknek mégis azt mondta: az Akadé­mia politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt. „Ismerem a levélírók aggodal­mait, de erről közösen kell gon­dolkozni és tárgyalni. ígérem, tanulmányozom a levélben fog­laltakat. Ugyanakkor figyelem­be kell venni, hogy az Akadé­mia nem egy politikai szervezet, az MTA egyetlen vezetőjét sem politikai platform alapján vá­lasztották. A tagság véleménye politikai kérdésekben megosz­tott, de én sem a bal-, sem a jobboldalt nem képviselem, én a tudomány, az oktatás, a kultú­ra ügyeinek képviseletére vál­lalkoztam. Véleményem szerint az MTA-nak ilyen kérdésekkel kell foglalkoznia és nem politi­kával.” Lovász László hozzátet­te, hogy természetesen minden akadémikusnak lehet vélemé­nye arról, mi zajlik az ország­ban, csak világossá kell tennie, hogy magán- és nem testületi véleményről van szó. Nincs szükség arra, hogy az Akadémia direkt politizálásban vegyen részt, ugyanakkor sen­ki ne gondolja, hogy a tudo­mány semleges vagy érték nél­küli - mutatott rá Mellár Ta­más. Az MTA doktora­­ a nyílt levél egyik aláírója - a Népsza­vának kifejtette: a levelet nem azért írták, hogy elégedetlensé­güket fejezzék ki az MTA veze­tésével, a cél a figyelemfelhívás volt. Örülök, hogy az elnök úr tanulmányozza az írásunkat, így remélhetőleg az MTA foglal­kozni fog a Magyarországon zajló antidemokratikus folya­matokkal és a sajtószabadság veszélyeztetésével - fogalmazott Mellár. Arról, hogy korábban az MTA közgazdászai állást foglaltak Matolcsy Györggyel és az MNB- vel szemben, az elnök azt mondta, elfogadta, a közgaz­dászoktatás tervezett átalakítá­sával kapcsolatban a közgazda­ság-tudományi osztály által ki­adott egy állásfoglalást, amely­ben bírálták a koncepciót, mert az valóban az MTA-ra is tarto­zik, hogy mit tanítanak a felső­­oktatásban. „Azt is kritizál­nánk, ha valahol azt oktatnák, hogy a Föld lapos. Minden ilyen tudománytalanság ellen fel kell lépni” - tette hozzá. De arról, hogy például mi történt a Nép­­szabadsággal, lehet magánvéle­ményük az akadémikusoknak, bár szerinte ettől még nem lesz akadémiai téma. Ennek ellené­re Lovász László elképzelhető­nek tart olyan helyzetet, ami­kor mégis megszólalnának, de nagyon reméli, hogy erre nem kerül sor. Arra, hogy ellenzéki vélemények szerint a kormány a folyamatos fejlesztésekkel megvette az MTA lojalitását, ki­fejtette: szó sincs erről, amikor kell és tudományosan megala­pozott, akkor tiltakoznak. A Hóman Bálint-üggyel kap­csolatban kifejtette: nem azt mondta, hogy Hóman nyilas el­veket képviselt - ezért perelték -, hanem azt, hogy elfogadha­tatlan elveket. „Általánosság­ban az a véleményem, hogy utólag ne változtassunk valaki­nek a tagságán. Minden intéz­ménynek megvan a maga törté­nete, amelyben lehetnek nem túl dicsőséges fejezetek. Ha elő­fordultak is hibák, azok döntő­en politikai nyomásra követ­keztek be. A keresetet formális okokból elutasító bíróság majd eldönti, hogy a történész kizá­rása megfelelt-e az akkori tör­vényeknek” - mondta az MTA elnöke. Csaknem tízezren írták alá a Lukács György Archívum fel­számolása elleni petíciót, és nagy volt a nemzetközi tiltako­zás is. Erről szólva Lovász azt mondta: a világhírű marxista filozófus egykori lakása felújí­tásra szorul, emiatt az archí­vumot véges időn belül el kell költöztetni. Többen támogatják egy emlékhely létesítését - foly­tatta Lovász -, de ez profilide­gen az Akadémiától. Ha valaki megfelelő hasznosítási ötlettel áll elő, nem zárkózunk el a tár­gyalások elől. Ám ha nem érke­zik észszerű javaslat, a lakást visszaadjuk az önkormányzat­nak - fogalmazott az elnök. Az interjúban bejelentette azt is, hogy májusban újra indul az elnöki pozícióért. Széchenyi István Akadémiája fotó:népszava E­legük lett Vállalhatatlannak tartja az Orbán-kormány politikáját, intézkedéseit, ezért vissza­adja a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagsá­gát Thomas Jovin biológus, biofizikus emeritus. Ugyan­ilyen okból mondott le kül­ső tagságáról Hernád István Róbert magyar származású pszichológiaprofesszor - derült ki a hvg.hu birtokába került dokumentumokból. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Tanárok kirúgásával járhat Lázárék terve JUHÁSZ DÁNIEL Lázár János miniszter úr beje­lentése vagy tájékozatlanságról tanúskodik, vagy más politikai szándék rejlik mögötte. Én in­kább az utóbbira gondolok. A központi felvételi rendszere már hosszú ideje létezik, ezt minden év januárjában meg kell írniuk az általános iskolák végzősei­nek - reagált a kancelláriami­niszter szavaira Mendrey Lász­ló. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy véli, semmiféle új­donságról nincs szó, csak „po­litikai sandaságról”. Lázár a múlt heti kormányinfón beszélt a gimnáziumi rendszer átalakí­tásának szükségességéről, ami­hez megkerülhetetlen a kötele­ző középiskolai felvételi beveze­tése. Mendrey elfogadhatatlan­nak nevezte, hogy az újabb mó­dosítási törekvés megint csak a politika oldaláról érkezett, a szakmának a sajtóból kellett értesülnie a tervekről. Amikről nem tudni sokat, csak annyit, hogy a rendszer átalakítása az új Nemzeti alaptanterv beveze­tésétől, 2018-2019-től lehet esedékes. Mendrey szerint va­lójában a központi felvételi rendszer szigorításáról van szó. A kormány korábban sem rej­tette véka alá szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba ke­rülő tanulók számát, a szak­képzés irányába terelve őket.­­ Egy nehezebb központi fel­adatsorral egyértelműen csök­kenteni lehet azok számát, akik gimnáziumi felvételt nyerhet­nek. Nyilvánvaló, hogy az álta­lános iskolai képzés sem tud minden nehézségi szintre felké­szíteni, azoknak a szülőknek a gyerekei lesznek előnyösebb helyzetben, akik megtehetik, hogy különórákat, korrepetálá­sokat fizessenek. Sok gyerek óhatatlanul kiesne a rendszer­ből, ezt nem lehet vállalni. Egy ilyen szelektálás nagyon káros lehet - fogalmazott a PDSZ el­nöke. Hasonlóan vélekedett Szüdi János is. A Pedagógusok Szak­­szervezetének jogásza rámuta­tott, ha átalakítják a kötelező középiskolai felvételi rendsze­rét, nem tudni, az a szakkép­zésben milyen hatásokkal jár majd, az újonnan létrehozott szakközépiskolákra és szak­gimnáziumokra ugyanúgy ér­vényes lesz-e. - Akiket pedig ide sem vesz­nek fel, a Híd-programban kell teljesíteniük tankötelezettségü­ket - mondta, hozzátéve: a po­litikai szándék egyértelmű, de homályos, a kormány megoldá­sába „bármi beleférhet”. Akár az is, hogy nemcsak a diákok, hanem a gimnáziumi osztályok, sőt a gimnáziumok száma is csökkenni fog - figyel­meztetett Mendrey, hozzátéve: ezek miatt nagyarányú elbo­csátásokra lehet majd számíta­ni. A PDSZ elnöke egyébként nem lát kivetnivalót abban, ha kezdeményezik a középiskolai felvételi rendszerének átalakí­tását, de az úgy nem működik, hogy a szakmát csak utólag vonják be - ha egyáltalán kiké­rik a véleményét. A felvételi rendszer átalakítá­sát a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar nem tartja rossz ötletnek. Ám Hor­váth Péter, a kar elnöke a Ma­gyar Hírlapban szintén figyel­meztetett: azt csak akkor lehet támogatni, ha nem a férőhely­csökkentés szándéka húzódik mögötte. Horváth észszerűnek tartja, hogy a „gyengébb képes­ségű” gyerekek inkább valami­lyen szakmát tanuljanak. Ezzel Mendrey nem értett egyet.­­ Ebben a korban, 13-14 éve­sen semmit nem lehet előre tudni. A legtöbb gyerek abban sem biztos, milyen szakmát szeretne művelni, de azt sem lehet tudni, „miből lesz a csere­bogár”. Az a diák, aki most „bu­tuska”, később lehet okos, de egy kitűnő tanuló általános is­kolásból is lehet kiváló autósze­relő. A gimnázium a most gyen­gébben teljesítő gyerekeknek újabb lehetőséget teremt, hogy fejlődjenek, kibontakozhassa­nak. Akik viszont ilyen erőlte­tett módon bekerülnek a szak­képzésbe, kilépési, változtatási lehetőségeik korlátozottak. A je­lenlegi rendszerben előre meg van határozva az irány, átjárás szinte nincs - mondta a PDSZ elnöke, hozzátéve: az elsietve átalakított szakképzési rend­szerről már most látszik, hogy „nem lesz sikertörténet”. Ifj. Mendrey László fotó: népszava Szüdi János fotó: népszava RÖVIDEN Bekeményítettek az osztrákok Az osztrák hatóságok döntése alapján 2016. január 1-jétől csak akkor kapnak családi pótlékot az Ausztriában élő magyar állam­polgárok, ha az anya és a gyerek is bizonyítottan életvitelszerűen Ausztriában él, állandó lakcímre bejelentkezik. Viszont az osztrák hatóságok ellenőrzik, nehogy valaki duplán vegye fel a jutta­tást, azaz itthon és kint is. Ezért egyenként megkeresik a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sop­­ron megyei kirendeltségét, és el­lenőrzik, hogy az adott család az adott gyermekre felvesz-e vala­milyen juttatást Magyarorszá­gon is - jelentette ki Szijjártó Pé­ter külügyminiszter képviselői kérdésre válaszolva. A népszava Szegényekért demonstrált a PM Négyszáz, a fővárosi Kossuth té­ren lerakott kanállal emlékezett meg a nélkülözőkről a szegény­ség elleni küzdelem világnapján a Párbeszéd Magyarországért (PM). „Magyarországon több mint négymillióan élnek havi ki­lencvenezer forintnál keveseb­ből. A szegénység veszélyének leginkább a gyermekek vannak kitéve, a szegénységben élő gyermekek aránya 2010-2014 között 38 százalékról 42-re nőtt" - mondta Szabó Tímea, aki sze­rint nő a dolgozói szegénység is. A párt társelnöke kiemelte, több mint félmillió ember él olyan la­kásban, ahol nincs WC vagy lyu­kas a fal. Hozzátette, nem fogad­ják el, hogy eközben „Rogán An­talok, Lázár Jánosok, Andy Vaj­nák és Matolcsy Györgyök tolvaj országa vagyunk". ► MTI Pesti srác Washingtonban A budapesti Corvin köz után im­már az amerikai fővárosban is áll az '56-os forradalomban harcoló Pesti srác szobor. Az alkotást a washingtoni magyar nagykövet­ség új épülete előtt avatták fel. Avatóbeszédet mondott Szemer­­kényi Réka, Magyarország wa­shingtoni és Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki magyarul kö­szöntötte a vendégeket. ► MTI Indiai segítség magyar iskoláknak Tizenötezer dollárt, csaknem négymillió forintot adományo­zott a Magyarországon tartózko­dó Mohammad Hamid Anszari, az Indiai Köztársaság alelnöke két magyar iskolának. A Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alap­fokú Művészeti Iskola és a Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakkép­ző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola a roma gyerekek társadalmi felzárkózásának elő­segítésében végzett évtizedes munkájáért kapta a támogatást, amelyet jelképesen Szalma An­szari, az alelnök felesége adott át hétfőn az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központban. ► MTI MSZP: a kormánnyal nem lehet ünnepelni A Fidesz, a Jobbik, a KDNP és az LMP aláírta, az MSZP viszont nem azt a Kövér László házelnök által kezdeményezett nyilatkoza­tot, amelyben közös ünneplésre kérik a magyarokat 1956 60. év­fordulóján. Az MSZP döntését azzal indokolta, hogy ilyen kor­mánnyal, különösen 1956 évfor­dulóján, nem lehet együtt ünne­pelni. A tervezett szövegben a szocialisták nem találtak kivetni­valót, sőt „szeretnének is egy olyan országban élni, ahol egy ilyen közös nyilatkozat aláírását senkinek nem kellene meggon­dolnia - csak éppen a realitás ma nem ez." ► MTI Ezek a plakátok már nem azok Az október 2-i eredménytelen népszavazás óta újabb kormány­zati óriásplakátok lepték el az ut­cákat, amelyek azt hirdetik, hogy „Megüzentük Brüsszelnek: 98 százalék nem a kényszerbetele­pítésre". Az Index érdeklődött a kormánynál, hogy ez része-e a 14 milliárdos propaganda-hadjá­ratnak. A kabinet válasza: az ös­­­szeg nem része a népszavazási kampány költségvetésének, mert ezt nem a kvótakampány részének tekintik, hanem „egy aktuális kormányzati intézkedé­sek bemutatására szolgáló szer­ződés terhére történik, és várha­tóan a hónap végéig tart". A pontos költségeket a „tájékozta­tás" végével teszik közzé - ígér­ték. ► NÉPSZAVA Szőcs szerint minden rendben Terjedelmes levélben menteget­te a kormányt a magyar PEN Club elnöke a németek előtt. Szőcs Géza szerint a magyar saj­tót nem éri erőszak a hatalom ré­széről, írót vagy újságírót hosszú ideje nem bántottak a vélemé­nyéért Magyarországon. A ma­gyar PEN Club idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, amelyre meghívták a német társszervezetet is. De a németek nemet mondtak Szőcsnek, a ma­gyar demokrácia hanyatlására hivatkozva. ► népszava

Next